Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-06 / 123. szám

1989. május 6., szombat Dunántúli napló 7 •' • A DN politikai vitafóruma Magyarország alkotmányáról Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának állásfoglalása------------- ------------------- » -------------------------------- A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI INTÉZMÉNYRŐL Az M SZMP Baranya Megyei Bizottsága, a jog és vá­lasztáspolitikai munkabizottsága előterjesztése alapján — az MSZMP Központi Bizottságának felkérésére, a megyé­ben lezajlott pártviták tapasztalatai alapján — Magyaror­szág alkotmánya szabályozási koncepciójáról szóló állás- foglalását legutóbbi ülésén fogadta el. Az alábbiakban részleteket közlünk az állásfoglalásból.----------------------------------* -—-------------­Hí vják össze a kongresszust! Az MSZMP JPTE hallgatói alapszervezete a szerkesztő­ségünkhöz küldött levelében csatlakozását jelentette be a Sopiana Gépgyár pártalapszervezetének hozzájuk eljutta­tott felhívásához, melyben a rendkívüli pártkongresszus ösz- szehívását kezdeményezik, s egyben az ország valamennyi párta lapszervezetét felhívják, hogy támogassák a kezde­ményezést. A JPTE pártalapszervezete nyilatkozata szerint a rendkí­vüli kongresszus összehívását többek között szükségessé te­szi a megváltozott politikai helyzetnek megfelelő reform- és választási program kidolgozása, a szervezeti szabályzat megérett módosítása különös tekintettel a platformszabad­ság kérdésére. Véleményük szerint meg kell vizsgálni a munkahelyi szerveződésről a lakóterületre való áttérés le­hetőségét is. További következetes intézkedéseket kell hoz­ni az állam és a párt szétválasztására, ki kell alakítani az MSZMP és a különböző politikai pártok viszonyának, lehetséges együttműködésének alapelveit. Meg kell válasz­tani a kongresszus új programjának végrehajtására alkal­mas pártvezetést. A szociáldemokrácia százéves tapasztalatai A felezővonal közelében Az új alkotmánynak a ma­gyar történelem egészén kell alapulnia. Ugyanakkor szüksé­ges az, hogy időtálló legyen, a jövőbe mutató, reális célo­kat és folyamatokat is fel kell vázolnia. Ily módon mozdít­hatja elő a tulajdoni viszo­nyainkban, a gazdasági és po­litikai rendszerünkben elindult demokratikus kibontakozást, a társadalmunk továbbfejlődését célzó reformfolyamatot. Az új alkotmányban meg kell jeleníteni azokat az érté­keket, melyek összhangban állnak a társadalom szocialis­ta fejlődési irányával úgy, hogy az egyben a szabad, független és demokratikus államrendünk jellemzője le­gyen. Ugyanakkor a szocializ- mus definícióját vagy új jövő­képét nem várhatjuk el az alkotmányunktól, és az sem Az alkotmány nem mondhat le a társadalmi, gazdasági és politikai rend átfogó szabályo­zásáról. Az alkotmányozás po­litikai és jogalkotási folyamat, s éppen ezért az MSZMP tag­ságának, de a társadalom más politikai csoportjainak gondolkodásában is az egyik legfontosabb kérdés az e fe­jezetbe foglaltak tartalma. A népfelség elvének alkotmány­ba foglalása, - illetve a ha- talorrímegosztás kinyilvánítása a demokratikus berendezkedés alapvető feltétele kell hogy le­gyen. Történelmi és politikai okokból egyaránt az államfor­ma megnevezésének a „nép- köztársaság" megfogalmazást javasoljuk. Ugyancsak ilyen okokból kí­vánatos rögzíteni az államha­talmi ágak elválasztásának el­vén .kívül azt is, hogy sem a pártok, sem más társadalmi szervezetek közhatalmi jogo­sítványokkal ne rendelkezhes­senek. A politikai rendszer le­írásakor utalni kell arra a lei hetöségre, hogy az alkotmány módosítását célzó — minden alkotmányosan szabályozott módon tevékenykedő — politi­Az emberi és állampolgári jogok alkotmányba foglalt ka­talógusa közvetlenül a társa- dalpii-politikai-gazdasági rend után kerüljön meghatározásra. Az alapjogok biztosításához azonban nem elegendő az szükséges, hogy az alkotmány különböző fejezeteiben több­ször visszatérjen társadalmi, állami, illetve szervezeti kere­tek, intézmények jelzöjeként. Az új alkotmány szükséges­ségét az alkotmányos állam­rend és társadalmi berendez­kedés, az emberközpontú ha­talomgyakorlás alkotmányossá­gának alapelveit, az emberi és állampolgári jogok fontos­ságát hangoztatni kell. Legyen utalás az új alkot­mány össznemzeti egységet, közmegegyezést célzó felada­tára, valamint a szomszéd or­szágokkal és a világ népeivel való békés, alkotó együttmű­ködés támogatására, az em­beriség fejlődését szolgáló vi­lágfolyamatokban való részvé­telünkre, azok támogatásá­ra is. kai szervezet működése legá­lis, hiszen a nem „kizáróla­gos" hatalomra törekvés az érdekérvényesítés megvalósítá­sának eszköze. A jogalkotás legfontosabb elveinek alkotmányos szabá­lyozása fontos kelléke a jog- államiság ismérvének, ezért ennek kifejezésre juttatása is feltétlen indokolt. Az alkotmány rögzítse, hogy az állam van a társadalomért, a népért, a népszuverenitás elvéből következően annak eszköze. Az alkotmány hatá­rozza meg az államnak a tár­sadalommal kapcsolatos fel­adatait és felelősségét, bizto­sítsa a társadalom tagjai szá­mára a széles körű beleszólás és önigazgatás lehetőségét. A tulajdonformák egyenran­gúságának deklarálása mel­lett szükséges kimondani a közösségi tulajdonformák meg­határozó jellegét. Pontosab­ban célszerűbb leírni az állam gazdaságpolitikai feladatait, a piacot befolyásoló szerepét. Meg kell teremteni az állami tulajdon kül- és belföldi fel- használása hatékony ellenőr­zésének lehetőségét. alkotmányi rögzítés. Ezért csak olyan jogok fogalmazódjanak meg, amelyeknek • biztosítható az érvényre juttatásuk, rendel­kezésre állnak, vagy megte­remthetők a jogi és anyagi garanciák. Indokolt a köztársasági el­nök intézményének bevezetése. Váljék érdemi tényezővé a ha­talmi jogkörök megosztásá­ban. Ezért a reprezentatív fel­fogása nem támogatandó, de a túl erős köztársasági elnöki szerepkör sem javasolt, mert ezzel az Országgyűlés hatal­mát korlátozhatná. Tehát Ma­gyarországon a közepesen erős elnöki hatalom megte­remtése az indokolt. A köztársasági elnököt a választópolgárok közvetlenül válasszák és megbízatásának Továbbra is az egykamarás országgyűlés fennmaradása in­dokolt. Ugyanis csak kellően politizálódott érdekek integ­rációs fórumaként működhet, mert különben nem képes a döntéseihez szükséges érdek­integrációt elvégezni. Az országgyűlési választások tegyék lehetővé - a népszu­verenitásnak és a pluralizmus­Az új alkotmány fontos té­nyezője az alkotmánybíróság. E testület ne legyen része a bírósági szervezetnek, önállóan működjön, az állami hierar­chiában jelentős hatalmi té­nyező legyen. A parlamenti hatalom korlátjaként töltse be szerepét, önálló helyet foglal­jon el az állami szervek rend­szerében, s ne a parlament szerveként funkcionáljon. A koncepcióba illeszkedik, hogy legyen egy olyan független bí­rói fórum, melynek alkotmá­nyossági ellenőrző jogköre a parlamentre is kiterjed. A bírósági szervezet szüksé­ges átalakítását az új alkot­mány megalkotásáig indokolt elvégezni, különös tekintettel a közigazgatási bíráskodás bevezetésére. Ezt követően — az új alkotmány szellemé­Az alkotmány nem- nélkü­lözheti az önkormányzatok lé­nyegi szabályozását, valamint azt sem, hogy a tanácsokról, vagy inkább az önkormányza­tokról szóló tételeket törvény­ben kell rögzíteni. A rendező elvekkel összhangban a ta­nácstestület az önkormányzati jogokkal rendelkező lakosság képviseleti szerve, amely ki­terjedt és garantált önálló­sággal oldja meg az életkö­rülmények javítását célzó fel­adatokat, köztük az állami jellegű feladatokat. Az alkot­mány tegye lehetővé, hogy a tanácsok jogilag is garantált tényleges gazdasági önálló­sággal rendelkező önkormány­zatokká váljanak. időtartama ne egyezzen meg az országgyűlési választások ciklusával. Ezt a funkciót egy­más után két alkalommal ne tölthesse be ugyanaz a sze­mély. Kívánatos, hogy szemé­lyére az Országgyűlésben kép­viseleti joggal rendelkező tár­sadalmi szervezetek mellett meghatározott számú választó- polgár is tehessen javaslatot. Indokolt bevezetni az al­elnöki funkciót is. Nem helyes az a szabályozási elv, misze­rint feladatkörét helyettesítő­ként az Országgyűlés elnöke is elláthatja. nak megfelelően — az állam­hatalomért folyó szabad és demokratikus versenyzést. A kormányzati munka haté­konyságának növelése az erős parlamenti, erős kormány kon­cepciójának kifejezésre jutta­tásában érhető el. Ezt az alkotmány tervezett szabályo­zósa megfelelően végzi el. Az MSZDP pécs-baranyai szervezete alakuló ülésén az alapitó tagok az ideiglenes szervező bizottság elnökének Kövesi Bélát, ügyvezető elnö­kének pedig dr. Angyal Ottót választották meg. A megalakulást az a körül­mény tette lehetővé, hogy 1989. január 9-én, az MSZDP veze­tősége bejelentette a Szociál­demokrata Párt jogfolytonosság alapján történő működését. A megalakulás tényének ki­nyilvánításával, olyan potenciá­lis politikai tényező folytatja tevékenységét, amelynek nyíl­tan vállalnia kell a nyomás­gyakorló politikai párt szere­pét. A nyomásgyakorlás szere­pét egyaránt vállalni kell az MSZMP, valamint az alternatív szervezetek irányában is. A Szociáldemokrata Párt tár­sadalmi súlyát a nemzetközf és hazai szociáldemokrácia több, mint 100 éves gyakorlati és elméleti tapasztalata ala­pozza meg. A szociáldemokrá­cia történelmi reálfolyamatok megismerésében, értékelésében és a célok kitűzésében, jelen­tős érdemeket szerzett. Külö­nösen értékesnek tekinthetők a türelemre és toleráló képes­ségre épülő módszerek alkal­mazása. Természetesen a történelmi helyzetek helyes ér­tékelése, az események, törté­nések valóságos mozgatórugói­nak megismerése, bonyolult fo­lyamat eredménye, amely nem mentes a tévedésektől. Véleményem szerint a szoci­áldemokrácia okult a múlt hi­báiból és eredményesen járul­hat hozzá a társadalmi, gaz­dasági haladás kibontakozta­tásához. A társadalmi, gazda­sági haladás felé olyan úton lehet eljutni, amely annál szé­lesebb lesz, mennél több de­mokratikus erőt lehet mozgósí­tani. A jelzett úton a Szociálde­mokrata Pártnak a felezővonal közelében kell haladni, kellő távolságot tartva valamennyi politikai eiőtől. Ez következik abból a körülményből is, hogy az MSZDP a történetisége, a világ szociáldemokrata pártjai­hoz fűződő kapcsolatai miatt sem tekinthető marginális párt­nak, nosztalgia pártnak, vagy szatelit pártnak. A Szociáldemokrata Pártnak elemi érdeke fűződik a reform- folyamotok következetes folyta­tásához, a társadalmi rend, rendezettség fenntartásához, a minden oldalú, demokratikus fejlődés állami organizatórikus eszközökkel történő segítésé­hez. Természetesen a Szociál­demokrata Párt potenciális nyomásgyakorló pártként törté­nő értékelés feltételezésen alapul. Tényleges társadalmi szerepét, súlyát, a közeljövő választásainak kell meghatá­rozni. A politikai rendszer demok­ratizmusa, reformja, szükség­szerűen megköveteli valameny- nyi tisztességes, becsületes em­ber cselekvő, aktív közéleti magatartását. A jelzett köve­telmény megértéséhez, alkal­mazásához és alkalmazhatósá­gához, a reálfolyamatok felis­merése mellett, határtalan tü­relemre és toleranciára van szükség. Dr. Angyal Ottó AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL, A BÍRÓSÁGI ÉS AZ ÜGYÉSZ! SZERVEZETRŐL AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL ÉS A VÁLASZTÁS RENDJÉRŐL ben - induljon az igazság­szolgáltatásnak a koncepció­ban leirt alapvető reformja, figyelemmel a bírói független­ség törvényes' garanciáinak fokozott kiépítésére és ezzel párhuzamosan az új, haté­kony bírósági szervezet kiala­kítására. Az ügyészi szervezetnek az átalakított államszervezeti rendszerben elfoglalható he­lyét, korszerű szervezeti for­máját, hotóskörét és felada­tait az új alkotmányban indo­kolt rögzíteni. Az ügyészség csak a végrehajtó hatalomtól és a bírói szervezettől elkülö­nülten és önállóan működve képes szolgálni azokat a tö­rekvéseket, amelyek a korsze­rű jogállamiság megvalósítá­sát célozzák. Megyei szinten egyelőre számolni kell a tanácsi testü­letekkel. Szükség van a tele­pülések és a megyén belüli térségek felzárkóztatásának, a helyi tanácsoknál jelentkező lakossági szükségletek kielégí­tésének koordinálására, ered­ményes szervezésére. Képvi­seljék a központi hatalom irá­nyában a terület érdekeit és legyenek keretei a területen belüli érdekellentétek feloldá­sának. Mondja ki az alkotmány, hogy azokon a településeken, ahol tanács nem működik, az elöljáróság gyakorolja a he­lyi lakosságot megillető ön- kormányzati jogosítványokat. MAGYARORSZÁG TÁRSADALMI - POLITIKAI - GAZDASÁGI RENDJÉNEK ALÄPELVEIRÖL AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKRÓL AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL ÉS A KORMÁNYRÓL Magyar­ország Dr. Harcos Ottó szivemből szólt, s remélem, még több millió magyar szívéből. Fel sem merülhet, hogy „mi le- 9yen hozónk neve", hiszem, ahogyan ő írja, van neve ezer éve: MAGYARORSZAG. Ezt megtartani, megőrizni köteles­ségünk. őszintén gratulálok, bogy ezt ilyen jól megfogal­mazta, és feltétlenül fontos­nak tartom, hogy az Ország­hoz elé felterjesszék. Az „öt­let" kézenfekvő, logikus, ha éppen „Kolombusz tojása” — °z is jó gondolat volt. Ma­gyarországon éltünk és élünk akkor is, ha azon belül sok minden változik. Dr. Konkoly Thege Aladár Nemrégiben (életemben először), részt vettem az MSZMP Pécs Városi Bizott­ságának ülésén. Az elhang­zottakról hivatott sem va­gyok, nem is kivonok beszá­molni, avagy kommentárt fűzni bármely ott tárgyalt kérdéshez is. Ami e rövid jegyzet megírására készte­tett, az egy lényegtelennek tűnő probléma, a „megszó­lítás". Konkrét kiváltó oka pedig oz volt, hogy többen „furcsán néztek rám (le­het, volt aki fel is szisszent), amikor a címben megjelölt keresztnevén szólítván az egyik „prominens” résztve­vőt, kezdtem hozzászóláso­mat, s később - más kollé­gáimmal együtt -, a többi, általunk (ti.: az adott na­pirendi ponthoz meghívot­tak), ismertekkel is „így bán­tunk el”. Tény, hogy kilógtunk o sorból, hiszen csak az idő alatt, amíg mi részt vet­tünk az ülésen, legalább százszor hongzott el az X.,- Z., K. elvtárs megjelölés. (Elvtársnő azért ritkábban, mert nők e testületben sem igen találhatók. Nekik ez utóbbi titulus dukálna.) Tisztelt Pártbizottsági Ta­gok! Világos, hogy Ti (illet­ve önök), elvtársak vagy­tok, de ezt egy munkatestü­let ülésén talán nem kellene percenként hangoztatni. Tu­dom, nem „a hogyan is szólítsalak" dönti el, hogy milyen eredményes, hatékony p bizottság munkája. De ta­lán ez is közrejátszott ab­ban, hogy merevnek, néha feszültnek, hivatalos(kodó)­nak, o formákhoz a kelleté- nél jobban ragaszkodónak éreztem nem is amit, hanem ahogy mondtátok. Nem ta­pasztaltam vitalitást, pezs- 9ést, élénk eszmecserét, egyéni érvek csatáját, érde­kek harcát köztetek elvtórsak, kik közül jó néhányotokkal tudom, én is elvtárs vagyok. Azok is így tették személy­telenné a másikhoz fűződő kapcsolatukat, akik a szünet- 'BY szóltak1 a má­sikhoz: „idefigyelj, apafej"! De visszamentek, s (meg­igazítván nyakkendőjüket), k®zdték mondanivalójukat: „N elvtárs hozzászólásához kapcsolódva . .." Azt sem tu­dom persze, hogy mennyire ismeritek, becsülitek „a mási­tegezésre áll a szám . . .), hogy találkoz­tatok-e már, mondjuk „fe­hér asztal mellett”, családi esten, hogy emberi, polgár­társi viszonyotok milyen egy­máshoz, kikkel közös plat­formot vállaltatok. Komoly problémáról (a város, de néha az ország életében is sorsdöntőkről), volt, s van mindig is szó itt, és a többi párttestületi ülé­seken. De - s ez teljesen független mindenféle meg­újulástól, másként, más stí­lusban is lehet vitázni, s annak eredményeként dön­tést hozni. És (abban a „műhelyben", melynek mun­kásai vagytok, s mely - úgy hírlik elkötelezte magát a párt reformszárnya mellett), jobbizűen is lehetne, ha úgy nozza a pillanat, éppen föl­nevetve, Csapatmunkában, közösségként - dolgozni. Kedves Szelestey elvtárs, Varga elvtárs, Koltai elv­társ, ugye nem haragusztok, (ha netán legközelebb megint meghívtok egy ilyen ülésre), én, mint ahogy az évtizednyi idő óta meg- és kipróbált kollegáris-baráti kapcsolatunkban mindig: Gyurinak, Jenőnek és Dé- nesnek szólítalak majd ben­neteket. S, ha netán ugyan­azon az ülésen részt vesz Ormos elvtársnő (az MSZMP KB tagja), őt pedig, mint ahogy eddig, akkor is ezen a szép nevén: Máriának szó­lítom, s meg is sértődnék, ha ő nem úgy válaszolna, hogy üdvözlöm, Feri. Gondoljátok meg elv-tár­sak! Csefkó Ferenc Mária, elvtársnő? kot" (hiába, I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents