Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-21 / 169. szám

DlV^te 1989. június 21., sierda Otthonunk és környéke Üz utolcoct M/t vigyünk magunkkal? Plusz egy szakácskönyv Néhány tanács autósoknak Családi ruhatár - üdüléskor Az egyik legkellemesebb esemény a család életében, Ha tagijai együtt üdülhetnék. Gyakran okoz gondot, ki mit wigyen magával a bőröndfjen. Legfontosabb, hogy sok holmit nem érdemes cipelni, mert rendszerint a felét sem vesszük fél. Egymással variálható, ke­vés, de szükséges ruhadarabok kerüljenek a táskába. Például: O A tizenéves lánynak fe­hér vászonból bermudanadrág és tűzéssel díszített ingblúz; virágos kartonból hosszúnad- róg és hátulgombolós, bugy- gyos ujjú selyemblúz; valamint pamutdzsörzéből ujjatlan, kivá­gott trikó és miniszoknya. A rajz azt illusztrálja, hogy mennyi lehetőség adódik a csereberére, ha minden da­rabot egy másikkal variálunk. Q A kisfiúnak — mivel ha­mar piszkot ja — kell néhány bomuttrikó, és célszerű egy bermudartadróg is. Praktikus------------------------------------------ » ---------­Fr issítő pakolások vinni short nadrágot, de szük­séges (hűvös, széles, esős idő­re) egy vékonyabb ano rák, éppúgy, mint egy gumicsizma, amihez jól illik egy begyűrhe­tő kerfésznadróg. Egy-két ze- fir-ing se maradjon ki a ru­határából. ’ 0 Anyuka is a cserélhető holmikat válogassa össze. Szoknyamellény összeállítás, blúz-nadrág együttes jó lehe­tőség a változatos öltözködés­re. Néhány trikó és azért egy alkalmi ruha se maradjon le. O A papa rendszerint két öltözékben szeret lenni: fürdő­nadrágban vagy tréningruhá­ban. Azért például egy köny- nyű, szürke nadrág, sötétkék blézerrel, vékony garbóval nemcsak sportos, de elegáns „kimenő" ruhája is lehet. Ö is viselhet bermudanadrógot trikóval, pólóval, és ki ne ma­radjon a kempingnadrág, meg a sportos ing sem. Túróból és petrezselyemből készült frissítő pakolás: Esti program előtt, főleg ha késő­ig szándékozunk fennmaradni, minden bőrtípus számára. Két evőkanál krémmé tört tehéntúrót összedolgozunk egy maroknyi apróra vágott zöld­petrezselyemmel, esetleg kevés tejjel kenhetővé hígítjuk. 30 percig hagyják a bőrön, majd meleg és hideg víz négy-ötszöri váltakozásával mossuk le. Kü­lönösen a nagyvárosok benzin­gőzös, poros ■ levegőjétől élkín- zott bőr frissítésére alkalmas. Érzékeny, száraz bőrűéknék tojássárgapakolás: egy tojás­sárgáját, egy teáskanál mézet és néhány .csepp étolajat el­keverünk. Vastag ecsettel fel­kertjük az arcra és 20 perc múlva meleg vízzel leöblítjük. Prissítőleg hat. Olvasóink receptjei A május 24-én megjelent DN Plusz „Otthonunk és Környéke” rovatában kértük olvasóinkat, adják közre olcsó, kipróbált ételreceptjeiket. Örömmel vettük, hogy sokan ragadtak tollat. Közülük a legjobbakat folyamatosan közöljük a DN Plusz-bon, s a megjelenteket szakácskönyvvel jutalmazzuk. A szerkesztő­ségen kívül több, szakácskönyvekből nagy választékkal rendel­kező könyvesbolt is ajánlott föl küldjük el. Továbbra is várjuk recept­jeiket. Cimünlk: Dunántúli Napló szerkesztősége, 7601 Pécs, Hunyadi út 11, vagy Pécs, Pf. 134. A borítékra ír­ják ró: Plusz egy recept. HAGYMÁS LEPÉNY: Hozzá­valók: 10 deka füstölt szalon­na, 4—5 fej vöröshagyma, 1 doboz mirelit leveles vajas­tészta, (vagy bármilyen zsíros, vagy kelttészta), 20 deka trap­pista sajt, 2 tojás, 2 deci tejföl. A hagymát apró kockára vá­gom és az ugyancsak apróra vágott szalonnával üvegesre sütöm. A tésztát kizsirozott tepsibe egyengetem és rásimí­tom a hagymás szalonnát. A lereszelt sajtot sózom, a to­jással és tejföllel összekeve­rem és ráöntöm a tészta tete­jére. Negyven percig lassú tű­zön sütöm. Nagy kockákra vágva tálalom. Hidegen és melegen egyaránt . kitűnő. Megfelel második fogásnak, egy teával meleg vacsora, íz­letes szüreti étel, szilveszteri bonkorcsolya. Beküldte: Jónásné Tornyi Elza, Sósd, Móricz Zs. u. 14. sz. alatti olvasónk. A DN ajándékát, Frank Júlia: Szár­nyasparádé című szakácsköny­vét nyerte. GYORS TÚRÓS: Hozzávalók: 3 deci liszt, 2 deci porcukor, fél kiló túró, 3 deci tej, 3 tojás, fél sütőpor, fél vaj, íz­lés szerint mazsola, citromhéj, vaníliás cukor. A tepsit kiva­jazzuk, lisztezzük. A lisztet a cukorral, sütőporral elkeverjük és a tepsibe szórjuk. A túrót elkeverjük egy kis cukorral, egy toiás sárgájával, a citromhéj­jal és a mazsolával, majd a lisztre szórjuk, elegyengetjük. ajándékot. A könyveket postán Az egész tojásokat a tejjel jól f felverjük és a túró tetejére öntjük, s a fél vajat rámor- zsoljuk. (Készíthetjük úgy is, hogy a habbá vert fehérjéket is a túróba keverjük és csak a sárgájával elkevert tejet önt­jük ró.) Nem kell összekeverni. Úgy sütjük, mint a piskótát. Beküldte: Szilvás Tiborné, Pécs, Csatlós János u. 1. sz. alatti olvasónk. A Kossuth Könyvkiadó pécsi, Rákóczi út 30. alatti könyvesboltja szép választékából F. Nagy Angéla Különleges konyha című sza­kácskönyvét ajándékozta olva­sónknak. KUKORICÁS KÁPOSZTA: Hozzávalók: fél kiló savanyú- káposzta, fél kiló füstölt olda­las, szemesbors, babérlevél, 15 deka kúkoricakása, 1 fej vö­röshagyma, egy kevés befő­zött vagy dobozos paradicsom, zsír, liszt. A megmosott savanyúkóposz- tót feltesszük az oldalassal főni, kis vízzel fölengedve sze­mesborssal, babérlevéllel íze­sítjük. Amikor már teljesen főtt, beleöntünk egy kis para­dicsomot, belehintjük a kuko­ricakását. Ha a kukorica is megfőtt, vöröshagymás rántás­sal berántjuk, összeforraljuk. A recept régi paraszti étel, 60 évvel ezelőtt főzte olvasónk nagymamája. Gyermekként fo­gyasztva az ételt, úgy emlék­szik, nagyon finom volt. Beküldője: Kiss József, Pécs, Szamuely u. L/b. alatti lakos, a Planétás recepteket is áru­sító pécsi, Széchenyi téri Mó­ricz Zsigmond könyvesbolt ajándékát nyerte: a mester- szakácsok 5 Planétás recept- csomagját, összesen 120 re- ceptlapot. „Módra” készült ételek Éttermi étlapokon gyakran ta­lálkozunk fantázianévvel, ami­kor valamilyen „módra" ké­szült a sült. Mit is takar az el­nevezés? Burgundi marhasült: (Fran­cia eredetű étel.) főtt tojással megtöltött Stefánia marhosült. Burgundi vörösborral készült, füstölt szalonnával, páralt zöld­séggel körítve. Frankfurti rostélyos: kevés barnamártással párolt, elősü­tött rostélyos, melynek körete: cikkekre vágott, párolt kelká­poszta húsos szalonnával és megpirított virslikarikákkal. Sertésborda hentesné mód­ra: párolt sertéshús,- pirított szalonnával, ecetes uborkával, kissé fűszeresen - enyhén sa- vonykás illatú étel. Elszászi sertésborda: párolt natúr sertésborda, tálaláskor káposrtóra teszik a bordát, er­re fél sült virsli, két végére pe­dig főtt burgonya kerül. Temesvári sertésborda: elő­sütött sertésbordából készül, pörköltlében párolják, levében újburgonyót párolnak és tejfe­les habarással készre főzik. Töltött sárgadinnye (Gundel különlegesség): A félbevágott sárgadinnye húsát kivesszük, kis kockákra vágjuk, megcuk­rozzuk, likőrrel ízesítve vissza­tesszük a dinnyébe, majd jól lehűtjük tálalás előtt. Jogi tanácsadó Balogh I. az iránt érdek­lődik, hogy a lakbért mikor­tól kell fizetni, illetve med­dig kell a befizetést teljesí­teni? A lakbér attól az időpont­tól jár, amikor a bérbeadó a lakást a lakásbérleti szerző­désnek megfelelően a bérlő­nek átadta. A bérlő a lakbért havonta egy összegben, legkésőbb a hó 15. napjáig, illetőleg - ta­nácsi házkezelési szerv keze­lésében lévő lakás esetében - a lakbérszámla benyújtásakor köteles megfizetni. A lakásügyi rendelet hatály­balépésekor fennálló lakásbér­leti jogviszony esetében a bér­lő a lakbért havonta két egyenlő részben is megfizet­heti. Ilyen esetben az első részletet legkésőbb a hó 12. napjáig, a második részletet pedig a hó 25. napjáig kell megfizetni. A lakbérfizetési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony meg­szűnéséig tart. Abban az eset­ben, ha a bérlő a lakást ko­rábban visszaadja a bérbe­adónak, az új bérlő beköltö­zésétől kezdődő időre már nem köteles lakbért fizetni. H. G. kérdezi, hogy jelen­leg milyen mértékű kamatot lehet törvényesen kikötni? A Magyar Közlöny 1989. má­jus 26-i számában látott nap­világot az 1989. évi X. tör­vény, mely módosította a ka­matokkal kapcsolatos előíráso­kat. A Polgári Törvénykönyv 232. §-a szerint a szerződéses kap­csolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás kö­zötti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetén jár; kamatos kamatot érvényesen nem lehet kikötni. A kamat mértéke - ha jog­szabály kivételt nem tesz, vagy a felek alacsonyabb mérték­ben nem állapodnak meg - évi húsz százalék. Jogszabály eltérő rendelke­zése hiányában a kamat ki­kötése az évi húsz százalékot meghaladó részében semmis. Ugyancsak módosításra ke­rült a Polgári Törvénykönyv 301. §-a is. A módosított ren­delkezés értelmében pénztar­tozás esetében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles húsz százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmen­tes. A kamatfizetési kötelezett­ség akkor is beáll, ha a kö­telezett késedelmét kimenti. Ha a feleknek a komat jog­szabály vagy szerződés alap­ján jár, a kötelezett - ha a jogszabály kivételt nem tesz vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodnak meg - a késedelembe eséstől ennek évi nyolc százalékos ka­mattal növelt összegét köteles megfizetni. Az ismertetett jogszabályi rendelkezések a kihirdetés nap­ján léptek hatályba. Rendel­kezéseit a hatályba lépését kö­vetően kötött szerződések te­kintetében lehet alkalmazni. Miért nem indul? Vajon rvincs-e ellentmondás abban, hogy avatott szakem­berek egyik alkalommal a „Csináld magad!”, majd más esetekben, mindjárt ellenkező előjellel, a „Forduljon inkább szakemberhez!" jelszavakkal és akcióprogramokkal megzavar­ják, olykor szakmai zsákutcá­ba is küldik az autósokat? Nos, tapasztalatból tudjuk, hogy nincs ellentmondás eb­ben,' csak tudnunk kell mikor, milyen buzdítás érvényes az autónk körüli foglalatoskodás közben. Az Autóklub égisze alatt immár közel két évtizede mű­ködő „Csipáid magad!" tan­folyamok sikere, tapasztalata a bizonyítéka annak, hogy a módszeres hibakeresés révén alapos szakmai többletismere­tekkel igyekeznek felvértezni az autóhasználókat. Mégpedig olyan ismeretekkel, amelyek képessé tehetik őket arra, hogy az autójuk háza táján előforduló kisebb hibákat nagy biztonsággal kijavítsák. Ugyan­akkor azt is felismerjék és tud­ják, hogy milyen jellegű hi­bákat nem szabad otthon, megfelelő műszerek nélkül „barkácsolni”. Az igazsághoz tartozik, hogy sokon - olykor túlzott takaré­kosságból vogy túlbecsülve sa­ját lehetőségeiket - nem tö­rődnek. ezzel. Ebbe a szakmai zsákutcába tehát majd min­dig a saját bőrére károsodva hajt be az autós. Arra a kérdésre pedig, hogy „Miért nem indul?" vagy „Miért indul nehezen?”, íme néhány érdekes szakmai ta­nács az outósok épülésére, ami a közlekedésbiztonságun­kat is segíti. A Lada típuscsaládhoz tar­tozó autók gyújtósberendezé- sében egy idő utón jellegzete­sen olajpárás lesz az elosztó­fej. A hagyományos gyújtási rendszer mellett ez nem okoz zovart, mivel a megszakítók felületének öntisztulása a nor­mál áromfelvétel mellett is ki­alakul. A zavar — s vele együtt az indítási nehézség is - az elektronikus (tirisztoros stb ) gyújtási rendszerre áttérés után külön téma. A megszakítók érintkezőin lecsapódó olajpá­ra a minimális áramfelvétel miatt nem tisztulhat önmagától. Ha tehát ragaszkodunk az elektronikus gyújtáshoz, gyak­rabban kell tisztítanunk (vagy cserélnünk!) a megszokitó- érintkezőket. Szinte megdöbbentő, hogy még napjainkban is milyen sok babona él és virágzik egyes gyújtógyertyák életrevalóságá­ról. így a Champion és a Ma- relli márkát ds úgy hirdetik, hogy akár a húszezer kilomé­teres üzemet is megbízhatóan teljesítik. Ugyanakkor az az igazság, hogy bármilyen jó és megbízható márkájú gyújtó- gyertyákat használunk, 10-12 ezer kilométer lefutása után (akár van panasz rájuk, akár nincs) ki kell cserélnünk őket. Es ez a helyes álláspont! A benzinekben lévő adalékok ugyanis egy idő utón lera­kódnak az elektródaszigetelőn, a porcelánon, s némiképp ve­zető réteget alkotva a „pro­duktív munkából" kieső kúszó- áramoknak adnak utat. ön­magában ez a tény is okoz­hat gyakori indítási nehézsé­get. A Ladákra jellemző és ugyancsak indítási zavarokhoz vezető hiba lehet, hogy a szí­vató teleszkópja - a motor­háztető alól odakerült piszok­tól - megszorul, s emiatt a motor lefullad. Ezt követően az erőforrást csak nagy ügy- gyel-bajjal - teljesen lenyo­mott gázpedállal •(nyitott foj­tószeleppel) - tudjuk életre kelteni. Éppen ezért célszerű gondosan tisztán tartanunk (csak tiszta benzinben kimos­ni és nem beolojozni!) ezt a látszatra jelentéktelen, de mégis nagyon fontos alkat­részt. A benzinben lévő szennye­ződéstől nem ritkán eltömöd- het a gyorsítófúvóka is. Külö­nösen azokon a kocsikon visz- szatérő hiba, amelyek tankjá­ba gyakran kannából (márpe­dig nem mindig tiszta kanná­ból!) töltik a benzint. És bi­zony közlekedésbiztonsági szem­pontból felettébb kellemetlen (olykor tragikus is lehet), ha a forgalmi viszonyok ál­tal igényelt hirtelen gázadás­ra a motor éppen ellenkező­leg - visszahőköléssel, „lyuk­kal” — reagál és csak jóval később kap életre. Vagyis, ahogy szoknyelven mondani szoktuk: az autó éppen a ve­szélyhelyzetben (ahelye'tt, hogy „elrobbanna" onnan) bénán „letérdel" . . . A szélvédőkről Minden autó szélvédője ún. biz­tonsági üvegből készül, ezt ható­sági előírások teszik kötelezővé. Még a túraversenykocsikon is, ahol minden gramm súlynyereségért küz­denek, csak az oldalsó és hátsó ablakok vannak könnyű plexiből, a szélvédő megfelel a szériagyártmá­nyokénak. A biztonsági üveg fe* 1- adató az I c*gy ütközés esetén a sérülési veszélyt minél jobban ki­zárja. Ezt a célt kétféleképpen le­het elérni: edzett és ragasztott szél­védővel. jelenleg mind a kettőt al­kalmazzák, de az arány fokozato­san a ragusztett felé tolódik el. A biztonsági üvegből készült egy­rétegű szélvédőt igen egyszerű eljá­rással gyártják. A nagy hőmérsék­letre hevített darabot hirtelen hű­tik le, aminek következtében nagy belső feszültségek maradnak vissza o/ anyagban. Ilyen kezelés után az üveg nagyon teherbíró és rugalmas lesz. Törés esetén hirtelen megbomlik a feszültségegyensúly és az egész üveg apró morzsó-kra reped szét, majd a legkisebb további erőha­tásra kihullik keretéből. Ez egyéb­ként még a jobbik eset, mert az is előfordul, hogy a felcsapódó kő hatására átlátszatlanná repedező üveg a helyén marad, és váratlanul elveszi a vezető kilátását. Újabban arra törekednek,' hogy a hűtési fo­lyamat megfelelő szabályozásával a vezető előtti részen nagyobb szem­csék alakuljanak ki, és ezáltal meg­maradjon az átlátszóság Az edzett üveg-szél védők vastag­sága régebben 6,3 mm volt, később áttértek a 4,6 mm-es vastagságra. Ha valaki belezuhan a szélvédőbe, a fejével áttörheti anélkül, hogy feltétlenül súlyos sérülést kellene elviselnie. Mindazonáltal előfordul­hat, hogy a kocka alakú, de borot­vaéles szélű üvegmorzsák nemcsak szépséghibákat okoznak az arcon, hanem megvakulással járó szemsé­rülést idéznek elő. Sokkal nagyobb veszélyt jelent azonban a szélvédő gumiszegélyében alul visszamaradó fűrészszerű üvegsáv. A biztonsági övét nem használó utas arca, nya­ka ütközéskor előrevágódik - o kö­vetkezményeket könnyű elképzelni. Tulajdpnképpen a réteges szélvé­dő is edzett üvegből van, de két vékonyabb darabból, közöttük át­látszó műanyag fóliával. A rugal­mas, nagy ellenálló képességű po­I i vi ni I buti rát fólia 0,75 mm vastag, az üvegek vastagsága pedig 2,6 mm. A ragasztott szélvédő önköltsé­ge kb. kétszerese az egyszerű ed­zett üvegének, de az előnyei' is jelentősek: a legfontosabb, hogy töréskor nem esik szét az egész üveg, a fólia összetartja a darabo­kat. Kő becsapódása után csak egy kis pókhálószerű repedés ma­rad, de a kilátás továbbra is jó. Még okkor is kilátunk, ha a „lö­vedék" túlságosan erős volt és lyu­kat ütött az ablakon át. Beszerelé­sekor viszont a réteges üveg a ké­nyesebb, sérülékenyebb. A követ tehát jobban bírja a ré­teges szélvédő. Karambol esetén viszont, ha az utas az ablakba vá­gódik, a nagyobb darabokra törő belső réteg súlyosabb vágott sebe­ket ejt, mint az edzett üveg. Na­gyobb ütközésnél ez már elhanya­golható szempont, előnyt jelent azonban a fólia rugalmas energia- elnyelő hatása. Ha viszont sor ke­rül az egész szélvédő átszakítósára, akkor súlyos sérülések keletkezhet­nek, Minél kisebb a hőmérséklet, annál nagyobb a szélvédő áttörésé­nek veszélye. Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents