Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-22 / 200. szám

1989. július 22., szombat Dunántúli napló 3 j Himesháza nagyon izgalmas vállalkozásnak ígérkezik Tőkeigényes húzóágazat az idegenforgalom Minden módon támogatjuk az akár 10 ágyas magánpanziók építését is ^ Mindnyájan vagyunk „A Barthát" komolyan kell venni. „A Bartha" buszsofőr a házunk előtt vezető jára­ton. S ameddig csak 11 éves fiam volt képes több autó­buszt elengedni reggelente — kockáztatva az iskolából va­ló elikésést is —, hogy vele utazhasson, az hittem, egy kis kamasz hóbortjáról van szó csupán. De amikor az ötödik c.-ből hat gyerek tit- : kos gyűlésen úgy döntött, : hogy más is barátkozhat ,,A Barthával", akkor megértet- ■ tem, hony ezt a rajongást ! komolyan kell venni. Úgy ] látszik, ez a 26 éves fiatal- j ember tud valamit a kisfiúk j titkairól. Másként aligha len- j ne lehetséges, hogy a gye- i rek, akit a szülei otthon I alig tudnak rávenni arra, j hogy a könyvét és a zok- I niját a helyére tegye, a ' végállomáson lelkesen kisö- I pörje az autóbuszt. Egy francia szociológus ; ,,az ifjúság titkos nevelőjé- I nek" nevezte a televíziót. (Hallgassuk csak meg, egy- • egy beszédhibás reklám- j sztrárocska után hány gyerek ; pőszézik és kapja fel a [ hangot a mondat végén!) ’ Ilyen titkos nevelők az ut- i cán azok az idegenek is, | akikre a gyerek figyel, s j okik nem is gondolnak rá, milyen felelősség terheli őket a mintában, amit a gyerekeink elé adnak. Mert igaz, hogy a szülőtől is le­het tanulni jót és rosszat, hosszabb-rövidebb ideig a pedagógus is példa — de az utcán, a hivatalban, a boltban és másutt az embe­rek magatartása mint szé­les körűen elfogadott (vagy elfogadottnak látszó) társa­dalmi norma mindennél erő­sebben nyomja rá bélyegét a gyerek világképére, szo­kásaira, viselkedésére. Az utca mindig is nevel- i te a gyerekeket. Falun kü­lönösen: minden- felnőttnek joga volt rászólni a rendet- lenkedőre, a pofon sem volt ritka a szomszéd gyereké- | nek, viszont kijárt neki a kenyér és a gyümölcs is. Az utca ma is nevel: de már nem a figyelmével, hanem a ' közömbösségével. Hiszen I szemetes, és nem szól rá : senki a szemeteiére. Hangos, ' de nem az számít antiszoci- j álisnak, aki bőgeti a mag- ; nót, hanem aki tiltakozik. Az : üzletben nem köszönnek (visz- ! sza se), „te ráérsz!" felkiál- ; tással félrelökik a gyereket i és becsapják. Az előadó a ; hivatalban az ügyfél elé ; csapja a papírt — „ha nem ; tetszik, elmehet panaszra" j —, a gyerek először nem í érti, aztán ő is kiabálni j kezd. Ma reggel „a Bartha" ; megvárt egy lassan futó öregasszonyt. Még sohasem ; láttam, ¡hogy rácsapta volna j valakire az ajtót. Lehet, hogy ennek van valami köze ; ahhoz, hogy az ötödik c.-sek ! ezen az autóbuszon — stó­lán a másikon is — mindig átadiák a helyüket? Bartihák kerestetnek. ^ f Tanszéket kap a távérzékelés Belendült az idegenforgalmi szezon. Csapatostul jönnek a külföldiek Baranyába, s ez mindinkább felszínre hozza a nagy kérdést: mikor lesz me­gyénk országosan Is kiemelt idegenforgalmi terület, mikor és kiknek a közreműködésével valósíthatók meg a várva várt kiemelt üdülőhelyi fejlesztések? E kérdések kapcsán kértünk interjút dr. Gellai Imre keres- ked e I mi min i szte rhelye tte stől, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjétől. *- Véleménye szerint miért lé­nyeges a baranyai idegenfor- 9alom fejlesztése, és egyálta­lán, megyénknek mit jelenthet az idegenforgalom, mint húzó­ágazat?- Májusban a Kereskedelmi Minisztérium és Baranya veze­tőinek találkozóján áttekintet­tük a megye kereskedelmi és azon belül az idegenforgalmi helyzetét, különös tekintettel orra, hogy a foglalkoztatási struktúra az elkövetkezendő éveikben jelentősen megválto­zik. Vizsgáltuk, miként lehetne segíteni, illetve kibontakozást találni e téren. Úgy ítéltük meg, hogy Baranyának egyik ilyen kibontakozási lehetősége, különösen a jövő foglalkozta­tását és a nemzetközi gazda­sági életbe való bekapcsolását illetően az idegenforgalom 'e- het. Az idegenforgalom nem­csak szállodát és éttermet je­lent, hanem szélesebb értelem­ben vett infrastruktúrát, szolgál­tatást és hát a konkrét ide­genforgalmi létesítményeket és objektumokat magában fogla­ló tevékenységet. E téren me­gyéjüknek néhány vonatkozás­ban kifejezetten jó adottságai vannak, melyeket természetesen fel kellene használni és elvé­gezni a szükséges létesítmé­nyek kifejlesztését.- Közismerten legfőbb vonz­erőnk Harkány, Pécs, Orfű. Ezek lehetőségei is többnyire kiaknázatlanok, hiszen sokkal több rejlik bennük külön-küldr\ és együttesen Is.- Ez így van. Harkány be­vezetett gyógyfürdőhelyként is lényegesen több lehetőséget fejt, mint amivel jelenleg él­nek. Elkészültek a gyógyüdülő­szálló tanulmánytervei, azokat 15 külföldi vállalatnak meg is küldték abból a célból, hogy ajánlatot kapjanak tőlük. Na- 9yon nagy az érdeklődés első­sorban Ausztriából, Németor-. szágból, de érdeklődnek finn, svéd cégek és hazánkban mű- j'ödő külföldi vállalkozók. Le­hetőség van az építés jövő ®vi kezdésére és úgy gondo­lom, 1992-ben megkezdheti működését! Pécs igen vonzó város, jól kiépített infrastruk­túrával, rangos tudományos és iktatási intézményekkel bizto­sítja a szellemi hátteret ahhoz, Jj°9y a város nemzetközi es hazai konferenciaközpont le­gyen. Az 1000-1200 fős nem­zetközi konferenciák keresik helyüket a világban, Pécs ilyen térén megfelelő szállodaháló- *attal és konferenciaközponttá! kiegészítve hosszú távra első- ^ogú hózigarda lehetne. Az orfű) eset jól példázza, hogy idegenforgalomban sincse­nek örökre lezárt avagy meg­oldottnak tekinthető területek. A jelentős összegekből kiépí­tett alapinfrastruktúra a ter­vezettnél nagyobb ütemben megépülő magán hétvégi há­zak következtében ma már ke­vésnek bizonyul, de hiányos az odalátogatóknak a mindenna­pi kényelmet, pihenést nyújtó szolgáltató, kereskedelmi és más létesítményhálózat is.- Mind több szó esik nap­jainkban a himesházi gyógy­és üdülőközpontról, a kastély- programról, a belföldi légiköz­lekedés visszaállításáról és a falusi turizmusról. Ezekkel kap­csolatban ön egyező vélemé­nyen van a baranyai vezetők­kel?- Természetesen, hiszen nem­csak a már meglévő és jó hír­nevet szerzett idegenforgalmi helyek jelentenek vonzerőt, ezek körét épp a választékbő­vítés végett is egyre szélesíte­ni kell. Himesháza nagyon iz­galmas vállalkozásnak tűnik a kínálkozó előnyeivel, de a gondjairól sem szabad hall­gatni. Megvalósításában az i nf ra stru ktu rá I i s e Ima ra dottsá ­gai miatt nagymértékben kell számítani a külföldön élő, de a tájról elszármazottak elkö­telezettségére és pénztárcájá­ra, valamint a község és a térség lakosságának és vezeté­sének elszántságára. Ha meg­valósul, mindenképpen egye­dülálló, nagy vonzással rendel­kező és yüzdöságiiag is jó vóí- iaSkózásK* íjé.rke?*k­Az utóbbi ¡időben nagyon megélértkült a nemzetközi ide­genforgalom és a nemzetközi tőke érdeklődése a magyaror­szági kastélyok hasznosítása iránt. Vonnak már jól példák erre Baranyában is, ahol a fel­mérések szerint jelenleg 27 kastély lenne még hasznosít­ható ilyen célra. Ezek feltérké­pezése folyamatban van, hogy oz elkészült katalógusok alap­ján kiajánlhassuk a külföldiek­nek. A gyors célhoz jutásban so­kat segíthet a belföldi légiköz­lekedés újraindítása, a pogá- nyi repülőtér a jelenlegi dön­téseknek megfelelően az elsők között kapcsolódik be a belföl­di repülésbe. Ezáltal itt, Bara­nyában megteremtődik a ma­gán- és a kisebb charter jára­tú gépek fogadásának feltéte­le. De a csillagok mai állása szerint előre megszerzett enge­déllyel bármelyik, a Magyar Néphadsereg kezelésében lévő katonai reptér is használha­tó lesz ilyen célra, a hodse- reg légügyi főfelügyelőjével történt tárgyalások értelmében. A falusi turizmus -is mind jobban vonzza a külföldieket, ha az adott településen van villany, vezetékes ivóvíz, út és megmaradt a paraszti, falusi környezet, ha a vendég alap­vető kényelmét fürdőszoba is szolgálja. Ehhez a kérdéskör­höz tartozóan majdnem telje­sen felfedezésre vár még a gyógyturizmus kiépítése Sziget­váron és térségében.- Az idegenforgalom nem véletlenül húzóágazat, ugyan­akkor roppant tőkeigényes. Honnan, kitől lehet a beruhá­zásokhoz szükséges tőkét meg­szerezni? Es egyáltalán, várha­tók-e adóban és egyéb téren kedvezmények azoknak, akik a pénzüket az idegenforgalomba fektetik, avagy abból kívánnak­mege ni, r — Elsősorban a hivatalos es a társadalmi közgondolkodást kell megreformálni, hisz a szolgáltatás és az idegenfor­galom a jövő egyik útja. Az e területre történő külföldi és a hazai állami, szövetkezeti vagy magántőke átcsoportosítását még sok minden hátráltatja. Amíg kockázatmentesen jöve­delmezőbb a bankkamat, mint a vállalkozás, és amíg egy idegenforgalmi objektum nem is hoz az első időben annyi hozadékot, mint amennyit a bankkamat, addig nem könnyű senkit sem meggyőzni. Pedig az ingatlan értéke mondjuk tízéves átlagban biztosan meg­duplázódik, vagy még gyor­sabb ütemben növekszik és ezt mindenképpen figyelembe kell venni a tőkebefektetésnél . . . E téren sajnos épp a szabá­lyozórendszer tart be az ügy­nek. Az ingatlanértékesítésből befolyt összeg, ami a könyv szerinti és a valós piaci érték között van, az az adóalapba kerül akkor is, ha a befolyt pénzt újabb idegenforgalmi beruházásiba fektetik. Ilyen esetben az értékesítési össze­get nem adó-, hanem vagyon­alapként kellene kezelni. Az új adótörvénynél ezt módosí­tani kellene. Viszont a konver­tibilis devizát hozó idegenfor­galmi beruházások pályázat lévén bekerülhetnek az export­fejlesztő támogatási körbe. Ez­zel sikerült a felesleges, visz- szahúzó szabályozást megszün­tetnünk, mivel eddig az ide­genforgalmi beruházások nem élvezték azokat a vám-kamat- áfa hitelkedvezményeket, ame­lyek ebben a körben léteznek. Az is előrelépést jelent, ha a szolgáltató idegenforgalmi fejlesztés bekerül a komplex munkahelyteremtő támogatások körébe. A falusi turizmusnál az sérti elhanyagolható szempont, hogy a kistelepülések lakossá­gának megtartását is segítheti, hiszen az értelmes foglalkozta­tást és megélhetést biztosít. De az úgynevezett vállalkozó támogatás is teljes mértékben terjedjen ki mind a falusi tu­rizmus, m-ind pedig az idegen­forgalmi magánvállalkozások területére. Ezelk és a munka­helyteremtő támogatások is le­gyenek szektorsemlegesek. Te­hát ne legyen különbség asze­rint, hogy ki a tőkebefektető. Mi minden módon támogat­juk okár a 30, akár a 70 szo­bás magánpanziók létesítését is. Emellett egy-egy jelentő­sebb objektumhoz az idegen­forgalmi alapból akár 30-80 millió forint visszatérítendő tá­mogatással is hozzá tudunk ¡járulni a következő években. Reméljük, az idegenforgalom Baranyaiján !5; mint húzó-, mint vállalkozó ágazat, motor­szerepet tölt majd be. Először csak enyhíti, később pedig nagymértékben elősegíti a fog­lalkoztatási és gazdasági gon­dok megoldását. Murányi László A mezőgazdaságban egyre nagyobb az igény a korsze­rű termésbecslés módszerei­nek elsajátítására. Ezzel a témával az úgynevezett táv- érzékelési eljárások ismerői foqlalkoznak. Az ilyen szak­ember azonban nálunk egye­lőre kevés, ezért a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium — a művelődési tárcával egyetértésben - táv- érzéiíGi'ci! és térinformatikai tanszék létesítését engedé­lyezte az Erdészeti és Faipari Eayetem székesfehérvári föld­mérési és földrendezői főis­kolai karán. Az intézményben évente 30 -35 szakembert képeznek ki. Amint a szakminisztérium­ban elmondották, az új tan­szék szervezetileg ugyan a székesfehérvári intézményhez tartozik, ám valójában a bu­dapesti Földmérési és Távér­zékelési Intézetben tevékeny­kedik majd, mivel ennek tech­nikai felszereléseit hasznosít­ják az oktatásban. A tanszéket az ősszel induló ¡gnulmányi év kezdetéig meg­szervezik és ezután a távérzé­kelési tantárgy hallgatása kö­telező lesz az üzemmérnök­jelölteknek. Az ereszcsatorna és a PlK esete A Pécsi Ingatlankezelő Vállalathoz 28 000 bérlemény tartozik, a belvárosban mint­egy 4000 PIK-lakás van. A’ elöregedett házakkal egyre több a gond: az épületek rosszul vannak szigetelve, vi­zesednek. Nem egy esetben a felújítást követően, alig néhány hónap múlva a falok ledobják a friss vakolatot. Az elmúlt napokban két­ségbeesetten telefonált Ve­res Júlia, aki a Kossuth La­jos u. 57-ben lakik egy ud­vari lakásban. Elmondta, hogy az édesanyjával ketten élnek. Négy évvel ezelőtt a PIK felújította lakásukat, azonban az ereszcsatornát nem csinálták meg és azóta is áznak a homlokzati falak. Az előszobában nem merik használni a konnektort, mert Két éire ázik a lakás Augusztus végére ígérik, megcsinálják állandóan vizes azon a ré­szen a fal. A II-es számú hózkezelőségnek ezelőtt két évvel bejelentették, de nem történt eddig semmi. Min­denki meghallgatta őket. de senki nem intézkedett. A Kossuth Lajos utca vé­gén található a ház. A la­kásba belépőt mellbe vágja az erős dohszag. Az előszo­ba mennyezete a bejárati ajtó fölött mállik. vizes a nagyszoba udvarra néző fa­la a fürdőszoba vörösük a beázási foltoktól. Levegő után kapkod az ember ai erős párában. — A* év elején, február­ban - ismételt bejelentésre - végre kijöttek a házkeze- loségtől és jegyzőkönyvet vet­tek fel — mondja Veres Jú­lia. — Azóta az ajtónk fölé kívülről felszereltek egy fél- tetőt, csak éppen nem üve­gezték be, ugyanis a hom­lokzatról hullik a vakolat. A második emeleten a laká­sunk felett éppen, hogy nem esik ki az ablak. Félünk, egyszeresek ránkzuhan. A felújításból már szinte semmi nem látszik. Már mi is fes­tettük a lakást, de a mester is azt mondta, hogy nem ér­demes, mert hamarosan új­ból ilyen lesz. A lakók már megcsináltat­ták volna az esőcsatornát, de az épület magas, csak állványról lehet elvégezni a cserét, ennyi pénzük pedig nincs. A lyukas csatornától meg a nagy esők idején ózik a fal. A ll-es számú házkezelősé- gen készséggel segítenek. El­mondják, hogy tudnak a pa­naszról, már a munkát is megrendelték a PIK kivitele­ző részlegénél. Ennél többet nem tudnak tenni. A belvá­rosban sok ilyen lakás van. Sok lenne a bádogosmunka, de nincs elég szakember, aki megcsinálja. A belvárosi la­kások legnagyobb része rosszul szigetelt, vizesedik. A jelenlegi területi főmérnök és a hózkezelőség vezetője az év elejétől dolgozik a PIK-nél. Ezért arra nem tud­tak választ adni, hogy miért nem történt két évig semmi. Fodor Tamást, az Építő­ipari önelszámoló Egység vezetőjét is megkerestük. Ve­le és az építésvezető-helyet­tessel kimentünk a helyszín­re.- Sajnos, ezen a házon csak a teljes felújítás segí­tene - mondja Fodor Ta­más. - Itt hiába csinálja! meg az esőcsatornát, és at ajtó fölött a vakolatot, a hi­bák újra jelentkeznek. A’ egész házat újra kellene szi­getelni, vakolni. Az eresz- csatorna kicserélése csak tűzoltómunka. A lakások leg­nagyobb részénél nincs meg­oldva a szellőztetés, nagy a páralecsapódás. Járjuk az emeleteket. Az első szinten a PIK szerelői javítják a csőrepedést a kö­zös WC-kben. Az állapo­tok elképesztőek. Sötét ud-. vori és lépcsőházi lakások. Mindenhol doh. Végül egy újbóli egyeztető megbeszélés után a kivitele­ző egység és a házkezeloség vezetői megegyeznek: augusztus végére megcsinál­ják az ereszt és a vakolatot. A Kossuth Lajos u. 57. szá­mú ház teljes felújítására a tervek szerint 1995-ben kerül sor. Sí. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents