Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-30 / 208. szám
Margit Schumann és Gerdesits Ferenc jelenete. Fotó: Tóth László Német egyetemista a Pécsi Szabadtéri Színpadon Lady Macbethtől Staziig- Én szeretem Bónit! Én sze-re-tem Bónit! - ismételgeti a vékony szőke lány és megpróbál tiszta e-ket és ropogós r-et ejteni. A többiek mór a színpadon dolgoznak, ő viszont, egyelőre a nézőtéren ülve, a szövegét memorizálja. Margit Schumann csak néhány napja érkezett Pécsre, hogy o második szereposztásban eljátssza a Csárdáskirálynő Stazi szerepét. Cltelik három hét, mbe újra találkozunk, hogy beszélgessünk. Staziról és arról, hogyan is került ő, a német egyetemista Kálmán Imre nagyoperettjébe.- Két évre nyúlik vissza a kapcsolatom Péccsel — meséli Margit. - .1987-ben a Göttingeni Egyetemi Színpaddal három napot töltöttem itt. Brecht . Baal című darabját adtuk elő és nagyon jól éreztük magunkat. Ugyanez év őszén a Pécsi Nyári Színház társulata Majakovszkij Gőzfürdőjét játszotta nálunk. Tavaly pedig Bagossy László megrendezte a göttingeni egyetemen a Macbethet.- Amelyben Lady Macbethet játszotta, most pedig Stazit. Nincs nagyon mesz- sze a két szerep egymástól?- Tulajdonképpen a Cigánybáróról volt szó, Mária Teréziát alakítottam volna, s lényegében németül kellett volna beszélnem. Közben a színlap megváltozott, o":'< az volt bizonyos, hogy én jövök.- Hadd mondjam el, hogy Margit, amikor megtudta, hogy egy vihóncoló fruskát kell játszania, ráadásul magyarul - szól közbe Bagossy László -, nem azt kereste, hogy miért nem tudija megoldani a feladatot, hanem nekiállt és megtanulta. — Május elején kaptam meg a szerepet és egy kukkot se értettem belőle. Csak a darab német megfelelőjét ismertem, amely eléggé eltér a magyartól. Szótár segítségével tanultam a kiejtést, míg lefordították és magnóra mondták nekem a szöveget. — Amikor a furcsa akcentusával és a tulajdonképpen képzetlen énekhangjával elkezdett próbálni, a színészek, élükön Bánival, föllázadtak - folytatja a rendező. - öt nap múlva viszont Spindler Béla az egész társulat előtt bocsánatot kért. Azt mondta: „Mit csináltatok, hogy ez a Stázi teljesen a helyén van?" Keményen dolgoztunk, s azalatt az öt nap alatt ez a német kislány sokaknak példát mutatott munkamorálból.- Színésznőnek készül? - fordulok újra Margithoz. — Nem • feltétlenül. Az egyetemen germanisztikát, zenetudományt tanulok és dolgozom o színpadon. Nemcsak játszom, rendezek is. Az első darab, amit önállóan állítottam színpadra, a Trójai nők volt Euripidésztől Sartre átírásában. Most, ha hazamegyek, Péter Weiss: Hölderlin című darabját rendezem. Pályakezdésnek az lenne jó, ha egy kisebb színházban dolgozhatnék, több területen. Müller Zsuzsanna Panoráma n.»• « • ■ ■- Mf * - . JpPBÄ’Wp» kCpwX ImpwCTwR* 49) MOTOROS JUDIT Judy Brighton, a fotónkon látható Los Angeles-i bárénekesnő férje öt éve autóbalesetben meghalt, ő pedig azóta csak motorkerékpáron jár. ZSIDÓ HÁBORÚ Az izraeli idegenforgalmi szervek egy hatalmas felvonó segítségével felszállítják a turistákat a Holt-tenger partján lévő ókori hegyi várba, Flavius: Zsidó háború címmel, az irodalomban többször feldolgozott híres történelmi művének színhelyére. ÚJ WAJDA-FILM Fél évvel a német csapatok szovjetunióbeli benyomulása előtt a sztálini politikai rendőrség a fehér oroszországi Katynban 'halomra gyilkolt hatezer fegyvertelen lengyel hadifogoly tisztet. Erről forgat most filmet Anrzej Wajda, akinek édesapja is az ártatlanul meggyilkoltak között volt — írja o Mosz- kovszkoje Novosztyi. Nyirő József feltámadása A Havasok könyve és az Úz Bence Most lenne száz esztendős, és most támasztjuk fel. Szép kerek évforduló a feltámadáshoz: Magyarországon ismét megjelennek Nyitó Józsel könyvei. Soroljuk fel tehát, időseknek emlékeztetőül, fiataloknak eddig tiltott gyümölcs gyanánt: Jézusfaragó ember, Isten igájában, A sibój bölény, Kopjafák, Székelyek, Az én népem, Úz Bence, Hovasok könyve, Júlia szép leány. Mó- défalvi veszedelem. így most já szívvel átadjuk möjd a szellemi jussot, Nyirő József írásait azoknak, akiknek eddig nem adhattuk: a magyar ifjúságnak. Hiszen még tíz évvel ezelőtt is akadt politikus, aki a pécsi vásáron kifogásolta, hogy ' egy-egy kopott, öreg példányt valaki árusítani mert. Gazdag örökséget nyújtunk át. Áldom anyám kezét, amivel elvezetett az egykori Utálnia moziba, a Tóth Kálmán térre, hogy megnézzük az Emberek a havason című, akkor nagyon modern filmcsodát. Még 1942-ben forgottá Szőts István, aki később 1957-ben Párizsba kényszerült, hogy a francia filmrendező ifjoncoknak adja át tudását, amit idehaza a mieinknek át nem adhatott. Nyirő József két no- vellós kötete, a Havasok könyve és az Úz Bence olyan művek, hogy egy nagy magyar filmrendező egyéniség megérezhette bennük, és kibonthatta belőlük a képekben is élő gondolatot, s az 1942-ben készült magyar film már az akkori velencei biennálén is 'learatta a babért. Bennem él vén Udő Márton hangja, amint ótkiált a nagy hegyeken, meg Görbe János első filmszerepe, ahogy zsebében eltöri a szenteltvízes üveget. Áldom az engem kibontó magyartanáromat, Bognár Benedeket, aki elsős-másodikos gimnazista korunkban, vagyis még tíz-tizenegy évesen, ahogy letettük a 'fogasra a Bocskay-sapkát a golyós jelvénnyel, az Úz Bence meg a Havasok könyve novelláival kezdte a magyar órákat és megtanított bennünket az olvasás gyönyörűségére. Nyíró József tehát születésének századik, spanyolországi száműzetésben bekövetkezett halálának 'harmincbatódik évfordulóján feltámadt: nem lesz többé tilos a magyar ifjúságinak megismerni ezt a jóízű, nagy erdélyi magyar ember- kutatót, aki úgy ismerte az ember titkait, ahogy nem sokan a regény- meg novella- irodalomban. Néhány irodalomtörténész Jean Giono-'hoz, a természetvilág francia írójához hasonlítja. Pedig Nyirő József, az egykori papból lett nyugtalan székely fró, aki nehezen tűrte a reverendát, szószék helyett könyvben hirdette az igét, nem a természet, hanem az emberi lélek igéjét. Az érzékeny emberkutatás ágán Szilágyi Domokos. Her- vay Gizella, Sütő András, Kocsis István szellemi őse. Születésének századik és könyvei újrakiadásának kezdő, vagyis nulladik évében hadd idézzem a már száműzetésében megjelent egyik könyve utolsó versét, — mert élete végén verset is írt — s annak is utolsó sorait: „Lesem a titkos égi 'jeleket /Úgy biztatom bús, árva népemet Jó szelek szállnak, / Nem tart már sokáig!". Ha székely testvérei még nem is, ő maga műveivel már túlélte azt, amit túl kellett élnie. Mert a magyar történelemben igy rendeltetett. Földessy Dénes Veszélyes zöldségek - ártatlan bűnösök Fell-űnően sok a hólyagos bőrgyulladás Aznap még nem érzett semmit. Másnap reggel is csak annyit, b°gy furcsán meleg a bőre, mintha leégett volna, s nem hűti a zuhany vize. Estére mór piros karcolatok mintázták a kezét, lábát, hasát. A csíkok egyre szélesedtek, felhólyagosodtak és telítődtek. Amilyen ütemben zajlott ez a folyamat, olyan intenzitással nőtt a fájdalom és a harmadik nap délelőttjén mór a bőrgyógyász rendelőjében kötött ki. Feltűnően sok az utóbbi időben az ilyen és ehhez hasonló, hólyagos bőrgyulladás — hallottuk dr. Újlaki Évától, a megyei bőrgyógyászati szak- rendelés főorvosától. Nemcsak sok, hanem a nyár derekán járva, azt is mondhatjuk, hogy növekszik az esetek száma. A bőrgyógyászok előtt nem ismeretlen ez a betegség. Csakhogy amíg a korábbi években elsősorban a falun élő embereknél tapasztalták, addig most egyre több a városban lakó beteg. Eddig is tudták, hogy bizonyos növények, köztük zöldségfélék okozzák a gyulladást. Többek között a kapor, a zeller, az ánizs, az édeskömény, illetve a mostanában felkapott, a fehér répát levesekben kitűnően helyettesítő paszternák az egyik „bűnös". Ezek a növények azonban csak bizonyos tényezők együttes hatására jelentenek veszélyt, tehát végül is ártalmatlanok és ártatlanok. A főorvos többször is hangsúlyozta, hogy kizárólog nedves körülmények között — harmat, izzadás - napsütésben és a bőrrel való érintkezés következtében okozzák a fájdalmas, csúnya gyulladást. Ezekben a növényekben ugyanis olyan fényérzékenyítő anyagok vannak, amelyek a nedvesség és a napsugarak hatására kiváló „napolajként" működnek, s ott, ahol a növény hozzáér a bőrhöz, felégetik. Bizarr mintázatú, égési sérülésekhez hasonló nyomokat hagyott annok a fiatalasszonynak a kezén, lábán, hasán a paszternák, aki a hőség miatt fürdőruhára vetkőzve vágta, aztán magához ölelve hordta ki a szőlősorok 'közül a dús és magas levél- zetet növesztett paszternák zöldjét. Úgy nézett ki, mintha izzó vaspálcával verték volna végig . . . Nem lehet véletlen, hogy egykor a falusi emberek általában nem pőrére vetkőzve álltak be a földekre dolgozni. Az utóbbi évtizedekben a falvakban is változtak nem ok nélkül kialákult szokások. Néhány éve a városiak jelentős része is elkezdett termelni. A kiskertek művelése, a család zöldségszükségletének megtermelése azonban nemcsak hasznos és szabad levegős időtöltés, hanem bizonyos ismeretek megszerzését is igényli. Ezért kell és jó tudni, hogy a kerti növények nem veszélyesek, de bizonyos körülmények között egyes fajták betegséget okozhatnak. Mint a hólyagos bőrgyulladást, amellyel a betegek - a sú- ‘ lyosságtól függően — egy része egy-két hetes táppénzre is kényszerül, s amely utón hónapokig feltűnően megma- moradnak a nyomok, a sötétbarna csíkok, foltok . .. Török Éva Radio mellett... Némely vélemény — az utóbbi időkben — azt fájlalja, hogy az ellenzék kevesebb helyet kap a rádió (és a tévé) műsorában, mint az MSZMP, és hogy a rádió munkatársai a riportok, interjúk alkalmával a párt sugallta álláspontot képviselik. Nekem - mint lelkes hallgatónak - egészen más a véleményem erről, csupán annyi helyesbítéssel, hogy véleményem egyáltalán nem az egész rádióra vonatkozik, csupán jó néhány és rendszeresen szereplő munkatársára. Alig van olyan - politikai vagy politizáló műsor amelyben ne az MSZMP húz4 vasárnapi nó a rövidebbet. Ezeknek a csevegéseknek hangulatát átszövi az MSZMP iránti fölényes gőg, esetenként a gyűlölet. az úgynevezett „bátor szókimondás", ami ugye hazai tömegtájékoztatásunkban ma annyira divat, holott gyakran nem más, mint olcsó rugdo- sás. A múltkorokban egyik vidéki tudósító élőadásban elpanaszolta pesti krónikás kollégájának, hogy fenyegető levelet kapott nagyon gonosz szöveggel. Valóban az volt. ám a pesti kolléga faggatni kezdte, ugyan mit gondol, ki, miféle világnézetű, vagy pártól lósú ismeretlen küldhette címére a fenyegető sorozat. A kérdésekből mindjárt kitetszett, hogy az MSZMP valamelyik tagjára, esetleg csoportjára megy ki a játék, de a vidéki tudósító nem ment bele ebbe (unk - engem többnyire „jobboldalról" támadnak, piszkainak valami hihetetlen alantas szövegekkel levélben, telefonon egyaránt, természetesen névtelenül. De nem szaladtam e förmedvényekkel a rádióhoz. Bűnbak a játékba, becsületére mondva. A faggató kolléga a végén megjegyzi, hogy szerinte ez baloldalról jött, vagyis . . . megint az MSZMP. Nem nagy kedvvel használom a bal-, vagy jobboldal meghatározósokat, mert már ezek is agyoncsépelt közhelyek. De most mégis azt mondom a pesti rádiós kollégának, hogy — ha már itt tarPedig megtehettem volna, mór kíváncsiságból is, hogy vajon a műsorvezető ugyan velem is osztozott-e volna „bánatomban" olyan elmélyülten, mint amint ezt tette vidéki kollégájával. Biztos vagyok benne, hogy nem. Hogy az MSZMP manapság a bűnbak, tanúsíthatja más esemény is. Múlt héten zajlott le négy vidéki településen képviselőválasztás. Szegeden nem sikerült, mert a leadott szavazatok száma kevés volt. A rádió munkatársa telefon- terjút kért Szeged egyik ellenzéki politikusától: mi volt a kudarc oka? Mit gondolnak, mit válaszolt a derék férfiú? Ezt: „Az MSZMP megfenyegette a választókat, és ezért elmaradtak . .." Ezt igy kereken, egyszerűen ráfogta az MSZMP- re. „Meg vagyok erről győződve!” - fűzte hozzá. Azt hittem, rögtön idegbajt kapok. Képzeljük csak el: a szegedi párttagok sok-sok ezer állampolgárt meglátogatnak és közlik velük, hogy ha az ellenzékre adják le szavazatukat, akkor kerékbe lesznek töretve, karóba lesznek hú- zatva, a poklok minden kínját kell kiállniuk, itt lesz a világ vége számukra . . . Körülbelül öt perc elteltével az említett riporter egy ellenzéki párt neves fővárosi képviselőjét kéri mikrofon elé. mondjon véleményt ó is, mert — és most jön a riporter! — „úgy hírlik, hogy Szegeden a kommunisták megfenyegették a választókat ..." A beszélgető partner kijelentette: ő ezt nem hisz' el. A továbbiakban azzal érvelt, hogy a sikertelenség ok0 több lehet, például az 'Sl hogy rosszul választották meg a szavazás idejét, tekintette1 a nyár közepére (igaza van)- esetleg sokan szabadságuké töltik távol otthonuktól (iga*0 van). . . . meg hogy az emberek sajnos közömbösek a n°' lasztósokat illetően, a rég1' hazug gyakorlatok alapjór0 szemlélve. (Igaza van.) De a szegedi ellenzéki pé1' tikus szerint az MSZMP 0 bűnbak. És a riporter szerin is. Hangjából ítélve.
