Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-02 / 150. szám
2 Dunántúli napló 1989. június 2., péntek Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) kíván ezzel a sajnálatos politikai tradícióval - hangoztat- Országgyűlés elé, szimbolikus ta a miniszter, jelentése van annak, hogy - a Mivel hozzászólásra sem je- parlament mást mintegy soron lentkezett senki, az expozét kívül határoz e törvénymódosí. azonnal határozathozatal kötés sorsáról; kinyilvánítva ez- vette. A beterjesztett törvény- zel, hogy Magyarország egy- javaslatot az Országgyűlés egy szer s mindenkorra szakítom tartózkodással elfogadta. Törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügy-miniszter volt. Kulcsár Kálmán expozéjában elmondta: a népszavazás intézménye . biztosítja a parlament ellenőrzését. A népi kezdeményezés — ha közvetetten is - ugyancsak ellát bizonyos ellenőrzési funkciót azáltal, hogy hangot ad a választópolgárok hiányérzetének a parlament működésével kapcsolatban. Az 'állampolgárok ilyenkor azt fejezik ki, hogy döntést várnak valamely, a parlament hatáskörébe tartozó kérdésben; s ezért ezt a döntést maguk kezdeményezik. A törvényjavaslat célja - szögezte le Kulcsár Kálmán -, hogy életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciának egyik fontos jogintézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A mostani törvényjavaslat a népszavazás elrendelését, illetve kitűzését a parlament hatáskörébe adja. Kötelező elrendelni a népszavazást, ha ezt kellő számú állampolgár kezdeményezi. A tervezet ezzel kapcsolatban alternatív javaslatot terjeszt a parlament elé. Az Országyűlés által elfogadott új alkotmányt is népszavazással kell megerősíteni. Más esetekben a, 'kezdeményezések alapján a parlament mérlegelheti a népszavazás elrendelését, vagy elvetését. A tervezet - szinkronban a nemzetközi gyakorlattal - kizárja a népszavazás köréből a költségvetésről, a központi adónemeikről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, továbbá a nemzetközi szerződéseikről hozott törvéHlemeth Miklós miniszterelnök: Közös cselekvésre hívom az együttműködni kész erőket nyékét és a személyi kérdéseket. Ami a nemzetközi szerződéseket illeti, Kulcsár Kálmán külön kitért a bős-nagymarosi beruházás kérdésére. Elmondta, hogy a kormány az ügy politikai jelentőségére való tekintettel mindenképpen nyitva akarta hagyni a beruházás kérdésében a visszamenőleges népszavazás lehetőségét. Ezért született meg kompromisszumos megoldásként a törvényjavaslat 37. szakaszának 2. bekezdése. Fiiló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében megállapította: a politikai intézményrendszer demokratizálásának és a jogállamiságnak fontos garanciája lehet a törvényjavaslat elfogadása. A bizottság vitájában - mondta - négy képviselő nyújtott be összesen 13 módosítást, ezek többsége a szövegezés pontosítására vonatkozik, és csak kisebb részben éi intett érdemi kérdéseket. Az előadó ezután egyenként kitért ezekre a javaslatokra, majd a törvényjavaslat elfogadását kérte. Mivel egyetlen képviselő sem jelentkezett hozzászólásra, ha- tóiozathozatal következett. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Laios bejelentette, hogy a Minisztertanács új, átdolgozott álfami költségvetési terv- javaslatot nyújtott be. Horváth Lajos elsőként Németh Miklósnak, a kormány elnökének adta meg a szót. Tisztelt Országgyűlés! A mostani parlamenti ülésszak napirendi pontjaira pillantva két szó jutott az eszembe: az oldás és a kötés. A legfőbb kérdés ugyanis minden témánál az: - hogyan tudjuk oldani a múlt jelenünket is gúzsba kötő kötelékeit; és — hogyan tudunk olyan új kötéseket létrehozni, amelyek már egy elképzelt jövő erős alapszövetét képezik. E szövetben idegen anyagból szőtt szálak nem lehetnek, még átfestve sem. A sztálini modellt tehát nem megreformálni akarjuk, hanem elvetjük. Ugyanakkor egyértelműen- tovább akarjuk szőni reformtörténetünk fonalát, építkezni kívánunk abból a reformörökségből, amely - ha felemás is -, de eredményeket ért el a sztálinista modell meghaladásában. Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság nehéz, válságos helyzetben van. Az- elmúlt évtizedek során a szerkezetváltás nem járt sikerrel; az ország súlyosan eladósodott, a KGST-kapcsolatok motorból fékké váltak, a, társadalomban súlyos szociális feszültségek halmozódtak fel, az erkölcsi értékrend megingott. Ezek részleteiről most nem kívánok szólni, csupán a gazdaság mozgásterét -rendkivüli módon behatároló külső és belső adóssághelyzetről szeretném tájékoztatni önöket. Mai ismeretünk szerint, kendőzetlenül. Először külföldi adósság- helyzetünket szeretném bemutatni. Adóssághelyzetünk 1989. március végén a tényleges népgazdasági terhet jelentő nettó kamatozó konvertibilis tartozásunk 14,5 milliárd dollárt tett ki. Az 1989. évi nettó kamatkiadás 1340 millió dollár, amely mintegy 100 millió dollárral meghaladja a kalkuláltat, részben a piaci kamatok emelkedése, részben a tervezettnél rosszabb konvertibilis folyó fizetési mérleg miatt. , Az év első négy hónapjában közel 700 millió dollár hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg egyenlege. A Magyar Nemzeti Bank könyveiben 17 milliárd dollár adósságot és 5,8 milliárd dollár követelést tart nyilván. A követelések majdnem fele, 2,7 milliárd, dollár azonban kétes, sőt csaknem biztos, hogy nem térül meg. Ezért az összeget a szanálási folyamat végén mint veszteséget le kell írni. Ezt számításba véve jön ki, nak forgóalap-juttatásként folyósított összeg, amelynek elszámolására eddig nem került sor. Ha mindehhez még hozzáadjuk a nemzetközi beruházások későbbi éveket terhelő, de külön alapokon nyilvántartott állományát, illetve a legutóbbi ez évi forintleértékelések hatását, a teljes — jórészt ma még terhet ugyan Németh Miklós miniszterelnök beszél MTI TELEFOTO hogy nettó kamatozó adósságunk ténylegesen 14,5 milliárd dollár. A kétes, pontosabban behajthatatlan követelések döntően úgy keletkeztek, hogy- olyan országoknak és vállalatoknak nyújtottunk kormány- és céghiteleket, amelyek fizetésképtelenné váltak;- sok vállalat bankári biztosítékok nélkül szállított partnereinek;- vezetők szorgalmazásával létrejött egyes üzletek (Algéria, Líbia) súlyos veszteségekkel jártak. Az államháztartás - főként az állami költségvetés előző években, évtizedekben felhalmozódott adóssága következtében - az első negyedév végén 630 milliárd forintot tesz ki. Ezt potenciálisan még növeli a mintegy 160 milliárd forint összegű állami garancia, amelyet a költségvetés, vállalati hitelekhez kapcsolódóan vállalt. Ez a belföldi állandóságot közel 800 milliárd forintra növeli. A költségvetés adósságát 24 milliárd forinttal növeli az 1968-as reform bevezetése után a vóllalotokParlamenti tudósítás Szavazás és számlálás kérdőjelekkel (Munkatársunk telelonjelen- tése)A külföldi töke becsalogatásáról hallani úton, útfélen, mégis tegnap a Parlamentben majdnem egy e törekvés ellen ható törvénymódosítási javas, latot fogadtak el a honatyák. Ugyanis a földtörvény egyik bekezdésének módosítását indítványozta dr. Séra lános, Komárom megyei képviselő, eszerint külföldi jogi vagy magánszemély Magyarországon termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. A társasági törvény szellemével éppen ellentétes javaslatot a képviselők elfogadták, 122-en igennel, 116 ellenszavazattal és 30 tartózkodással, összes szavazat 268. Már dr. Tallóssy Frigyes 12 pontjáról folyt a kar- emeléses véleménynyilvánítás, amikor Pál Lászlóné, Somogy megyei képviselő felállt és közbeszólási jogával élve, újra szavazást kért a külföldiek földbirtoklásánok ügyében, kijelentve, hogy sokkal többen vannak a teremben, mint -amennyi szavazatot összeszámoltak. Az ismételt szavazás eredménye 127 igen, 138 ellene, 42 tartózkodás — összesen 307 magasba nyújtott kéz. A jelenléti ív szerint 330-on tartózkodtak o képviselők közül az ülésteremben. A döntést megfordító képviselővel az egyik szünetben beszélgettem. Elmondta, hogy először is a számok nem stimmeltek, meg azt is látta, hogy több hon- .otya nem/ tette fel a kezét. Ugyanakkor a külföldi tőke mezőgazdaságba juttatását a nyugati típusú farmergazdaságok szakmai kultúrájának magyarországi megjelenését kitiltó javaslattal sem ő, sem a képviselőtársai nem értettek egyet.- Tulajdonképpen akaratomon kívül duplán tettem jót. Mert egyrészt felráztam a nem szavazókat, másrészt végül is megszületett a külföldi tőke beáramlását nem gátló határozat. Ugyanebben a szünetben dr. Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter sajtótájékoztatót tartott a tsz-törvény és a földtörvény módositásáról. Kifejezte örömét a mostani változtatásokkal megtett pozitív lépésekről, megjegyezve, hogy a tulajdon kérdésében nem sikerült dűlőre jutni, s azt is igencsak sajnálja, hogy az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló előterjesztés lekerült a napirendről. A DN kérdésére elmondto, hogy a külföldi tőke kiszorulását ő is sérelmezte volna, a képviselői előterjesztésre eleve nemmel reagált, hiszen az ún. zöldmezős beruházásoknak akár vegyesvállalati formában is utat kell nyitni, nem pedig tiltani. Tegnap fogadta el a parlament a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényt. Megkérdeztem néhány képviselőt, hogy állampolgárként miben kérnének népszavazást. Medveczky Antal né dr., Baranya megye: „A halálbüntetés teljes körű eltörléséről, ebben sokaknak megoszlik a véleménye. Valamint például az államformamegnevezésről, címerkérdésről." Tölgyes István (Szabolcs. Szatmár megye): „Nagymaros ügyében feltétlenül, bár műszaki emberként ennek éppen ellene lennék." Reidl János (Somogy megye): „Kiemelem, hogy helyi ügyekben igen nagy szabadságot ad ez a törvény, hiszen egy-egy érintett település lakosságának 3 százaléka már indítványozhat helyi kérdésekben népszavazást.” Kállai Ferenc (Budapest): ,,A mai politikai hangulatot nem tartom alkalmasnak arra, hogy a nép úgy szavazzon, hogy az jó irányba történjen. A törvényt helyeslem, az más kérdés, hogy politikailag ^ így látom, ahogy mondtam." L. Cs. K. nem jelentő - államháztartási adósság közel 950 milliárd forint. Mindezekből levonható a következtetés — s ezt nyomatékosan szeretném hangsúlyozni -, hogy az államháztartás helyzete nem szubjektív megítélés kérdése, hanem objektív gazdasági és pénzügyi összefüggésekből adódó következmény, amit sem most, sem a közeli években figyelmen kívül hagyni nem lehet.» Másfelől az is világos: a reform minden jószándékú jelszava és eddigi lépéseink ellenére a kormányzati szektor az .ország jövedelemtermelő képességéhez és az újraelosztható jövedelem összegéhez viszonyítva rendkívül túlméretezett. Ez a szektor a belföldön megtermelt jövedelem mintegy kétharmad részét csoportosítja át. Emiatt a költségvetés nem kiegészíti, hanem túl széles, területen egyszerűen helyettesíti a bankrendszer funkcióit is. A magyar államháztartás ily módop a klasszikus költségvetési területeken messze túlnyúlva, mélyen és sokirányúan jelen van a gazdaságban. Ennek hatásaként a gazdasági szerkezet évtizedek során folyamatosan eltorzult es mind versenyképtelenebbé vált. A aazdálkodók helyzete és magatartása a költségvetéstől függött, önállótlanná vált. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő „csomagterv" végrehajtásává'! - beleértve az előterjesztésben jelzett tartalék intézkedéseket is - 1989-re megteremthető egy olyan pénzügyi egyensúly, amely szerkezetében eltér ugyan a tervezettől, de „még lehetővé teszi a gazdaság külső és belső finanszírozását. Az intézkedések elvei Őszintén remélem, hogy az intézkedési csomag elfogadását megkönnyítik azok a ko- lóbbitól eltérő elvek és megoldások, amelyekre épül. Ezek közül csak néhányat emelek ki: — elsőként azt, hogy az óhatatlan korlátozások mellett, igaz szerény mértékkel, de tel - jesitményösztönző, vállalkozás- serkentő megoldásokat is tartalmaz ;- másodszor azt, hogy antiinflációs filozófiára épül, mivel a bevételek növelése, az adók emelése helyett az állami kiadások visszafogásával, az állami rezsi és a támogatások mérséklésével kívánja a bevételek és kiadások összhangját helyreállítani;- a harmadikként azt, hogy c kiadások csökkentését, a támogatások mérséklését nem lineárisan, hanem differenciáltan, ésszerűen szelektálva javasoljuk végrehajtani. Különösen jelentős kiadáscsökkentés a védelem és fegyveres testületek esetében, valamint az igazgatási ágazatban; — s végül kiemelném: az intézkedések korlátozó elemei nem érintik az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet és a tudományt, és párosul egy szerény, de talán éppen célirányossága miatt hatásában jelentősebb szociálpolitikai „csomaggal", amelyben a SZOT-tal megállapodtunk. Vállalkozni, piacot építeni! Tisztelt Ház! A pnagyar gazdaságban a következő néhány évben két egymással összefüggő, de a megvalósíthatóság szempontjából részben egymás ellen ható problémát kell megoldani: egyfelől a súlyos egyensúlyi gondok kezelését, másfelől pedig a gazdaság verseny- képességének számottevő erősítését. (Folytatás a 3. oldalon) BETONKOZPONT a város súlypontjab BETONELADÁS: — a városban a legolcsóbb, ,— ellenőrzött minőség, — hét végén is, ■«— nagyobb igény esetén kedvezmény, — helyszíni fizetési lehetőség, — szállítás szervezése. Betonkiadás; hétfőtől péntekig 7— 15.45-ig. BETONARAINK: C 6—24/KK (B70) 1490 Ft/m3,. C 8—24/KK (B100) 1540 Ft/m', C 10—24/KK (B140) 1600 Ft/m3, C 12—24/KK (B2<#) 1650 Ft/m3, C 16—24/KK (B280) 1740 Ft/m3, C 20—24/KK (8280) 1850 Ft/m', C 25—24/KK (B400) 1970 Ft/m3Érdeklődni lehet: 26-233/13 telefonon llk Ferenc üzemvezetőnél. PÉCS, VERSENY u. 17.
