Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-21 / 169. szám

1989. június 21., szerda DO Plci&z * Újabb központi támogatás szociális étkeztetésre Az idős emberek szomorúsága Mit szeretnének a szederkényi idősek? Négy évvel ezelőtt, amikor az országban mindenütt fel­mérték a hetven éven felüli idősek helyzetét, Szederkény­ben is elkészült az összegzés. Meg is volt a felhőszakadásig, amely egyébként is nagy gon­dot okozott a településnek, s amely elúsztatta a papírokat. Ennek pótlására vállalkpzott Gulyás Józsefné, a szederkényi idősek napközíott.honánok ve­zetője. ügy gondolta, hogyha egyszer belevág, akkor nem­csak a hetven éven felüliek, hanem valamennyi nyugdíjkor- határon túli, illetve rokkant- nyugdíjas helyzetét is feltérké­pezi Szederkényben és a társ­községeiben: Máriakéménden és Monyoródon. A teljes körű áttekintést két elképzelés indokolja. Egyrészt szeretnék, ha alaposan meg­ismerve o körülményeket, se­gíteni tudnának azoknak az embereknek, lakiknek erre szükségük van. Méghozzá ab­ban a formában, ami számuk­ra a legkedvezőbb. Másrészt tervezik, hogy a napközi elköl­tözik a jelenlegi helyéről. Most * Raktárból napközi? 90 felett Születés­napon Szép hagyomány a keresz­tespusztai szociális otthonban, hogy a 90. életévüket betöl­tött társaik születésnapját együtt ünnepük. A legutóbbi ilyen ünnepségről T. J. tudósí­tott bennünket, fényképet is mellékelve. Mint írja, jelenleg öt olyan lakótársuk van, aki betöltötte a 90. évét. Köztük Lukács Rózsi néni, aki arról hires, hogy a kétórás „disz­kókon" legalább egy órát vé­gigtáncol. fEz lesz íz else Idősok napközijévé akarják alakítani Pécsett, a Hajas Im­re utcai szociális raktárt. Az elképzelést még ebben a hónapban a városi tanács vég­rehajtó bizottsága elé terjesz­tik. A változtatást az indokolja, hogy Pécs legújabb városré­szének nincs ilyen intézménye. Akik tudnak, - és erre még képesek -, eljárnak a város más, az idősek napközbeni együttlétét és ellátását bizto­sító napközijeibe. A terv szerint húsz személyt tudnak majd fogadni, a IV-es számú gondozási központ szom­szédságában lévő helyiségek­ben. Pont ez a közelség tette lehetővé, hogy szóba jöjjön itt egy napközi létesítése. A gondozási központ egyes he­Naponta legalább 3-4 fel­lebbezési kérelmet kap a Pécs Városi Tanács egészségügyi osztálya. íróik idős, illetve rok­kantnyugdíjas emberek, akik azt indokolják, hogy miért és mennyiré szükséges nekik a szociális étkeztetés, amit meg akarnak vonni tőlük. Többsé­gük nem kér, nem magyaráz, csak tételszerüen felsorolja ki­adásait, betegségeit és mellé­keli a nyugdíjszelvényt. A Pécs Városi Tanács - ha­sonlóan több más település ta­nácsához -, kényszerhelyzetbe kerülve próbált megoldást ta­lálni arra, hogy kik részesülje­nek támogatott étkeztetésben. A Dunántúli Naplóban több­ször megírtuk, hogy kevés lesz az a pénz, ami Baranyának ilyen célra ebben az évben rendelkezésére áll, és nem vál­toztatott ezen az utólag, köz­pontilag kapott pótkeret sem. Becslés szerint legalább 12 millió forintra lenne még szük­ség ahhoz, hogy az eddig ét- keztetettek és az újonnan je­lentkezők igényét teljesíteni tudják. Ha a megye nem kap­ja meg ezt az összeget, a tanácsok nem tudnak mást ten­ni, mint azt, hogy vagy fi­gyelmen kívül hagynak minden új igényt, vagy ha nem, akkor a nyár végére elfogy a pénz, és senkinek sem tudnak to­vább ebédet adni. Akkor is az Valószínű, hogy a legutóbbi tanácsülés óta sem változott Kapronczai József és két má­sik — névtelen —, szigetvári le­vélírónk véleménye, a náluk még létező 1000 forintos tehó- ról. A szigetvári tanács május végi ülésén ugyanis az egyre több kritikus és nehezményező jelzés alapján, ismét szó volt erről. A véleményeket legalább annyira jellemezte a bizony­talanság, mint az egyetértés abban, hogy o városnak szük­sége van a művelődési házra, amely most formálódik, és amelyben a tehó, vagyis a la­kosság pénze is beépül, ugyan­akkor az itt élők egy részé­nek - különösen az átlagos nyugdíjjal rendelkezőknek -, egyre nagyobb terhet jelent az évi ezer forint befizetése. A tanácsülés úgy döntött, hogy ebben az évben még marad Ma különösen nehéz idős­nek lenni. Sokan a létminimum körül vagy alatt tengődnek, a csekély nyugdíjból nem telik húsra, a fokozódó szegénység miatt, sorra kényszerülnek le­mondani az újságról, és mél­tánytalan létbizonytalanságuk­ban szoronganak a jövőtől. Pedig az idős embereknek a gazdasági nehézségek nél­kül is épp elég bajuk lenne. Ebben a korban már nehezül o mozgás, gyengül a látás, sokasodnak a testi betegségek. Kevesbednek viszont a bará­tok, a rokonok: az öregek el- magányosodnak. Tevékenysé­geik leépülésével - indokolat­lanul persze —, haszontalan­nak, tehetetlennel*, csökkent értékűnek érzik magukat. Idős korban gyakori a ke­volt az álláspontjuk, hogy mindkettő elfogadhatatlan. A Pécs Városi Tanács is így lát­ta a helyzetet, de mivel a fo­lyamatos jelzések ellenére semmilyen plusz támogatásra nem volt kilátás, megpróbált egy harmadik utat választani, a rászorultság szerinti kiválasz­tást. A nyugdíjat alapul véve felülvizsgálták a juttatásban részesülőket és az 5000 forin­ton felüli« összeget kapókkal tudatták, hogy tovább nem tudják biztosítani nekik az étkeztetést. Ezt találták ki an­nak érdekében, hogy a leg­szegényebbeknek - tekintet nél­kül arra, hogy régóta kapják-e a kedvezményes ebédet, vagy új jelentkezők -, folyamato­san biztosíthassák a szociális étkeztetést. Az elszomorító kényszerhely­zet változására reményt ad az az információ, amelyet a napokban kapott a Szociális és Egészségügyi Minisztérium­ból a megyei tanács. ASZÓT és a kormány tárgyalásán szü­letett megállapodás értelmé­ben, ötszázmillió forinttal emel­kedik a tanácsok szociálpoli­tikai célra felhasználható ke­rete. A SZEM elképzelése sze­rint ennek egy részét a szociá­lis étkeztetés szinten tartására, illetve bővítésére akarják fel­használni: Hogy mennyi jut ebből Baranyának, azt még nem tudni. a tehó, az év végén pedig visszatérnek rá. A nehéz körül­mények között élőktől - jel­zésre —, nem kérik a pénzt. A levelek írói szerint nap­jainkban másként kellene kö­vetni a változó körülménye­ket. Kiinduló pontjuk, hogy az anyagi gondokkal küszködök sem ellenzik, a művelődési ház építését, melyhez ők is haj­landók hozzájárulni. Csakhogy nekik — a többszöri módosí­tás ellenére -, most is ala­csony az a jövedelmi érték­határ, amely fölött már fizetni kell a tehát. Méltányos meg­oldásnak találnák, ha az át­lagos nyugdíjjal rendelkezők­re és az ö jövedelmi viszo­nyaikhoz közel álló családok­ra bíznák: ki mennyivel járul hozzá a művelődési ház épí­téséhez. délybetegség: a hangulat ne­gatív irányú változása, a dep­resszió. A depressziós ember örökké kedvetlen, szomorú, gyakran sir. „Nem tudok örül­ni semminek": „Nem tud le­kötni semmi, hiába szeret­ném"; „Semmi nem érdekel már, legszívesebben a föld alá bújnék" - fogalmazzák meg érzéseiket. Gyakoriak a belső feszültségek, a félelemérzések, szorongások. Az ember foko­zottan fáradékony, már reg­gel úgy ébred, „mint akit agyonvertek”, alig tudja ere­jét összeszedni, hogy a leg­szükségesebb teendőket <elvé- gezze maga körül. Gyakran reménytelennek látja jövőjét, zárkózottá válik, nem beszél­get senkivel. Alvása nyugta­lan, felületes, gyakran feléb­red; hajnalban már fent von, de kialvatlan marad. Egyes kutatók szerint az idegsejtek anyagcsere-változá­sai és hormonális hatások mi­att keletkezik az időskori dep­resszió, lelki tényezőkre vezetik vissza. Utóbbiak között igen jelentős egyrészt a munkaképesség csökkenése, il­letve a „hasznos munka” vég­zésének elmaradása. Másik fontos tényező az emberi kap­csolatok beszűkülése, a ma­gányosság. Szerencse a bajban, hogy a depresszió elég jól gyógyítha­tó betegség, sokféle hatásos gyógyszerrel avatkozhat be a kezelőorvos, vagy a pszichiá­ter szakorvos. Fontos, hogy a kóros lehangoltságban szen­ugyarris együtt van a szociális otthonnal. Igaz, különálló az épületük, de sokak véleménye szerint az idős emberek nem akarnak, vagy nem tudnak kü­lönbséget tenni a szociális ott­hon és a napközi között, és a szociális otthontól ma is idegenkednek, inkább napkö­zibe sem jönnek. Úgy tűnik, hogy belátható időn belül le­hetőségük lesz a változtatás­ra. A könyvtár ugyanis a régi mozi helyére költözne, s így (elszabadulna a Rákóczi utcai épület, ahova átalakítás után a napközi mehetne. Azt ma még nem tudni, hogy mennyire határozott a szándék, de az tény, hogy egyedül ebből a Rákóczi utcá­ból 19-en válaszolták azt, hogy­ha itt lenne a napközi, akkor szívesen lennének tagjai. Ez egyben azt jelenti, hogy a jelenlegi húsz személyes ott­honnál mindenképpen na­gyobbra lenne szükség, hiszen most tizenketten járnak ide rendszeresen. A nagyközségben és a társközségekben élő csaknem lyiségei ugyanis részben — el­sősorban raktározással —, a napközit is szolgálnák. Figyelmet érdemel, hogy a kertvárosi időseken már má­sodszor hajlandó segiteni a 9-es számú tanácskozási köz­pont. Annak idején ők támogat­ták a gondozási központ ki­alakítását, most pedig készek o napközivé alakítás költségé­nek - 500 000 forint -, válla­lására. Becslés szerint leg­alább 80-100 személy igényel­né Kertvárosban az ilyen jel­legű törődést, vagyis a Hajas Imre utcai intézmény csak egy részüknek jelenthet változást. védő mielőbb orvoshoz kerül­jön. Az orvosi' kezelés hatása nem mindig tartós, ha a kö­rülmények nem változnak. Eh­hez a hozzátartozók, sőt, egy­re inkább a társadalom se­gítsége is szükséges, de gyakran éppen ez a segítő hozzáállás hiányzik. Ezért az idős embernek saját magának is feltétlenül erőfeszítéseket kell tennie lelki egészsége ér­aekében. Régi megfigyelés, hogy a mozgalmas életmód, a fizikai aktivitás, az érdekes progra­mok, a szabad levegő és a napfény, a vidám társaság el­oszlatja a szomorúságot, még a beteges depressziót is eny­híti. Fontos ezért, hogy az idős ember minden napra négyszáz érintett közül, három­százat már meglátogatott Gu­lyás Józsefné. Az adatokat még nem összegezte, de ta­pasztalatai szerint az idősek többsége alacsony nyugdíj­ból, járadékból él, sokan igé­nyelnék az étkeztetést, a házi szociális gondozást és a nap­közibe járás lehetőségét is. Monyoródon különösen szeret­nének gyors megoldást talál­ni legalább az étkeztetésre, mivel korábban volt egy főző­asszonyuk, aki elköltözött. Át­meneti megoldásként azt tud­ják elképzelni, hogy valaki gépkocsival vigye a szederké­nyi szociális otthonból nekik az ebédet. A tájékozódás nyomán azon­ban nemcsak az idős emberek családi, anyagi körülményeiről, egészségi állapotáról és szo­ciális ellátási igényeiről kap majd képet a napközi vezető­je, hanem arról is, hogy mi­lyen közösségi tevékenységbe kapcsolódna be szívesen. Az eddigi válaszok alapján, máris megalakíthatnának egy kórust és egy himzöszakkört. "Ahhoz, hogy rövid időn belül még többnek az óhaja telje­sülhessen, mindenekelőtt üres, megfelelő épületekbe, helyisé­gekre lenne szükség. Új épí­tésének kezdését — pénz hiá­nyában —, nem tervezik a kö­zeljövőben - hallottuk dr. So- hár Imre föervostól, a városi tanács egészségügyi osztály- vezetőjétől. A következő évek­re vonatkozó elképzelések sze­rint a kertvárosi, úgynevezett IV-es szerkezeti egységben építendő lakások fogadószint­jén, illetve a nyugdíjasok újabb házában szeretnének idősek napközijét létesíteni. szervezzen magának tevékeny­séget, próbálja ellátni magát fizikai erejének megfelelően, naponta mozduljon ki otthon­ról, igyekezzen társaságban tölteni minél több időt. Ha nem esik jól felkelni, ha nincs ked­ve kimozdulni, ha, nem érez magában lel kieröt elkezdeni valamely tevékenységet, ez ál­talában a depresszió tünete. Ilyenkor annál jobban kell erőltetni az aktivitást, mert az akadozó indulás után egyszer­esek átkerül a holtponton, és ezután már viszonylag köny- nyebben megy a további tevé­kenység, mely aztán élénkítő- en hat a lelkiállapotra. Alkonyaikor is kibújhat a nap a felhők mögül . . . D. Ignácz Piroska Rögzíteni a pillanatot A fotózás alapjai A közhittel ellentétben bár­milyen hibátlan fényképező­géppel. tökéletes képet lehet készíteni, megfelelő körülmé­nyek között. Ez utóbbi megál­lapításon van a hangsúly, hi­szen az olcsóbb és a drága gépek közötti különbség a használat szempontjából ab­ban van, hogy az olcsó gé­pekkel mind a témaválasztás lehetőségei, mind pedig a fel­vétel megfelelő körülményeinek határai szűkebbek, s persze e gépek kezelhetősége, automa- tikája is alacsony szintű. A legegyszerűbb - úgynevezett box - gépek zársebessége csak néhány szimbolikus jel szerint állítható be, a fényké­pezendő tárgy élesre állításra is csak szűk határok között változtatható, a fényrekesz nyí­lása egyáltalán nem szabá­lyozható. De mi e „szakkife­jezések" értelme és jelentősé­ge? A megválasztott téma ritkán mozdulatlan, így bármilyen rö­vid is általában az expozíció időtartama, nem biztos, hogy közben nem mozdul el a té­ma oly mértékben, hogy emiatt lesz életlen a felvételünk. Ezért kell megfelelő zársebes­séget beállítanunk gépünkön: ha álló, vagy lassan mozgó alakok, testek kerülnek a film­re, akkor lehet hosszabb, ha viszont nagy sebességgel mo­zog a téma, akkor rövid ideig kell exponálni. Egy festmény reprodukciója, vagy egy táj­kép felvétele a leghosszabb, „kézből" lehetséges expozíciós idővel, az 1/30-ad szekundum- mal készüljön, ha van állvá­nyunk, akkor ennél is tovább tarthat a film megvilágítása. A gyalogos ember 1/125-öddel, a robogó járművek 1/1000-del, esetleg 1/500-addal fényképez­hető^ ha a kezünkben tartott géppel párhuzamos irányban haladnak. Ha ferdén közeled­nek, távolodnak, vagy szembe jönnek, akkor értelemszerűen hosszabbodhat oz expozíciós idő. Van azonban egy fotós trükk, aminek a segítségével oldalirányban robogó témához is hosszabb ideig maradhat nyitva a rekesz: ha a kezünk­ben tartott gépet - a mozgó tárgy képét állandóan a kép­mező azonos pontján tartva — a mozgás irányába „húzzuk el". így gyakorlatilag csaknem álló képnek megfelelő expo­zíciót választhatunk. A második döntő dolog ugyanis a megvilágítás! A ké­pek minősége akkor tökéletes, ha a gépbe fűzött film érzé­kenységének megfelelő fény­mennyiség - sem több, sem kevesebb - kerül a filmkocká­ra. Ez a megvilágítás időtar­tamától és a beeső fény egy­ségnyi időre jutó mennyiségé­től függ. Könnyen belátható, hogy a két dolog között li­neáris az összefüggés, ugyan­azzal a nyílással bármekkora fénymennyiséget juttathatunk a filmre, ha az expozíciós időt igényünk szerint változtatjuk. Határt csak a körülmények szabnak. A leggyakrabban használt - 20-21 DIN érzé­kenységű — filmek csomagolá­sában található expozíciós sablonok nem véletlenül ajánl­ják napos időben a 8-as fény­rekeszt és az 1/125-öd expo­zíciós időt. így ugyanis a leg­több téma megfelelően meg­világított, s a negatívon éle­sen kirajzolt lesz. Amit viszont ajánlatos tudni: mind a gép időskálája, mind a rekeszek változása a világon egységes szabvány «érint lehetséges a gépeken. Az egyik egy-egy ér­tékkel való megváltoztatása a másik ugyanilyen mérvű hoz­záigazítását igényli! Az idő­skála számai: a 30, a 60, a 125 stb. tört értékeket: 1/30, 1/60, 1/125 másodperceket je­lentenek. Az időnek a megválasztásá­ban segít a külső, vagy — ha van - a gépbe épített fény­mérő, s ne feledkezzünk meg arról sem, hogy aszerint, hogy milyen fényviszonyokra számít­hatunk, különféle érzékenységű filmek közül választhatunk a fotósorozat kezdetén. Schöffer Jenő * -------------------­So k az ezer forint!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents