Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-19 / 167. szám

1989. június 19., hétfő

Dunántúli napló

5

Rajzoltak, festettek, pénzt- nyertak

100019 forint 15 állami gondozottnak

Az Eötvös József Alapítvány 100 000 forintos támogatását elnyerte pályázat útján a pécsi Kulich Gyula utcai gyermekotthon 15 fős képzőművészeti szakköre, melynek vezetője az ugyancsak fiatal és nagyon lelkes Platthy István rajztanár és nevelő. Két éve alapította a kört azzal a céllal, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el szabadidejüket, hogy tehetségük valamilyen formában kamatoztassák és a rajzos önmegvalósítás révén jellemüket fejlesszék. Balogh Anna, Balog István, Nagy Melinda, Tremmel Elizabett, Thurzó József, hogy a legagilisebb kisdiákokat említsem, aligha hitték, hogy győznek a pályázattal. Leírták őszintén társaságuk életét, alkotó munkájukat, részletezték a terveiket. Álmodtak például arról, hogy modern rajzeszközöket, egye- Ibek között rézkarcnyomót vásárolnak, fotólabort alakítanak ki, s egy olyan stúdiót, ahol nemcsak rajzolnak, festenek, de ismerkednek és visszavárják az otthontól megvált társaikat. Baráti klubra gondoltak. Ennék lehetőségeit a szűkös anyagi helyzetben már keresték, de most, hogy jött a 100 000 forint, biztosra veszik a megvalósulást. S arra számítanak, hogy tán mecénások segíthetik őket innen Baranyából. Ha valaki kíváncsi munkájukra, tekintse meg tárlatukat a Pécsi Akvárium-Terráriumbán. A kiállítás június 30A gyerekek rajzbemutatója szerkesztőségünkben

ón zár. Megkérdeztem őket, kössék magukat. Bizonyítani

hogy miért rajzolnak, feste- akcrnak.

nék. Válaszuk lényege az volt, Cs. J.

hogy ne unatkozzanak, hogy

legyen kellemes program, le- Fotó: Proksza László

Á Hegyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda tájékoztatója

Nyári munkák diákoknak

A „tettes”: az IUI. Xenopi

megbetegedések

Jelentősen csökkeni- a fertőzöttek ' száma — Elférő adatok

Segítségünkre sietett a Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda, hogy tájékoztathassuk diák olvasóinkat, milyen munkalehetőségek között válogathatnak a nyári szünidőben. Az iroda és hálózata jó munkáltatói kapcsolata révén rendelkezik kínálati lehetőséggel, mély folyamatosan változik, naponta bővül. Jelenleg tucatnál több munkaféleségben közel ezer fiatal foglalkoztatására nyílik lehetőség elsősorban Pécsett. Azonban a megye minden városában a Munkaügyi Szolgáltató Irodában készséggel segítik a munkát vállaló fiatalokat^

PÉCS

Pannónia Sörgyár (Pécs, Alkotmány u. 94. Tel.: 14-811):

segédmunkás munkakörbe

4200 Ft -f műszakpótlékkal és nagyértékű természetbeni juttatással dolgozóikat keres. Alkalmazási feltétel: lányoknál

16, fiúknál 18 év betöltése, valamint egészségügyi alkalmasság. Alkalmazás időtartama: június 1-jétől augusztus

31-ig, egy vagy két műszakos munkarend.

Baranya Megyei Temetkezési Vállalót (Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 97. Tel.:

10- 177): utak takarítására keres fiúkat, lányokat a nyári szünet idejére, egy műszakos munkarendbe. Fizetés: 3700

forint/hó.

Baranya Megyei Zöldért Vállalat (Pécs, Megyeri út 66. Tel.: 26-711) bolti kisegítőnek középiskolás lányok jelentkezését várja 3700 forintos bérrel, július, augusztus hónapra.

Pécsi Vízmű (Pécs, Nyugati ipari u. 8. Tel.: 14-633): fiúk, lányók jelentkezését várja für- dőmunkásnák egy műszakos munkarendbe 20,50 forint/óra- bérrel.

Pannonvin (Pécs, Batthyány u. 2—4. Tel.: 13-788) 16 életévüket betöltött fiúk, lányok jelentkezését várják palackfelújítási munkára 4500 forint -f teljesítménybér, egy műszakos foglalkoztatásban. Keresnek továbbá gépsor melletti munkára 18 évet betöltött diákókat.

Pécsi Bőrgyár (Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 52., telefon:

11- 555): középiskolás és főiskolás fiúkat, lányokat keresnek betanított munkásnak, két műszakos munkarendbe 3000— 7500 forint kereseti lehetőséggel.

Pécsi Állami Gazdaság (Pécs, üszögpuszta, .tel.: 10-311): fiúk, lányok jelentkezését várják gyümölcsbetakarításra, szőlőmunkára, teljesítménybérben (18—35 Ft/óra), június 20-tól, augusztus 31-ig.

Tejipari Vállalat Szállítási üzem (tel.: 13-173): „C"-ka- tegáriás jogosítvánnyal rendelkező főiskolás fiúkat keresnek gépkocsivezető beosztásba 6000—8000 forint bérrel. (Keresnek továbbá (tel.: 14-566) egy hónapos időtartamra, két műszakos beosztással, 18 éven felüli fiúkat zsókolónak 28 forintos órabérrel.

Plastex péterpusztai műanyagüzem 18 évet betöltött diákok jelentkezését várja

fröccsöntőgép-kezélőnelk,

4500—5000 forintos fizetéssel.

Pécsi Bútorgyár (Somogyi B. u. 6.) fiú betanított munkásokat keres 16,50 forintos órabérrel .

Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat (Pécs, József u. 19.): június 15-től, augusztus 15-ig fiúknak, lányoknak üzemi segédmunkás munkalehetőséget kínál 3000 forintért. (Egészség - ügyi vizsgálat kötelező!)

MOHÁCS ÉS KORNYÉKE

Kesztyű- és Bőrdíszmű Szövetkezet (Mohács): szabásrati, varrodai, könnyű fizikai munkára 3700 forintért június 26- tól, augusztus 18-ig, fiúk, lányok jelentkezését várják.

Farostlemezgyár (Mohács): kertészeti és kerítésfestési munkákat ajánlanak 20,50 forintos órabérért.

Vízmű Vállalat (Mohács): kizárólag fiúk jelentkezését várják közkutak, kerítések festésére, gyomtalanításra teljesítői énybérben.

Zöldért tartósító üzem (Mohács) : teljesítménybérezéssel

július 15-től fiúkat, lányokat keresnek segédmunkásnak.

Költségvetési üzem (Boly): fiúkat keresnek segédmunkára 20,50 forintos órabérrel.

(Folytatjuk)

A megyei tüdőgyógyász főorvos - dr. Bánhidi Endre - gondosan leírja a baktérium latin nevét — M. Xenopi —, amit dkár világhírűnek is mondhatunk, jóllehet, nem magyar „találmány”: az

Egyesült Államokban már korábban is taláilkoztak ezzel a károkozóval azt megelőzően, hogy nálunk - közelebbről Pécsett, még közelebbről a Kertvárosban - felfedezték volna jelenlétét, s az általa okozott tüdőmegbetegedéseket.

Hogy mikor?

A Baranya Megyei Köjál által a megyei tanács legutóbbi ülése elé terjesztett anyög szerint az 1980-as évek legelején. Dr. Sohái Endre városi főorvos szerint 1984- ben észlelték először, s ezt az adatot hallom dr. Bánhidi Endrétől is. A témában alapvetően jártas dr. Kishindi Kis Katalin, a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet tüdőgyógyász főorvosa viszont azt mondja: 1978-tól tudnak a kórokozó létezéséről.

Az említett Köjál-jelentés egyébként, amelynek nyomába eredtünk, ezt tartalmazza: „Az 1980-as évek legelején a Tüdőgyógyintézet orvosai felfigyeltek arra, hogy a szennyvíztelep környezetében (a Megyeri útiról van szó, M. A.) olyan fertőző tüdámegbetege- dések fordulnak elő halmozottan, amelyek országosan óiig ismertek. Az Országos Korányi TBC és Pulmonoló- giai Intézettel és a Pécsi Tüdőgyógyintézettel közösen végzett vizsgálatok igazolták, hogy a kórokozók a városi szennyvíztelepről kerülnek ki a környezeti levegőbe és fer- tőrik a környezetben élőket és az ott tartózkodókat. 1988. december 31-ig 79 megbetegedést és 331 fertőzést regisztráltaik a vizsgálatok.

Az elvégzett levegőbakteo- rológiai vizsgálatok e kórokozókon túl azt is kimutatták, hogy a szennyvíztelepről nagy mennyiségben kikerülnek más kórokozók is. A térségben a légúti fertőzéses megbetegedések számát más területekhez viszonyítottan magasabbnak ítéljük. A tett műszaki'intézkedések véleményünk szerint csökkentették ugyan a fertőzés veszélyét, de a megbetegedések, fertőzések napjainkban is folytatódnak, ezért egészségvédelmi szempontból

e téma rendezését nem ítéljük megoldottnak.

Az elmúlt hónapokban e térségben végzett további vizsgálatok azt mutatták, hogy más forrásból is kerültek ki fertőző anyagok a környezeti levegőbe."

így az előterjesztés, amelynek aláírója dr. Steiner József osztályvezető főorvos volt, s akinek „a tett műszaki in- tézkedések"-ről mondott véleménye megegyezik a többi szakembertől hallottal: amióta lefedték a szennyvíztelep zagytárolóját, radikálisan csökkent a megbetegedések száma.

De milyen betegségről van szó?- Hasonló a TBC-hez — mondja dr. Bánhidi -, ugyancsak „lakokat" okoz a tüdőn, ám gyógyításához a TBC egy évével szemben kettőre van szükség. Egyébként van gyógyszere, s erre rendelkezésre áll megfelelő készlet is.

Hozzátette még a főorvos: a „pécsi-TBC" - én használom ezt a megjelölést - emberről emberre nem terjed, Csak közvetítő anyag révén, Budapesten például az egyik kerületben virágföld volt a baktérium hordozója. Pécsett vélhetően — az ivóvíz!- Állítólag az Egészségügyi Világszervezet is felfigyelt a pécsi Kertvárosra, mint e különös betegséggel veszélyeztetett területre.- Felfigyelhettek rá - válaszolja dr. Kishindi főorvos- asszony -, mert számos előadásban számoltunk be róla .. .- Okozott a városban halált ez a kórokozó?- Nem. Fertőzöttek ugyan haltak meg, de más okból.

összesen egyébként 51 ilyen beteg volt Pécsett, rajtuk kívül most 268 úgynevezett ürítő van, aki tehát ilyen kórokozóikat juttat a levegőbe. 1984-től 1987. december végéig évente átlag kilencen betegedtek meg, a múlt esztendőben már csak hárman. Itt is van eltérés a különböző forrású adatok között - vagyis jó lenne tisztán látni. (Ez indokolja véleményünk szerint, hogy a „pécsi-TBC”-re a közeljövőben bővebben visszatérjünk.)

M. A.

Nógrádi Róbert

(1928-1989)

Életének 61. évében, pénteken este szívroham következtében váratlanul elhunyt Nógrádi Róbert rendező, érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház nyugalmazott igazgatója.

Nógrádi Róbert a budapesti ÍNemzeti Színházban kezdte pályáját, majd Szolnokon lett főrendező. 1962-ben nevezték ki a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójává, ahol 1988-ban történt nyugdíjazásáig — megszakítás nélkül — 26 éven keresztül állt a színház élén, mely páratlan a magyar színháztörténetben.

Nógrádi Róbertét — aki a 'Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja — :a színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés.

Művelődési Minisztérium,

Magyar Szinházművészeti Szövetség, Pécs M. Város Tanácsa, Pécsi Nemzeti Szinház

A magyar színháztörténetben mind a mai napig egyedülálló tény: Nógrádi Róbert 26 éven keresztül volt színigazgató - egyhelyütt és folyamatosan -, a Pécsi Nemzeti Színházban. Mennyi mindent takar és rejt magában ez a sivár kijelentő mondat! Mennyi gyötrelem, mennyi szépség, mennyi si1 er, mennyi kudarc zsúfolódik össze benne. Hordoz több száz premiert, bemutatók utáni mámorosán boldog banketteket, kényszeredett mosollyal elviselt bukásokat, késő estékbe nyúló tárgyalásokat, gyötrelmesen átvirrasztott éjszakákat: hordoz

több száz kedves és nem kevés hálátlan arcot, több ezer cigarettát és altatót, számlálat- lan vitát -, olykor veszekedést - a felettes szervekkel, csodálatos és elátkozott próbaidő- szakokat, magasabb köröktől bántó ledorongolásokat,

ugyancsak onnan magas kitüntetéseket; hordoz sok-sok adott és kapott szeretetet, rengeteg őszinte és igaz barátot, tiszta és hűséges kapcsolatot, sok-sok „jóbarát" álarcába bújt ólnokot, fájdalmas csalódásokat: egyszóval: az Életet, mely fogalom Nógrádi Róbert esetében, a „Színház" szinonimája.

Idekerülésekor - több, mint negyed százada -, úgyszólván egy társulat nélküli épület fogadta, ugyanis a közönség elpártolt a színháztól, ezért a művészek nagy része —, megunván az üres nézőtereket —, elmenekült a városból. Alapjaiból kellett felépítenie -, ha úgy tetszik - megalapítania a társulatot, mely az évek során különböző okokból néha ismét meginogni látszott, óm ezekből a „küzdelmekből” végül is mindig győztesen került ki.

Igazgatóságának ideje alatt alakult és teljesedett ki a színház mai profilja, szaporodtak, növekedtek és csiszolódtak a tagozatok. Idejöttékor tette első lépéseit az operaegyüttes, ekkor bontakozott ki a Pécsi Balett, majd 20 év múlva a Bóbita Bábegyüttes kapcsolódott újabb tagozatként a színházhoz. Nevéhez fűződik a 70-es évek Pécsi Nemzeti Színházának fénykora. Megszállottan elkötelezettje volt a mai magyar dráma ügyének, a kortársak színrevitelének. Az ő nevéhez fűződik az „Illyés Gyula korszak", továbbá a Hernádi-művek ősbemutatóinak sorozata. De ugyancsak ö adott otthont Weöres Sándornak, Cseres Tibornak, Déry Tibornak, Garai Gábornak, mint ahogy Pilinszky Jánosnak. Sándor Ivánnak, vagy éppen Páskándi Gézának, Spiró Györgynek és Csák Gyulának.

Rendezésében került volna először színre Magyarországon Csurka István Deficitje, ha a bemutató előtt néhány nappal le nem tiltotta volna a 60-as évek végének politikai vezetése, mint ahogy erre a sorsra jutott Weöres Sándor Kétfejű fenevadja, vagy éppen Nádas Péter Takarítás című drámája is. Túl a magyar valóságot ábrázoló kortárs drámák szín- revitelén, olyan 20. századi írók, „veszélyesnek" titulált művei bemutatását vitte keresztül, mint Camus Caligulája, Kafka Per-je, Jarry übü királya, vagy éppen Edward Bond Kinn vagyunk a vízből című drámája.

Emlékezetes rendezése volt Pécsett Illyés Gyula, Testvérek című tragédiája, az ugyancsak Illyés által átigazított Bánk bán, Cseres Tibortól a Barbár változatok, Hernáditól a Vérkeresztség, a megrendítő- en szép Csehov-előadás, a Ványa bácsi vagy éppen Te- nesse Williams Tetovált rózsája, Moliére Don Jüanja, és a fergeteges sikerű Feydeau- bohózatok sorozata.

S ki mindenki kezdte pályáját irányítása alatt? Hadd ne soroljam a színészeket, hiszen arra nincs elegendő hely, ha néhányat megemlítenék, még többet megbántanék. Ezért csak hadd nevezzek meg néhány rendezőt, aki nála kezdte a színházat, akiknek ő segítette első lépéseit, bontogatta szárnyaikat: Bobarczy

László, Csiszár Imre, Gáli László, Katona Imre, Paál István. Sík Ferenc, Szikora János, Szegvári Menyhért. Talán nem véletlen, hogy a felsoroltak mindegyikéből színházvezető lett, jó iskolát jártak . . .

Milyen ember volt „a" Direktor? Merthogy ö az évek folyamán a társulat szemében igazgatóból direktorrá vált. Igazgató sok van, jó és rossz is - de színidirektor kevés. Ezt a címet nem a felsőbb szervek, hanem a társulat adományozza, nem kötődik ünnepi alkalomhoz, csupán a szürke hétköznapok szokás joga alakította ki.

Nos, hót milyen ember volt ez a Direktor? Efféle búcsúztatókban kizárólag szépeket illik és szokás mondani. Ezt azonban több okból sem teszem. Elsősorban azért nem, mert nagyon ledorongolna, nem volt bálvány, hanem ember, ember, akinek — uram bocsa’ - hibái is voltak. Bizony nem egyszer zengett a színház, ha fegyelmezetlenséget, hanyagságot tapasztalt. Pillanatok alatt észrevette az itt dolgozó „nem színházi embereket”, sohasem tudott megbarátkozni a munkaidő pontos betartásához ragaszkodókkal. És bizony, olykor kivételezett is —, érdekes módon mindig a legtehetségesebbekkel, a színházért élőkkel . . . Ám hangját nem csak a színházban, a beosztottakkal szemben emelte fel, hanem minden fórumon, ahol a szinház életéről, helyzetéről, volt szó. Színházról csak indulattal tudott beszélni, ezt néhányon zokon- vették, pedig sohasem személyekkel, hanem az általa képviselt ügy érdekében szállt vitába, s ez az ügy mindig a színház ügye volt.

Nyugdíjba vonulása utón is aktív rendezője maradt a színháznak, az idei évad elején sikerrel vitte színre Szabó Magda: Az a szép fényes nap című drámáját, s hetek óta készült már az új évadra, új bemutatójára. Azt szokták mondani az eltávozottakról, hogy második otthonuk volt a munkahely. Nógrádi Róbertról ez így nem igaz: neki első otthona a színház volt, melynek falaiba szelleme immár kitörölhetetlenül beleivódott.

Simon István