Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-13 / 161. szám

2 Dunántúli napló 1989. június 13., kedd NAGYVILÁGBAN Gorbacsov Bonnban Újabb tömeges letartóztatások Kínában PEKING: Utcaseprők takarítanak a Csungnanhaj, a KKP és az államtanács székháza előtt, amikor napok áta tart a diák­megmozdulások szervezőinek és résztvevőinek letartóztatása. MTI Telefotó Betiltották a független szervezeteket (Folytatás az I. oldalról) egy olyan listát, amely szovjet hadifogságban meghalt, 1500 II. világháborús német hadi­fogoly nevét tartalmazza. A Vöröskereszt ezt az első ilyen jeriegü szovjet intézkedést a megbékélés gesztusaként üd­vözölte. A bonni szovjet nagykövet­ségen hasonlóképpen arról tá­jékoztatták a német katona­sírok aondozására alakult szö­vetséget, hogy lehetővé teszik négy szovjetunióbeli német katonai temető meglátogatá­sát a hozzátartozók számára. * Helmut Kohl szövetségi kan­cellár és Mihail Gorbacsov hétfőn megtartott első, négy- szemközti megbeszélésüket Gennagy// Ceraszimov szovjet külügyi szóvivő építő szellemű­nek és barátinak nevezte. Geraszimov az esti órákban Hans Klein szövetségi minisz­terrel, a bonni kabinet szóvi­vőjével közösen ismertette a tórgyafások tartalmát. Gorbacsovot személyes re­ferense, Anatolii Csernyajev, Kohlt Horst Teltschik, a kan­cellár különleges tanácsadója kísérte el a kormányfő mun­kaszobájában folytatott tár­gyalásokra. A felek részlete­sen taglalták a szovjetunió­beli reformpolitikát, illetve en­nek kihatásait mind Keleten, mind pedig Nyugaton. A két államférfi egyetértett abban, hogy a szovjet nyitás további politikája szorosabb együtt­működésre vezethet, túlmutat­va a jelenleg még elválasztó akadályokon. Gorbacsov kiemelte az Egye­sült Államokhoz fűződő jó kapcsolatok iránti különleges szovjet érdekeltséget. Kohl be­számolt a legutóbbi NATO- csúcstalálkozóról, s Gorba­csov nagy érdeklődést muta­tott a kancellár arra vonatko­zó véleménye iránt, hogy az amerikai kormány, főképpen pedig Bush elnök miként ér­tékeli a változásokat, fejle­ményeket Keleten, elsősorban a Szovjetunióban. Mindketten megállapították, hogy a két nagyhatalom egymáshoz fűző­dő kapcsolatain kívül termé­szetesen az európai fejlődés megkülönböztetett fontosságú. Ebben az összefüggésben pe­dig az NSZK kiváltképpen vonzó partner a Szovjetunió számára. Megelégedéssel nyugtázták, hogy már a mostani látoga­tás előkészületei is nagyon si­keresek voltak, és sor kerül­het egy nagyon jelentős, sőt történelminek mondott okmány, a közös politikai nyilatkozat aláírására. Klein szóvivő természetesnek mondotta, hogy a kancellár a kelet- és nyugat-európai kérdések taglalása közben szó­lott a német kérdésről is. „Mindkét , fél egyetértett ab­ban, hogy ezt a fejlődést sem­miféle destabilizációnak nem szabad megzavarnia sem az egyik, sem a másik oldalon." Kohl világossá tette, az NSZK-ncrk érdeke, hogy a jó kapcsolatokat ápolják minden európai KGST-országgal. Kifej­tette azt is, hogy az NSZK érdekelt a gyors eredmények­ben a bécsi tárgyalásokon. Geraszimov szóvivő a tár­gyalások légköréről és tartal­máról szólva növekvő kölcsö­nös bizalomról beszélt. Helmut Kohl hétfő este a bonni vigadóban díszvacsorán látta vendégül Mihail Gorba­csovot és kíséretét. A bonni vezető pohárköszöntőjében az államfőként első külföldi láto­gatására az NSZK-ba érke­zett vendéget olyan politikus­ként köszöntötte, mint aki el­szántan, céltudatosan vezeti az országában megkezdett politi­kai. gazdasági és társadalmi átalakítás' folyamatát. Ezzel ön példát mutat Közép- és Kelet- Európa más országainak is, egyúttal új utakat tár fel a szovjet kül- és biztonságpoliti­ka számára — mondotta. A kínai közbiztonsági mi­nisztérium hétfőn nyilvánosság­ra hozott közleménye szerint Kína-szerte betiltották és tör­vénytelennek nyilvánították mindazokat a diákok és mun­kások által létrehozott, függet­len szervezeteket, amelyek irá­nyító és szervező szerepet ját­szottak az ellenforradalmi za­vargásnak minősített, hazafias és demokratikus mozgalomban. Korábban hasonló rendeletet tett közzé a pekingi közbizton. sági hivatal és a városi ta­nács. A közlemény arra hívja fel a lakosságot, hogy. semmilyen formában ne vegyen részt az illegálisnak minősített szerve­zetek tevékenységében, és ne támogassa azok törvényen kí­vül helyezett vezetőit és tag­jait. A minisztérium elvárja, hogy a lakosság feljelentést tegyen mincfazok ellen, akik részt vesznek az alternatív szervezeték tevékenységében, vagy elősegítik azt. A pekingi televízió hétfő esti híradójában újabb tömeges (etartoztatásokról számolt be Pekingben és a tartományi központokban. A televízió je­lentéseiből kitűnik, hogy a letartóztatásokat egyebek kö­zött olyan fotó- és filmfelvé­telek segítségével hajtják vég­re, amelyeket az elmúlt hetek békés tüntetései alkalmával, majd ezt követően a had­sereg pekingi bevonulásának megakadályozását célzó, töme­ges ellenállás során készítet­tek. * Megalakult a Nemzetiségi Kollégium Nemzetiségkutató intézet, il­letve nemzetiségi minisztérium felállítására is hangzott el javaslat hétfőn a parlament­ben, a Nemzetiségi Kollégium alakuló ülésén. Pozsgay Imié államminiszter, a testület elnöke elöljáróban emlékeztetett orra, hogy a Mi­nisztertanács a Magyaror$zá- g:o -iiő nemzeti kisebbségek és a határainkon kívül élő magyarság helyzetének figye­lemmel kísérésére és a velük való kapcsolottartás meghatá­rozására döntött nemrég a kollégium létrehozásáról. Hang­súlyozta, hogy nem döntéshozó, hanem tanácsadó testületről van szó. Ezt a feladatot a legnagyobb nyilvánosság előtt kívánják folytatni. Mint mond­ta, csakis akkor végezhetik eredményesen munkájukat, ha módszeresen felkészülnek az előttük álló feladatokra. Ezért Pozsgay Imre olyan titkárság felállítására tett javaslatot, amely reprezentálná, hogy a kormány magas szinten kí­vánja képviselni a nemzetisé­gek ügyét. Sürgető feladatnak nevezte a kollégium munka- 'ervének, ügyrendjének elké­szítését, és azt, hogy néhány fontos törvény előkészítésében véleményt alkosson a testület. Ilyen például a nemzetiségi, a be- és kivándorlásról szóló törvény, valamint a menekült­ügyi probléma. Az állammlniszter rámuta­tott, hogy a hazánkban élő nemzeti kisebbségek életében is új helyzetet jelent majd az alkotmányos jogállam meg­teremtése. Lengyel pótválasztások A lengyel államtanács hét­fői ülése 33 új választókörze­tet alakitott meg a koalíciós, (c LEMP és a vele szövetsé- gesl -ártok jelöltjei számára, mivel a parlamenti választá­sok első fordulójában az or­szágos listán indult 35 koalíci­ós jelöltből 33 nem kapott 51 százalékos többséget. Ez amolyan pótválasztás, ahol két jelölt — valószínűleg nem az országos listán ki­esettek közül — fog versenge­ni a koalíció számára fenn­tartott mandátumokért. Tájékoztató a költség- vetési reformról (Folytatás, az 1. oldalról) politika, amely alapvetően a munkajövedelmek részarányá­nak növelésére, s a szociális támogatósok hányadának csökkentésére helyezi a hang­súlyt. Elkerülhetetlen az ál­lamháztartás teljes szanálása is. A pénzügyi kormányzat sze­rint az államadósságok jelen­tős részét az állami tulajdon reprivatizálásóval lehet leépí­teni. A kiadások csökkenésével lehetővé válik a bevételek át­alakítása is, s így elsősorban a vállalkozásokat terhelő adó­szint mérséklése. Jelenleg ez 51,5 százalék, amely három éven belül 10—15 százalék- ponttal csökkenthető. A la­kossági adók szintje nem fog változni, de igazságosabb rendszer alakítható ki. - Az adófizetők jelenleg jövedel­müknek 32—35 százalékát kénytelenek a költségvetésnek befizetni. A személyi jövede­lemadó korszerűsítése során szélesíteni kívánják az adózók körét, szűkíteni a preferenciá­kat, hogy az adókulcsok csök­kenthetők legyenek. Megvizsgálták a családi jö­vedelemadó bevezetésének le­hetőségét is. Ezt a pénzügyi kormányzat nem javasolja a parlamentnek. A jelenleginél lényegesen bonyolultabb rend­szerre kellene áttérni, amely valójában a családok többsé­gének nem lenne előnyösebb, mint a jelenleg alkalmazott személyi jövedelemadó átala­kított, korszerűsített formája. AMFORA—MNNONPLAST MOANYAGARUHAZ AJÁNLATA: — PVC-lefolyócsövek, -nyomócsövek, csatornacsövek, hozzá tartozó idomok, — műanyag csatorna, hullámlemez, lambéria, függönykarnis, — PVC-padlók, -fóliák, — ládák, rekeszek, hordók, kukák, boxok, — PVC-ragasztók és háztartási műanyag áruk széles választéka. MOANYAGARUHAZ, PÉCS, VERSENY U. 3. TELEFON: 24-026 ■iPfffi-wnifi im ¥cv§isvss Dunkirque, „Dünkirchen”, Dunkerque Kent megyei útinapló (I.) Éjszaka fél kettő lehet. Nemrég hagytuk el a népte- len éjszakai Stuttgartot, hogy néhány órai pihenést, alvást követően folytassuk a több mint kétnapos utazást a fran­cia határ felé. Saarbrücken után már világosban fogad bennünket a szánalmasan egyhangú lotharingiai táj, a francia „nagy alföld" előszo­bája. Reimsnél É-nak kanya­rodik az autópálya, csaknem egyenest neki kontinens-vég­állomásunknak. DUNKIRQUE — betűzöm a térképen. A helynevek valahonnan is­merősek: Arras, Douen, Lille. Aztuán Dunkirque. „Dün­kirchen" . . . 1940. május utol­só hetében. Iszonyatos utóvéd­csaták színhelye ez a furcsa nevű város, most éppen 49 éve. Azon a tavaszon, amikor a villámháború, a „Blitzkrieg" jegyében Hitler csapatai alig egy hónap alatt szinte lera­dírozták a térképről Hollan­diát, Belgiumot, É-Franciaor- szágot. Bekerítve, és május 10. és 24. között Dunkirque-nél egy keskeny földnyelvre szo­rítva a francia^ és angol had­erők mgemaradt részeit, mint­egy 350 000 katonát. Ide, erre a helyszínre érkez­tünk du. 2 óra tájt. Van né­hány óránk még a kompha­jóig. Egy ideig kódorgók a környéken, nézegetem a ki­kötő távoli életét; a dűnéket, a néptelen parkolót, a sirályo­kat. Élvezem a táj idillikus csöndjét. És keresek valami jelet. Valamit. Egy táblát, egy emlékkövet, akármit, ami a lassan félévszázados történel­mi eseményre utal. Arra a — nem túlzás! - népi hőskölte­ményre, amely akkor és itt, ezen a helyen íródott be Anglia újkori történetébe. Amikor hadi-, kereskedelmi és más hajók mellett a lakosság sebtében előkapott vízijármű­vek százaival ingázott csak­nem egy héten át a Csatorna vizén Dunkirque és Dover kö­zött a felettük tomboló légi­harc közepette. Mintegy 200 000 angol és 120 000-nyi francia katonát mentettek ki a harapófogóból. Nagyjából azon az útvonalon, ahol mi most, délután 5-kor behajózunk egy hatalmas, Sally nevű exkluzív komphajó­ba a túlsó part felé. Emlékművet, táblát, történel­mi megemlékezést ellenben, itt legalábbis, sehol ^iem lát­tam. Szomorkás hiányérzetem okán arra gondolok: milyen szép gesztus lehetne, ha őfel­sége kormánya és a Francia Köztársaság kormánya közös emléktáblával örökítené meg Dunkirque történelmi emlék­helyét 1990-ben, az 50. évfor­dulón. Vagy méltó emlékművel. Itt az emlékhelyen, ahol naponta turisták ezrei fordulnak meg. Míg Sally - a túlsó partról jövet - kikötött, a kompállo­más tágas előcsarnokában magyar népdalok gyöngyöz­tek szerte. A pécsi operakórus dalolt örömében, jókedvében, búcsúzóul a jó öreg konti­nenstől. A kórus, amelyet el­kísértem angliai útjára. Kedves, hangulatos percek. Az emberek mosolyognak, de­rűsen figyelik az ismeretlen nyelvű kórushangokat az eme­leti büfé asztalainál. Mégis, ahogyan elhagyjuk - most mór angolul -: Dunkerque-et, nehezen szabadulok a törté­nelmi csatahely nyomasztó sú­lyától. Lehet, hogy 50 év előtti eszmélő gyermekkorom teszi ezt. Az a néhány év, amelyben a mi életünk meghatározó él­ménye lett a II. világháború. Folkestone dél-angliai ki­kötő. Egy o sok közül. Tenger­parti kisváros, Londontól olyan 80—100 km-nyire DK-re. Ott­létünk negyedik napján itt, ebben a kisvárosban hirdet­ték a plakátok a Pécsi Ope­rakórus koncertjét. Vasárnap déltájt érkezünk. Az idő enyhe, párás, az eső halkan permetezik. Amíg az együttes próbál, körülnézek. Körbejárva a főteret, akar- va-akaratlan, valami különös izgalom kerít a hatalmába; valamilyen strindbergi „mint­ha ezt már láttam, átéltem volna egyszer"-érzés. A fürdővároska centruma most is kedves üdülőhelyi hangulatot áraszt. Itt a Ho­tel Channel, előtte virág­ágyak; a „promenád" a ze­nepavilon; itt a Music Hall terasza a hatalmas gesztenye­fákkal; amott a végeláthatat­lan parti sétány a karcsú, szó- zadelős lámpaoszlopokkal. Föl - rémlenek, s mindinkább is­merőseim valahonnan. Lassan földereng: Eric Knight régen olvasott, emlé­kezetes regénye, a „Légy hű önmagadhoz" (This Above All) nagy valószínűséggel ezen a helyszínen játszódik 1940 má­jusában és nyarán . . . Bentről, a teremből kiszű­rődnek a próba hangjai, fel­hangzik az Aida bevonulási kórusa. ünnepélyesen, szép vivőerővel árad az ismert me­lódia. Állok a széles teraszon. A tengert nézem, amely fölött éppen oszladozik a ködfüg­göny. Mint akkor . . . Fölütve a könyvet, újra ol­vasom azt, amire a teraszon gondoltam: ..... A ködös idő két na­pig tartott. Ezen a két na­pon kimentették a brit hadse­reget. Haditengerészeti egy­ségek vagy privát vizijármű- vek — mindegy! Vontatóha­jók, torpedórombolók, jachtok, halászbárkák, kirándulóhajók, evezős csónakok, kajakok — bármi, ami úszott a vízen. Át­értek a túlsó partra, és elhoz­ták az embereket - azután ismét oda-vissza járt ez a kol­dusflotta —, amíg az utóvéd tovább harcolt az ellenséggel. (...) Mert amíg tartott az ágyúzás, azt jelentette, hogy Dunkerque-ben az utóvéd még tartja magát (...) És egyszerre nagyon elcsen­desedett minden. A nap pa­zarul sütött az üdülővárosra, beragyogta a gyönyörű ten­geri fürdőhely üres pompáját, a parti sétányt, a díszes lám­paoszlopok töretlen hadsere­gét, a padok rendületlen zászlóaljait. Az ágyúk elhallgattak..." Erre gondoltam a teraszon. Benn, a teremben a győ­zelmi kórus utolsó taktusai csendültek föl: „Éljen a ve­zér, I Éljen a drága hős, / Hála néked nagy ég!..." (Folytatjuk) Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents