Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-06 / 123. szám

1989. május 6., szombat Dunántúli napló s A pécsi bőrgyáriak kapcsolatépítése szovjet partnervállalatokkal Újra és újra neki kell futni... Segítség a bőrgyártás és bőrfeldolgozás korszerűsítésében - üzleti alapon Taize titkai A hazai bőriparnak, benne a Pécsi Bőrgyárnak, immár létkérdéssé vált az alapanyag­ellátás, a hazai kínálat szűkös és véges, a külföldi - folya­matosan dráguló -, nyersbő­rökért viszont kemény valutá­val kell fizetni. Ennek viszont köztudottan híjával van a gaz­daság, így akik meg akarnak élni és előremenni, merőben új beszerzési források után néznek. így fordult a figyelem o Szovjetunió felé. Kölcsönösen I 9f II előnyős A beszerzések több csatornán is megindultak. Egyrészt an­nak révén, hogy több hazai cipőgyár is - köztük a buda­pesti Minő Kft., melynek rész­vényese a Pécsi Bőrgyár is-, részt vesz a szovjet cipőgyárak •rekonstrukciójában, korszerű technológiát, gyártási ismerete­ket átadva, aminek fejében a hazai bőripar szovjet nyersbő­rökhöz juthat. Egy másik csa­torna a barter-üzletek. Két évi, kitartó előkészítő munka után, ilyen jellegű megállapodásra jutott a Baranya Megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat a Lvovi Húskombináttal, ré­szére félsertéseket szállítanak, cmiért cserében a Ivoviak kü­lönféle árucikkeket, köztük nyersbőröket is küldenek. Az öt évre szóló szerződés kere­tében a Pécsi Bőrgyár évente 1500 tonnányi marha-nyers­bőrre számíthat. Ugyanakkor a bőrgyáriok is megkezdték a közvetlen kap­csolatok / kiépítését a szovjet társvállalatokkal, Így a kisinyo- vi, a lvovi, az ivanovói, a ri­gai és más bőrgyárakkal, bér­munkát végeznek részükre, aminek ellenében évente 1000 tonnás nagyságrendekben kap­nak sertés- és marha-nyers­bőröket. A közeljövőben a je­reváni bőrgyár képviselőit vár­ják szerződéskötésre, a létre­jövő bérmunkaügylet keretében a pécsiek 5000-6000 tonna szovjet sertés-nyersbőrt dolgoz­nának fel félkész termékké, ami­ből 2000-3000 tonna itt ma­radna. Kölcsönösen előnyös az üzlet, a Pécsett feldolgozott, magasabb minőséget jelentő bőrökért a jereváni fél maga­sabb árat kérhet felhasználói­tól, a cipőgyáraktól. S nekünk? A Szovjetunióból szállított mennyiségek összességükben az idén a bőrgyár éves nyersbőr­felhasználásának immár 15-20 százalékát is kitehetik. Ott: hiánycikk a bőrruha Ismerve a szovjet vállalatok- igaz, oldódóban lévő -, kö töttségeit, mindez jelentős eredményként könyvelhető el. A pécsiek azonban ennél is többre, és másfajta együttmű­ködésre is gondolnak, a vál­lalat vezetői a közelmúltban éppen ezért repültek Moszkvá­ba és tárgyaltak a Könnyűipari Minisztériumban. A kilátásokról Vinkó Máté, a vállalat gazda­sági igazgatóhelyettese kedve­zően nyilatkozott. — Szovjetunióban a marha- nyersbőr-feldolgozás ímegol- cfott. Más a helyzet o. sertéí- bőrökkel. Ebből cipő-felső­bőröket készítenek, tegyem hozzá, a minőség jócskán el­marad a mienkétől, az ottani cipőgyárak sem fogadják túl nagy örömmel. Nem gyártanak ugyanakkor ruházati bőrt, pe­dig nagy mennyiségben kelet­kezik olyan sertés-nyersből, ami alkalmas bőrruházati kikészí­tésre. Márpedig az ilyen ruhá­zat a Szovjetunióban hiány­cikk, óriási lenne iránta o fi­zetőképes kereslet. Ezért gon­doltunk arra, hogy - miután sertésruházati bőrben a világ­színvonalat képviseljük —, el­adjuk gyártási ismereteinket, se­gítjük megteremteni a bőrru­házati gyártókapacitás kiépíté­sét, aminek ellenében nyers­bőrrel, a későbbiekben kész­ből ökkel fizethetnének. Moszkvai útjuk során a Könnyűipari Minisztériumban a nyersbőr-gazdálkodás felelősé­vel tárgyaltak, akinek tetszett az ajánlat, ami belevág elkép­zeléseikbe. Konkrét javaslatot is tett, mely gyárakkal vegyék föl a kapcsolatot. Főként olya­nokról van szó, melyeknél re­konstrukció folyik, a pécsiek ide tudnák beilleszteni gyártási eljárásaikat, technológiáikat, adhatnának — és adnának is—, kisebb mennyiségben vegyi anyagokat, megteremtve ezzel a sertés-nyersbőrök magas szín­vonalú kikészítését. A későbbi­ekben segítenének a .konfekcio­nálásban is, a Pécsi Bőrgyár­nak immár ebben is van kellő tapasztalata, a saját üzemé­ből kikerülő bőrruhák a tőkés piacokon is kelendőek. Offenzívában kell lennünk Mint mondtuk, a pécsiek ajánlatát kedvezően fogadták, most a közvetlen tárgyalások következnek a szovjet bőrgyá­rakkal.- Offenzívában vagyunk — mondta végezetül Vinkó Máté -, erősítve marketing munkán­kat minden igyekezetünk az, hogy felkeltsük az érdeklődést magunk iránt. Ha másként nem megy, nem zárkózunk el vegyes vállalat alapításától sem, akár úgy is, hogy közö­sen lépünk föl harmadik pia­con. Miklósvári Zoltán Az Aix-la-Chapelle város alapította nemzetközi „Karls­preis" díjat ebben az évben Roger testvérnek, Taizé alapí­tójának ítélték, és május 4-én adták át. 1950 óta azokat a személyiségeket tüntették ki ezzel a díjjal, akik Európa egységéért munkálkodtak, köz­tük Chureillt, Adenauert, Juan Carlos spanyol királyt, leg­utóbb Mitterrand francia államfőt és Kohl nyugatnémet kancellárt. E nemzetközi elismerések mögött mindig kézzelfogható cselekedeteket tudhatunk, .il­letve fogalmazhatunk meg. Mit tett Roger testvér? — Európa sok tízezer fiataljával járja a világot 1982 óta a bizalom világméretű zarándoklatán. Ha szükség van rá, bibliát küld milliószámra a Szovjetunióba, Latin-Amerikába, Brazíliába a nemzetek nyelvén. Ha kell, politikusokért, az elnyomotta­kért hallatja hangját. Valóban kézzelfogható tettek ezelt, ám mind semmi ahhoz, ami az ő hitének, mozgalmának valódi lényege. És ehhez az állítás­hoz nem tudok más bizonyí­tékot szolgáltatni, minthogy láttam az arcát, amint beszélt valakivel. Egész lényével az emberhez fordult. Nyitottan és kíváncsian, a megértés aka­ratával. A legfontosabbnak érezhet­tem magam akkor is, amikor fiatal követőivel, Armin vagy Alois testvérrel beszéltem. Nézzünk csak körül! Mennyire hiányzik belőlünk ez a maga­tartás, ez a tulajdonság, pe­dig a legegyszerűbb tett a testvéri, megértő figyelem a másik ember iránt... Protokoll gondolkodású vi­lágunkban szinte megfogha­tatlan az is, hogy a szerzete­sek az egyházközösségekkel a pécsi találkozót szervezték. Nem is tudok válaszolni an­nak a levélírónak, aki a lap hathatósabb segítségét hiá­nyolta és méltatlankodott amiatt, hogy Európa fiataljai kénytelenek családoknál szál­lást kérni. Magam is a szer­vezés titkait igyekeztem meg­tudni Alois testvértől, fel­ajánlva a segítséget, mígnem rá kellett jönnöm arra, ami a taizéi gondolat lényege: az emberi kapcsolatok teremtésé­nek, az egyszerű, az igazi vendéglátásnak a titkára. Mi­lyen jó. hogy képesek voltunk a vendégeink fogadására. Taizé a barátság, a bi­zalom központja. Az, akit ven­dégül látnak ebben a dél­franciaországi kis faluban, megtanulja a kíváncsiságot a környezete iránt, és cseleked­ni kezd ... Érdekes, hogy azok a fiata­lok, akikkel Pécsett találkoz­tam, nem jártak Taizéban, de a közösséget ismerik, és ép­pen Magyarországon keresz­tül. Heino Nurk, a fiatal evan­gélikus lelkész másodmagával érkezett Észtországból. Finn és magyar barátai közvetítésével vált levelet a szerzetesekkel. Örömmel szól az észtországi változásokról, arról, hogy ma már több mozgalom, szövet­ség dolgozik és hallatja vé­leményét, publikálja gondola­tait. Mint mondja, egészen szélsőséges hangok is hallat­szanak. Tallinntól 150 kilométerre, egy kétezer lakosú városká­ban, Suure Jaanban él. Az egyházközösségében lakó hívő emberek nyolcvan százaléka nyugdíjas. Mindössze három hónapja indult meg a hitokta­tás. Heino *Nurk az egyik gim­náziumban 18 éves fiatalokat tanit, akik szinte semmit sem ismernek a kereszténységből, a vallásból. Éppen ezért na­gyon kiváncsiak az emberek. Mondja, az elmúlt hónapok­ban szinte naponta szóltak a telefonok, mikor adják ki a bibliát? Azóta már mi is tud­juk, megérkezett Roger testvér egymillió kötetes, orosz nyelvű küldeménye. Heino Nurk szintén talál­kozóra készült. Hazájában a közeljövőben szeretnék vendé­gül látni a világ különböző országaiban élő észteket és készülnek az északi népek da­lostalálkozójóra is. Pia Hille két fiatalemberrel, Stefan és Georg Baerussal érkezett Schwerinből. Pia or­vosi műszerésznek készül, Georg vizvezeték-szerelő, míg Stefan híradástechnikai közép­iskolát végzett és barátjának vallja Biró Lászlót, a pécsi püspöki titkárt. Kesergés nélkül mondják, nehéz vállalni hitüket, de Pia önérzetesen hozzáteszi: az em­ber erős jellemén múlik, hogy túlteszi magát a nehézsége­ken. Nevetve mondják, ha sze­reznék nekik vízumot, szívesen elmennének Taizébe, higgyem el, vissza is térnének a ha­zájukba. Hogy mit jelent szá­mukra az európai közösség gondolata? Erre már komo- rabb az arcuk, hiszen szá­mukra a legfájóbb dolog a berlini fal . . . Íme, ilyen egyszerű Taizé titka. Roger testvér a legegy­szerűbb és megfoghatatlan eszközökkel képes magához hívni és magával vinni azo­kat, akik erre a legérzéke­nyebbek, a fiatalokat. Nem is olyan régen az idős szerzetes járt már Magyarországon, de nem szólhatott, mi is hallgat-' tunk róla. Pedig érdemes fel­figyelni rá. Gáldonyi Magdolna Pécsett, a Bőrgyárban, exportra készülnek a bőrruhák. Készül a Hullámfürdő új egysége Fotó: Kóródi Gábor Május negyediken kinyitott a Hullám strand Pécsi fürdőkörkép Bár az igazán jó idő még várat magára, a pécsi strand­fürdők készülnek a látogatók fogadására. Kezdjük a leg­jobb hírrel: az üzemeltető Pé­csi Vízmű idén nem emeli a belépők árait, ezek szerint fel­nőtteknek egész napra 20 fo­rintot, fél napra 15 forintot, ta­nulóknak 12, illetve 10 forintot kell fizetni. A város legkedveltebb für­dőjében, a Hullámban április végéig megtörtént a szezon előtti felújítás, a nyitott me­dencéket feltöltötték. 26 Cel­sius fokos viz várja a stran- dolókat. A fedett .medence fö­lötti sátor bontásába „besegí­tett" a viharos erejű szél, de mint Korhetz lózsel fürdő üzemvezető elmondta, a sátor javítható, így szerencsére a kár nem akkora, mint koráb­ban becsülték. Ez a „malőr" sem zavarta a Hullám strand május negyedikéi nyitását. Az ötven méteres medence május közepéig ugyan még nem használható — ezekben a na­pokban végzik el a szigetelést, festést, vízfeltöltést —, á má­sik kettő azonban igen. A Hullám étteremben külső, bel­ső felújítás történt,' s rendbe tették a strand felőli omlado­zó teraszt is. A fürdő területén folytatódik a nagyszabású rekonstrukció, emiatt ideiglenesen némileg csökkent a látogatók által használható rész. Az építési területet jól elkerítették, hogy ne zavarja a fürdőzőket, na­pozókat. Az egykori kabinsor helyén formálódik a kétszintes ópület, melynek földszintjén lesznek a pénztárak, a ruha­tár, pihenő, büfé, zuhanyzók, gépház, mellékhelyiségek. Nyá­ron a pihenőrészben összesze­relhető kabinokat állítanak fel. Az emeleten kapnak helyet az öltözők, a szociális helyiségek. Az épület téli-nyári üzemelés­re lesz alkalmas, télen ugyan­is kapcsolódik a sátortetős uszodához. A kivitelezést a Pécsi Tatarozó Vállalat és a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat végzi, a költségeket a vízmű saját forrásaiból fedezi. Várhatóan a jövő nyártól már az új épületben 'öltözhetnek a látogatók, a jelenlegi i női és férfi öltözőt, zuhanyozót le­bontják. A Balokány fürdő korszerű­sítése folyamatban von. Má­jus végéig felújítják az épüle­teket, a gépi és villamos be­rendezéseket, a járdákat, le­festik a medencéket, korláto­kat, így június elejétől kicsi­nosítva várják a strandolákat. A Nagy Lajos uszoda nyitá­sa június végére várható, ugyanis itt is átalakítási mun­kálatok folynak. Az irodaépü­letet lebontják, s a medence mellett egy új épületet emel­nek, melyben egyebek közt a vállfós öltözők, és a büfé is helyet kap. A Pécsi Vizmű kezelésében levő Rákóczi úti állandó fürdő — koióbban tisztasági fürdő — június elsejétől augusztus 30- ig zárva tart. A főleg gyógyá­szatig feladatokat ellátó léte­sítményben a nyári karban­tartás keretében elvégzik az épület külső és belső felújítá­sát, a berendezések és szerel­vények karbantartását. R. N.

Next

/
Thumbnails
Contents