Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-24 / 172. szám
Tanárnő és primadonna Sylvia: Bukszár Márta Senki sem született primadonnának. Ám ha magában hord bizonyos jegyeket, amelyek erre a szerepre alkalmassá teszik, jó, ha észreveszi valaiki. Buksiár Mártát észrevették. Annak idején Szegváry Menyhért „menesztett" érte, és két hét alatt megtanulta élete első színpadi szerepét, a Cirkuszhercegnőben. A színpad tulajdonképpen nem volt idegen, hiszen énektanárnő lévén dalokat előadott már pódiumon —, no de szerepet játszani, az egészen más! Hogy sikerült és, hogy a rendező nem tévedett, számos szerep igazolta később. Primadonna lett.- Az volt a szerencsém, hogy mindig jó rendezőket 'kaptam, akiknek olyan instrukciói voltak, amelyeken el lehetett indulni. Persze a figurát kitalálni, a részleteket kidolgozni, végig'kinlódni szerepről szerepre. Bukszár Márta „kettős életet" él mind a mai napig. A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán tanít, ugyanakkor operettek, operák — most mór főszereplője.- A kettő egyáltalán nem zárja ki egymást. Sőt, én tulajdonképpen javasolnám is minden pályatársamnak, akinek van vonzódáso a színpadhoz, próbálja ki. Mert ha meggondoljuk, a tanítás is rokon a színpaddal. Kiállók, elmondom, eljátszom, eléneklem, (megjelenítem azt, amit szeretnék átadni.- Ez azt is jelenti, hogy a tanítványait arra sarkallja, próbálkozzanak meg a szerepléssel?- Volt már rá példa. Elsősorban ozokat, akikben látok ilyenfajta hajlandóságot, vágyat, ezt, ha úgy tetszik, menedzselem is.-. Kiegészíti egymást a tanítás és szereplés?- Feltétlenül. Bár úgy érz,em, először az egyiket kell tudni - lehetőleg jól: az alapszakmát kell jól művelni. Jól tanítani - aztán lehet kikacsingatni máshová.- Azt, hogy kiegyensúlyozott, vidám ember, ennek is köszönheti?- Úgy gondolom, igen.- Az operett — úgy mondják - kicsit bohém műfaj.- Nem szabad alábecsülni. Azok a történetek, amelyek alapul szolgálnok, bizony nemegyszer a valóságból indulnak ki. Arról nem is beszélve, hogy az esetek többségében igényes zenéről van szó, amit nemegyszer nehéz énekelni.- Mint például a Csárdáskirálynő Sylviáját?- Igen. Kálmán zenéjét alábecsülni valamiféle szno- bériából, úgy gondolom nevetséges.- örül ennek a szerepnek? Most játsszo majd a Nyári Színházban.- Igen. És nemcsak azért, mert nyári szórakozás, vagy szórakoztatás. Úgy gondolom, hogy a közönség örülni fog neki. Nagyon jó partnereim lesznek, sajnos Vári Éva nem lesz köztük, közbejött akadályok miatt. De nagyon készülök rá.- Milyen Csárdáskirálynő lesz? Klasszikus kikacsintós, a "közönségnek játszó?- Erről a rendező, Bagos- sy László tudna többet mondani, ml azt az utasítást kaptuk, hogy az énekes részeknek magas szintűeknek kell lenni, a prózának pedig olyannak, mintha prózai színházban játszanánk.- És a táncoknak?- Különösebben nem fáj tőle a fejem, mert néptáncos voltom. A táncos női főszerep egyébként nem az enyém, hanem Stázié.- Azt szokták mondani, ha nem megy a színház, újítsuk fel, vegyük elő a Csárdáskirálynőt. Mit gondol, van ebben valami a Nyári Ssinház esetében?- Nem tudom. De ha így van, akkor azt kell mondanom: ez eddig még mindig bevált. Reméljük, a mi esetünkben is. Egyébként nem titkolt szándékunk, hogy szeretnénk jó szórakozást adni a Nyári Színház közönségének. Annyi csapás érte az utóbbi időben. Jó lenne megmutatni: valóban tudunk jót, igényeset és egyben a közönségnek tetszőt mutatni.- Változás következett be az ön életében. A Pécsi Nemzeti Színház operatársulatába került.- Igen, eddig a prózaiban voltam, mint operetténekesnő.- Jelent ez másfajta szerepeket is?- Igen. Több operát fogok énekelni.- Meddig lehet ezt csinálni? Nappal tanárnő, este énekesnő, sőt: primadonna?- Úgy gondolom, úgy tizenkét évig még, aztán csak tanítani fogok. Például, ha lehetne, még színpadi éneklést, sőt szereplést is. Úgy szeretném, ha mindazt, amit én apránként összeszedegettem, átadhatnám másoknak. S. M. „...eredeti érintetlenségükben őrizzük meg az állatok, növények élőhelyeit,f Újabb természetvédolmi kutatóhelyek Oél-Dunántúlon w Beszélgetés dr. Uherkovich Ákossal A civi>li2Óciós terjeszkedés emberi gyorlósógunkból adódó egyik ellentmondáso, hogy a környezetvédelem - vagy átfogóbb, helyénvalóbb kifejezéssel a természet védelme - azokban az országokban, ipari gócokban nyer fokozatosan polgárjogod ahol a káros, környezetromboló folyamatok . kezdenek visszafordithatotlanná válni. Ahol az emberre is egyre kézzelfoghatóbb veszélyt jelentenek. A szakpublikációk adataira alig-alig figyel a saját pragmatista, üzleti érdekei szerint szervezett ipar, századunk ' fogyasztásra orientált, kényszer- pályákra terelt ökonomizmusa. Az élővilág jövőjét prognosztizáló tudományos kutatások többnyire néma tanúk, hiszen nincs módjuk kiplakátolni, hogy „kétezerig másfélmillió állat- és növényfaj lemészárlásában leszünk bűnrészesek" - ahogyan erről Sebeők Iá; nos, az önmagát a fővárosi állotkert egyik ketrecébe rezerváló író fogalmaz. „A Voks (Humana) szerint az élővilág velünk egyenértékű érdekcsoport. jogalany, mely ugyonúgy érdekelt az egészséges életfeltételekben, amiképpen mi vagyunk érdekeltek benne."- Halljuk a híreket az orrszarvú, a gorilla, az elefánt egyedszómának kipusztulással fenyegető, vészes • csökkenéséről, de ezek o tények csők a laikusok számára is feltűnő mozzanatai egy jóval átfogóbb, az élővilág, a természet egészét felbolygató folyamatnak - mondja dr. Uherkovich Ákos, a Janus Ponnonius Múzeum természettudományi osztályának vezetője. - A növény- és állatfajok nagy része pusztulóbon von, például számtolan rovarfaj tűnik el mielőtt a tudomány megismerhetné ÖKet. Itt, Dél-Dunántúlon a Mohácstól délre eső Béda—Karapan- csa és Somogybán a Marcali— Boronka elnevezésű tájvédelmi _ terület szervezett kutatását kezdtük meg, együttműködve a (onus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Karának szakembereivel, akik dr. Bor- hidi Attila tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Mayer József egyetemi adjunktus irányításával a növények és gerinces állatok vizsgálatát végzik. Mar- cali-Boronka kutatását a Somogy Megye Múzeum szervezi Ábrahám Levente vezetésével. Mi főként a gerinctelen állatok vizsgálatával foglalkozunk, és Béda-Karapancso gazdái vagyunk.- Milyen megőrzendő értékei vannak ezeknek a területeknek? Regenerálhatok, meg- menthetök-e a jövő számára kockázat, az élővilág további károsodása nélkül?- A Béda-Karapancsa viszonylag érintetlen maradványterület Mohácstól délre, amit még nem hódítottak el o Dunától - ártéri ligeterdőkkel, a holtágak gazdag élővilágával. Marcali-Boronkát égerligetek, vízfolyások és o Somogybon gyakori tavak - köztük elvadult halastavak - jellemzik. Nagybajomtól északra a homoki gyep, a láprétek és a már említett égerligetek Ígérkeznek gazdag kutatóhelynek. Ami egy-egy terület megmentését, értékeinek megőrzését illeti, a mesterséges beavatkozás valóban a környezetvédelem legkényesebb kérdései közé tartozik. Érdekesek ebből a szempontból a barcsi tájvédelmi körzet lásson már lezáruló kutatásának tanulságai. Túl a homokvidékekre gyakorta jellemző szélsőséges hőmérsékleti értékeken, ez a nyiresben, erdei fenyőben és lápokban is gazdag terület az emberi beavatkozás, a legeltető állattartás hatására alakult ki a hegyi és síkvidéki jelleg a maga nemében páratlan együttélését hozva létre. Itt 1200 növény- és 3000 állatfajt sikerült regisztrálni - az utóbbiak közt 700 lepkefajt is. Sok más közt a gázló (hydrocotyle vulgaris), bizonyos sásfélék (care* Iqsio- carpa) és a tőzegtelepek tartoznak e sajnos kiszáradóban lévő tájvédelmi körzet jellegzetes, védett értékei közé. Bebizonyosodott, hogy védelmük, oz élőhely egyensúlyának viszonylagoson hosszú távúnak tekinthető garantálása csak egyféleképpen oldható meg; az évszázadokkal korábbról ránkhogyorriányozott legeltető állattartás visszaállításával. Míg a túlzott védelem, az állattartás megszüntetése o táj jellegének megváltozását, az eredeti tölgyesek újbóli kialakulását is eredményezheti.- Ha csak az üvegházhatásra, az Így bekövetkező globális időjárás-változásra, az ipari körzetek szennyét szállitó sávos esőkre, a löld rendkívül szerény és könnyen szennyeződő édesvízi ivóvízkészletére gondolok, alig találni valami biztatót a természet és benne saját természetünk jövőjére nézve.- Pedig az .emberiségnek le kell mondania bizonyos igényeiről. Úgy vélem, hogy ebben most az elsők között Európáé a felelősség. De én kutatok és nem politizálok. Az élővilágban tapasztaltak szerint orra kellene törekednünk, hogy lehetőleg eredeti érintetlenségükben őrizzük meg az állatok, növények élőhelyeit: egy-egy faj védelme mit sem ér az adott ökoszisztéma, és az azt kialakító általánosabb - éghajlattani, mokroökológiai - hatások természetes egyensúlya és védelme nélkül. Példák erre a telepített erdők, ahol az emberi jószándék ellenére sem érzik az állatok magukat úgy otthon, mint eredeti környezetükben. Ahonnan kiszakították őket.- Ahogy hallom, június 25- től már a Kaukázusban lesz.- A hazoi kutatások mellett . rendszeresen részt veszünk külföldiekben is. Dr. Hereiig Bélának, a Komárom Megyei Növényvédő Állomás szakemberének ösztönzésére a kaukázusi Csecsen-lngus Autonóm Szocialista Köztársasággal vettük fel a kapcsolatot, a né,- hány fős kutatócsoport egy igazán érintetlen hegyvidéki terület sajátosságairól szeretne tudományos tapasztalatokat szerezni. Bóka Róbert Kende Sándor: Egy ré; Nem Könyvhét. És a mai formula szerinti „ünnepi" jelző nélkül. Egyszerűen csak: Könyvnap. Tartalmában és jellegében őszintén és kertelés nélkül üzleti céllal. Eladni azt, ami van, mégpedig alkalmi, leszállított áron. Nem állami és művelődéspolitikai demonstráció, hanem a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete összehangoló sugalma- záso szerint, esetleges adókedvezmények kilátásba helyezésével. Lényegében azonban ki-ki a maga módján, vagyis a kiadók a maguk kiadványaival, a kereskedők meg a moguk készleteivel. És ennek következtében: ahány utcai könyvsátor, annyiféle. Ezeknek az árusító sátraknak külső kiállítása (mai szóval: dekorálása) attól füa- gött. hogy melyik cég mennyire bírta pénzzel. Mert volt bizony székely kapu, fúvószene, órvalányhaj, kikiáltó, s kacskoringós kézjegyét kegyesen osztogató és önmagát dalolva néDszerüsítö író-kiadó, másutt viszont szerény asztalnál csöndes beszélgetések Írók és híveik között. Mert bármennyire üzlet az üzlet, azért mégse mindegy egészen (épD akkor nem volt mindegy), hogy melyik cég kivel üzletelt, kiknek a propagálására vetette be a megengedett hírverés eszközeit - és az sem mindegy, hogyan. így aztán más írók ültek az Andrássy úti nagy kiadó díszsátrában, és mások a Révai vagy a Franklin Társulat előtt. És a közönség - csodák csodójo! - nagyon is pontoson tudta, merre vegye aznap az irányt, ha kedvenc írójával vagy mesterével kívánt találkozni. Az olvasó közönség ugyanis. A tájékozottok. A gyanútlanul közlekedők vagy a dolgukra sietők legföljebb belebotlottak egy-egy árusítóhely hangoskodójába, véletlenül ide, vagy véletlenül omoda. Avagy aszerint, hogy hová ci- bálták be! . . . Én akkor a Váci utcában, a Piarista házzal szemben levő Vájná és Bokor cégnél dolgoztam kisegítő könyvesinasként (o mai idegennyelvű antikváriumban). Ez a cég adta ki először német nyelven Az ember tragédiáját és a Bánk bánt, ugyanakkor nagy szeretettel foglalkozott a vadászkönyvekkel is (például Széchenyi Zsigmond útikönyveinek első megjelentetője és forgalmazója), és ez volt az egyetlen budapesti telephellyel bejegyzett könyvkereskedés, melynek New Yorkban fióküzlete volt. Nos, a könyvsátrunk a járdán nem látszott ugyan túlságosan cifrának, és nem is kihívóan gazdagnak, viszont hogy mennyire legyen hangos, arról nem lehetett okkoriban hangszórók segítségével gondoskodni. Hanem a korszak egyik „leghangosabb" életű színésznőjét „vetettük be": Muráti Lilit. Ö sok mindenről volt híres. Mert ahhoz, hogy sikeres színésznő legyen valaki, nemcsak a sajtó főcímeiben kellett szerepelnie állandóan, hanem értenie is a nép nyelvén, méghozzá minél színesebben!... Csudálatos történetek keringtek hát róla, s ő igyekezett is elég sz lan leie I utcai mt-j, ...-sei ra rikitóak legyen« helyeken való szf fordulotai. MeggyP Buggatijával szag' ban, és „felnőtt" csak két hosszú « ni a haját. Hát ő és Így, varkocsát dobálva, ci utcában mind« járókelőt, elébe ' rokig, szorosan és ta karon az úriért tesen rekedtes, akaró, jól ismert ajánlotta neki a- Nézze csak, 1 Férfi legyen a állt - különösen 1 és egy második, szorítás után!- Jaj, uram, el írták! De ha akadt 1 cona öregúr még1 tudott térni elől«, tes és célirányos dóul Így, hogy: megvettem ! . . . " megszorította a is.- Nem boj, " - Akkor vegye 11 Szükségszerűen is toldva:- Csak nem «' nélkül! . . . Hát r szívtelen . . .
