Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-22 / 200. szám

DunontOM napló 1989. július 22., szombat Gorbacsov zárszava az SZKP KB ülésén ÓRA A NAGYVILÁGBAN Dubcek nem kapott kiutazási engedélyt Festeni „a népről a népnek..." Az alkotótelep jelenlegi lakói, H. Barakonyi Klára, Pandúr József és Molnár Tamás Bezárta kapui! Baksán az alkotótelep (Folytatás az 1. oldalról) megoldást az emberek érde­keire és problémáira. A fel­adatok 'között első helyen em­lítette az alapszervezetek sze­repének erősítését, mivel ezen a szinten lehet a pártot leg­inkább aktivizálni. Rendkívül fontosnak nevezte Mihail Gorbacsov a káderkér­dést. Ha a vezetőknek sikerül magukkal ragadniuk az embe­reket, akkor sikerül megoldani a többi kérdést is. Ezért a káderkérdés rendezése minden szinten nagyon fontos, a ká­dercseréket időben kell vég­rehajtani, mégpedig minden 1989. július 21-én délután a Baranya Megyei Tanácson tartott találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást terve­ikről, a foglalkoztatási gondok enyhítésére, munkahelyteremtő vállalkozásokra vonatkozó el­képzeléseikről és más kérdé­sekről a megyei tanács és a Vállalkozók Országos Szövet­sége Baranya Megyei Területi Csoportjának képviselői. A megbeszélésen — amelyet a megyei tanács részéről Piti Zoltán tanácselnök, a VOSZ részéről Hollmann Antal, a megyei csoport elnöke veze­tett - a vállalkozók beszámol­ták működésükről, a vállalko­zásokat nehezítő, a vállalko­zókat akadálvozó gondokról, és ismertették terveiket, kö­zöttük a külföldi vállalkozókkal való együttműködési szándé­kukat, egy bérirodaház, vala­mint egy ún. — mintegy ezer szinten, egészen a központi és politikai bizottságig. Mihail Gorbacsov végezetül felvetette, hogy 'haladéktala­nul javítani kell á társadalom legszegényebb rétegeinek a helyzetén. Még a legfelsőbb Tanács ülésének vége előtt megoldást kell találni a kér­désre. Javasolta, hogy az ál­lami eszközökön felül a befo­lyó párttagdíjak harminc szá­zalékát — mintegy 500 millió rubelt — fordítsák a nehéz anyagi helyzetben lévő réte­gek támogatására. A jelenlé­vők támogatásukról biztosítot­ták a pártfőtitkár-ál'lamfő ja­vaslatát. munkahelyet magába foglaló — ipari park részvénytársasági formában való létrehozásának elképzelését. A megyei tanács részéről elismerően nyilatkoz­tak a célkitűzésekről, és szor­galmazták a VOSZ-ban tömö­rült vállalkozók részvételét a vállalkozási alap meghirdeten­dő pályázatán, a halmozottan hátrányos . helyzetű térségek iparfejlesztésébe való bekap­csolódásukat, a külföldi kap­csolatfelvételnél a már kiala­kult és fejlődő testvérvárosi­testvérmegyei együttműködés figyelembe vételét. A tanács­kozáson - részt vett dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára is. A csehszlovák hatóságok megtagadták ’ a kiutazási en­gedélyt Alexander Dubcék volt csehszlovák pártvezetőtől — jelentette pénteken az AFP és a Reuter hírügynökség. A po­litikai életből két évtizeddel ezelőtt kizárt személy Spanyol- országba utazott volna egy — a szovjet peresztrojkával fog­lalkozó — konferencia-sorozat­ra, amelyet július 24. és 28. között tartanak az Escorialban (a fővárostól ötven kilométer­re északra). 4- WASHINGTON: Az ame­rikai szenátus csütörtökön George Bush elnök személyes közbelépésére elutasította az Egyesült Államok és a PFSZ közötti párbeszéd megtorpedó­zására előterjesztett republiká­nus párti módosító javaslatot. Az indítványt Jesse Helms re­publikánus szenátor terjesztette elő azazl a céllal, hogy lehe­tetlenné tegye az Egyesült Ál­lamok kapcsolatait „Jasszer Arafattal és más olyan terro­ristákkal, akiknek kezén Ame­rika fiainak és lányainak vé­re szárad”. A szenátus het­venöt szavazattal (huszonhá­rom ellenében) helyezkedett szembe Jesse Helms javasla­tával.-f WASHINGTON: Több. mint tíz esztendeje ismét lá­togatást tesznek szovjet hadi­hajók amerikai hadikikötőben. Pénteken befutott Norfolkba az „Usztyinov marsall" rakéta - cirkáló, az Otlicsnij nevű tor­pedóromboló és a Genrih Ga- szanov ellátóhajó. Az engedély megtagadásá­ról szóló hírt a konferencia madridi szervezői közölték, s azt megerősítette Dubcek fe­lesége is a Reuternek adott telefon-nyilatkozatában. Az asszony elmondta: a hatósá­gok azzal indokolták elutasí­tó álláspontjukat, hogy a volt politikusnak ez az utazása nem szolgálja a Csehszlovák állam érdekeit. Dubcek felleb­bezett a döntés ellen, de jan- nak elbírálása két hetet i>esz igénybe — mondta a feleség. 4- BRÜSSZEL: Belgium im­már nem ellenzi, hogy az EK bizottsága megvizsgálja Auszt­ria csatlakozási kérelmét a közösséghez - jelentették be csütörtök este a belga külügy. minisztériumban. A belga kül­ügyminisztérium közleménye to­vábbra is fenntartja, hogy az osztrák csatlakozás kérdését ,,minden oldalról' 'meg kell vizsgálni. Claes belga minisz­terelnök-helyettes még a hét elején „nem éppen bölcs do­lognak” minősítette külügymi­nisztere akadékoskodását. A belga visszakozásra persze fő­leg az adott lehetőséget, hogy az osztrák csatlakozás jelen­leg amúgy sem időszerű. A jelentkezés most már hivata­losan tudomásul vehető, de abban mind a tizenkét tagál­lam egt/etért, hogy Ausztria legföljebb az egységes belső piac 1993-as megteremtése után léphet be a közösségbe. 4- MOSZKVA: A Szovjetu­nióban nyilván tartott 718 szer­zett immunhiányos beteg negy­ven százalékát szakszerűtlen orvosi ellátás — véradás, rosz- szul sterilizált injekcióstűk, ka­téterek - útján fertőzték meg. Sajnos, már csak a „sátor­bontásra" érkeznünk. Pénte­ken déliben az utolsó három művész is elhagyta a. baksai alkotótelepet, ahol 1983 óta minden nyáron 2-3 hetes tur­nusokban dolgozik néhány pé­csi művész. Természetesen jö­vőre ismét visszatérnek, hogy a szép tájat, érintetlen falvak elhanyagolt, de a múlt szép­ségeit idéző házait, a termé­szetet és benne a munkáló embert ecsetvégre kapják. Kelle Sándor festőművész ezen a vidéken töltötte gyer­mekéveit, innen a kötődése e környezethez, az itteni embe­rekhez«. Hét évvel ezelőtt c-gyedül jött Boksára festeni, okkor született az ötlet, hogy alkotótelepet kellene itt léte­síteni. Ez a táj, ezek a kis baranyai falvak, dombok és tavak ihletet adnak a fogé­kony művészlélek számára, s érdemesek is a megörökítésre. A következő években Szekeres Emil festőművésszel már ket- ten dolgoztak itt, majd csatla­kozott hozzájuk Pandúr József, Molnár Tamás, H. Barakonyi Klára, Soltra Elemér, Kovács Ferenc. A művészek zavarta­lan munkáját Boksa község tanácsa és az Ezüst Kalász Tsz biztosítja, a megyei tanács is minden évben nyújt pénzbeli támogatást. A helyi tanács és tsz vezetői mindennél többet tesznek, hogy évről évre jobb .munkakörülményeket biztosít­sanak a visszatérő művészek­nek.- Most faluház létesítésén fáradozunk - mondja Lukács László tanácselnök. Ha ez megvalósul, egy helyre kerül­nek a művészektől kapott es megvásárolt képek, s így ál­landó kiállításra nyílik lehe­tőség. Eddig minden évben ősszel rendeztek kiállítást a tanácsteremben, ahová nagY számban jöttek el a falu lako­sai, és ami örvendetes, a ta­nulói. A szervezőmunkában igen nagy részt vállal Gáspár Gyu­la közművelődési titkár. Hosz- szú távon biztosítani kívánják a feltételeket az alkotáshoz a művészeknek, hisz a létreho­zott alkotások szellemi basz­na nemcsak az övék, de 0 falué is. A művészek pedig nagyon jól érzik itt magukat sok barátra leltek a faluban. Terveik vannak a jövőre néz­ve. Szeretnék, ha egy művé­szettörténész is dolgozna ve­lük, aki Írásos dokumentumok­ban örökítené meg munkáju­kat. Külföldi cserekapcsolatok kialakítása is szerepel távlati terveikben — bár ehhez igen sokrétű szervezőmunka eS pénz szükséges. Műfajbeli gaz­dagítást is szorgalmaznak, ezért meghívták Szatyor Győző fafaragó művészt is a jövő évadra. Tiszteletre méltó ennek 0 néhány művésznek a lelkese­dése, ugyanúgy, mint a fau lakóinak és vezetőinek önzet­len segítsége céljuk megvaló­sítása érdekében. Csepesz E. A 09-es csapdája Mindjárt elöljáróban sze­retném leszögezni: senki sem biztatott, hogy a pécsi tuda­kozóról írjok, kiváltképp arra nem kívánt rávenni senki, hogy a 09-nek reklámot csi­náljak. Pont ellenkezőleg, volt aki szeretett volna lebe­szélni erről, de nyilván szak­mai ártalom, az újságíró nem hagyta magát! Annál is inkább, mivel nem csupán Pécsett szereltek fel korszerű, új berendezéseket, hanem korábban már másutt is. Ugyanilyen számítógépes rendszer működik például Kaposváron . .. Mondom működik! Mert a pécsi sajnos nem ezt teszi. Hiába a szakemberekkel ki­dolgoztatott program, a jö­vőbe mutató elképzelések egész sora, a számításba ap­ró ikis hiba csúszott. Magom is tapasztaltam, és olvasóink is joggal panaszolják, hiába hívják a 09-et — a kitar­tóbbak sokszor negyedórán, húsz-huszonöt percen át — a vonal másik végén senki sem jelentkezik. Ebben persze semmi új nincs, hiszen így volt ez ré­gebben is. Csakhogy, ha ez továbbra is így marad, a postának kár volt milliókat fejlesztésre költeni. Az elő­fizetőt várakoztatni, nem in­formálni, ezt eddig is tud­ták. Most valami mást is meg kellene tanulniuk: vál­lalkozni! Talán, ha többen ülnének az új készülékeknél, ha felkészültebbek lennének, rugalmasabbak, és elfogad­nák alapelvnek, hogy az ap­ró fillérekből is lehetnek ko­moly forintok, és komolyan vennék ezt a szolgáltatást, nem esnének abba a hibá­ba, amit — Joseph Heller világhírű regényére asszoci­álva — legszívesebben a 09-es csapdájának neveznék. Ferenci Demeter * Manila: térdig vízben gázolnak a járókelők a főváros alacso­nyabban fekvő területein július 20-án, miután a Gordon táj­funnal együtt járó heves esőzések árvizet okoztak. A tájfun három nappal korábban söpört végig a környéken, és lega­lább 32 ember halálát okozta és százakat tett hajléktalanná. (MTI-telefotó) Munkahelyek teremtését tervezik a baranyai vállalkozók Az internáltakat érintő társadalombiztosítási rendelkezések végrehajtása Első lépés a hatósági bizonyítvány beszerzése A Magyar Közlöny 1989. évi 45. számában megjelent a Mi­nisztertanács rendelete, amely o rendőrhatósági őrizetben fogva tartottak (internáltak) munkajogi és társadalombizto­sítási helyzetét rendezi. A jog­érvényesítés megkönnyítése ér­dekében a társadalombiztosí­tást érintő kérdésekben az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a következőkre hívja fel a figyelmet: A nyugdíjfolyósító szerv ha­vi 500 forinttal felemeli az 1949—1953 között internálás alatt állott személyeknek az 1989. augusztus 1-je előtti időponttól megállapított, saját jogon járó nyugdíját (mező- gazdasági, szövetkezeti jára­dékát), ha a nyugdíjas ezt kéri és leveléhez mellékeli a Belügyminisztériumnak az in­ternálásról szóló hatósági bi­zonyítványát. Az első lépés tehát a hatósági bizonyítvány beszerzése. A folyósítási törzs- számot célszerű nemcsak a nyugdíjfolyósító szervnek, ha­nem mór a Belügyminiszté­riumnak írt levélen is feltün­tetni. A jogszabály szerint ha­tósági bizonyítvány 1992. de­cember 31-ig adható ki. A Belügyminisztérium megta­gadja a hatósági bizonyítvány kiadását, ha az internáltat há­borús és népellenes bűntett miatt jogerősen elítélték. Az említett jogszabály nem vo­natkozik azokra sem, akiknek a szolgálati idejébe- az inter­nálás idejét korábban már be­számították. Az özvegyek havi 250 forin­tot kapnak özvegyi nyugdíjuk­hoz (özvegyi járadékukhoz), ha az 1989. augusztus 1-je előtt meghalt férjükre vonatkozó hatósági bizonyítványt beszer­zik a Belügyminisztériumtól és azt a nyugdíjfolyósító szerv­hez megküldik. Ugyanez a helyzet azoknál, akik a nyug­díjasként meghalt internált utón szülői nyugdíjat vagy árvaellátást kapnak. Az özvegy ezt az emelést akkor is megkapja, ha saját jogán is jogosult nyugdíjra, és ezt folyósítják a részére, mi­vel ez magasabb, mint az öz­vegyi nyugdíj. Az emelést a hatósági bizo­nyítványnak a nyugdíjfolyósító szervhez való beérkezésétől visszafelé számított 6. hónap első napjától fogják folyósíta­ni, legkorábban azonban 1989. augusztus 1-jótól, amikor a rendezésről szóló jogszabály hatályba lép. A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy a nyug­díjas vagy özvegye kifejezett kérésére a nyugdíjhoz ne az említett fix összegű emelést adják hozzá, hanem a nyug­díjfolyósító szerv az interná­lásban ténylegesen eltöltött időt vegye figyelembe szolgá­lati időként. Ebben az esetben azt a jogszabályt kell alkal­mazni, amelynek alapján a nyugdíjat eredetileg megálla­pították. Mivel a' korábbi nyug­díjjogszabályok a jelenleginél kedvezőtlenebbek, a korábbi keresetek pedig jóval alacso­nyabbak voltak, az esetek túlnyomó részében a havi 500, illetőleg 250 forint eme­lés előnyösebb lesz, mint az internálásban töltött idő figye­lembevételével módosított nyugdíj. (A havi 500 forint, illetőleg 250 forint emelésnél az internálásban töltött idő tartamának természetesen nincs jelentősége.) Azoknál a személyeknél, akik 1989. augusztus 1-je után mennek nyugdíjba, a Belügy­minisztérium hatósági bizonyít­ványa alapján az 1949-1953 között internálásban töltőt* időt az általános rendelkeze­sek szerint szolgálati időkén* figyelembe kell venni. A nyug­díjba vonuló személy össze- sen havi 500 forintot azonban akkor is megkap, ha a beszá­mítás folytán a nyugdíj nem. vagy havi 500 forintnál kisebb összeggel emelkednék. Mivel a mezőgazdasag1' szövetkezeti járadékok meg- állapításánál a szolgálati ¡ő° tartamának nincs jelentőség®’ ezeket a járadékokat a jöv°" ben is saját jogon havi 509 forinttal, özvegyi jogon havj 250 forinttal felemelve ^e' majd megállapítani, ha °l igénylő rendelkezik a BelügY' minisztérium hatósági bizo­nyítványával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents