Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-13 / 161. szám
2 Dunántúli napló 1989. június 13., kedd NAGYVILÁGBAN Gorbacsov Bonnban Újabb tömeges letartóztatások Kínában PEKING: Utcaseprők takarítanak a Csungnanhaj, a KKP és az államtanács székháza előtt, amikor napok áta tart a diákmegmozdulások szervezőinek és résztvevőinek letartóztatása. MTI Telefotó Betiltották a független szervezeteket (Folytatás az I. oldalról) egy olyan listát, amely szovjet hadifogságban meghalt, 1500 II. világháborús német hadifogoly nevét tartalmazza. A Vöröskereszt ezt az első ilyen jeriegü szovjet intézkedést a megbékélés gesztusaként üdvözölte. A bonni szovjet nagykövetségen hasonlóképpen arról tájékoztatták a német katonasírok aondozására alakult szövetséget, hogy lehetővé teszik négy szovjetunióbeli német katonai temető meglátogatását a hozzátartozók számára. * Helmut Kohl szövetségi kancellár és Mihail Gorbacsov hétfőn megtartott első, négy- szemközti megbeszélésüket Gennagy// Ceraszimov szovjet külügyi szóvivő építő szelleműnek és barátinak nevezte. Geraszimov az esti órákban Hans Klein szövetségi miniszterrel, a bonni kabinet szóvivőjével közösen ismertette a tórgyafások tartalmát. Gorbacsovot személyes referense, Anatolii Csernyajev, Kohlt Horst Teltschik, a kancellár különleges tanácsadója kísérte el a kormányfő munkaszobájában folytatott tárgyalásokra. A felek részletesen taglalták a szovjetunióbeli reformpolitikát, illetve ennek kihatásait mind Keleten, mind pedig Nyugaton. A két államférfi egyetértett abban, hogy a szovjet nyitás további politikája szorosabb együttműködésre vezethet, túlmutatva a jelenleg még elválasztó akadályokon. Gorbacsov kiemelte az Egyesült Államokhoz fűződő jó kapcsolatok iránti különleges szovjet érdekeltséget. Kohl beszámolt a legutóbbi NATO- csúcstalálkozóról, s Gorbacsov nagy érdeklődést mutatott a kancellár arra vonatkozó véleménye iránt, hogy az amerikai kormány, főképpen pedig Bush elnök miként értékeli a változásokat, fejleményeket Keleten, elsősorban a Szovjetunióban. Mindketten megállapították, hogy a két nagyhatalom egymáshoz fűződő kapcsolatain kívül természetesen az európai fejlődés megkülönböztetett fontosságú. Ebben az összefüggésben pedig az NSZK kiváltképpen vonzó partner a Szovjetunió számára. Megelégedéssel nyugtázták, hogy már a mostani látogatás előkészületei is nagyon sikeresek voltak, és sor kerülhet egy nagyon jelentős, sőt történelminek mondott okmány, a közös politikai nyilatkozat aláírására. Klein szóvivő természetesnek mondotta, hogy a kancellár a kelet- és nyugat-európai kérdések taglalása közben szólott a német kérdésről is. „Mindkét , fél egyetértett abban, hogy ezt a fejlődést semmiféle destabilizációnak nem szabad megzavarnia sem az egyik, sem a másik oldalon." Kohl világossá tette, az NSZK-ncrk érdeke, hogy a jó kapcsolatokat ápolják minden európai KGST-országgal. Kifejtette azt is, hogy az NSZK érdekelt a gyors eredményekben a bécsi tárgyalásokon. Geraszimov szóvivő a tárgyalások légköréről és tartalmáról szólva növekvő kölcsönös bizalomról beszélt. Helmut Kohl hétfő este a bonni vigadóban díszvacsorán látta vendégül Mihail Gorbacsovot és kíséretét. A bonni vezető pohárköszöntőjében az államfőként első külföldi látogatására az NSZK-ba érkezett vendéget olyan politikusként köszöntötte, mint aki elszántan, céltudatosan vezeti az országában megkezdett politikai. gazdasági és társadalmi átalakítás' folyamatát. Ezzel ön példát mutat Közép- és Kelet- Európa más országainak is, egyúttal új utakat tár fel a szovjet kül- és biztonságpolitika számára — mondotta. A kínai közbiztonsági minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozott közleménye szerint Kína-szerte betiltották és törvénytelennek nyilvánították mindazokat a diákok és munkások által létrehozott, független szervezeteket, amelyek irányító és szervező szerepet játszottak az ellenforradalmi zavargásnak minősített, hazafias és demokratikus mozgalomban. Korábban hasonló rendeletet tett közzé a pekingi közbizton. sági hivatal és a városi tanács. A közlemény arra hívja fel a lakosságot, hogy. semmilyen formában ne vegyen részt az illegálisnak minősített szervezetek tevékenységében, és ne támogassa azok törvényen kívül helyezett vezetőit és tagjait. A minisztérium elvárja, hogy a lakosság feljelentést tegyen mincfazok ellen, akik részt vesznek az alternatív szervezeték tevékenységében, vagy elősegítik azt. A pekingi televízió hétfő esti híradójában újabb tömeges (etartoztatásokról számolt be Pekingben és a tartományi központokban. A televízió jelentéseiből kitűnik, hogy a letartóztatásokat egyebek között olyan fotó- és filmfelvételek segítségével hajtják végre, amelyeket az elmúlt hetek békés tüntetései alkalmával, majd ezt követően a hadsereg pekingi bevonulásának megakadályozását célzó, tömeges ellenállás során készítettek. * Megalakult a Nemzetiségi Kollégium Nemzetiségkutató intézet, illetve nemzetiségi minisztérium felállítására is hangzott el javaslat hétfőn a parlamentben, a Nemzetiségi Kollégium alakuló ülésén. Pozsgay Imié államminiszter, a testület elnöke elöljáróban emlékeztetett orra, hogy a Minisztertanács a Magyaror$zá- g:o -iiő nemzeti kisebbségek és a határainkon kívül élő magyarság helyzetének figyelemmel kísérésére és a velük való kapcsolottartás meghatározására döntött nemrég a kollégium létrehozásáról. Hangsúlyozta, hogy nem döntéshozó, hanem tanácsadó testületről van szó. Ezt a feladatot a legnagyobb nyilvánosság előtt kívánják folytatni. Mint mondta, csakis akkor végezhetik eredményesen munkájukat, ha módszeresen felkészülnek az előttük álló feladatokra. Ezért Pozsgay Imre olyan titkárság felállítására tett javaslatot, amely reprezentálná, hogy a kormány magas szinten kívánja képviselni a nemzetiségek ügyét. Sürgető feladatnak nevezte a kollégium munka- 'ervének, ügyrendjének elkészítését, és azt, hogy néhány fontos törvény előkészítésében véleményt alkosson a testület. Ilyen például a nemzetiségi, a be- és kivándorlásról szóló törvény, valamint a menekültügyi probléma. Az állammlniszter rámutatott, hogy a hazánkban élő nemzeti kisebbségek életében is új helyzetet jelent majd az alkotmányos jogállam megteremtése. Lengyel pótválasztások A lengyel államtanács hétfői ülése 33 új választókörzetet alakitott meg a koalíciós, (c LEMP és a vele szövetsé- gesl -ártok jelöltjei számára, mivel a parlamenti választások első fordulójában az országos listán indult 35 koalíciós jelöltből 33 nem kapott 51 százalékos többséget. Ez amolyan pótválasztás, ahol két jelölt — valószínűleg nem az országos listán kiesettek közül — fog versengeni a koalíció számára fenntartott mandátumokért. Tájékoztató a költség- vetési reformról (Folytatás, az 1. oldalról) politika, amely alapvetően a munkajövedelmek részarányának növelésére, s a szociális támogatósok hányadának csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Elkerülhetetlen az államháztartás teljes szanálása is. A pénzügyi kormányzat szerint az államadósságok jelentős részét az állami tulajdon reprivatizálásóval lehet leépíteni. A kiadások csökkenésével lehetővé válik a bevételek átalakítása is, s így elsősorban a vállalkozásokat terhelő adószint mérséklése. Jelenleg ez 51,5 százalék, amely három éven belül 10—15 százalék- ponttal csökkenthető. A lakossági adók szintje nem fog változni, de igazságosabb rendszer alakítható ki. - Az adófizetők jelenleg jövedelmüknek 32—35 százalékát kénytelenek a költségvetésnek befizetni. A személyi jövedelemadó korszerűsítése során szélesíteni kívánják az adózók körét, szűkíteni a preferenciákat, hogy az adókulcsok csökkenthetők legyenek. Megvizsgálták a családi jövedelemadó bevezetésének lehetőségét is. Ezt a pénzügyi kormányzat nem javasolja a parlamentnek. A jelenleginél lényegesen bonyolultabb rendszerre kellene áttérni, amely valójában a családok többségének nem lenne előnyösebb, mint a jelenleg alkalmazott személyi jövedelemadó átalakított, korszerűsített formája. AMFORA—MNNONPLAST MOANYAGARUHAZ AJÁNLATA: — PVC-lefolyócsövek, -nyomócsövek, csatornacsövek, hozzá tartozó idomok, — műanyag csatorna, hullámlemez, lambéria, függönykarnis, — PVC-padlók, -fóliák, — ládák, rekeszek, hordók, kukák, boxok, — PVC-ragasztók és háztartási műanyag áruk széles választéka. MOANYAGARUHAZ, PÉCS, VERSENY U. 3. TELEFON: 24-026 ■iPfffi-wnifi im ¥cv§isvss Dunkirque, „Dünkirchen”, Dunkerque Kent megyei útinapló (I.) Éjszaka fél kettő lehet. Nemrég hagytuk el a népte- len éjszakai Stuttgartot, hogy néhány órai pihenést, alvást követően folytassuk a több mint kétnapos utazást a francia határ felé. Saarbrücken után már világosban fogad bennünket a szánalmasan egyhangú lotharingiai táj, a francia „nagy alföld" előszobája. Reimsnél É-nak kanyarodik az autópálya, csaknem egyenest neki kontinens-végállomásunknak. DUNKIRQUE — betűzöm a térképen. A helynevek valahonnan ismerősek: Arras, Douen, Lille. Aztuán Dunkirque. „Dünkirchen" . . . 1940. május utolsó hetében. Iszonyatos utóvédcsaták színhelye ez a furcsa nevű város, most éppen 49 éve. Azon a tavaszon, amikor a villámháború, a „Blitzkrieg" jegyében Hitler csapatai alig egy hónap alatt szinte leradírozták a térképről Hollandiát, Belgiumot, É-Franciaor- szágot. Bekerítve, és május 10. és 24. között Dunkirque-nél egy keskeny földnyelvre szorítva a francia^ és angol haderők mgemaradt részeit, mintegy 350 000 katonát. Ide, erre a helyszínre érkeztünk du. 2 óra tájt. Van néhány óránk még a komphajóig. Egy ideig kódorgók a környéken, nézegetem a kikötő távoli életét; a dűnéket, a néptelen parkolót, a sirályokat. Élvezem a táj idillikus csöndjét. És keresek valami jelet. Valamit. Egy táblát, egy emlékkövet, akármit, ami a lassan félévszázados történelmi eseményre utal. Arra a — nem túlzás! - népi hőskölteményre, amely akkor és itt, ezen a helyen íródott be Anglia újkori történetébe. Amikor hadi-, kereskedelmi és más hajók mellett a lakosság sebtében előkapott vízijárművek százaival ingázott csaknem egy héten át a Csatorna vizén Dunkirque és Dover között a felettük tomboló légiharc közepette. Mintegy 200 000 angol és 120 000-nyi francia katonát mentettek ki a harapófogóból. Nagyjából azon az útvonalon, ahol mi most, délután 5-kor behajózunk egy hatalmas, Sally nevű exkluzív komphajóba a túlsó part felé. Emlékművet, táblát, történelmi megemlékezést ellenben, itt legalábbis, sehol ^iem láttam. Szomorkás hiányérzetem okán arra gondolok: milyen szép gesztus lehetne, ha őfelsége kormánya és a Francia Köztársaság kormánya közös emléktáblával örökítené meg Dunkirque történelmi emlékhelyét 1990-ben, az 50. évfordulón. Vagy méltó emlékművel. Itt az emlékhelyen, ahol naponta turisták ezrei fordulnak meg. Míg Sally - a túlsó partról jövet - kikötött, a kompállomás tágas előcsarnokában magyar népdalok gyöngyöztek szerte. A pécsi operakórus dalolt örömében, jókedvében, búcsúzóul a jó öreg kontinenstől. A kórus, amelyet elkísértem angliai útjára. Kedves, hangulatos percek. Az emberek mosolyognak, derűsen figyelik az ismeretlen nyelvű kórushangokat az emeleti büfé asztalainál. Mégis, ahogyan elhagyjuk - most mór angolul -: Dunkerque-et, nehezen szabadulok a történelmi csatahely nyomasztó súlyától. Lehet, hogy 50 év előtti eszmélő gyermekkorom teszi ezt. Az a néhány év, amelyben a mi életünk meghatározó élménye lett a II. világháború. Folkestone dél-angliai kikötő. Egy o sok közül. Tengerparti kisváros, Londontól olyan 80—100 km-nyire DK-re. Ottlétünk negyedik napján itt, ebben a kisvárosban hirdették a plakátok a Pécsi Operakórus koncertjét. Vasárnap déltájt érkezünk. Az idő enyhe, párás, az eső halkan permetezik. Amíg az együttes próbál, körülnézek. Körbejárva a főteret, akar- va-akaratlan, valami különös izgalom kerít a hatalmába; valamilyen strindbergi „mintha ezt már láttam, átéltem volna egyszer"-érzés. A fürdővároska centruma most is kedves üdülőhelyi hangulatot áraszt. Itt a Hotel Channel, előtte virágágyak; a „promenád" a zenepavilon; itt a Music Hall terasza a hatalmas gesztenyefákkal; amott a végeláthatatlan parti sétány a karcsú, szó- zadelős lámpaoszlopokkal. Föl - rémlenek, s mindinkább ismerőseim valahonnan. Lassan földereng: Eric Knight régen olvasott, emlékezetes regénye, a „Légy hű önmagadhoz" (This Above All) nagy valószínűséggel ezen a helyszínen játszódik 1940 májusában és nyarán . . . Bentről, a teremből kiszűrődnek a próba hangjai, felhangzik az Aida bevonulási kórusa. ünnepélyesen, szép vivőerővel árad az ismert melódia. Állok a széles teraszon. A tengert nézem, amely fölött éppen oszladozik a ködfüggöny. Mint akkor . . . Fölütve a könyvet, újra olvasom azt, amire a teraszon gondoltam: ..... A ködös idő két napig tartott. Ezen a két napon kimentették a brit hadsereget. Haditengerészeti egységek vagy privát vizijármű- vek — mindegy! Vontatóhajók, torpedórombolók, jachtok, halászbárkák, kirándulóhajók, evezős csónakok, kajakok — bármi, ami úszott a vízen. Átértek a túlsó partra, és elhozták az embereket - azután ismét oda-vissza járt ez a koldusflotta —, amíg az utóvéd tovább harcolt az ellenséggel. (...) Mert amíg tartott az ágyúzás, azt jelentette, hogy Dunkerque-ben az utóvéd még tartja magát (...) És egyszerre nagyon elcsendesedett minden. A nap pazarul sütött az üdülővárosra, beragyogta a gyönyörű tengeri fürdőhely üres pompáját, a parti sétányt, a díszes lámpaoszlopok töretlen hadseregét, a padok rendületlen zászlóaljait. Az ágyúk elhallgattak..." Erre gondoltam a teraszon. Benn, a teremben a győzelmi kórus utolsó taktusai csendültek föl: „Éljen a vezér, I Éljen a drága hős, / Hála néked nagy ég!..." (Folytatjuk) Wallinger Endre