Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-19 / 167. szám

1989. június 19., hétfő Dunántúli napló 5 Rajzoltak, festettek, pénzt- nyertak 100019 forint 15 állami gondozottnak Az Eötvös József Alapítvány 100 000 forintos támogatását elnyerte pályázat útján a pé­csi Kulich Gyula utcai gyer­mekotthon 15 fős képzőművé­szeti szakköre, melynek vezető­je az ugyancsak fiatal és na­gyon lelkes Platthy István rajz­tanár és nevelő. Két éve ala­pította a kört azzal a céllal, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el szabadidejüket, hogy tehetségük valamilyen formá­ban kamatoztassák és a raj­zos önmegvalósítás révén jel­lemüket fejlesszék. Balogh An­na, Balog István, Nagy Melin­da, Tremmel Elizabett, Thurzó József, hogy a legagilisebb kisdiákokat említsem, aligha hitték, hogy győznek a pályá­zattal. Leírták őszintén társa­ságuk életét, alkotó munkáju­kat, részletezték a terveiket. Álmodtak például arról, hogy modern rajzeszközöket, egye- Ibek között rézkarcnyomót vá­sárolnak, fotólabort alakítanak ki, s egy olyan stúdiót, ahol nemcsak rajzolnak, festenek, de ismerkednek és visszavár­ják az otthontól megvált tár­saikat. Baráti klubra gondol­tak. Ennék lehetőségeit a szű­kös anyagi helyzetben már ke­resték, de most, hogy jött a 100 000 forint, biztosra veszik a megvalósulást. S arra szá­mítanak, hogy tán mecénások segíthetik őket innen Baranyá­ból. Ha valaki kíváncsi mun­kájukra, tekintse meg tárlatu­kat a Pécsi Akvárium-Terrári­umbán. A kiállítás június 30­A gyerekek rajzbemutatója szerkesztőségünkben ón zár. Megkérdeztem őket, kössék magukat. Bizonyítani hogy miért rajzolnak, feste- akcrnak. nék. Válaszuk lényege az volt, Cs. J. hogy ne unatkozzanak, hogy legyen kellemes program, le- Fotó: Proksza László Á Hegyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda tájékoztatója Nyári munkák diákoknak A „tettes”: az IUI. Xenopi megbetegedések Jelentősen csökkeni- a fertőzöttek ' száma — Elférő adatok Segítségünkre sietett a Me­gyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda, hogy tájékoztathassuk diák olvasóinkat, milyen mun­kalehetőségek között válogat­hatnak a nyári szünidőben. Az iroda és hálózata jó munkál­tatói kapcsolata révén rendel­kezik kínálati lehetőséggel, mély folyamatosan változik, naponta bővül. Jelenleg tu­catnál több munkaféleségben közel ezer fiatal foglalkozta­tására nyílik lehetőség első­sorban Pécsett. Azonban a megye minden városában a Munkaügyi Szolgáltató Irodá­ban készséggel segítik a mun­kát vállaló fiatalokat^ PÉCS Pannónia Sörgyár (Pécs, Al­kotmány u. 94. Tel.: 14-811): segédmunkás munkakörbe 4200 Ft -f műszakpótlékkal és nagyértékű természetbeni jut­tatással dolgozóikat keres. Al­kalmazási feltétel: lányoknál 16, fiúknál 18 év betöltése, valamint egészségügyi alkal­masság. Alkalmazás időtarta­ma: június 1-jétől augusztus 31-ig, egy vagy két műszakos munkarend. Baranya Megyei Temetkezé­si Vállalót (Pécs, Bolgár Nép­hadsereg útja 97. Tel.: 10- 177): utak takarítására ke­res fiúkat, lányokat a nyári szünet idejére, egy műszakos munkarendbe. Fizetés: 3700 forint/hó. Baranya Megyei Zöldért Vállalat (Pécs, Megyeri út 66. Tel.: 26-711) bolti kisegítőnek középiskolás lányok jelentkezé­sét várja 3700 forintos bérrel, július, augusztus hónapra. Pécsi Vízmű (Pécs, Nyugati ipari u. 8. Tel.: 14-633): fiúk, lányók jelentkezését várja für- dőmunkásnák egy műszakos munkarendbe 20,50 forint/óra- bérrel. Pannonvin (Pécs, Batthyány u. 2—4. Tel.: 13-788) 16 élet­évüket betöltött fiúk, lányok jelentkezését várják palack­felújítási munkára 4500 fo­rint -f teljesítménybér, egy műszakos foglalkoztatásban. Keresnek továbbá gépsor mel­letti munkára 18 évet betöltött diákókat. Pécsi Bőrgyár (Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 52., telefon: 11- 555): középiskolás és főis­kolás fiúkat, lányokat keresnek betanított munkásnak, két mű­szakos munkarendbe 3000— 7500 forint kereseti lehetőség­gel. Pécsi Állami Gazdaság (Pécs, üszögpuszta, .tel.: 10-311): fiúk, lányok jelentke­zését várják gyümölcsbetaka­rításra, szőlőmunkára, teljesít­ménybérben (18—35 Ft/óra), június 20-tól, augusztus 31-ig. Tejipari Vállalat Szállítási üzem (tel.: 13-173): „C"-ka- tegáriás jogosítvánnyal rendel­kező főiskolás fiúkat keresnek gépkocsivezető beosztásba 6000—8000 forint bérrel. (Ke­resnek továbbá (tel.: 14-566) egy hónapos időtartamra, két műszakos beosztással, 18 éven felüli fiúkat zsókolónak 28 fo­rintos órabérrel. Plastex péterpusztai mű­anyagüzem 18 évet betöltött diákok jelentkezését várja fröccsöntőgép-kezélőnelk, 4500—5000 forintos fizetéssel. Pécsi Bútorgyár (Somogyi B. u. 6.) fiú betanított munkáso­kat keres 16,50 forintos óra­bérrel . Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat (Pécs, József u. 19.): június 15-től, augusztus 15-ig fiúknak, lányoknak üzemi se­gédmunkás munkalehetőséget kínál 3000 forintért. (Egészség - ügyi vizsgálat kötelező!) MOHÁCS ÉS KORNYÉKE Kesztyű- és Bőrdíszmű Szö­vetkezet (Mohács): szabásrati, varrodai, könnyű fizikai mun­kára 3700 forintért június 26- tól, augusztus 18-ig, fiúk, lá­nyok jelentkezését várják. Farostlemezgyár (Mohács): kertészeti és kerítésfestési munkákat ajánlanak 20,50 fo­rintos órabérért. Vízmű Vállalat (Mohács): kizárólag fiúk jelentkezését várják közkutak, kerítések fes­tésére, gyomtalanításra telje­sítői énybérben. Zöldért tartósító üzem (Mo­hács) : teljesítménybérezéssel július 15-től fiúkat, lányokat keresnek segédmunkásnak. Költségvetési üzem (Boly): fiúkat keresnek segédmunkára 20,50 forintos órabérrel. (Folytatjuk) A megyei tüdőgyógyász fő­orvos - dr. Bánhidi Endre - gondosan leírja a baktérium latin nevét — M. Xenopi —, amit dkár világhírűnek is mondhatunk, jóllehet, nem magyar „találmány”: az Egyesült Államokban már ko­rábban is taláilkoztak ezzel a károkozóval azt megelőzően, hogy nálunk - közelebbről Pécsett, még közelebbről a Kertvárosban - felfedezték volna jelenlétét, s az általa okozott tüdőmegbetegedése­ket. Hogy mikor? A Baranya Megyei Köjál által a megyei tanács leg­utóbbi ülése elé terjesztett anyög szerint az 1980-as évek legelején. Dr. Sohái Endre városi főorvos szerint 1984- ben észlelték először, s ezt az adatot hallom dr. Bánhidi Endrétől is. A témában alap­vetően jártas dr. Kishindi Kis Katalin, a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet tüdőgyó­gyász főorvosa viszont azt mondja: 1978-tól tudnak a kórokozó létezéséről. Az említett Köjál-jelentés egyébként, amelynek nyomába eredtünk, ezt tartalmazza: „Az 1980-as évek legelején a Tüdőgyógyintézet orvosai fel­figyeltek arra, hogy a szenny­víztelep környezetében (a Me­gyeri útiról van szó, M. A.) olyan fertőző tüdámegbetege- dések fordulnak elő halmo­zottan, amelyek országosan óiig ismertek. Az Országos Korányi TBC és Pulmonoló- giai Intézettel és a Pécsi Tü­dőgyógyintézettel közösen vég­zett vizsgálatok igazolták, hogy a kórokozók a városi szennyvíztelepről kerülnek ki a környezeti levegőbe és fer- tőrik a környezetben élőket és az ott tartózkodókat. 1988. december 31-ig 79 megbete­gedést és 331 fertőzést re­gisztráltaik a vizsgálatok. Az elvégzett levegőbakteo- rológiai vizsgálatok e kóroko­zókon túl azt is kimutatták, hogy a szennyvíztelepről nagy mennyiségben kikerülnek más kórokozók is. A térségben a légúti fertőzéses megbetege­dések számát más területek­hez viszonyítottan magasabb­nak ítéljük. A tett műszaki'in­tézkedések véleményünk sze­rint csökkentették ugyan a fertőzés veszélyét, de a meg­betegedések, fertőzések nap­jainkban is folytatódnak, ezért egészségvédelmi szempontból e téma rendezését nem ítél­jük megoldottnak. Az elmúlt hónapokban e térségben végzett további vizs­gálatok azt mutatták, hogy más forrásból is kerültek ki fertőző anyagok a környezeti levegőbe." így az előterjesztés, amely­nek aláírója dr. Steiner Jó­zsef osztályvezető főorvos volt, s akinek „a tett műszaki in- tézkedések"-ről mondott véle­ménye megegyezik a többi szakembertől hallottal: ami­óta lefedték a szennyvíztelep zagytárolóját, radikálisan csök­kent a megbetegedések szá­ma. De milyen betegségről van szó?- Hasonló a TBC-hez — mondja dr. Bánhidi -, ugyan­csak „lakokat" okoz a tüdőn, ám gyógyításához a TBC egy évével szemben kettőre van szükség. Egyébként van gyógy­szere, s erre rendelkezésre áll megfelelő készlet is. Hozzátette még a főorvos: a „pécsi-TBC" - én hasz­nálom ezt a megjelölést - em­berről emberre nem terjed, Csak közvetítő anyag révén, Budapesten például az egyik kerületben virágföld volt a baktérium hordozója. Pécsett vélhetően — az ivóvíz!- Állítólag az Egészségügyi Világszervezet is felfigyelt a pécsi Kertvárosra, mint e kü­lönös betegséggel veszélyezte­tett területre.- Felfigyelhettek rá - vála­szolja dr. Kishindi főorvos- asszony -, mert számos elő­adásban számoltunk be ró­la .. .- Okozott a városban ha­lált ez a kórokozó?- Nem. Fertőzöttek ugyan haltak meg, de más okból. összesen egyébként 51 ilyen beteg volt Pécsett, rajtuk kí­vül most 268 úgynevezett ürí­tő van, aki tehát ilyen kór­okozóikat juttat a levegőbe. 1984-től 1987. december vé­géig évente átlag kilencen be­tegedtek meg, a múlt eszten­dőben már csak hárman. Itt is van eltérés a különböző forrású adatok között - vagyis jó lenne tisztán látni. (Ez in­dokolja véleményünk szerint, hogy a „pécsi-TBC”-re a kö­zeljövőben bővebben vissza­térjünk.) M. A. Nógrádi Róbert (1928-1989) Életének 61. évében, pénteken este szívroham következtében váratlanul elhunyt Nógrádi Róbert rendező, érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház nyugalmazott igazgatója. Nógrádi Róbert a budapesti ÍNemzeti Színházban kezdte pályáját, majd Szolnokon lett főrendező. 1962-ben nevezték ki a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójává, ahol 1988-ban történt nyugdíjazásáig — megszakítás nélkül — 26 éven keresztül állt a színház élén, mely páratlan a magyar színháztörténetben. Nógrádi Róbertét — aki a 'Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja — :a színház saját halottjának tekinti. Temetéséről ké­sőbb történik intézkedés. Művelődési Minisztérium, Magyar Szinházművészeti Szövetség, Pécs M. Város Tanácsa, Pécsi Nemzeti Szinház A magyar színháztörténet­ben mind a mai napig egye­dülálló tény: Nógrádi Róbert 26 éven keresztül volt szín­igazgató - egyhelyütt és fo­lyamatosan -, a Pécsi Nem­zeti Színházban. Mennyi min­dent takar és rejt magában ez a sivár kijelentő mondat! Mennyi gyötrelem, mennyi szépség, mennyi si1 er, mennyi kudarc zsúfolódik össze ben­ne. Hordoz több száz premi­ert, bemutatók utáni mámoro­sán boldog banketteket, kény­szeredett mosollyal elviselt bu­kásokat, késő estékbe nyúló tárgyalásokat, gyötrelmesen át­virrasztott éjszakákat: hordoz több száz kedves és nem kevés hálátlan arcot, több ezer ci­garettát és altatót, számlálat- lan vitát -, olykor veszekedést - a felettes szervekkel, csodá­latos és elátkozott próbaidő- szakokat, magasabb köröktől bántó ledorongolásokat, ugyancsak onnan magas ki­tüntetéseket; hordoz sok-sok adott és kapott szeretetet, ren­geteg őszinte és igaz barátot, tiszta és hűséges kapcsolatot, sok-sok „jóbarát" álarcába bújt ólnokot, fájdalmas csaló­dásokat: egyszóval: az Életet, mely fogalom Nógrádi Róbert esetében, a „Színház" szinoni­mája. Idekerülésekor - több, mint negyed százada -, úgyszól­ván egy társulat nélküli épü­let fogadta, ugyanis a közön­ség elpártolt a színháztól, ezért a művészek nagy része —, megunván az üres nézőte­reket —, elmenekült a városból. Alapjaiból kellett felépítenie -, ha úgy tetszik - megala­pítania a társulatot, mely az évek során különböző okokból néha ismét meginogni látszott, óm ezekből a „küzdelmekből” végül is mindig győztesen ke­rült ki. Igazgatóságának ideje alatt alakult és teljesedett ki a színház mai profilja, szapo­rodtak, növekedtek és csiszolódtak a tagozatok. Idejöttékor tette első lé­péseit az operaegyüttes, ek­kor bontakozott ki a Pécsi Balett, majd 20 év múlva a Bóbita Bábegyüttes kapcsoló­dott újabb tagozatként a szín­házhoz. Nevéhez fűződik a 70-es évek Pécsi Nemzeti Szín­házának fénykora. Megszál­lottan elkötelezettje volt a mai magyar dráma ügyének, a kortársak színrevitelének. Az ő nevéhez fűződik az „Illyés Gyula korszak", továbbá a Hernádi-művek ősbemutatói­nak sorozata. De ugyancsak ö adott otthont Weöres Sán­dornak, Cseres Tibornak, Déry Tibornak, Garai Gábornak, mint ahogy Pilinszky Jánosnak. Sándor Ivánnak, vagy éppen Páskándi Gézának, Spiró Györgynek és Csák Gyulának. Rendezésében került volna először színre Magyarországon Csurka István Deficitje, ha a bemutató előtt néhány nappal le nem tiltotta volna a 60-as évek végének politikai vezeté­se, mint ahogy erre a sorsra jutott Weöres Sándor Kétfejű fenevadja, vagy éppen Nádas Péter Takarítás című drámája is. Túl a magyar valóságot ábrázoló kortárs drámák szín- revitelén, olyan 20. századi írók, „veszélyesnek" titulált művei bemutatását vitte ke­resztül, mint Camus Caligulá­ja, Kafka Per-je, Jarry übü királya, vagy éppen Edward Bond Kinn vagyunk a vízből című drámája. Emlékezetes rendezése volt Pécsett Illyés Gyula, Testvé­rek című tragédiája, az ugyan­csak Illyés által átigazított Bánk bán, Cseres Tibortól a Barbár változatok, Hernáditól a Vérkeresztség, a megrendítő- en szép Csehov-előadás, a Ványa bácsi vagy éppen Te- nesse Williams Tetovált ró­zsája, Moliére Don Jüanja, és a fergeteges sikerű Feydeau- bohózatok sorozata. S ki mindenki kezdte pá­lyáját irányítása alatt? Hadd ne soroljam a színészeket, hiszen arra nincs elegendő hely, ha néhányat megemlí­tenék, még többet megbánta­nék. Ezért csak hadd nevezzek meg néhány rendezőt, aki ná­la kezdte a színházat, akiknek ő segítette első lépéseit, bon­togatta szárnyaikat: Bobarczy László, Csiszár Imre, Gáli László, Katona Imre, Paál Ist­ván. Sík Ferenc, Szikora János, Szegvári Menyhért. Talán nem véletlen, hogy a felsoroltak mindegyikéből színházvezető lett, jó iskolát jártak . . . Milyen ember volt „a" Di­rektor? Merthogy ö az évek folyamán a társulat szemében igazgatóból direktorrá vált. Igazgató sok van, jó és rossz is - de színidirektor kevés. Ezt a címet nem a felsőbb szer­vek, hanem a társulat ado­mányozza, nem kötődik ünne­pi alkalomhoz, csupán a szür­ke hétköznapok szokás joga alakította ki. Nos, hót milyen ember volt ez a Direktor? Efféle búcsúz­tatókban kizárólag szépeket illik és szokás mondani. Ezt azonban több okból sem te­szem. Elsősorban azért nem, mert nagyon ledorongolna, nem volt bálvány, hanem em­ber, ember, akinek — uram bocsa’ - hibái is voltak. Bi­zony nem egyszer zengett a színház, ha fegyelmezetlensé­get, hanyagságot tapasztalt. Pillanatok alatt észrevette az itt dolgozó „nem színházi em­bereket”, sohasem tudott meg­barátkozni a munkaidő pontos betartásához ragaszkodókkal. És bizony, olykor kivételezett is —, érdekes módon mindig a legtehetségesebbekkel, a szín­házért élőkkel . . . Ám hangját nem csak a színházban, a beosztottakkal szemben emel­te fel, hanem minden fóru­mon, ahol a szinház életéről, helyzetéről, volt szó. Színház­ról csak indulattal tudott be­szélni, ezt néhányon zokon- vették, pedig sohasem szemé­lyekkel, hanem az általa kép­viselt ügy érdekében szállt vitába, s ez az ügy mindig a színház ügye volt. Nyugdíjba vonulása utón is aktív rendezője maradt a szín­háznak, az idei évad elején sikerrel vitte színre Szabó Magda: Az a szép fényes nap című drámáját, s hetek óta készült már az új évadra, új bemutatójára. Azt szokták mondani az eltávozottakról, hogy második otthonuk volt a munkahely. Nógrádi Róbertról ez így nem igaz: neki első otthona a színház volt, mely­nek falaiba szelleme immár kitörölhetetlenül beleivódott. Simon István

Next

/
Thumbnails
Contents