Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-24 / 172. szám

eth István: ni 'illanatra llni egy pillanatra Ini ha *an mit m idő m látó llni egy pillonotio urnáit nézni lenéinek 1 a nyárfák utaznak Q Csolyót tengernek (t szőttesnek ,09y­erenc: adsz, lázadsz ev... °l egyre messzebb. 1 anélkül, *rnek a keresztek, hamu ... !nnek egy az ára, s*áz felöl, út csak Golgotára. *s°g mit ért, alázat? in írva van, ''agadsz, ha lázadsz. Llr! Jt*sz reményül? inség-szemed 'ntsd rám. Sötétül. 52ló: VI LÁG ®ú«a mindenütt. ®u,a, napraforgó. ”*nimi gally, semmi fürt. J*nyér meg élelem. \ öülöszéleken egy tenyérnyi hely, °n°l egy szorongó !a,9a margaréta 'teltre alélna - ■epik, ha énekel. * eél, a vetemény, dúl, tipor: haszon, kenyere bárha lágy, 0 búza kőkemény, 'tgázol mindenen, n búza, de főképp örök vetögép Sózol át mindenen. *r*mni, termeni! Mit 10 a föld: terem, akarsz tőle hát? onyvnap 'S 'S 'S rt e i. ó 3­3. Ql Iv, ír. ír. ki* Ór in Or U. &9 Vv 'ni Mindez nagyon szórakoztató es látványos mulatság volt, szentigaz. És valóban rengeteg könyv fogyott el; egész nap csomagoltunk, néha 9yorsabban, mintha gépek végez­ték volna a munkát. Igen, de . . . De a Váci utca másik végében (a mai Gondolat könyvesbolt he- lyén) álldogált egy szerényke asz­tal védelmében reggel óta József Attila, kiadójával, Cserépfalvi Im­rével, az üzlet kirakata előtt. Sem színésznő, sem trombiták, sem ar- valányhoj. Csak maga a belvárosi áradat. És a közöny. Tavaszodván, szép és színes ru­hákban, és kiegyensúlyozott lelki­világgal — a közöny. Kiadó, lám- lám, akadt ugyan, aki . megjelentet­te a költőt (a saját pénzén). De orra már nem akadt senki, hogy a járókelőnek megfogja a karját . Délben a költő otthagyta a könyv­árusitó asztalt egy félórára, hogy •gyék egy pohár tejet. Addigra u9yanis már két kötetét adták cl rcggel óta! . . . S amíg távol volt, kegyesen el­dugtak az asztalról újabb három kötetet: - hadd higgye sze9®?Y Attila, amikor visszaér, hogy idő­közben ennyi rengeteg fogyott el \ Ennyi! És így! Elhitte-e? Rózsaszínűbbnek^ latta-e világot a papírdugós tejesüveg után? ... A könyveket mindeneset­re megszámolta. És diákosan, taloson mosolyra húzódott a száj Muráti Lilitől Portugáliában járt a Baranya Táncegyüttes Tragikus történelmi fordula­tokat látott sokszáz éves ka- tedrálisok, égbeszökő-magas- ságú üveg épülettornyok . . . Szenvedélyektől, indulatoktól fűtött, ugyanakkor visszafogott, meglepően tartózkodó embe­rek .. . Elképesztő „bikaőrület”, s megmásíthatatlan törvény, mely nem az ember, hanem a bika életét védi az aréná­ban ... A világ legjobbnak, legszebbnek tartott autói, s Európa szinte legrosszabb út­vonalai . .. Elképesztő árubő­ség, gazdagság, és éjfélkor, ölében alvó kishúgával az ut­cán kolduló négyéves gye­rek ............ez Portugália, s hosz­szon lehetne sorolni a bizo­nyítékokat, hogy ha egy or­szágra rá lehet fogni az „el­lentétek országa” elkoptatott sztereotípiáját, erre a Magyar- országgal egyező nagyságú és lélekszámú kis országra min­denképp! Európa-hirű együttesünk, a Baranya Táncegyüttes 'kéthetes vendégszereplése során bepil­lantást nyerhetett az egykori világhódító ország múltjába, megláthatta Portugália termé­szeti szépségeit, megismerked­hetett Lisszabon, Santarém, egész Közép-Portugália életé­vel, az emberek hétköznapjai­val. ünnepnapjaival. Az együttes kétnapos mad­ridi tartózkodás után, június 2-án hajnalban érkezett állo­máshelyére, Santarémba, ahol számos ország tónccsoportjá- val együtt részt vett a híres Néptánc Világfesztiválon. A negyvenezer lakosú, óceán­közeli kisváros 31 éve ad ott­hont ennek a rangos világta­lálkozónak, táncosok érkeznek Mexikótól Kínáig, Finnország­tól Brazíliáig a világ minden részéről. A táncvetélkedő ré­sze annak az átfogó kéthetes rendezvénysorozatnak, amely megmozdítja évről évre az egész Ibériai-félszigetet, hisz­Kéthetes vendégszereplés az ellentétek országában Lisszabon jelképe a monamentális Jézus-szobor és az Április 25-e híd többek között nagy jelentősé­gű mezőgazdasági kiállításán valamennyi európai ország részt vesz - Magyarországot idén a budapesti Chinoin Gyár képviselte. A városban és kör­nyékén egymást érik a legkü­lönbözőbb összejövetelek, ju- niálisok, utcai felvonulások, ta­lálkozhatunk nyilvános ökör- és birkasütéssel, éjszakába nyúló bikaviadalókkal, s részt vehe­tünk az éjfélkor (magyar idő szerint éjjel egykor) kezdődő utcai bíkafuttatásokon, me­lyek során kisgyermektől fel­nőttkorig szinte mindenki hec- celi, ingerli a bikát, hogy az­tán amikor a feldühödött állat felé fordul és indul, pániksze­rűen meneküljön fel az első fára vagy kerítésre. "A néptáncfesztivólt a város szülötte, az 1975-ben elhunyt Celestino Graca hívta életre. Célja kettős volt: emelni a ko­ra nyári rendezvénysorozat szí­nét és fényét, ugyanakkor egy helyre összehívni a legkülön­bözőbb nemzeteket, akik min­den nyelvi különbözőség elle­nére egy nyelven beszélnek, a tánc és a népzene nyelvén. A fesztivál nyitónapján egy több­kilométeres menettánc után az együttesek megkoszorúzták Ca- lestino Graca szobrát, majd az ünnepségsorozat részeként közös istentiszteleten vettek részt a lenyűgöző szépségű je­zsuita-barokk templomban, ahol közép-európai ember szá­mára meglepő módon, a szer­tartás részeként a spanyol tán­cosok kasztanyettás táncot lej­tettek az oltár előtt. A színpadi fellépések ma­gyar idő szerint este tíz óra körül kezdődtek, a magyar táncosokra rendszeresen éjfél után, de volt, hogy hajnali két órakor került sor. A nagyszámú portugál táncegyüttes közül első helyen kell említeni a „miniszoknyás", kalapos, . me­zítlábas, „tengermelléki” Gru­po de Sargaceirost, ahol az autentikus tánccsoport férfi tagjainak kelléktárgyai között ugyanúgy megtalálható volt a hatalmas tengeri gereblye, mint a méretes moszatkotró piszkafa is. Érdekes színfoltja volt a fesztiválnak a belgrádi Nikola Tesla együttes is, vala­mint a látványos, vérpezsdítő táncokat bemutató Tierras del Cid spanyol táncegyüttes. A fesztivál kiemelkedő szín­foltjának számított a Baranya Táncegyüttes fellépése. Ove- gestáncuk ámulatba ejtette a nagyszámú közönséget, ferge­teges csárdásuk, vagy ahogy a portugálok mondták „eár- dasz", a vendéglátóknak nem­csak a szívét, de, lábait is megmozgatta. Együttesünk szí­nes, hangulatos, gazdag ösz- szeállítást. adott a magyar és a Magyarorszóg-környéki tájak néptáncvilógából, a kalocsai, baranyai, dunántúli, dél-du­nántúli táncokból. A Santorémi Fesztivál után portugáliai körutazásra indult együttesünk, egynapos óceáni kirándulás után meglátogatták a világhirű Mária-kegyhelyet, Fatimát, majd a következő na­pokon részt vettek az alcane- nai 9. Nemzetközi Néptánc­fesztiválon, és felléptek a 3. Alvaizerei Európai Folklór Fesz­tiválon, hasonlóan kimagasló sikert aratva. A „csapat" június 15-én ér­kezett vissza Magyarországra, ahol szinte percnyi pihenés nélkül kapcsolódtak be a Pé­csi Nyári Színház munkájába, hogy a különböző táncos prog­ramok mellett készüljenek az együttes újabb nagy erőpró­bájára, a június 23-iki önálló estjük bemutatójára. Sárosi István Mestermunkákat láthatunk júniusban Püspökszentlászlón Deák Zsuzsa magángalériájában. A grafikus saját, finom pasz­tellszínű, organikus növényvilágot ábrázoló rajzai mellett, a pa­raszthoz belső szobájában egy fiatal ötvös munkái láthatók. Ilovay Zsuzsa az ötvösséget’nem iskolában tanulta. A Fény- szövnél dolgozott Pécsett, s egyszer elkezdte gyűjtögetni a mun­kahelyén használt rézgombostűket. Otthon megpróbálta hajlit- gatni őket, majd gyöngyöket is fűzött rá - Így készültek az első. még nem túl csinos gyűrűk. Aztán egyik ötlet hozta a másikat. Zsuzsa fantáziájából egyre dúsabb ékszerek születtek, s munka közben a szakma fogásait is kitapasztalta. A bemutató tablóin leheletfinom rézhuzalból és lila, türkiz, arany, fekete gyöngyökből horgolt nyakékek, fülbevalók és kar­kötők függnek - mintegy százan. S nincs közöttük két egyforma darab. Kiállításon ez természetes, hiszen két év terméséből a legszebbek kerültek ide. De Ilovay Zsuzsa egyébként is csak megrendelésre készít még egyszer ugyanolyat. Maga a kiállítás anyaga is naponta változik, mert a látogatók sok darabot meg­vásárolnak. A nyakékek, a rézcsipkébe foglalt féldrágakövek, a finom hajháló számomra a reneszánsz kort idézik. Régi királynők ké­pein láttam ilyen gazdagon díszített, mégis finom ékszereket - bár azok aranyból voltak. Ilovay Zsuzsa remekei egyszerűbb anyagokból készülhek, de ugyanolyan szépek és mívesék. M. Zs. Értékvédelmet a kultúrának! .......Oly társadalmi atmosz­férára van szükség, ahol az irányító értékhierarchiában magas fokon áll a kultúra, a tudás. Rangot, s presztízst kap a műveltség. Ennek kialakítá­sához kevés egymagában az iskolai nevelés, s a könyvtárosi és hivatásos népművelői erő­feszítés. A modern tájékozta­tási és tömegbefolyásolási esz­közök összes lehetőségeinek tudatos, tervszerű kihasználá­sára van szükség." K i rály István fent idézett, Kulturális igény és kulturális környezetszennyeződés című tanulmányának számtalan gon­dolata is arra ösztönözte az elmúlt esztendőben a tokaji írótábor mintegy félszáz részt­vevőjét, hogy szellemi védegy­let, kulturális környezetvédő egyesület létrehozását kezde­ményezzék együttesen. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa támogatásával a j nemzeti kultúra, a szellemi ér­tékek védelmére és ápolására írók, újságírók, politikusok, mű­vészek, pedagógusok közre­működésével a védegylet nem­rég megtartotta alakuló össze­jövetelét. Tevékenységének kö­zéppontjába — ahogy azt alap­szabályában rögzítette is - az iskolai oktatás jelenlegi hely­zetének tényfeltáró elemzését, és egy új oktatási rendszer körvonalainak felvázolását ál­lította. Célja: óvást emelni minden lélekszennyező, az em­berhez méltó gondolkodást, életelveket eltorzító, lealacso­nyító, a társadalmi együttélés erkölcsi normáit sértő, antihu- mánus szándékok ellen. Természetesen annak a kér­déskörnek tisztázása is alap­vető feladat, hogy mit tekint­hetünk a kulturális« javak terén értéknek, vagy például — erős a kifejezés - szemétnek. Egy­általán a művészeti produkció — legyen oz irodalmi mű, film­alkotás vagy színpadi bemu­tató - milyen hatást válthat ki a produktumra kíváncsi, gon­dolkodó emberben. A Szellemi Védegylet szer­vezői a zászlóbontás pillana­tában arra is felfigyeltek, hogy manapság, amikor különféle társadalmi szerveződéseknek, pártalakitásoknak vagyunk na­ponta tanúi, mintha ezen új társadalomalakítók nem tekin­tenék programjuk szerves ré­szének a kultúra embert és személyiséget formáló szerepét és lehetőségeit. Pedig a.közel­múltban már oly sokan és oly sokszor megjegyezték: nincs és nem is lehet politikai, gaz­dasági refo/m szellemi honvé­delem nélkül. Ha egy piac- orientált, értékeket nem isme­rő társadalomban a kultúra in­tézményei, annak szervezői ele­ve arra kényszerülnek. hogy mindössze nyereséget „termel­jenek", és nem a maradandó' értékek megszületését, terjesz­tését szolgálják, akkor lassan bár, de észrevétlenül szelle­miekben elszegényedik az or­szág. Ezt a folyamatot akarja - nem kis erőfeszítések árán - a Szellemi Védegylet most tö­mörülő kis közössége megállí­tani. Azon talán ma már kár meditálni, hogy ennek felis­meréséhez miért szükséges egy alkalmilag összeverbúválódó társadalmi szerveződésnek lét­rejönnie, és miért nem tekinti ezt kötelességének - jóval kedvezőbb körülmények között — a hatalmon levő kormány, vagy épp a kormányzatban il­letékes művelődési tárca. A Szellemi Védegylet ezért akar vitáival, javaslataival, ál­lami intézkedéseket sürgető észrevételeivel Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bibó István szellemében országos mozgal­mat indítani. Ha a kezdemé­nyezést értetlenség fogadja, úgy vélem, a társadalmi meg­újulást és a nemzet szellemi gyarapodását, az európai kul­túrához való csatlakozást akár évtizedekre lelassíthatja vagy részlegesen megakadályozhat­ja­Többek között ezért is jó lenne, ha a Szellemi Védegy­let működtetésének támogatá­sát nemcsak a kezdeményező Hazafias Népfront tekintené saját feladatának. Az egész országnak oda kell figyelnie a mozgalomra, hiszen nemzeti ügyet szolgál. Kulturális fel- emelkedésünk ügyét. Maróti István Alig száz méterre

Next

/
Thumbnails
Contents