Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-24 / 172. szám

1989. június 24., szombat Dunántúli napló 3 ; 5»... . . «... - . - - - ­Négyszáz atomerőmű működi le a «világon Atomenergetika és Magyarország Az ENSZ szakosított szervezeteként működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAU - IAEA) Kormányzó Tanácsának a múlt héten Bécsben tar­tott ötnapos ülésszakán egész sor olyan kérdésről tárgyaltak, amelyek szá­mot tarthatnak a széle­sebb nyilvánosság érdek­lődésére, és fontos ma­gyar vonatkozásai vannak. Ezekről nyilatkozott a ta­nácskozás után az MTI bécsi tudósitójának az ülésszakon részt vett ma­gyar küldöttség vezetője­ként dr. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság (OMFB) és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke: I megtorpanás után A NAü tovalyi tevékenysé­géről szóló és a Kormányzó Tanács által megvitatott je­lentés olyon világhelyzetről számolhatott be, amelyet az atomenergia-termelés meg­élénkülése jellemez. 1988-ban a világ atomerőmüveinek ka­pacitása 14 új reaktor üzem­be helyezése révén négy szá­zalékkal nőtt. A közelmúltban két reaktort - Angliában és a Szovjetunióban — véglege­sen leállítottak, de hat ország (az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Japán, Kína és a Szovjetunió) újabb atom­erőmüvek építését kezdték meg. Az atomerőmüvekben a világ villamosenergia-terme- léséből való részesedése ma tizenkét országban haladja meg a 25, két államban - Belgiumban és Franciaország­ban — pedig az ötven száza­lékot. Mindez azt mutatja, hogy bár. a csernobili kataszt­rófa után néhány országban megtorpont az atomenergia- 'par fejlesztése, világviszony­latban folytatódik a nukleáris energetikai programok meg­valósítása. Az ilyen irányzat egyrészt összefügg a hagyo­mányos energiatermelés okoz­ta ismert környezetszennyezési Problémák kiéleződésével, pél­dául az úgynevezett üvegház­hatás és a savas esők világ­méretű gondjaival. Másrészt a nukleáris energetikában ta­pasztalható élénkülést elő­mozdítja az a tevékenység is, °melyet a NAü fejt ki az atomerőmüvi biztonság to­vábbfejlesztéséért. A most lezajlott bécsi ülés­szakon az atomenergia alkal­mazásának biztonsága az egyik fő témakör volt. A nuk­leáris biztonság és sugárvéde­lem múlt évi alakulásáról a testületnek készült jelentés kedvező tényekről adott képet. ^ világon ma működő négy- Siáz atomerőműben tavaly nem fordult elő olyan baleset, üzemzavar vagy más rendkí- váli esemény, amely környe- zet- vagy egészségkárosító ra­dioaktivitást okozott volna. Fokozott védelem Fontos lépések történtek o reaktorok biztonságos üzemel­tetését szolgáló nemzetközi szabványok, előírások korsze- tesítésére, szigorítására, egy­ségesítésére. Az ügynökség pezdeményezésére kiépült szé­es körű multilaterális egyez- ményrendszer erősítette a nuk- eáris energiatermelés bizton- f°9át, az e téren való állam- S°zi és nemzetközi együttmű­ködés bővülését. Az összefo- 9as eredményei közé tartoz- nak például a nukleáris anya­gok fizikai védelméről (bizton- s°9°s tárolásáról, ■ szállításá­ul, őrzéséről), a nukleáris bal­hetek alkalmával történő se- 9',Megnyújtásról és gyors érte­lmeséről szóló egyezmények, °melyek létrehozásának Ma- 9Vororszúg is részese. Ugyan­Paks jó benyomást keltett - Atomerőmű épül a magyar határtól 35 kilométerre - Magyar—dél­koreai kutatási és termékszállítási együttműködés Tétényi Pál nyilatkozata a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tanácskozásáról ilyen fontosak a nukleáris kár- felelősségről szóló nemzetközi egyezmények, amelyekhez mi­előbb csatlakozni szándéko­zunk. Az atomerőmüvi személy­zet, a lakosság és a környe­zet fokozottabb védelme, az atomenergetikai kockázat el­lenőrzésének további szigorí­tása végett hasznos együttmű­A múlt héten az ügynökség ellenőrei 57 ország 920 létesít­ményében több mint 2100 el­lenőrzést végeztek. Ezek ered­ményeként állapíthatta meg a Kormányzó Tanács, hogy ta­valy nem történt olyan ese­mény, amely az atomsorompó- szerződés megsértését jelen­tette volna. A NAÜ ellenőrei Magyarországon is rendszere­sen hajtanak végre ilyen el­Kiemelendő ezek közül a csehszlovák Atomenergia Bi­zottság elnökével folytatott tárgyalásunk. Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt kértük a csehszlovák illetékesektől, hogy bocsássák rendelkezésünkre o magyar határtól 35 kilométer­re, (Mohovce) mellett épülő atomerőműre vonatkozó infor­mációkat, és javasoltuk kétol­dalú megállapodás megkötését Fotó: Proksza László A vezénylöterem ködés kezdődött egyfelől a NAÜ, másfelől a Szabad Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége és a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet között, s eb„- be bekapcsolódtak o Szak- szervezeti Világszövetség tag- szervezetei, köztük a SZOT is. A NAÜ nemzetközi szakér­tői csoportjai az utóbbi évben hat országban vizsgálták meg az erőművek üzemviteli biz tonságát. Hazánk a szocialista országok közül elsőként igé­nyelt ilyen felülvizsgálatot, s ez Pakson tavaly novemberben zajlott le három héten át. Az ennek alapján készített nem­zetközi értékelés szerint atom­erőművünk jó benyomást kel­tett. A szakértők elismerően szóltak az üzemelés biztonsá­gáról, az üzemi személyzet felkészültségéről, megállapí­tották, hogy a reaktoregysé­gek kihasználtsági foka ma­gasabb, a dolgozók sugár- terhelése és a keletkező ra­dioaktív hulladékok mennyi­sége viszont alacsonyabb a világátlagnál. A bizottság ugyanakkor felhívta a figyel­met a biztonság továbbfej­lesztésének lehetőségeire. A tervek szerint 1990-ig az atom­erőművel rendelkező vala­mennyi országban tartanak ha­sonló nemzetközi vizsgálatot. Nemzetközi ellenőrzés Figyelemre méltó megálla­pításokat tartalmazott a nuk­leáris anyagok nemzetközi el­lenőrzésének eredményeiről a NAÜ vezető testületé elé ter­jesztett beszámoló is. A nuk­leáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról kötött atomsorompó-szerződésben az államok által vállalt kötele­zettségek teljesítése fontos tényező a nemzetközi bizton­ság erősítésében, s a NAÜ feladata annak ellenőrzése, hogy a nukleáris anyagok a békés alkalmazás szférájából nem kerülnek ót a katonai fel­használás körébe. lenőrzést. Mi kiemelkedően je­lentősnek tartjuk a szervezet e tevékenységét, ezért a ma­gyar küldöttség síkraszállt a bécsi ülésszakon azért, hogy a nemzotközi közvélemény az eddiginél részletesebb és konkrétabb tájékoztatást kap­jon róla. A nagyobb nyitott­ság, az ellenőrzés megállapí­tásainak nyilvánossága nem­csak az atomerőmű békés célú hasznosítása iránti bizalmát növelheti a közvéleményben, hanem növeli az ellenőrzési rendszer hatékonyságát, telje­sebbé és hitelesebbé téve azt. Mohovce Delegációnk a Kormányzó Tanács ülésszakát felhasználta kétoldalú megbeszélésekre is. Péfer-Páfkor Mint ismeretes, a gabona- termelő nagyüzemek az élel­miszer-ellátás alapját jelentő gabonaágazat évek óta folya­matosan romló helyzetének fe­lülvizsgálatát, gondjainak or­voslását és legsürgetőbb gondjaik megoldására a ga­bona felvásárlási árának 30°7o-os felemelését követelték abban a felhívásban, amely­hez közel ezer termelőszövet­kezet és állami gazdaság csatlakozott. A felhívásban az is szerepel, hogy az igények alátámasztására a termelők Péter-Pál napján a közutakra vonulnak gépeikkel. A meg­szervezésre országos előkészítő bizottság alakult, amely jú­nius 19-én a termelők köve­teléseit tartalmazó felhívást átadta a kormányt képviselő mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszternek, o bizottság az üzemzavarokkal, balesetek­kel kapcsolatos azonnali köl­csönös tájékoztatásról, vala­mint a környezeti radioaktivi­tás adatainak cseréjéről. Csehszlovák partnereink mind­két kérdésben készek az együttműködésre, s a közvet­len szakértői tárgyalások ha­marosan megkezdődnek. Ugyancsak Bécsben megbeszé­lést tartottunk a Koreai Köz­társaság képviselőjével a nuk­leáris technikában való együtt­működés — például közös kutatások és kölcsönös termék­szállítások lehetőségeiről. En­nek jelentősége azon alapszik, hogy Dél-Korea mór jelenleg is kilenc áramtermelő atom­reaktort működtet, és atom- energetikai kapacitását a ki­lencvenes években várhatólag meg fogja duplázni. a követelésekre június 23-ig kért érdemi választ a kor­mánytól. A kormány képviselői, vala­mint az országos előkészítő bizottság és o TOT elnöke részvételével pénteken tartott tárgyalás nem vezetett teljes eredményre. A kormány az or­szág jelenlegi gazdasági hely­zetében nem lát módot a leg­fontosabb követelés, a gabo­na felvásárlási árának azon­nali 30% -.os emelésére. A bizottság demonst­rációval a társadalom figyelmét kívánja fel­hívni a mezőgazdaság gond­jaira, mielőtt ezek a lakosság élelmiszer-ellátását, az expor­tot veszélyeztetővé súlyosod­nak. Tüntetés az országutakon Park ~~ papíron Jávorantilopok a Pécsi Allatkertben Fotó: Proksza László Egy gulya nem génbank Végveszélyben a komondor? Valahol valóban abszurd - dr. Fülöp István, a Mecseki Kulturpark igazgatója minősíti így —, hogy közel húsz éve NDK-beli tudósok, zoológusok szorgalmazták: fordítsunk na­gyobb figyelmet a nálunk ős­honos állatfajtákra. Az is ab­szurd: a Balaton délnyugati csücske alatti rezervátumban élő bivalycsordát tulajdonkép­pen úgy kellett megmenteni a vágóhídtól ... De a wa­shingtoni egyezményhez — amely a védett, veszélyeztetett állat­fajok feketepiaci kereskedel­mének megállítását célozza — is csak 1988-ban csatlakozott Magyarország. Múlt év őszén volt Berlin­ben egy konferencia: több mint 120 országból érkeztek állatkerteket igazgató szak­emberek, s ahol az egyik té­ma a veszélyeztetett állatfaj­ták megmentése volt. A pécsi zoo képviseletében dr. Fülöp István nem ment üres kézzel: „zsebében volt" az őstulok tenyésztésének, számuk szapo­rításának sikere, olyannyira, hogy a ma már megnyugtató populáció léte a pécsieknek köszönhető. E hét csütörtökén tárgyalta a városi tanács Pécs környe­zetvédelmének helyzetét, s az előterjesztés egyik mondata szerint ,,A tettyei karsztvíz vé­delme érdekében az állatkert részleges kitelepítését a ren­dezési tervben megjelölt Sza­fari-parkba szorgalmazzuk." E ponton kapcsolható össze a pécsi zoo jövője, s az állat­kertek nemzetközi szövetsége ama törekvése, hogy a világ különböző országainak állat­kertjei egy-egy — vagy több - állatfaj megmentése érdekében aénbankként is működjenek. Erre a lehetőséget a pécsiek- nék a Szafari-park biztositaná. így nemcsak a tettyei vízadó terület védelme indokolná a zoo jelenlegi helyéről az el- költöztetést - bár eddig hi­vatalosan nem jelezték az ál­latkertnek vízszennyező hatá­sát -, hanem a veszélyezte­tett, őshonos magyar fajták megmentése is. A Szafari-park gondolata már régi, 1983-ban készült el tervdokumentációja, a döntést előkészítő szakvélemény. A vá­ros környékén hét területet vizsgáltak meg több szempont, bál, ezek közül o legalkalma­sabbnak Nagyórpád minősült, az első időben 150, de később 300 hektárosra is bővíthető területtel. (A pécsi állatkert jelenleg 3 és fél hektáros . . .) Mindenesetre most egy 1982-ben született döntés vár véarehajtásra, mert akkor mondták ki, hogy 1988-ban a nagypatások egy részét ki kell a Mecseken lévő zooból telepíteni. Úgy gondolták: ad­digra elkészül - a tervek sze­rint 50—60 millió forintért — a Szafari-park.- A város rangját jelentő­sen emelné egy ilyen létesít­mény, „járulékaival", a lovag­lással, az idegenforgalmi vonz­erővel, a szállási- és sporto­lási lehetőségekkel, a tudomá­nyos kutatómunkával együtt — véli dr. Fülöp István. És persze kitűnő elhelyezés' lehetőséget adna az őshoncs magyar fajoknak is. Mert ve­szélyben van a kuvasz, a . ko­mondor — a kiveszés szélén áll! —, a puli, a pumi, a ,mu- di, az erdélyi kopó, különböző .baromfifélék, házikecske, sza már- és lófélék, a racka-juh. Csak látszólag megoldott például a magyar szürkemarha fenntartása is: lévén mindösz- sze egy gulya, ragályos meg­betegedésük végzetes lehet. Vagyis egy populáció nem génbank. Am, hogy mikor lesz Pé­csett Szafari-park, még min­dig nyitott kérdés. — Szeretek álmodozni ... — mondja dr. Fülöp István. Az igény reális, a cél pilla­natnyilag távolinak tűnik. így azt gondolom: most elég, ha napirenden tartjuk, legalább beszélünk róla. Mészáros A. Nincs robbanószer u nszáiy?: A tűzszerészek nem találtak rob­banóanyagot az elsüllyedt uszály­ban - tájékoztatta az MTI-t Reich Gyula, a Közép dunavölgyi Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. Körülbelül két héttel ezelőtt lá­tott napvilágot az a hír, hogy a Szabadság-hid pesti pillérének kö­zelében egy, a II. világháborúban elsüllyedt uszályt találtuk, s felté­telezhető, hogy robbanószert rejt a belseje. Az ügy kivizsgálására bú­várokat és tűzszerészeket kérlek fel. A több napon át tartó alapos kutatómunka után péntekre bebi­zonyosodott, nem lőszer, hanem építőanyag von az uszály hon. Felmerült a gyanú, I, yy a most megtalált uszály egyike annak a négynek, amely közvetlenül a II. vi­lágháború után lősz! vett a Sza­badság-hid .helyreállításában. A szakemberek egyelőre azon a vé­leményen vannak, hogy az ártal­matlan jármüvet nem emelik ki o hulfámsirból, ugyanis az jóval a legkisebb hajózási vizszint alatt található, s a legkevésbé sem za varja a vizíforgclnuit. A Dunában egyébként több helyen is van el­süllyedt uszály, ám azokat az óriá:.: költség miatt nem emelik a fel színre.

Next

/
Thumbnails
Contents