Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-07 / 124. szám

Vándor­táborok - fiataloknak A négy dél-dunántúli megyében városi, illetve megyei tanácsoknál, ifjú­sági és sportosztályoknál érdeklődtünk, milyen lehe­tőségeket tudnak nyújtani a fiataloknak, van-e szá­mukra elegendő, olcsó szálláshely. A somogyiak a simon- fai és a zselickisfaludi tu­ristabázisukra hívták föl a figyelmünket, ahol nem­csak a Somogybái érkező­ket látják szívesen, de az előzetes helyfoglalás aján­latos. Minden hónapban több túrót is szerveznek például a Zselicbe vagy a Desedára. Tervezik, hogy bővítik a sátorhelye­ket és a szomszédos me­gyékkel cserevándortóbo- rokat szerveznek. . Zalaegerszegen, ai al- sőerdői ifjúsági vándortá­bor május 15.-szeptember 15-ig fogadja a gyereke­ket, fiatalokat. Lehet sát­rat is vinni, de hatvan fő elszállásolására elegendő, villannyal felszerelt sátruk is van. Tolna megyében arról tájékoztattak, hogy a kö­zépiskolai kollégiumok egy részében lehet szállást kapni, a kollégiumok ál­talában valamelyik utazási irodával kötnek szerződést. A vándortáborok helyszíne a Sötétvölgyi úttörőtábor. Baranyában fejlődött a természetjárás és a diák­turizmus, 30 középiskolá­ban és 42 általános isko­lában alakítottak termé­szetjáró csoportokat, ame­lyek 2500 gyerek rendsze­res túróztatását biztosít­ják. A megyei természet- barát bizottság is szervez túraversenyeket. Az ide­genforgalomban résztvevő gazdálkodó szervezetek a központi ifjúsági kedvez­ményeken (utazási, turisz­tikai eszközök, felszerelé­sek kölcsönzése), túl is nyújt támogatást az ifjú­sági turizmusban résztve­vőknek. A Mecsek Tourist kempingjeiben 6 éves ko­rig nem kell szál lásd íjat fizetni, a 6-14 éveseknek diákigazolvány alapján ötven százalékos kedvez­ményt biztosítanak. A dol­gozó fiataloknak harminc­éves korig a területhasz­nálati és a szállásdíjból harminc százalék kedvez­ményt adnak a sikondai és az abaligeti kempin­gekben. A megyéből éven­te 1300 tanuló pihen a vándortáborokban, s a szünetben még számos más szaktáborba is lehet jelentkezni. Az ifjúság* és sportosztály elképzelései szerint az ifjúsági turiz­mus érdekében viszont nö­velni kell az olcsó száN löshelyek számát, s a Gu- bacsos kulcsoshóznól leg- alább harmincfős ifjúsági turisztikai bázist kellene kialakítani. Társadalmi megbízatása: az MSZMP Tolna megyei első titkára „Az igazság lesz a hatalom” Taggyűlések helyeit találkozások Ütaképes mozgalmi párttá kell tanni az MSZMP-t A diszkrét eleganciójú, nem hivalkodó szekszárdi pártszék­ház ajtaján berobban egy far- meros, pulóveres fiatalember: ő Jánosi György, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára — már egy hete. Első látásra dinamikus egyéni, ségét szavai sem cáfolják, sőt csak erősítik. Bemutatkozáskor a doktort nem mondjo neve elé. Kora harmincöt év. Diplo­mát. Debrecenben szerzett népművelésből, majd megfe­jelte ezt egy szociológiaival az ELTE-n. Első munkahelyes. Tanszékvezető főiskolai docens, s egyben a Kaposvári Tanító­képző Főiskola szekszárdi ki­helyezett tagozatának igazga­tóhelyettese.- Hogy miért vállaltam a jelölést? Mert szeretek . ■ az emberekkel beszélqetni, vitat­kozni, meggyőzni őket. A poli­tikai affinitás egyéniségemből adódik. Meq aztán arra is konkrét elképzelésem van, hogy hogyan lehetne ütőké­pes, mozgalmi párttá tenni az MSZMP-t.- Miért csak társadalmi megbízatásként vállalta el a megyei első titkárságot?- A társadafmasitott funk­ciót már a jelöléskor kikötöt­tem, a pártértekezlet küldöttei a szavazáskor ezzel tisztában voltak. Az ok összetett. A leg­fontosabb az, hogy szeretek ta. nítani. Ugyanakkor ezt a 18- 21 éves, igen őszinte korosz­tályt kontrollként szeretném megőrizni. A politikai csatáro­zásokban torzulhat az ember személyisége, ezért kell az el­lenőrzés! Ha netán előnytele­nül változni fogok, akkor azt a hallaatóimtól tudom meg először! És ami a legfonto­sabb, ezzel kellett volna kez­denem, hogy abba az új kon. cepcióba, amit én gondolok a meqvei oórtbizottsáqról, abba belefér, hogy az irányítás me­gyei felső szintjén társadalmi munkás legyen.- Hogyan tudja kétfelé osz­tani magát: a tanár és a po­litikus időben nem ütközik?- Ha meg tudom csinálni, amit szeretnék, akkor nem lesz ütközés. Majd kiderül. A két rugalmas időbeosztás jól ki­egészítheti egymást. Szerencsé­re a két intézmény közel van egymáshoz, így könnyen ingá­zom. Általában a délelőtt a főiskoláé, a délután és oz es­te a párté, de nincs ilyen erős időbeli elhatárolódás: mindig ott tartózkodom, ahol dolgom akad!- Az elmúlt hete volt az első munkahét a választás után. Mi a következő hét prog­ramja?- Megkezdem az alapszer­vezetek látogatását. Nagydo­rogra megyek először, mert oda hívtak. Mindenhova el­megyek, ahol beszélgetni akarnak velem, mert én erre helyeztem a hangsúlyt. A meg­csontosodott alapszervezeti munkát csakis így lehet szét­törni, laza napirendi pontok- kaK amibe a beszélgetés is belefér! — Akkor ezekre az összejö­vetelekre nem is jó szó a taggyűlés . .. — Valóban rossz a szó, mert inkább találkozásoknak nevez­hetők. Egyrészt a merev szer­vezeti struktúrának a szétrom- bolása is létkérdés: mert az eddigi rendszerből csakis az adódhatott, hogy a párttagok nem mozgalmi munkát végez­tek, hanem szervezeti életet él­tek. Vallom, hogy az adott problémára adott területen kell reagálni: például egy pártcsoport álláspontját képvi. selni állami, tanácsi szervezet, munkahelyi vezetőkkel szem­ben.- Amit mond, az nem zárja ki a gyáron, üzemen belüli pártéletet. Tehát ön nem je­lenti ki kategorikusan, hogy ki a lakóterületre?- Ezt nem szabad kijelente­ni, mert ezzel tönkretennénk a pártot. Bár alapkérdés, hogy a pozíciónkat hogyan erősít­jük meg a lakóhelyen, de le kell szokni az adminisztratív tollvonásol/ől, például, hogy ki a lakóterületre! Az elképzelé­sem az, hogy a nyilvántartás területileg történjen, a politi­kai munka viszont a munka­helyen folyjon. Egy pórtcso- portba az azonos helyen dol­gozók tartozzanak és rugal­masan reagáljanak az adott problémákra, képviseljék a párt álláspontját, gyakorolja­nak politikai nyomást például egy rossz vállalati döntés ese­tén.- Ez a pártcsoport nagyio­kú önállóságát feltételezi.- így igaz. És hozzáteszem, a hatalom nélküli pártcsoport erejét az adja, hogy mögötte emberek állnak, tehát az igaz. ság lesz a hatalom! És ek­kor az MSZMP is úgy műkö­dik, mint minden normális po­litikai szervezet: reagál a neu­ralgikus pontokra és politikai nyomást gyakorol a képviselt emberek nevében.- Hogyan képzeli a tagfel­vételt? Nyitottabb lesz az MSZMP? Az a véleményem, hogy mindig az adott szervezeti egységnek kell erről döntenie, annak, amelyikbe belépni szándékozik oz illető. A fe- qvelmi ügyeket is hasonló ru­galmassággal kell kezelni.- Mi lesz a megyei pártbi­zottság szerepe?- Mozgalmi jellegű irányító centrummá válik, politikai szol- aáltatásokat végezve az alap- szervezetek felé és politikai nyomást gvakorolva felfelé. Ugye mondanom sem kell, hoav ez éppen ellenkezője az eddigi gyakorlatnak!- Tolna megyében megala­kult az Ellenzéki Kerekasztal. Mi ehhez a viszonyuk?- Kiderült, hogy a véle­ményegyezés olyan nagymérté­kű, hogy emiatt szeretnénk be­kapcsolódni mi is a kerékasz­talba! A lakosságot érintő problémák megoldását együt­tesen fellépve, politikai nyo­mást gyakorolhatunk a közös célért, a .lakosság érdekeinek érvényesüléséért. —- Visszatérve az ön szemé­lyéhez. Jut-e ideje a magán­életre?- Erre én nem tudok vála­szolni. A feleségem inkább . . . Azt viszont állíthatom, hogy a tudományos munkára sajnos nem lesz időm. Három éve jelent meg a szórakozás szo­ciológiai oldalát feszegető könyvem, a második kötet is kétharmadban elkészült, a be­fejezés és a tervezett harma­dik kötet egyelőre csak ólom.- A teherbírás lelsö korlát­ja hol van?- Most majd kiderül. Rá­adásul új szakot indítunk ez év őszétől a főiskolán: Ma­gyarországon elsőként meg­kezdjük a szociális munkások képzését. Tehát feladat az lesz ... L. Csépányi Katalin Üzletek a Fogathajtó­vb Balaton­nagybereken Több mini- tízezer nézőt várnak Óriási harc folyt a kettes fo­gathajtó világbajnokság ren­dezési jogáért tavaly március­ban - lengyelek, franciák ke­mény ellenfélnek bizonyultak. Végül is, hosszúra nyúlt vita után a FEI (a Nemzetközi Lo­vasszövetség), úgy döntött, hogy az 1989. évi fogathajtó- vb Balatonfenyvesen lesz. A helyszín melletti döntő érv, a Balaton volt: a tó nevének ki­mondása után, a FEI illetéke­sei, egyöntetűen szavaztak a magyarországi vb-re. — A FEI technikai ellenőr­nek a lengyelek fogathajtó szakbizottságának elnökét ne­vezte ki, aki valószínűleg igen szőrös szívű lesz a pályaátvé­telnél. - mondja Sütő Ödön, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság vezérigazgatója, a Magyar Lovasszövetség fogat­hajtó szakbizottságának elnö­ke. - így legalább biztos, hogy nem lesz óvás! A fogathajtó vb időpontja augusztus 24—27., de a lelátó­építés mór a végéhez közele­dik a Bázis Déldunántúli Épí­tőipari Vállalat jóvoltából. Kell is igyekezni, ugyanis egy nagy ötlet alapján, a tribün alatti részt, kilenc egységből álló üzletsornak alakítja ki a pá­lyatulajdonos, a Balatonnagy­bereki Állami Gazdoság Még meg sem hirdették a bolt-, il­letve szolgóltatóhelyeket, de mór harminchaton jelentkeztek a nyolc helyre. A kilencedik helyiséget megtartja az állami gazdaság, mert ennek haszno­sítására megvannak a konkrét elképzelések: kamionos pihenőt csinálnak itt a későbbiekben. A vb ideje olatt tizenkétezer embert kell kiszolgálni — ehhez a tömeghez épülnek meg a szükséges mellékhelyiségek. Az építmények utólagos hasznosí­tása, egy kamionos pihenővel megoldódna - ezt találták ki a gazdaságnál. A kamionosok olcsó éttermet, zuhanyzót ve­hetnek igénybe, az éjszakát a járműben töltik, de a parkoló­hely zárt, elkülönített, védett terület - a mostani vb me- legitöpályájón - lesz. De térjünk vissza a vb -re. Nemcsak sok látogatóra szá­mítanak a rendezők, hanem jó­pár lóra. is. A versenyben, a saját lovaikon kívül, mintegy tribün alatt másfélszáz vendégló vesz részt, valamint ugyanennyi műsorozó ló érkezik. Az elhelyezésükre mobil boxokat szereznek be. A fogathajtó-vb -re látogató nézősereg kiszolgálásáról étke­zősátrakban gondoskodnak; hal-, vad-, birkaételeket, pe­csenyéket egyaránt kinálnak. Mindezt önerőből oldják meg, mert a vendéglátást ki nem adják a kezükből semmi pénz­ért! Az állami gazdaság dol­gozói, mind a kilencszázan, igen büszkék a vb-rendezésre: Sütő Ödönnél már sokan je­lentkeztek közülük, hogy részt kivánnak' venni, vagy a kiszol­gálásban, vagy a sütés-főzés­ben, vagy a jegykiodásban. A nevezési határidő még nem járt le, de a kanadai, svájci, svéd, belga, osztrák fo­gathajtók mór lefoglalták a szállást is.- Miből állják a lelátóépité- si és az egyéb kiadásokat? - kérdezem a vezérigazgatótól. — Egyelőre hitelekből. De állítom, hogy bejön oz ára. Egy holland kakaógyár például, már azért elvállalta a szponzo­rálást, mert be akar kerülni a magyar piacra csokoládé-alap­anyaggal. De mi is tulajdonképpen a fogathajtás, miért mondják ir­galmatlan, embert-lovat próba-, re tevő sportnak? Mert egyik nap elegánsan kell megjelen­niük, ■ engedelmeskedniük kell a lovaknak, másnap több, mint harminc kilométert tesznek meg időre terepen, akadályokkal a végén, a zárónapon a pályán folyik az akadályverseny: húsz ckadály között kell elmenni — autós nyelven szólva, kicenti- zett helyen! A házigazdák a versenyben sem esélytelenek. A Balaton­nagybereki Állami Gazdaság hajtói közül, Molnár János nyer­te • a kisbéri összesített ver­senyt április végén, Kiss Zoltán harmadik lett, s ugyanő a pontgyűjtésben is nyert, holt­versenyben. A megnevezette­ken kívül, Magyarországnok van vagy félszói szuper hajtója! A bőség zavara miatt nem köny- nyű feladat kiválasztani a három csapattagot és az öt egyéni indulót. I. Cs. K. fi Balokany Kollégám egészen felvilla - ^Tozódik, s időnként göcög- közbenevetve mond}a, mondja, mondja . . . Hogy ak­kor - az ötvenes évek máso­dik felében -, a Bolokányt még gyakorta hívták Balikón- nak, de ligetnek mindkét eset­ben, s hogy játszott ott a Mat­róz kocsmában egy zenekar, amely - tekintettel a liget ten­gernek aligha nevezhető tavá­ra -, természetesen kék-fe­hér, keresztbe csikós trikóban, motrázsapkábon nyúzta a sramlizenét, fejük felett az óceánjáró hajókon használa­tos mentőövvel. .. Hogy ugyan állandóan lógatták ott zsinór­jaikat a pecások, de halat fogni sose látott.. . hogy ott szokták rendezni a Vidám vásárt, ahof - akinek volt szakszervezeti utalványra ve­hette meg a mosógépet, a csőbútort... Ez az egész liget hajdaná­ban egy hatalmas gödör volt. Egy agyagbánya, amely a török kivonulása utáni építke­zések során mélyült, s telt meg vízzel. A tó persze tetszett a vá­rosatyáknak, rendszeresen tisz­tították is, a fenekéről kikotort iszapot a közepén halmozták fel, s lett ebből egy sziget, a szigeten idővel kellemes kis ,,korcsmahivatal". Azután jött a vasút, a megépített töltése, amely radikálisan csökkentet­te a tó területét. De m'ég akkor is liget volt ez, amikor a matróztrikósok ze­néltek. A muzsikájukat foszlányokká tépte már oz idő. a tó is egé­szen összezsugorodott. Beton­teknőben agonizál, időnként az összes hala fehér hasával az égnek fordulva, döglötten ring a víz felszínén. A halakat egyébként a horgászszövetség megyei intézőbizottsága rakta a kis tóba, s rendezhetett Így kissrácoknak itt horgásztábort, de amióta halódik a Balo- kány-tó - talán azért, mert több gazdája is van, s Így egy se . . . -. nem vállalkoznak újabb telepítésre. A sziget, a Matróz-kocsma után — lehet —, búcsút kell venni hamarosan a tavacská­tól is. Persze, messze vannak már azok a városatyák is, akik oly nagyon megbecsülték a Balo- kóny-ligetet. Mondhatnánk: von a mostaniaknak épp elég gondja! így igaz. De a pécsi polgároknak is. S ezektől kis időre megszabadulni: évszáza­dos találmány egy szép liget­ben tett séta. M. A. vasamapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents