Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-02 / 150. szám

Fejti György beszél o pártaktivón Fotó: Proksza László Fejti György a párt választási stratégiájáról I kormány új költségvetési tervjavaslata az Országgyűlés előtt Elfogadták a földről és a termelőszövetkezetekről szóló törvények, valamint a BTK módosítását, törvény a népszavazásról fogadták, a többit különbözi szavazati arányban elutasítót ták. Ezt követően az önálló é még fenntartott képviselői ja vasiatok felett szavaztak. Az erdőről és a vadgazdái kodásról szóló 1961. évi VII .törvény módosítását célzó tör vényjavaslatról - miután az az előző nap nem bocsátottá részletes vitára, és így átdol gozósra visszautalták az elő terjesztőnek - most nem (cél lett dönteni. Ugyanakkor 9 el lenszavazat és 10 tartózkodó mellett a testület úgy döntötl hogy a kormány még az idér terjesszen be új vadgazdáfko dósról és vadászatról szók törvényjavaslatot a parlament nek. Napirend szerint ezután a; Országgyűlés Kulcsár Kálmár expozéját hallgatta meg c Büntető Törvénykönyv módos! tásáról szóló törvényjavaslat ról. — Az indítvány, amely eltör li a halálbüntetést az állarr ellen elkövetett bűncselekmé nyék esetében, minden bi zonnyal nem igényel hossza; indoklást — kezdte felszólaló sót a miniszter. — A képvise lök előtt is jól ismert, hogy c magyar politikai kultúrának a; a sajnálatosan tradicionális vonósa, amely az erőszaknak oly nagy helyet adott, magá­ban foglalta azt a törvény adta lehetőséget is, amellyel politikai ellenfeleket, politikai vitákat büntető eljárással, eset leg halálos ítélettel intéztek el. Az is jól ismert, hogy Ma­gyarországon 1849 óta 14 mi­niszterelnök lelte halálát vér­padon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Külö­nösen időszerűvé teszi e tör­vényjavaslat elfogadását, hogy hazánk e napokban az utolsó kivégzett magyar miniszterel­nökre emlékezik. Bár a politikai bűncselek­ményekre vonatkozó törvényja­vaslat csők júniusban kerül az (Folytatás a 2. oldalon) Egynapos munkalátogatásor tegnap Pécsett tartózkodót Fejti György, az MSZMP Köz ponti Bizottságának titkára akit a reggeli órákban Dány Pál, a Baranya Megyei Párt bizottság első titkára fogadod Fejti György délelőtt beszél getést folytatott a megyei póri bizottság titkáraival, a megye tanács elnökével és vb titká rával, a városi- és városi jogi pártbizottságok első titkárai val és a megyei pártbizottsác jog- és választáspolitikai bi zottságának vezetőivel, mely nek során a résztvevők tájé 'koztatást adtak a területűkor folyó pártmunkáról, a válasz fásokra való felkészülésről. A Központi Bizottság titkára délután aktívaülésen vett rész a megyei pártbizottság épüle­tében, amelyen jelen voltak c megyei, városi. nagyközség pártbizottságok titkárai, appa­rátusi dolgozói, a megye párt-végrehajtóbizottsóg tagjai, a tanácsok elnökei és vb tit­kárai, állami és társadalmi szervek képviselői. Dónyi Pál megnyitója utón Fejti György beszélt a politikai rendszer re­formjáról, az MSZMP választá­si stratégiájáról, az ellenzék­kel való tárgyalásokról. Egye­bek között elmondta, hogy az MSZMP olyan politikai rend­szert kíván, amely a jogólld- misóg talaján áll, s melynek középpontjában az ember van. Napjaink legfontosabb kérdé­se, hogy az ehhez szükséges intézményrendszert kialakítsuk, hogy maradéktalanul plurális szerkezetet hozzunk létre, s hogy a politikai pártokat el­válasszuk az államtól. Ezt követően szólt az előre hozott választások szükséges­azt hozta fel, hogy az ellen­zék részéről az Országgyűlés és a parlament is állandó tá­madásnak van kitéve. Ebben a helyzetben a parlamenti erőviszonyok kiszámíthatatla­nok, s ez azt jelenti, hogy a kormány is bizonytalan. Véle­ménye szerint ez az állapot nem tartható fenn a jövő évi választásokig, habár jól tudja, hogy az előrehozott választá­sok sem az ellenzéknek, sem a választópolgároknak nem ideálisak. A várakozást azon­ban az ország jelenlegi hely­zetében nem engedhetjük meg magunknak.. . Fejti György az MSZMP választási stratégiájá­ról többek között a következő­ket mondta: — Mint minden pórt, az MSZMP is sikeres választási szereplésre készül, az a szán­déka tehót, s ez a minimális programja, hogy a legerősebb és legnagyobb pártként kerül­jön ki a választásokból, maximális programja pedig, hogy lehetőleg önállóan is abszolút többséget érjen el. Mindenekelőtt azért, mert csak így látunk lehetőséget arra, hogy egy működőképes kor­mányzati koalíció alakulhas­son. Nekünk az a törekvésünk, hogy a választások után, ha esetleg elérjük az abszolút többséget, koalíciós kormány­zati gyakorlatra térjünk ót, azért, mert az ország előtt olyan bonyolult és nagyszabá­sú feladatok állnak, melynek terhét az MSZMP önmaga nem viselheti. Hozzá kell ten­nem ózonban, hogy koolíciós- készség a politika porondjára lépő szervezőtek részéről nincs, vagy legalábbis komoly formában nincs. (Folytatás a 3. oldalon) vagy szomizdatként terjedt műveknek, a feledésre ítélt, de nem feledett ügyek és személyek históriáinak. Ma emlékiratot és dokumentum­kötetet olvasnak sokan, akik azelőtt nem olvastak sem­mit sem, de igazi irodalmot is talál, oki nem hagyjo magát elsodortatni^ a poli­tikai divatokat meglovagoló dömpingtől. Jó, hogy így van. De azért a könyvhét végén meg­jelenő győzelmi jelentések ae vakítsanak ei bennünket, aármennyit is mutat a si- ter forintban. Gondoljunk o cönyvesboltok és könyvsót- ak előtt félrefordított fej­el elballagó sok százezer chetséges olvosóra; talán a zivük üres, de az is lehet, logy a zsebük. G. T. Könyvhét ben, mfnt tavaly -, akik most is szívesen elköltenék a három-öt- vagy nyolcszáz forintot a könyvre, de nem tehetik, mert tavaly óta nemcsak a könyv lett drá­gább, hanem a kenyér, a hús és a tej is. Valamiben biztosan külön­bözni fog az idei könyvhét sok előzőtől. Míg két-három éve csökkenni látszott a könyv iránti érdeklődés, most ismét jó üzlet könyv- rereskedőnek lenni. A po- itika teszi ezt, az a válto- tás, amely tavaly május óta bekövetkezett. Soha nem ótott keletje van a koráb­ban asztalfiókban lapult ve az újságban és a könyv­reklám a tévében. Megint lesznek ezrek, akik nyitás előtt ott szoronganak a könyvesbolt bejáratánál, veszélyeztetve a kirakat ép­ségét és o boltvezető nyu­galmát, hogy jusson pél­dány a kellő műből; és lesznek százezrek, akik nem . ®rti^ ° csődületet, mert nem tudnak olvasni, mert nem érnek rá olvasni, mert nem ismertette meg velük senki az olvasás örömét, és soha nem érezték azt a szé­düléshez hasonló érzést, amit egy könyvesboltban érezhet az olvasó. És lesz­nek olyanok is — talán töb­Vajon milyen lesz az idei könyvhét? örömmel és bosZ- szúságokkal terhes, mint az eddigiek? Mert kézbe ve­hetjük kedvenc Íróink regé­nyét, novelláját, és fellapoz­hatjuk a korábban titkok borította eseményekre visz- szaemlékező politikusok és közkatonák memoárjait; mert megígért művek nem jelen­nek meg, s ha mégis, akkor pillanatok alatt elfogynak, s ha nem volt protekciónk, lemaradtunk, esetleg végle­gesen, egy-egy ritkaságról. Megint lesznek rajongó ez­rek, okik meghatottan hall­gatják tudós esztéták és költők emelkedett vaJlamá- sait az irodalom társadalmi funkciójáról, és hosszan tolakodnak majd egy-egy aláírásért, és lesznek -száz­ezrek, akiknek tudatáig nem hatokéi, hogy mostantól egy hétig miért több az írók ne­»rósz Károly fogadta a lolgár parlament küldöttségét Grósz Károly elmondta, hogy az MSZMP a többpártrendszer realitásából indul ki, nyílt, Fsztességes versenyre törek­szik a választásokon. Sztanko Todorov hangsú­lyozta, hogy a bolgár közvé­lemény inagy ronkonszenvvel figyeli azokat az erőfeszítése- . két, amelyeket hazánk a szo­cializmus megújulása érdeké­ben tesz. A BKP törekvése is a vonzó, hatékonyan működő szocialista társadalom felépí­tése. Kifejezte meggyőződését, hogy o szocializmus megúju­lása objektív folyamat, ami minden szocialista ország szá­mára a ^ szebb és jobb jövő lehetőségét ígéri. r°sz Károly, a Magya szocialista Munkáspárt főtitkó a csütörtökön fogadta a bol '°r Nemzetgyűlés küldöttsé- tr , ame,y Sztanko Todorov ' n°. . vezetésével tartózkodik •«ónkban. f MSZMP főtitkára nagyra a magyar-bolgár opcsolatok fejlődését, ki- ; ,e ° Parlamentek közötti , őskoribbá váló kontak- .rr 'entossógát. Hazánkról 4SZMP elrrondta' hogy al ,-L ... célja a humánus de­l ^s szocialista társa- . ™ rnegteremtése. Kifejtet­ik • a Párt elhatáTolta ° mú,t hibáitól, bű- de építeni kíván az •Pult évtizedek eredményeire. —■ »- ...................«u. -w. Szavaz az Országgyűlés június 1-jén MTI TELEFOTO Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták mun­kájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki ° szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. gitse a társadalmi konszenzust Ugyancsak szándékában állt c törvényalkotóknak, hogy a mó­dosítások gazdasági hasznot is hozzanak. Kérte az Ország- gyűlést, hogy a beterjesztett javaslatokat - a vitában el­hangzott hasznos indítványok­kal együtt - fogadja el. Ezután hosszas, több mint ■egy órán ót tartó szavazási procedúra következett. A má­tok, ugyanis a későbbiekben — ha a feltételek ezt lehetővé teszik - ezt még akár 100 százalékra is lehet növelni. itazárójában a miniszte min enekelőtt megköszönt «ok munkáját, akik a hóror örvény módosításában rész vettek. A javaslatokból, hozzá szó ásókból és véleményekbe szinte -teljes kép kerekedet laf°.asc’9' állapotunkról, ezei eíul a mezőgazdaság helyze terol js. ' Sok vád érte viszont a o orendszert, amely ilyen hely zetbe hozta a mezőgazdasá Ezzel kapcsolatban Hütte L-saba felhívta a figyelmet ar ra. hogy sok esztendő ót< nern volt a mezőgazdasági tér melésnek ilyen kedvezménye adórendszere, mint amilyer most van. Véleménye szerin tehát nem az adóprés az ok< annak, hogy az üzemek hely zete olyan, amilyennek a vitt során jellemezték. Sokkal in kább az a gond, hogy a me zőgazdasági árak az utóbb esztendőkben is csak millimé terekkel haladtak előre, így a; •élelmiszeripari órak is. A me zőgazdaság által viselt árai pedig centiméterekkel, és c kettő különbsége folytán csök­ken az üzgmi eredmény, no­minálértékben is éppenhogy megtartja tíz évvel ez- elótti mértékét. A miniszter a mezőgazdaság versenyképességérő| js jzó|t eleménye szerint ez az ága at nagymértékben járult hoz zo ohhoz az életszínvonalhoz ame yet egyre többen kévéséi un , ám amely kiegyenlített JO 'élelmiszerellátás közepette alakult ki. Hutter Csoba ezután a ter­melőszövetkezeti törvény mó- ositasához szólók véleményéi méltatta. Egyetértett azokkal a képvi selokkel, akik az 50 százalé- <os vagyonjegyesitést javasol­A földmegvóltással kapcso­latban megjegyezte: van mód arra, hogy a földmegváltás intézménye megmaradjon, s arra is, hogy az örökös meg­kapja a földjét, de azt benn­tartsa és földjáradékot kapjon érte. A törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy - ha az önkormányzat úgy ítéli meg — egy meghatározott táblában kiadjá.k a földet. Tóth László képviselő felvetésére a minisz­ter azt válaszolta, hogy a ház­táji földjuttatós pénzbeni megváltásának korlátáit rövi. desen megszüntetik. Végül Hütter Csaba nyoma­tékosan hangsúlyozta: a kor­mány célja a törvények módo­sításával az volt, hogy előse­dosító törvényjavaslatokról kü- lön-'külön döntöttek a képvise­lők. Elsőként a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló. 1967. évi III. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat fölött szavaztak, illetve a me­zőgazdasági bizottság és egyes képviselők .ónálló kiegészítő- ' seiről. A törvényjavaslatot vé­gül is általánosságban és rész­leteiben egy ellenszavazattal ' és 11 tartózkodással elfogad­ták. A földről szóló 1987. évi I I. törvény módosításáról szóló 1 törvényjavaslat feletti szavazás következett. Először a mező- i gazdasági bizottság 8 pontba \ sűrített módosításairól külön- külön döntöttek, ezek felét el­

Next

/
Thumbnails
Contents