Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-21 / 169. szám

Élő festmények Ausztráliában Sydney: „Mintha festményből lé­pett volna ki" — szokták mondogatni és ez teljes mértékben áll Dale Deveeux BARKER-re, aki az 'Új-Dél-Wales-i Szépmű­vészeti Galériában rendezett élő festmények kiállításának egyik •.művésze" és „kilépve" a képből meghúzza a 16 éves Brooke HILTON haját. A három „művész" napi öt órát tölt a képbe ..•estve”. MTI-telefotó DR Ptu^ 160 kilométer hosszú, négy méter magas Á közös európai ház és a Fal Amióta felépült, kavarog kö- rülötte#o vihar. A Berlint ket­téválasztó Falról van szó, ame­lyet nyugatnémet provokációk­ra hivatkozva közel 28 évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án emeltek. Akkor úgy mondták, hogy „ideiglenesen korlátozzák az átmenőforgalmat". A Berli­ni Fal ma 160 km hosszú, négy méter magas betonkolosszus, amely teljesen körülveszi Nyu- got-Berlint. A Fal körüli legújabb szó­váltást George Bush amerikai elnök robbantotta ki. A Mainz- ban mondott beszédében egy­szerűen csak ,,a kommunizmus kudarca emlékművének" ne­vezte a létesítményt és kije­lentette: a Falnak pusztulnia kell. Az Egyesült Államok elnöke Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfőnek a „közös európai házról" kifejtett gondolatait Szovjetunió nA demokrácia mámora..." A londoni The Independent Politikai szemleirójo — Peter Jenki ns —, aki egy héten át szem- és fültanúja volt Moszk­vában a Népi Küldöttek Kong- resszusában lezajlott vitának, ..A demokrácia mámora" cim- mel összegezte benyomásait. „Miközben a tankok csón­akot zúztak a Tienanmen-té- ren, a Kremlben sebes, időn­ként haragos szavak röpköd­tek. Kitörőben volt valami fi- 9yelemreméltóor\ hásonlatos a demokráciához" — kezdi író - sát a tekintélyes brit közíró, Éppen Gennagyij Geroszimo- v°t interjúvolta, a szóvivő k ül ügy m i ni sztéri i»m i hi v a ta I á ­kQn, amikor a bekapcsolt tv- készülék képernyőjén Rizskov miniszterelnök benyújtotta kor­mánya lemondását. „Figyeljen ~ szólt Geraszimov brit vendé- 9éhez —, ez történelmi pilla­Elítélik-e Cicciolinát? A parlamentarizmus mégoly változatos történetében is egye­dülálló bírósági kihallgatásra került sor Rómában. Az állam- “9yész helyettese filmen, vide. °n és nyomtatásban terjesztett °bszcénitással vádolja a kép­viselőhöz egyik tagját. Súlyos­bító körülmény, hogy nemcsak 0 főszereplő, hanem a gyártó forgalmazó is ugyanaz: utaller Ilona, művésznevén: Cicciolina. Az eseményről be­számoló olasz sajtó szerint a nonanya visszautasította a vá- ^pt, mondván: „parlamenti kötelezettségei miatt immár *óbb mint két éve fölfüggesz- ,eJt minden pornósztár tevé­1 &nységet.” A bíróság minden. Esetre begyűjtötte a dokumen- temokat, s ezek annyira ha-, tesosnak bizonyultak, hogy a épviselőház vita nélkül fel­függesztette Ciciíolina men- eJmi jogót. így tehát nincs akadálya, hogy az olasz Btk. paragrafusa alapján — Pnvely három havi elzárással Pénzbüntetéssel sújt bárkit, pornográfiát terjeszt - el­sőst indítsanak ellene. A tárgyalás, mint írják, két j’tempontból különösen érde­dnek ígérkezik. 1. Cicciolina utejdonképpen várta az al­timát, hogy bíróság előtt in­ghasson támadást a - sze- p'nte _ túlzó prüdéria ellen. I' blem zárható'ki, hogy a 6|kes honanya nemcsak a sz°noki képességét, hanem Qnatómiai adottságait is fel­not: a Szovjetuniónak nincs kormánya". Majd hozzátette: .Nincs szükség Hyde parkra, amikor van televízió." ,,Ez a megjegyezés — írja Jenkint*— talán még a szán­dékoltnál is mélyértelműbb volt, hiszen a kongresszus leg­fontosabb vívmányának éppen az bizonyulhat, hogy a balti állomoktól Vlagyivosztokig 280 millió szovjet állampolgárhoz juttatta el a televízió a történ­teket. A brit szemleíró szerint moszkvai értelmiségi körökben összeomlás vagy szétesés, sőt, államcsíny eshetőségét is tel­jesen nyíltan vitatják. Záróbe­szédében Gorbacsov is utalt a „küszöbön álló bukást" em­legető híresztelésekre. „Sokan úgy vélik azonban Moszkvá­ban — írja Jenkins. —, hogy Gorbacsov nagyon is mester­politikus ahhoz, semhogy meg legyenek számlálva napjai. A centrumból hadakozó Gorbacsovot, írja Jenkins, a „moszkvai csoport" radikálisai a jogok megnyirbálásával vá­dolják, de még nagyobb el­lenzékbe ütközik a kevésbé szókimondó konzervatívok ré­széről, akik a rendszer veszé­lyeztetését vetik a szemére. A Górbacsovval szembesze­gezett mindkét alternatívát — hangsúlyozza Jenkins — „most befelhőzték a Tienanmen-té- ren 'történtek." Jegor Jakov­lev, a Moscow News főszer­kesztője erről így nyilatkozott: „Kína tévedése az volt, hogy nem adott elsőbbséget a po­litikai reformoknak — szó­11nlz07 o tfinnlcrin A konzervatívok ene az cikkíró szerint ezt válaszolják: „Lám mi történhet akkor, ha enge­dik kicsúszni a dolgokat a kézből". „Minden vitánk ekö­rül forog" — magyarázta Ja­kovlev a brit újságírónak. „A peresztrojka logikája a demokrácia irányába tőr elő­re, a demokratizálás logikája viszont a politikai pluralizmus és a többpártrendszer felé nyomul. Gorbacsov a pluraliz­mus nyelvén szólal meg, de meghúzza a határvonalat nem­csak a többpártrendszer, ha­nem a frakciók és a formális ellenzékiség előtt is. Személyes benyomásait és érzelmeit Peter Jenkins végül Így összegezi: „A kongresszusi palota ülés­termében, az immár oly isme­rős anyajegyet viselő, kopa­szodó fejet nézve először ijesz­tőnek, de végül már szívderí­tőnek tűnt, hogy egyetlen em­beritől függjön az emberiség oly sok reménye. Lenin gro­teszk szobra alatt eltörpülve, magányosan ült ez a kis em­ber, azzal a feladattal, hogy felülkerekedjék, ne csupán a bolsevik történet hetven évén, hanem az orosz tradició év­ezredén is. Hogyan lehet ezt véghez vinni? Talán nem is lehet. Mégis, ez a két elké­pesztő hét — amelynek egyi­kén átéltem a szemtanúság mámorát — olyan embert mu­tatott fel, aki hatalmas politi­kai erőforrásokkal, nagyon erős jellemmel és messzetekintő képzelőeiővel rendelkezik. Köves Tibor fűzte tovább: nem lehet igazi otthon az, ahol az emberek nem mozoghatnak szabadon: Európának a szabad nemzetek demokratikus otthonává kell lennie. Az NDK televíziójának egyik kommentátora „pimasznak" minősítette George Bush be­szédének hangnemét, majd a berlini lapokban megjelent az NDK Külügyminisztériumának nyilatkozata: az NDK nyugat­berlini államhatárával kapcso­latban kifejtett vélemény alig­ha segíti elő az enyhülést. Bush elnök be óhajt avatkozni az NDK belügyeibe, s kijelen­tései ellentétben vannak a Hel­sinki Záróokmánnyal, omely kimondja a határok sérthetet­lenségének elvét - hangzott az állásfoglalás. Az NDK most elhangzott ál­lásfoglalásainak előzményé­hez tartozik, hogy Erich Ho- necker, az NDK államtaná­csának elnöke nemrég kijelen­tette, hogy a Fal akár még száz évig is állhat az antika- pitalizmus védőfalaként. A változó világban a falak is megváltozott értelmet kap­nak. A „közös európai ház" Gorbacsov által említett ideá­ját Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter az „emberi dimenziókkal" foglal­kozó párizsi értekezleten -, amelyre ugyancsak a Helsinki Záróokmány nyomán kerülhe­tett sor -, pénteken ezzel egé­szítette ki „Felvirradóban egy osztatlan, falak és szögesdró- tök nélküli kontinens korsza­ka .. . Sevardnadzének (a szov­jet külügyminiszternek) igaza van: a vasfüggöny széthulló- ban van". A sors és a változások iró­niája, hogy a Berlini Fal, amely nem is olyan régen még a kelet-nyugati szemben­állás szimbóluma volt, s körü­lötte a hangulat érzékeny ba­rométerként jelezte e szem­benállás fokát, mára inkább csak a hidegháború korszaká­nak ritkaságszámba menő maradványa. A nyugat-berli­niek szinte hozzászoktak, a tu­risták látványosságként szem­lélik, néhány ügyes helyi üz­letember a Falból él, művé­szek és dilettánsok raja pedig színpompás falfestményekkel rajzolja, vési tele a betonkí­gyót. Kétségtelen, hogy a Fal - ha mór nem is a szembenál­lás szimbóluma — mind a mai napig Európa megosztottságá­nak hovatovább anakronisz­tikus jelképe. Az más kérdés, hogy a né­metek számára a Berlini Fal több ennél: az ország és a nemzet megosztottságának egyelőre szilárdan álló jelké­pe is. Nem titok, hogy a Fal­nál mindmáig halnak meg emberek, s nem kevesen oszt­ják Bush elnök most megfo­galmazott véleményét. Diplomaták, megfigyelők sem a Fallal, sem a német kérdés­sel kapcsolatban nem derűlá­tóak. A Fal kérdése „egyelőre nincs napirenden", jelentette ki Párizsban a szovjet külügy­miniszter. A háború utáni elrendezés szerint ugyanis Berlin fölött mindmáig a nyugati szövetsé­ges hatalmak (Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Francia- ország) és a Szovjetunió gya­korolja a legfőbb hatalmat, így tehát valószínű, hogy még a Fal ügyét sem sikerül ren­dezni addig, amíg a négy ha­talom nem zárja le a második világháború fejezetét. Adalékok egy per­újításhoz Nagy Imre ügyében Tartalomismertető a Hajdú-bihari Napló A Hajdú-bihari Napló egy 24 oldalas különszá- mot jelentetett meg. A lap egész terjedelmét Dér Fe­renc újságíró Adalékok egy perújításhoz Nagy Imre ügyében című sajtó­dokumentum-gyűjteménye tölti ki. A .. szerkesztőség egy könyvet ad ki újság­formában. Dér Ferenc a korabeli magyar és külföl­di lapokban megjelent új­ságcikkek alapján kíséri végig Nagy Imre politikai pályafutását 1953 júniusá­tól 1958. június 16-áig, amikor. is társaival együtt kivégezték. A régi, ma már alig- alig hozzáférhető és fel­lelhető publikációk adnak képet o magyar politika hullámzásairól, az olvasók a sajtódokumentumok ■ alapján meggyőződhetnek arról, hol, mikor és mit mondott Nagy Imre, Ká­dár János és o többi po­litikus. Megtalálhatók a dokumentumgyűjteményben az 1956-os népfelkelés .legfontosabb dokumen­tumai, a különböző diplo­máciai jegyzékek. Külön érdekessége az összeállí­tásnak, hogy a szerző na­gyon sokat merített az 1956 őszén, ’57-ben és ’58-ban megjelent MTI- bizalmasokból. PÁRIZS: Nemzetközi sajtóértekezletének résztvevőit köszönti Anatolij Kvocsur, a 38. párizsi légiszalon megnyitóján, junius 10-én lezuhant Mig—29-es szovjet harci gép pilótája. A 37 éves repülögépvezetö 150 méteres magasságban kapitulált, és csak könnyebb sérüléseket szenvedett. MTI-telefotó Kicsoda ön, Marianna? Brigitte Bardot április végén felkereste Párizs polgármeste­rét, aki nem más, mint Jacqu­es Chirac, volt miniszterelnök, hogy támogatást kérjen állat­védő tevékenységéhez. Az ese­ményről közölt fotó érde'kes­vil| ontja. A Racine-i légiporádén mutatta be Gene és Cheryl Rea Littlefield ezt a nem minden­napi sétát a levegőben a Boeing Stearmen repülőgép szárnyain. MTI-telefotó sége, hogy a protokollpuszi, a polgármesteri hivatalok jel ké pe, a francia szellem szimbó luma, a legendás nőalak, Ma rianne mellszobra előtt történt Ez a szobor történetesen Bri gitté Bardot-val azonos, pon­tosan húsz esztendeje. Ma több, mint nyolcezer hivatal díszhelyén látható BB frigiai sapkás portréja. Készült róla bélyeg, alapítottak Marianne- d íjat. Felmerült, hogy talán most már nem is BB a leg­alkalmasabb a francia dicső­ség e jelképes megszemélye­sítésére — Catherine . Dene- vue, Annie Girardot, sőt Sop­hia Loren is kapott szavazatot — BB-t azonban nem tudták kiszorítani. A hozzá való ra­gaszkodás nyilván egy nemze­dék nosztalgiája, a múlt szem­pontjából ugyanis nincs jelen­tősége, hogy kit árbázol a szobor. Sőt, személyre vissza­vezethető elődje sincs. Ám ha mégis nagyon keressük, talá­lunk ás — egy férfit. Francois Argent történész szerint ugyan­is az első Marianne, azaz Juan de Marianna a Sorbon­ne spanyol származású teoló­gia professzora volt. Ahogy a műveit, úgy a nevét is lefor­dították, s lett belőle Jean de Marianne. Mindenesetre az 1789-es forradalom idején már nőként bukkant fel, mi több, a monarchisták a párizsi ut­calányokat nevezték így. A francia történelem lelkesítő hőseként csak III. Napóleon idején tűnt fel,, harci szimbó­lummá avatták a császár el­lenfelei. Aztán jelképpé vá­lasztották a szabadkőművesek is. Marianne közszolgálatba állítása ugyancsak bizonytalan időre nyúlik vissza. Úgy tudják, hogy a múlt század 70-es éveiben költözött be Dél-Fran- ciaország egyik polgármesteré­nek szobájába, amikor is a telkes városatyák egy „új szen­tet” kerestek. A világszerte francia jel­képnek tekintett hires nőalak azonban ma sem kötelező ér­vényű lakója a polgármesteri hivataloknak. Ott, előírás sze­rint csak a köztársasági elnök képét kell kifüggeszteni. Az el- nökpk ideje, mint tudjuk, vé­ges, s ha kell, a képet ki is cserélik. Marianne azonban marad. BB ‘ történetesen a ne­gyedik elnököt is túl fogja élni, hjszen szoborrá magasz- tosulásának 20. évfordulóján kiderült, hogy a polgármeste­rek többsége nem óhajt más Mariannet a hivatalába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents