Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-23 / 201. szám

Az orosz pezsgő fogalom. Finom eloszlású benne a széndioxid, tiszta az íze, ál­landó a minősége — a tökéle­tes gyártási technológiának köszönhetően. S jövő év vé­gére mór Magyarországon is lesz egy orosz pezsgőt elő­állító gyár, ahol kizárólag ez a termék készül. A Magyar- Szovjet Pezsgőgyártó Közös Vállalatot a - Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, Sükösd és a lehetetlen ne­vű szovjetunióbéli cég, a 60 éves Szovjetunió Moszk­vai Pezsgőgyár alapította. (Az okiratokat áprilisban ír­ták alá). Az alaptőke fél - milliárd forint értékű, fele-fe­le arányú. — A világ talán legkor­szerűbb pezsgőgyárával léte­sítettünk kapcsolatot — ál­lítja dr. Sztarovits András, a Hosszúhegyi Mezőgazda­sági Kombinát vezérigazgató­Orosz pezsgő - Magyarországról Nemcsak a címke eredeti! helyettese. - Az orosz pezs­gő iránt akkora a kereslet, hogy a Szovjetunió képtelen megfelelni a mennyiségi igé­nyeknek, mi pedig egy új technológiát, a folyamatos gyártást kívánjuk megvalósí­tani. Így találkoztak az érde­kek. A kapcsolatot mi keres­tük, mert a folyamatos tech­nológiával gyártott pezsgő keresett kül- és belföldön egyaránt, ezért szándékoz­tunk ebbe az irányba fej­leszteni. Az új gyár évi ter­melése tízmillió palack lesz, ez értékben háromnegyed miliárd forint. Szükség esetén az új gyár tovább bővíthető — a Hajós-Hild pusztai telep er­re alkalmas. A termelést öt orosz szakember irányítja majd. A közös vállalat igaz­gatójává dr. Sztarovits And­rást választották. A gyárépítés most érke­zett a kezdethez, a tervek már megvannak. Az élőmun­kák utón szeptembertől indul a látványos rész: a Szovjet­unióból érkező tizenöt fős építőbrigód megkezdheti a szereléseket (az előregyár­tott szerkezetek a Szovjet­unióban készülnek). Maga a gyárépület 7500 négyzetmé­teres lesz, a raktárt és a hűtőtárolórészt a kombinát biztosítja, úgyszintén az energiahátteret. A szovjet fél hozza a teljes technológiát. A kombinát területén 1973- tól vannak hagyományai a pezsgőgyártásnak. Az eltelt jó másfél évtized alatt jó hírt szereztek az itt készített pezsgők, itthon és külföldön egyaránt. Idén például az év pezsgője cimet a Mathi- as nyerte el, a pezsgőgyár­tással foglalkozó magyar cé­gek között ez a legmaga­sabb termékelismerés. Az új orosz pezsgővel — aminek még a címkéjére is cirill betűkkel kerül a már­kanév, a Moszkovszkoje ig- risztoje (Játékos moszkvai) — a jövő év szilveszterén már koccintani szeretnének a gyártók, és remélhetőleg mi fogyasztók is ezt tehetjük. L. Cs. K. A hajósi pincemúzeum egy részlete Alig másfél év múlva Uj postaműszaki épület Mintegy háromezerrel növekedhet a telefontulajdonosok száma Baján Épül az új bajai postapa­lota, gondolhatja magában az, oki az 51 -es főútvonalon, Budapest felől érkezik a vá­rosba, s a Jelky András-szo- bornál, az útkereszteződést el­hagyva balra pillant. Szép vonalú, modern, piros­cserepes épülettömb kontúrjai vülannak elénk az állványok közül, már tető alatt, beüve- 9ezve. Ez a készülő, új posta rnűszaki tömbje. Keleti olda­lán számos emeleti ablakban e9nek a neonfények, itt az elkészüft helyiségekben már folynak a belső szerelési mun­kálatok. ^ Baja új postaközpontjának ápitése két ütemben valósul n'eg. A most készülő műszaki tömb alapozó munkálatait !987-ben kezdték el. Befeje­zési határideje szerelésekkel e9yütt: 1990. december 31. hzt követően kezdenek hozzá átellenben - az új posta- forgalmi épület fölépítéséhez. Az elkészülő műszaki tömb foglalja magában majd a áOOO állomásos új telefonköz­pontot, amely egyben a déli férség távhívásba való bekap­csolásának gócközpontja is esz. (Jelenleg a két, egyen­ként ezres konténerközponthoz Csatlakozva, mindössze három jelentősebb település, Szeretn­ie. Bátmonostor és Vaskút ve­het részt a távhívásban.) Az üi telefonközpont elkészültével Q déli térség legalább 15 köz­ege is bekapcsolódik az or- ?Ca9 közvetlen tárcsázással hívható távbeszélő-hálózatába. A most készülő műszaki épü- és a belső szerelési mun­kálatok persze csak egy ré- s*ét jelentik annak a folya­matnak, amelynek a végén hatezer új telefonállomás lát­hatja el a feladatát. Addig azonban az új előfizetőket be is kell kapcsolni a központba, illetve a távhívás hálózatába. Az új, potenciálisan hatezres telefonhálózat építésének ter­vét 1988-ban készítette el a Postai Beruházási és Tervező intézet (POTIBER). Ez év ta­vaszán elkezdődött s 1989—90- ben folyamatosan tart a föld alatti kábelek elhelyezése, a hálózatépítés, hogy a telefon­igénylőket folyamatosan be­köthessék az' új távhívó köz­pont .érrendszerébe. ­A műszaki - épület munkála­tai a terveknek megfelelően, 300 millió forintos összeggel indultak el. Ennek kb. 40 szá­zalékát Baja városa vállalta, természetesen összegszerű koor­dinációval: a város és a me- a-ye erre szánt pénzeszközein túl a lakosság, a termelőüze­mek s a távhívásba bekap­csolódó községek költségtéríté­sével. Baján a város méreteihez és a fejlődés tempójához ké­pest nagyon kevés a telefon. Mindössze kb. 1900 előfizetőt tartanak nyilván. (Csaknem a fele közületi!) Az új központ hálózatán kb. 2000 magánla­kás és legalább 2,5-3 ezer közületi telefonelőfizető igény­re számítanak. A műszaki postaépület az idén elkészül. Folynak a ká­belfektetési munkálatok, s ha idejében be is fejeződhetne*, akkor 1991 elejétől Baja vá- ios területén és a környékén több mint 5000 telefonállo­más működhet az országos távhívó hálózatban — a je­lenlegi alig 1900-zal szemben. Ez az új központ mór a nem­zetközi távhívásra is alkalmas lesz. W' E­'S kengyelek Balatonbogläron Menekülés az életbe Félszáz esztendeje, hogy len­gyel menekültek érkeztek Ba- latonboglárra. Történetük, Ma­gyarországra sodródásuk okai közismertek — többek között könyvalakban is megjelent —, az ötvenéves jubileumhoz kötő­dően ezekben a napokban-he- tekben azonban ismét sokszor kerültek szóba a hajdan ná­lunk menedéket találók. A közelmúltban Budapesten a Lengyel Kultúra Házában e témában tartottak sajtótájé­koztatót: az évforduló méltó megünnepléséről. Szabó József, a bog Iá rlel lei tanács elnöke azt mondta:- Ma, amikor a világpoliti- “ kában felerősödött a lengyel és a magyar szó, külön jelen­tősége van rendezvénysoroza­tunknak. Több mint egy éve készülünk arra, hogy íjiéltó körülmények között ünnepel­hessünk és ma már program­jaink túlmutatnak a város' és Budapest határain. Bátran ki­jelenthetem: európai az érdek­lődés a rendezvénysorozat iránt. Tegyük hozzá: ha azt tekint­jük, hogy az ötven évvel ez­előtt hozzánk menekült len­gyel családok időközben a vi­lág minden táján szétszóród­tak, a tanácselnök szerény (¿olt. Mert jönnek majd ven-, dégek Ausztráliától Brazíliáig, Angliától az Egyesült Államo­kig. Sorsukról két újabb kö­tet tudósít. Az egyik szerzője e Somogy főszerkesztője, Laczkó András, aki „Menekü­lés' az életbe" címmel jelen­tette meg könyvét, a másikat Franciszek Budzinski professzor írta:- „Lengyel gimnázium és líceum Balatonzamárdiban és Bolatonbogláron." Sajátossága a félszáz évvé1 ezelőtti kornak: akkoriban lengyel nyelven egyedül ezekben a magyaror­szági iskolákban^oktattak, lé­vén Lengyelországban tanítási kényszerszünet. Az idei nyár „Menekülés az életbe" címet viselő boglárlel- lei - és részben budapesti - rendezvénysorozata valóban ■gazdag. Többek között pén­tektől van nyitva augusztus közepéig a Kék-vörös kápol­nában Wtadislaw Hasior kép­zőművész kiállítása. Ennek „reciproka" Bagó Bertalan festőművész kiállítása augusz­tus 13—30. között a budapesti lengyel Tájékoztató és kultu­rális központban. Augusztus 19-én lesz a magyar—lengyel barátsági napok hivatalos megnyitója Boglárlellén, ugyanekkor nyílik egy doku- mentumkiájlitós is a Vikár Bé­la Művelődési Központban — ez az egykori lengyel iskola — „Magyarok és lengyelek a történelem sodrában" címmel. Budapesten rendezik szeptem­ber közepén a lengyel törté­nészek tanácskozását, ahol a magyarországi lengyel oktatás kérdéseiről lesz szó. A fő rendezvény szeptember 15-én lesz Boglárlellén: len­gyel-magyar barátsági nagy­gyűlés a Vikár Béla Művelő­dési Központban, s a két nép barátságát jelképező tölgye­ket ültetnek el a várdom­bon. Filmsorozat is készült, ugyan­csak „Menekülés az életbe" címmel. A már említett tu­dományos tanácskozás idején mutatják be Szűcs László rendező ötrészes munkáját. Ajánljuk a rendezvénysoro­zatot mindazoknak figyelmé­be, akik a népek közötti ba­rátság ragyogó példáját lát­ják az ötven évvel ezelőtt tör­téntekben, s úgy vélik: az ilyen barátságok a jelenben és elsősorban a fiatal jnem- zedékekben erősitendők. M. A. „Narkós” falu Zsibrik kisközség Tolna és Baranya megye határán, amely lassan az évek folyamán ki­ürült. Jelenlegi lakossága mintegy 20 fő, idős emberek. Hogy nem maradnak öreg ko­rukra teljesen egeydül a fa­lucska lakói, mi sem bizonyít­ja jobban, minthogy házak épülnek, kalapácsok kopognak, s kiáltások hangzanak fel időnként a poros kis utcából. Narkós-telep fog itt állni ha­marosan, legalábbis reméli jó néhány fiatal, akiknek sorsuk további alakulásában nagy se­gítséget nyújthat a leendő tá­bor. A hely - a narkósok szempontjából is - ideális, hi­szen nagy várostól távol van, s ezzel lehetetlenné válik az „anyag" megszerzése, Így a gyógyulás is meggyorsulhat. A telep, mely ha elkészül - várhatóan — egész évben üze­melni fog. A házakat olcsó pénzért a református egyház vásárolta meg, s a munkálatok Erdős Eszter és Vlctor István lelkészházaspár vezetésével folynak. Magyarországon ez lenne az első nagyobb Ilyen jellegű telep, vagy község. A gilvánfai „Fii cu női" (Tarts velünk!) cigányegyesület 20 tagja Derdák Tibor főnökle- tével utazott el Zsibrikre, hogy egy hétig társadalmi munká­ban építse a tábort, s rendbe tegye a kis falut. A 14-22 év közötti fiatalokból álló közös­ség kitakarította az évekig nem használt templomot, mely­nek következtében ott is meg­indulhat az istentisztelet, nagy ölömére a falu idős lakóinak. Gilvánfa valamikor szintén ki­pusztuló falu volt, de - főként - ciqányok népesítették be, s jelenleg mintegy 300 főt szám­lál Derdák Tibor, aki Buda­pestről költözött le Baranyába, Lancia nyelvre tanítja a ci­gány fiatalságot. Gyura B. A fólia, a szamóca és a méhek Méznagyhatalom vagyunk: termelésünk évi 17 000 tonna, és az exportunk 18 millió dol­lár értékű. A méhészet ugyan, is talán o magyar gazda­ság egyetlen szűz magánte­rülete: qz elmúlt négy évti­zedet 'érintetlenül élte át, egyedül a gödöllői kutatóin­tézet állami. De a világ hat legnagyobb méztermelő or­szága között vagyunk. A ma­gyar méhészek szaktudása, termelő kedve mellett újab­ban egy magyar idegenforgal­mi iroda, az eredetileg mező- gazdasági turizmusért szerve­zett Pegazus Tours segít eb­ben. Külön méhész szakértője van: Domokos Pál, a MÉM nyugalmazott miniszteri taná­csosa. Ö. az Apimondiákra, vagyis a két évente más-más földrészen megrendezett mé­hészeti világkongresszusra in- szakmai csoportok szer­vezője, a Pegazus Toursnál. ~ Egy kongresszus igen fontos állomás a világ mé­hészeti termelésében: ilyenkor mérhetjük meg önmagunkat, Vagyont érő japán módszer Méznagyhatalom lettünk Brazíliába készülnek a magyar méhészek eredményeinket, törekvésein­ket. Mindig von kiállítás és vásár is. De Legfontosabbak a szakmai tapasztalatok, me­lyeket a méhészet biológiá­járól, állategészségügyéről, a méhlegelőkről, a megporzás helyzetéről, a méhészeti tech­nológiáról és méhészeti esz­közökről, mindezek fejlődésé­ről szerzünk.- Mostanában mi forradal­masította leginkább a méhé­szetet?- A számítástechnika! For­radalmasította a kutatásokat, az eszközgyártást. Elsősorban a mébbiológiában a szaporu­latok tervezését segíti elő. A számítógép óriási méhtömeg- ből 'képes szinte villámgyor­san pontos következtetéseket levonni.- Mi a magyar méhészet legfontosabb leiadata ma?- Az, hogy tartsunk lépést a fejlődéssel, és igyekezzünk korszerűsíteni az eszközeinket, hiszen az elmúlt fél évszázad alatt csak a magyar méhé­szek szorgalma és szakértel­me pótolhatta az elmaradott technikánkat. Igen fontos, hogy növeljük az exporton belül a feldolgozott méz ará­nyát. A magyar méz 90 szá­zaléka még mindig hordóban megy ki. Kisebb mennyiségek­ben nagyobb lenne a devi­zahozam, s ehhez ki kellene alakítani az Ipari hátteret.- Mit segíthet mindezekben eay világkongresszus?- Két éve Varsóba 800, négy éve Nagojába közel 70 méhész utazott ki, utóbbi helyen például több vagyont érő módszert tanultunk meg. A japánok a fólia alatti föl­dieper termelésre a méhes beporzást használják. A fólia alá pontosan meghatározott számú méhet telepítenek, és a segítségükkel gyorsabban és lényegesen nagyobb sza­mócaszemek teremnek. Aki megtanulta, idehaza már al­kalmazza, nagy anyagi ha­szonnal. Most októberben a Pegazus Tours szervezésében újabb igen fontos szakisme­retek várnak ránk, Buenos Airesben. Földessy Dénes vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents