Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-21 / 169. szám

1989. június 21., szerda pn?w Szaporodnak az illegális szemétlerakók szelektív hulladékgyűjtést? A közelmúltban Bolyban kedves, rajzos röplapot osztot­tak szét, amelyben ,,Hasznos Hugó" ad tanácsot a lakos­ságnak a szelektív hulladék­gyűjtéshez. Néhány évvel ez­előtt Pécsett is megkísérelték bevezetését, de a próbálkozás kudarccal végződött. A MÉH Vállalat a város több forgalmas pontján konté­nereket helyezett el a színes és fehér üvegek gyűjtésére. Az edényekben sok mindent ta­láltak, csak éppen üvegekéi nem, és tisztításuk szép pénz­be került.- A Városgondnokság ta­valy újra megkeresett bennün­ket ezzel a kéréssel, de a je­lenlegi feltételek mellett nincs sok remény a sikerre - fej­tette ki álláspontját Komáro­mi Károly, a Dél-dunántúli Ki szervezi meg a MÉH Vállalót kereskedelmi igazgatóhelyettese. Az iskolai hulladékgyűjtés igen eredményes, ezért a vál­lalat már tavaly a nyári szü­netben több helyen rendezett időszakos gyűjtést. A vegyes eredményben az érdekeltség hiánya érezhető, de talán a szervezési hiányosságok is köz­rejátszottak. Elsősorban az újságpapírt adták át az emberek, a ron­gyot kevésbé, és nagyon kis mennyiségben gyűlt össze a fémhulladék, pedig ezt szíve­sen lótnák, hiszen a vállalat fő feladata az úgynevezett másodnyersanyag gyűjtése. (Igaz a fémgyűjtésben konku­renciát jelent néhány magán­vállalkozó.) A vállalat a háztartási hasz­nos hulladék felvásárlását sze­retné növelni, ezért igyekszik megnyerni a házmestereket, illetve az OTP-lokósok közös képviselőit. Tavaly még gyér érdeklődéssel találkoztak, is remélik, lesznek olyan házfel­ügyelők, akik vállalják az ösz- szegyűlt hasznos hulladék át­vételét és tárolását. A használt gumik futózását vállaló iparosokon kívül viszont senki sem akad, aki a gumit felvásárolná, mert a magas szállítási költségek miatt tavaly óta a MÉH-nek sem éri meg. Közben egyre több autógumi­val találkozni a természet­ben ... A Városgondnokságon úgy vélekednek, ha megvalósulna, lenne ráció a hulladék szelek­tív- gyűjtésében. Bár ma már sokaknak számít például az üvegvisszavóltáskor kapott né­hány forint is. Kárász Lászlóné előadó szerint nagyobb gond az illegális lerakóhelyeken összegyűlt lim-lom: törött bú­tor, építési törmelék. A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat lomtala­nítási akciói nem hozzák cf kivánt eredményt. A belváros­ban is a lakáshoz közelebb eső illegális lerakóhelyek vonz­erejét növelik a köztisztasági vállalat emelkedő árai is: d kökényi lerakótelepen az el­múlt évben a duplájára nőtt az egy köbméternyi szemét tárolási díja. Porth E. Garázsépítés A nagyárpádi város­részben, a Kanizsai Do- ; rottya, a Postavölgyi út és j a lakóterület által ható- , rolt háromszögben gará­zsok építését tervezik szö­vetkezeti formában.- A mű- I szaiki tervek már készül- |: nek, óm lehet még je- j lentkezni a szervezőiknél. ; Görbics János, a Matusán Béla utca 10. földszintjén 19 óra után, Hermann Gyula, szintén a Matusán Béla utca 33-ban, a ne­gyedik emeleten várja a leendő garázstulajdonoso­kat egész nap. Az Alfa-Ipari Vállalat Zsolnay Vilmos utcai műhelyében szabják, majd a dolgozóknak házhoz szállítják a varrnivalá munkát. Fotó: Läufer László Flórián-szobor a tűzoltóságnál Elkészült a Szent Flórián szobor restaurálása, amely­nek hű -másolatát a Flórián téren állították fel újra. A restaurált eredeti szobrot az Engel János úti tűzoltólakta­nya előtti közterületen állít­ják fel, lévén Szent Flórián a tűzoltók védőszentje. A Kozma Erzsébet által 1926- ban készített szobor Pécsre szállításáról és elhelyezéséről a Baranya Megyei Tűzoltó- parancsnokság gondoskodik. * A hirhez kapcsolódik Csikós Zoltán, pécsi (Nagy Flórián utca 23.) olvasónk javaslata, aki így ír: A Flórián tér, illetve a szo­bor a történelmi belváros egyik leglátogatottabb pont­ja. Nagyon szépen ir róla Tüskés Tibor Vallomások a városról című könyvében. Ta­lán kevesen tudják, Hogy Flórián nemcsak a tűzoltók, hanem a város védöszervtje is. örömteli, hogy két-három éve ünnepélyes koszorúzására is sor került. Biztosan sikeres volna nemcsak az idegenfor­galom, hanem a hivők szá­mára is, ha a Zsolnay kút figurájához hasonlóan a Fló­rián szobrot is megmintáznák a Zsolnay gyárban és emlék­tárgyként kapható lenne . . . * Megszűnik a Makári italbolt Éveken át tartó vita és pereske­dés utón megszűnik o Mokári ital­bolt a Szigeti úton, amely egy mogánházban működik. A körzet tanácstagja interpellációban tilta­kozott a rendszeres hangoskodás, verekedés miatt. Az ügyet több ta­nácsülésen is megtárgyalták. A la­kóház-tulajdonos pedig pert indí­tott és felmondta a szerződést. A pert másodfokon is megnyerte. a kocsmo novemberben megszűnik.. Határidők! A Városgondnokság közli, hogy több pécsi cég nem készült el o közműépítési munkákkal a vállalt hotáridöre: A Mélyép Gmk nem fejezte be május 15-ig a Hegyalja u. 42. és 60. között a gázvezeték-építést. A Pécsi Vízmű nem készült el áp­rilis 30-ig a Palahegyi ú 1—31. kö­zötti munkával. A Pécsi Vízmű csa­tornaüzeme szintén nem fejezte be április 30-ig a Laki István utcában, június 1-jéig a Tolsztoj utca végén, június 6-ig o Fejér Lipót u. 3-nál május 31-ig pedig a Magyarürögi út 10-nél a munkát. A Pécsi Postaigazgatóság Távköz­lési Üzeme nem végzett a vállalt április 30-i határidőre a Szövetke­ze1 u. 15-21. között és a Sallai ut­ca 48. előtt, mig az igazgatóság hálózatépítő üzeme szintén nem fe­jezte be a munkát április végére a Honvéd utcában. A DÉDASZ március 31. óta tar­tozik a Hajdú Gyula' utca 79-nél. május 31. óta o Munkácsy M. utca 8-nál, február 20. óta a Toldi M. u. 10-nél, május 5. óta a Tímár ut­cában és április 30. óta a Dr. Doktor Sándor utca 9-nél megkez­dett közműmunka befejezésével. A DDGáz május 12. óto elma­radt a munka befejezésével a Me­csek utca 19-nél és a Kisszkókói úti gázvezeték-bekötéssel május 30- tól. A Favorit Gmk nem fejezte be május 30-ra a Magyarürögi úti gázvezeték-építést. Exportra gyárt a sorstársak cége Egy NSZK-beli céggel köt szerződést az Alfa Ipari Vál­lalat pécsi székhelyű megyei üzeme textiltermékek ex­portálására. Ha megállapod­nak a konkrét szállításban az exportjoggal rendelkező cég­nek a pécsi lesz az első üzeme, amely külföldre szál­lít. Éppen e megrendelés miatt vár munkatársakat az Alfa, olyan megváltozott munkaké­pességű dolgozókat, akiknek van varrógépe és szivesen vállalkoznak egyszerűbb, de jó minőségű varrásra. Már a negyven százalékos munkaké­pesség csökkenéssel rendelke­zőket is szivesen látják. Az Alfa Ipari Vállalat ugyanis a Mozgáskorlátozot­tak Egyesületei Országos Szövetségének cége. A Ma­gaslati út 26. családi házá­nak szuterénjában lévő iro­dában megváltozott munka­képességűek foglalkoztatását irányítja a mindössze három­fős vállalati vezetés - admi­nisztráció. A cégnek ötven dolgozójo van, zömmel az ott­honukba szállított munkát vég­zik, sőt a fizetésüket is ház­hoz szállítják, az új jelentke­zőknek egyetlen egyszer kell bemenni az irodába. Ma elsősorban ágynemű- % garnitúrákat, konyhai textíliá­kat varrnak, amelyet a Zsol­nay Vilmos utcai műhelyben szabnak ki a szobászok. Kö­zeli terv, hogy az exportból származó bevételből a sza­bászatot szeretnék gépesíteni, illetve rövid időn belül bolt­ként üzemeltetik az egyesület Rákóczi úti irodáját. Az elmúlt évben az ötven fős gárda tízmillió forintos forgalmat produkált, az első évben 1986-ban mindössze félmillió forinttal indultak - igaz június közepén szerve­ződött a vállalat. Idén, az első félévi forgalom azt Ígéri, hogy túllépik a tavalyi tíz­millió forintot. Egyébként az elmúlt- évben is szép nyere­séget fizettek két alkalommal összesen 300 000 forintot. Az Alfának ezerötszáz dol­gozója van, a huszonkét leányvállalat versenyében az élvonalban szerepel a bora- nyai. m « Levél Bence Lajosné tanácstagnak A Testvériség utca lakói szeret­nék megköszönni Bence Lajosné ta­nácstagunknak azt, hogy az utcán­kat ilyen szépen mfcgcsinóltofta. Kí­vánjuk, hogy a jövőben is ilyen jó kapcsolata legyen a lakossággal, mert amit On elvállalt, azt szív­vel, lélekkel, önzetlenül csinálja. A Testvériség utca lakói jó egészséget és a tanácstagi munká­jában további sikereket kívánnak. Kovács Elemér választópolgár Kor­szerűsítés? Sokan úgy tartják, csak ki kell találni a testületeket, az­tán azok majd elfoglalják ma­gukat, ha mással nem, saját tevékenységük állandó módo­sítgatásaival. Beszámoltunk már Pécs Megyei Város Taná­csának legutóbbi üléséről, megemlítve, hogy a jelenlévő csekély számú tanácstag meg­vitatta a négy ellenszavazattal, valamint négy tartózkodással tudomásul vette a testület- munkamódszerének korszerűsí­téséről szóló anyagot. Úgy gondolom, ebben az esetben nem (nem!) csupán arról van szó, hogy a testület önmagával foglalkozik. Szem­léletbeli kérdések bújnak a változások mögött és szerin­tem, nem is mindig megfelelő irányba hatóak. Nézzük a részleteket! Azt írja egyrészről az anyag, hogy a testületi munka,’ magyarul a tanácsülés szerepe felértékelődött, ‘ erősödött az aktivitás, azaz a tanácstagok összvárosi és választókerületi érdekeinek képviselete, ugyan­akkor igény van a döntési mechanizmus egyszerűsítésére. Ezekkel a megállapításokkal egyetértek. Másrészről viszont úgy ló- j tóm, hogy a fentiek megváló- j sítására hozott’ néhány intéz­kedéssel éppen az ellenkező ! hatást fogják elérni, mint az - új helyett megstoppolósra fo- j gott zokni, amely éppen a legrosszabbkor és a legrosz- szabb helyen lyukad ki újra, mint a fazékban felszabaduló demokratizmus tetejére tett fedő. A következő konkrét javas­latokat fogadták el például a tanácstagok: a tanácsüléseket ezentúl ritkábban, kéthavonta, a vb.-üléseket szintén ritkáb­ban, havonként tartják. Figye­lembe véve, hogy a városi ta­nács testületé döntéshozó fó­rum, mégis inkább az élénkü­lő közélet, a naponta változó helyi politikai helyzet szerin­tem éppen a fordítottját igé­nyelte volna. Nem szólva ar­ról: ahhoz, hogy a képviselők jobbon megismerjék egymást, sokszor hatékqnyabb fórumnak tekintendő a több tanácsülés, mint például az az elfogadott javaslat, hogy ezentúl a ta­nácstagok állva mondják el hozzászólásukat. Különösen érthetetlen szá­momra a felszólalások időtar­tamának öt percfe korlátozá­sa. Indoknak nehéz elfogadni, hogy ezt egy-két, túl hosszas és feleslegesen szónokló ta­nácstag miatt hozták, hiszen a letapsolás intézménye például ma már elfogadott a magyar testületi munkában is. Figyelemre méltó viszont, hogy a napirendi pont elő­adója csak akkor tehessen kiegészítést, ha az előterjesz­tés megírása óta érdemi vál­tozás történt, örvendetes az is, hogy az egyes témák elő­zetes, a tanácskozási közpon­tokban folyó vitáját mellék­letként csatolják valamennyi tanácstagnak. Végül is, a többi, itt nem említett, kiegészítést is be­számítva felemásnak minő­síthető a testületi munka kor­szerűsítéséről elfogadott anyag. Az, hogy végül is az újságírónak igaza van-e, a gyakorlati munka dönti el, nem öt perc alatt és mindegy, hogy ülve vagy állva, hogy felszólalási jeggyel vagy a- nélkül. A gyakorlat sem is­mer külön kérdést és véle­ményt legfeljebb kérdéses ha­tározatokat, amelyekről véle­ménye van, és néhány kér­dése . . . Bozsik L. Rovatszerkesztő: Gárdonyi Magdolna * Könyvismertető Hó, Hold, cseresznye­virág Azt mondom Japán, - azt mondod csúcstechno­lógia, mikroelektronika, ro­bottechnika, a világot be­hálózó bankügyletek. Cím­szavakban ezek a legfon­tosabb ismeretek, amikkel a mai európai átlagember a gazdasági csoda egyik példájának tartott távol­keleti országról rendelke­zik. Nálunk ritkán esik szó a japán átlagemberről, annak pszihéjéről, karak­teréről, kötődéseiről, aki a csodát megvalósítja. Nyu- gat-Európában és Ameri­kában ugyanakkor rene­szánszát éli a távol-keleti kultúra, egymást érik a képzőművészeti kiállítások, ahol a látogató több év­százada készült remekmű­vekben gyönyörködhet. Ezek az alkotások segítik a megismerést, eligazo­dást, hiszen a japán nép legbensőbb érzéseit, érze­lemvilágát tárják föl. Ezért is különösen idősze­rű és nagy jelentőségű Ferenczy László: Hó, Hold, cseresznyevirág cimű, a budapesti Képzőművészeti Kiadó gondozásában most megjelent könyve, amely I a japán fametszetek kü­lönös világába kalauzol el bennünket. Több ez a könyv, mint pusztán kép­zőművészeti album, mivel a szerző történelmi-társa­dalmi környezetbe ágyaz­va ismertet meg bennün­ket e művészeti ág fejlő­désével a kezdettől nap­jainkig. Ferenczy László, a Hopp Ferenc Keletázsiai Művé­szeti Múzeum munkatársa a gazdag illusztrációs anyag egy részét Tokióból szerezte be, de bemutatja a budapesti múzeum gyűj­teményének legbecsesebb darabjait is. Mint ismeretes, Japán, Kína, Korea sok száz év­vel megelőzte Európát a különféle szövegek, illuszt­rált könyvek sokszorosításo terén. Kínai eredetű az úgynevezett faducos nyom­tatás, amit a Vili. század­ban vettek át a japánok, s önállóan, új úton fej­lesztették tovább mind technikai, mind művészeti vonatkozásban. A szerző a könyv első részét a faducos nyomta­tás egész távol-kr *ór­ténetének szente1 a második részben It fametszetek - i .zt elsődleges — tudományos feldolgozását adja. Része- i sei lehetünk e számunkra : egzotikus alkotások titkai­nak, miközben a korabeli i japán kézművesség, föld - I művesség, kultúra, társa1 j dolmi élet fejlettségi szint- í jéről, eszköztáráról is pon­tos képet kapunk. Külön fejezetet szentel a szerző a brokátképek virágzásá- i nak, a tájképes fametsze­teknek, valamint, hogy mi- ] lyen hatással voltak a ja- | pán metszetek a XIX. szá- t zadi Európa képzőmüvé- | szetére. Érdeklődésre tart­hat számot az a fejezet, • amely a szépségek, kurti- ; zánok ábrázolását mutat­ja be. (Mosakodó nő, ; Szórakozó nő, Nő toilette közben. XVII—XVIII. sz.) í Gyönyörűek a színes kép­táblák: Papagáj zöld , ágon. Sétáló kurtizánok. " Zenélő szépségek. A kötet, amely mintegy j 160 illusztrációt tartalmaz, | gazdag bibliográfiával zá- : rul. Kár, hogy ez az üzle- ! tekben még kapható gyö- j nyörű könyv mindössze i 4000 példányban jelent S meg. W. M, Pécsi körkép

Next

/
Thumbnails
Contents