Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-16 / 194. szám

Idegen­forgalmi információk- Kemping-tudnivalók. Az Országos Idegenforgalmi Hi- ,vatal megbízásából az IPV idén is megjelentette a ha­zai kempingek felsorolását, szolgáltatásait tartalmazó négy nyelvű kiadványát. A precíz, pontos és megbízható infor­mációkat tartalmazó kiadványt mindazok figyelmébe ajánljuk, akik a szép fekvésű, olcsó szálláshelyek iránt érdeklőd­nek. ic- Ügyeletes utazási iroda Siófokon, a SIOTOUR főiro­dája, a Szabadság tér 6. szám alatt. Felvilágosítást ad­nak Balaton-parti programok­ról 9-13 és 14-18 óráig. Te­lefonszámuk: (84) 10-900. *- Siklós új körzetszáma ­73. Ezzel kapcsolatos, hogy megváltozott a siklósi Tenkes Szálló telefonszáma is. A szállás után érdeklődők a (73) 21-645-ös, vagy a (73) 11-433- as számot hívhatják.- Vasúton Ausztriába. Az Ausztriába utazóknak nemzet­közi (CIV) menetjegyet kell váltaniuk. Ezt megtehetik a vasúti nemzetközi jegypénztá­rakban, a MÁV Közönségszol­gálati Irodákban, továbbá egyes utazási irodáknál is. A magyar utas forintért csak akkor válthat jegyet, ha va­lutaalapján még rendelkezik közlekedési költségkerettel. A nemzetközi forgalomban kü­lönféle kedvezmények is igénybe vehetők, ezekről ér­demes jó előre tájékozódni.- Valutaváltási lehetőség: szombat Szekszárdon 8-12 óra, IBUSZ-iroda. Vasárnap: Fadd-dombori, az IBUSZ ál­tal biztosított helyen, a Du­na étteremben. *- NSZK-ba utazóknak. Szí­nes, 16 oldalas, minden gya­korlati tudnivalót tartalmazó kiadvány jelent meg a Német Szövetségi Köztársaságba re­pülővel, vonaton utazóknak. Az utóbbiaknak a Német Szö­vetségi Vasút a különféle ked­vezményekről, köztük a DB-tu- ristabérletről is részletes tá: jékoztatást ad. De olvasható információ a kiadványban ol­csó, sőt szuper olcsó menet- díjról, és a Lufthansa legfon­tosabb szolgáltatásairól és orról, hogy forintért is adnak repülőjegyet. Évente akár többször is Frankfurtba, Mün­chenbe, Düsseldorfba, vagy Hamburgba. *- Az IBUSZ Szekszárd prog­ramajánlata: A Wosinsky Mór Múzeumban: a Tolnai táj év­ezredei, életmódvóltozások a XVII.-XX. században, a XVI.— XIX. század képtára, Pince­múzeumi kiállítás (csak előre bejelentett csoportoknak), Ba­bits Mihály emlékház, aliando kiállítás a költő szülőházában. *- A vasárnap ügyeletet tartó pécsi utazási iroda, a COOPTOURIST. Címe: Bem u. 22. Nyitva: 9*től 12.00 óráig.- Viharjelzö szolgálat a Ba­latonnál. Gyakran előfordul, !bogy hirtelen változó szélirány miatt, a Balatonon lecsapód­va hatalmas hullámok kelet­keznek. A hirtelen változások lehetősége nagy, ezért a Ba­latonon fürdőzés és vizispor- tok élvezete közben érdemes nagyobb figyelmet szentelni a viharjelző szolgálat jelzéseire: 'eflektoros viharjelző két foko­zottal jelzi a közelgő viharo­kat. Amennyiben a reflektor Percenként harmincszor villan, akkor elsőfokú, ha hatvanszor, akkor másodfokú vihart jelez a készülék. „Ez menni, menni, menni fog?”... Fotó: Enyedi Zoltán Párizs gyermekei Szegeden Markó Iván forradalmi balettje színpadon — és nézőtéren A napokban Párizsra figyelt a világ. Sokfelé tartottak ün­nepségeket, megemlékezése­ket a nagy francia forradalom bicentenáriuma tiszteletére. Markó Iván „Párizs gyerme­kei" c. táncjátékának hazai bemutatója kimagasló helyen áll e rendezvények sorában. Vele nyílt meg a Szegedi Sza­badtéri Játékok idei program­ja, a 200. évforduló előesté­jén, július 13-án. (Péntek esti műsorában az MTV is részie­teket adott a párizsi ősbemu­tatóból. Ezzel indult el tavaly szeptemberben a franciák egy­éves ünnepségsorozata.) A Dóm téri nyitó előadás mintegy 6000 főnyi közönség előtt zajlott le, és sikere, for­ró hangulata, úgy tűnt, az évekkel ezelőtti István a kirá­lyét is felülmúlta. Mindenekelőtt néhány szót a darab alkotóiról, szereplői­ről. A mindenkit lenyűgöző látványelemek, a diszlet-jel- mez-fénykom pozíció tervezője Gombár Judit. Selmeczi György zenéje a forradalom korabeli dalainak motívum­anyagából épitkező markáns, szélesen áradó balettzene, amelyet 1789 politikai irodal­mának (Marat cikkeinek s az Emberi Jogok Nyilatkozatának) néhány részlete szakít meg he­lyenként. A megjelenítés erő­vonalait az előadás művésze­ti vezetője és koreográfusa, Markó Iván fogta össze, akit ezúttal a szövegrészek egyik tolmácsolójaként hallottunk a színészek szereplőcsoportjában (Markó, Martin Márta, Csö­mör Csilla, Kuna Károly). A monumentális táncjátékot a Győri Balett, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes, a Kisal­földi Táncegyüttes és gyer­mekszereplők, a Győri Balett iskolájának növendékei keltet­ték életre. A zenét - szalagról - hang­szórók sugározták szét, mivel a zenekari árok jelentős ré­szét elfoglalta a megnagyob­bított szinpadtér, amely a já­tékkoncepció szerint három- osztatú. A dóm előtti hátsó nagy színpadon zajlanak a forradalom kimagasló esemé­nyei. A párizsiak felkelése, a forradalmi nép fegyvertánca; XVI. Lajos udvari miliője a fő­úri világ menüettjével; a Bas­tille lerombolása, a forrada­lom kiteljesedése. A tömegek táncképeit egy- egy szólórész, kettős vagy epi­zód váltja. A Marat-gyilkos- ság nagy tánckettőse például - Bombicz Barbara (Charlotte Corday) és Szögi Csaba (Jean- Paul Marat) drámai erejű tóncjelenete az előadás kivé­teles pillanatait teremti meg. A politikai konfrontáció kibon­takozását, a három nagy ve­zéralak: Danton (Tárnoki Ta­más), Robespierre (Kiss János) és Saint-Just (Demcsák Ottó) megkeményedő ellentéteit egy hatalmas kék-fehér-piros lobo­góval táncolják el. A lüktető harci jelenetek, összecsapások ellenpólusaként, mintegy be- ékelve a revolúció atmoszfé­rájába, egy másik örök nagy emberi érzés, a szerelem szép lírai pás de deux-jében gyö­nyörködünk, amire szinte ráfe­lel a megveszekedett motolla­ként fungáló gülotine a nogy- szinpad centrumában. A hatalmas fő színpadot széles átvezető híd köti össze a nézőtérrel. A cselekmény egy része itt játszódik. Álta­lában minden, ami a fő ese­mények nyomón vagy hatásá­ra szétsugárzilk a forradalmi nép között. Ilyenkor a táncje­lenetek „lejönnek" a székso­rok közé, mintegy a publikum­tól körbeölelve . . . Jelzések, jelképek. Markó a maga szimbólumrendszerében gondolati folyamatokat indu­kál bennünk, összefüggései­ben érzékeltetve a forradalom új korszakteremtő nagyszerű­ségét - amelyet vérrel, köny- nyel, szenvedéssel írt bele az emberiség történetébe 1789. így aligha lehetne történelmi képzettársítások nélkül belefe­ledkezni ebbe a csodálatos látványvilágba. Egészében véve páratlan él­ményt jelentett ez az este - a totális színház jegyében. Zá­róképe, a nép kiteljesedő for­radalmi tánca (La Carma­gnole) pedig egyértelműen fe­lejthetetlen volt. ,,£z menni, menni, menni log!" — énekli a carmagnole dallamára a nép a hatalmas forradalmi fináléban. S ami­kor a koreografólt záró tánc­kép a végéhez ér, a lelkes tapsviharban a zene újrakez­dődik. Az összkar kígyózó vo­nulata kitáncol a nézőtérre, s pillanatok alatt kiegészülve nézők százaival, hatalmas uj­jongó népünnepélybe torkollik a balettelőadás, a széksorok között lendülő-dobbanó „össz­népi" carmagnole. Wallinger Endre Közel kétmillió dús lombú fa kellene Az Amazonast övező őser­dők pusztítása miatt tiltako­zásul állatkerti ketrecbe vo­nult egy ifjú magyar író né­hány hónappal ezelőtt. A tet­tén furcsálkodóknak joggal ér­velt: a kiirtásra szánt erdő a Föld legfontosabb oxigénter­melő bázisa. Viszont aligha­nem igazuk volt azoknak is, akik megjegyezték: ebben a témakörben is találhatott vol­na közelebbi okot a tiltako­záshoz. iPéldául Pécs levegő­jét, szűkös oxigéntermelő nö­vénybázisát. Néhány évtizede még azt tarthattuk, hogy a Mecsek Pécs tüdeje. Az utóbbi idő­ben azonban mind gyakrab­ban tapasztalhatjuk a Misiná­ról, vagy a Tettyéről végigte­kintve a városon, hogy amíg a hegyen süt a nap, lábai­nál Pécsre piszkosszürke köd- fátyol borul akár egy üveg­ház. A hegy tüdeje mára már nem képes kifújni a házak között felgyülemlett füstöt. Többek között azért sem, mert a hegyen mind maga­sabbra szorult vissza az erdő a beépítések miatt. Hovato­vább a levegő felfrissítésében csak azokra a fákra számít­hatunk, amelyek magában a városban termelik számunkra az oxigént. A Mecsek-oldalt leszámítva Pécs területén alig valami­vel több, mint 30 000 fa ra- lólható. Lehetne-e általuk oxi­géntermelésben önellátó ez a 175 000 lélekszámú város? Messze nem. Tudományos mé­rések szerint egy ember éves oxigénszükséglete 175 kilo­gramm. Ugyancsak felmérések szerint egy ember éves oxi­génszükségletét egy legalább 80 éves, 500 köbméter lomb- koronájú fa képes megtermel­ni. Vagy két 70 éves, egyen­ként 200 köbméter lombkoro- nájú, vagy öt egyenként 82 köbméter lombkoronájú fa. A további átszámításokat egé­szen a csemetékig talán mel­lőzhetjük is. Ahhoz azonban nem kell különösebb számí­tás, hogy kijelenthessük: óvá­ros fáinak nagyobb hányada, különösen az új városrészek­ben, messze van nemcsak a 80, de még a 40 éves kortól is, meg a hozzájuk tartozó tekintélyes lombkoronától. A harmincezer fa az itteni né­pesség egytizedének az oxi­génszükségletét sem képes fe­dezni. Sőt, ennél is jóval ke­vesebbet, mert nemcsak az emberek az oxigénfogyasztók. Környezetvédelmi felmérések szerint egyetlen személygép­kocsi harmincszor annyi oxi­gént fogyaszt el az üzem­anyag elégetéséhez, mint amennyi egy ember adagja. Csak személygépkocsiból pe­dig Pécsett van közel 50 000 darab, ha az átmenő forga­lomtól, turistaforgalomtól el is tekintünk. Könnyű kiszámítani: legalább másfél millió em­bernek való oxigént fogyasz­tanak el. Ilyen mérlegelés alapján fel­tétlenül igaza von az állat­kerti ketrecben tiltakozó író­nak: már önös érdekből is szót kell emelnünk minden oxigéntermelö bázis elleni me­rénylet miatt, hiszen oxigén­ből importra szorulunk.- D. I. Idén nincs lehetőség fellebbezésre Felvételi körkép Dél-Dunántúlról Magas ponthatárok, rengeteg átirányított Befejeződött az idei felvéte­li időszak, hamarosan min­denki kézhez kapja; sikerül­tek-e a vizsgái, elutasították-e vagy afféle félmegoldásként, elfogadták átjelentkezését egy másik egyetemre vagy főisko­lára. A felsőoktatási intézmé­nyek jelenlegi férőhelykapa­citása, a jelentkezések szórt­sága és a középiskolából ki­kerülők növekvő száma miatt sajnos mindhárom változat so­kakat érint. Már-már kezdtük megszok­ni a felvételi eredmények tel­jes nyilvánosságát, amikor idén -, újabb módosításként - más változásokat is meg kellett tanulnunk. Ezek a mó­dosulások elsősorban admi­nisztratív jellegűek, ám mint­ha utalnának arra is, hogy a kínálat és kereslet összhang­jának bizonyára hosszú távú folyamatához hozzájáruljanak. Idén .nincs fellebbezés. Az­az helyhiány miatt, erre való hivatkozással nem lehet sen­kit sem elutasítani. Az ellő látásra szépen mutató válto­zást árnyalnunk kell. A folya­mat a következő: felvételiz­nek a jelöltek, az intézmé­nyek összesítik saját pályázó­ik eredményeit, majd az egy profilba tartozó felsőiskolák képviselői összejönnek és meg­állapítanak intézményenként egy adott ponthatárt, amely felett minden jelentkezőt fel kell 'venni. (így teljesen nyil­vánvaló. hogy az említett vál­tozás jelképes értékű, hiszen valamennyi egyetem és főis­kola tisztában van azzal, hány embert tud „ellátni”.) Szóval, mindezekkel párhu­zamosan, megszűnt a felleb­bezés, az említett — és a múlt heti Magyar Hírlapokban pon­tosan ismertetett - pontszám­határokat el nem érők csak akkor panaszkodhatnak, ha úgy érzik, törvénysértés tör­tént velük a vizsgák során. Mindezek folyományaként to­vább nőtt az átirányítások, az átjelentkezők aránya, azoké, akik nem abban a felsőisko­lában kezdik meg tanulmá­nyaikat, ahova elsőként sze­rettek volna bejutni. Folytató­dik tehát a kontraszelekció szívós folyamata. Nézzünk néhány jellemző példát a dél-dunántúli felső- oktatási intézmények köréből: a Pécsi Orvostudományi Egye­temre a maximális 120 bűvös pontból 110-et kellett elérni az üdvösséghez. Ez az általá­nos orvosi karon a 401 je­lentkezőből 163-nak, a fogor­vosin a hetvenből 19-nek si­került. A Pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem Jogi Karára 135-en juthattak be a 303 idei pályázó közül, míg a közgazdasági karon „egye­nesben" 66-an érezhetik bol­dognak magukat 183 remény­kedő közül. A JPTE Tanárképző Kara, sokféle képzési profiljából adódóan is, állatorvosi lóként mutatja a jelenlegi felvételi rendszer fonákságait. Egyete­mi szakokra összességében hatszázöten kivontak bejutni 133 helyre, s míg például a fizika-angol párosítás keret­számát nem tudták betölteni magyar irodalom-nyelvészet szakra nyolc közül egyet, míg rajz-vizuális nevelés párosítás­ra 10 közül egyet vehettek fel. A főiskolai szakok közül például, míg biológia-technika szakra átirányítottak tömege került, addig néhány, testne­veléssel kapcsolt párosításra négy-ötszörös volt a túljelent­kezés. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola hű maradt ön­magához. Az összesen 429 je­lentkezőből 203 került be di- rektbe, a szeptemberi elsős létszám harmadik harmadát - mint évek óta mindig - más intézményből átirányítottak al­kotják. Az átjelentkezéseknél ma­radva, rendkívül érdekes pél­dául a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem esete. Az in­tézmény két szakára alig két­szeres túljelentkezés volt, így egyrészt válogathattak is- a hozzájuk átjelentkezők közül, ugyanakkor, akik nem érték el náluk sem a pontszámot, biz­ton pályázhattak mezőgazda- sági főiskolai helyekre. Meg is tették. A tanítóképzőknél kialakult helyzet sem tér el a korábbi évek gyakorlatától. Jó két és félszeres túljelentkezés volt. Kaposváron például a 493 pá­lyázóból 184-et vettek fel, és a rengeteg átjelentkezést ké­rő közül végül kilencnek ju­tott még hely. Az óvópedagó­gus képzésre pályázók kéthar­madát kellett elutasítaniuk. Bozsik László vasárnapi 3 Oxigénhiány Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents