Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-27 / 144. szám
1989. május 27., szombat Punomon napló 3 ítéljen a piac, ne a minisztérium! 21. hét Külkereskedéssel csak pár hónapja foglalkozó pécsi cégeket kerestem $eh Azt tudakoltam, hogy az elmúlt évtől valóban szabaddá vált-e az export—import, mennyire tudnak élni jogaikkal, és egyáltalán miért volt fontos e lépés.- Ho valaki azt hiszi, hogy megvan a külkereskedelmi engedély, és akkor már minden rendben, az téved - jelentette ki Komáromi István, a pécsi Garancia Szállító Szövetkezet elnöke. - A Kereskedelmi Minisztérium létrejötte után is tovább működnek azok a fékek, amelyek az ügyintézést gátolják, sőt megakadályozzák. Egy Köln közelében működő céggel tárgyalt a Garancia, és szerződést kötöttek tízezer bányabeli fúrószerszám felújítására. Az NSZK-ban végzendő munkára a mecseki bányaüzemekből bőven akadt vállalkozó. Végül mór a német cég Magyarországon dolgoztatott volna kiutaztatás nélkül: nem fiz főt, mint kezdetben, hanem sokszor tizet!- Kilöktek minket a körtáncból - mondta Komáromi István. - A külkereskedelmi lobby a fővárosban oszt, és nehéz betörnie egy vidéki szövetkezetnek. Állítom, egyéni érdekből söpörték le a témát arra hivatkozva, hogy az államközi szerződés -értelmében kétezer- ótszázan dolgozhatnak az NSZK-ban, s mi már nem fé- rünk a keretbe. Pedig tudom, ° keret nincs kihasználva! Az itthoni termeléssel nemcsak export-, hanem belföldi igényedet is kielégítenénk, ugyanis Pillanatnyilag a magyar bányák nagy része is külföldön végezteti az ilyen felújításokat. A Garanciánál mást is sérelmeznek: miért nem hagyják ° döntést a vállalkozóra, arra, Qki a bőrét viszi vásárra. Ne 0 Kereskedelmi Minisztérium gondja meg, hogy egy üzlet Jo vagy rossz! ítéljen a piac, ,ne pedig a minisztérium az ^portengedély megadásával, illetve elutasításával! Az indulás nehézségei ellenére tavaly februártól december végéig másfél millió nyugatimét márka forgalmat értek ®J- Idén már ennek a dupla- lót tervezik márkában, plusz még hárommillió osztrák schil- ln9et. A forgalom döntő része n használt személygépkocsik behozatalából és értékesítéséből származik, de januártól [Por új autók behozatalára is l°9osultak. Ezzel a közvetlen 9yári beszerzésre nyílt lehetö- *•9: a Yugo 55-ről megkezdődtek a tárgyalások. Ha ez autó kompenzációs üzlet *6retében kerül be az ország- |>Q. akkor forintért is vásárolná lesz. A Ladákat tovább- r° is az NSZK-ból veszik, mert 0 szovjet külkereskedelmi szervet elzárkózik a szocialista Prszágbeli értékesítés fo'kozásá- még akkor is, ha innen is Nyugati devizát kapna ellenérvként. így viszont míg a két emek közvetitőre van szüksé- a nyugatnémet kereskedők gyarapodnod , A négymegyés Titán Keres- Ledelmi Vállalat tavaly január5 folyamodott határ menti ereskedelmi jogért, az en- ^eáélyt áprilisban kapták kéz- r6.*- Azóta tíz jugoszláv külke- l^skedelmi céggel vették fel a l°Pcsolatot, s a tavalyi forga- .P.'p már meghaladta a hétmil- '° dollárt. i ~ Cirokmag, mustármag, ku- Oricopellet mellett béléstestet, lementet szállítottunk Jugosz- c v'ába - mondja Lukács Vin- ? vezérigayjató-helyettes -, behoztunk két és fél dlió dollár értékű csaptele- Ij..'* s ezzel szinte országos ief ffüffreresfrecfés - önállóan A változás a vállalat egészére kihat: felgyorsult az élet, érződik a hatványozott feleló'sség Idén áprilistól már bármelyik tőkés országgal folytathat a Titán külkereskedelmi tevékenységet. Jelenleg a lehetőségeket vizsgálják. Annyi biztos, hogy Ausztria felé nyitnak.- Tizennégy hónapja úgy ítéltük meg, hogy még nem olyan hű, de szabad a külkereskedelem. Azóta bebizonyosodott, hogy nemcsak szólom a szabadabbá tétel! A változásokról árulkodik az is, hogy míg a határ menti engedélyt Először csak építőipari tevékenységre kérte és kopta meg a külkereskedelmi . jogosítványt a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat, aztán áprilisban kibővítették a kört általánossá. De miért kényszerül külpiacra a kétmegyés nagyvállalat?- Számitunk az építőipar későbbi fellendülésére - szögezte le Szabó Gyula vezérigazgató-helyettes -, ezért a mostani létszámot a csökkenő Kishatármenti árucsere keretében beérkezett hűtőgépek a Titán Kossuth Lajos utcai boltjában néhány hónap alatt kaptuk meg, addig a kibővítés csak pár hetet vett igénybe. Í^Pycikket számoltunk fel. De űWs mennyiségű mélyhűtő- is forgalmaztunk, * több l1)* háromezer darabot ön- ^ °°n. majdnem négy és fél v..r®t pedig a Transelectro jV Ereskedelmi Vállalattal kö^ .l989-ben huszonnyolcezer CselYhűtőszekrényt és -ládát, *Peórut és csaptelepet hoz- k be. A Pannónia Innováció Részvénytársaság tavaly ősszel szerezte meg az alanyi exportimport jogot. Ez évben kiterjesztették a kishatár mentire. Az első üzlet idén áprilisban született meg: ez ötvenezer tonna cukorrépa ellenében másfél millió dollárhoz juttatják a népgazdaságot. Az ügyletben együttműködnek a Kaposvári Cukorgyárral.- A külkereskedelmi jog a dolog egyik része - mondta dr. Gaál Csaba ügyvezető igazgató -, a másik rész a különböző engedélyezéseké! Például kukoricaszár-pelletet csak akkor vihetünk külföldre, ha előzetesen a MÉM illetékes főosztályán nyilatkoznak arról, hogy a kiszállítás nem befolyásolja kedvezőtlenül a magyar takarmányhelyzetet. Ha találunk importőrpartnert is az árucseréhez, akkor még nincs vége az ügynek, mert a beérkező terméket a KERMI megvizsgálja, és ha nem járul hozzá a forgalomba hozatalához, megjegyzem, volt ilyen esetünk, akkor másik árut kell keresni, új engedélyeket kell kérni. Így lógnak a levegőben százezer dollárok. Nyugaton két perc egy üzletkötés, nálunk két hónap. A huszonötmilliós alaptőkével megalakult részvénytársaság ezt az összeget harmincmillióval szándékozik növelni éppen a külkereskedelmi tevékenység miatt. — Osztrák partnerünk nem érti, miért még a hatósági engedélyezés, ha már egyszer mi megegyeztünk I Én is így gondolom: a vállalkozóra kell bízni, hogy mit miért kínál. Ha cukorrépára van kereslet, akkor azt kell vetni és kivinni! Nem azon kell sopánkodni, hogy lesz-e elég tej, ha kiszállítunk egy bizonyos meny- nyiséget az országból! Mert a MÉM bizony ezt teszi! Meg az is abszurd, hogy a külkereskedelmet folytatók úgynevezett utaztatási keretösszegét behatárolják: a tevékenység indulásakor százezer forint, aztán a dollárforgalom forintértéké- álló külkereskedelmi jog meg- nek egy ezreléke. Ez egyrészt adósa egy természetes helyzet kevés, másrészt a gazdálkodó visszaállítása. Eddig is a vevők hazai kereslet ellenére is fenn kívánjuk tartani. Egyszerre harminc ügyet tart kézben a Bázis, többre megkezdődött a szerződésegyezte- tes, a munkavállalási engedélyek kérvényezése. Döntően NSZK-beli bérmunkáról van szó, ottani munkavégzéssel. De Nyugat-Európónól nagyobb piacot jelent a Szovjetunió: az építőipari termékek, építési technológiák iránt igen nagy a kereslet. Egy IMS-gyártóüzem készítésére (Odesszában) megindultak a tárgyalások, a közeljövőben véglegesítik a szerződést. A Szovjetunióval alapvetően árucsereügyletet kötnek. A külföldön történő építkezés mellett más exporttevékenységet is terveznek a Bázisnál: például különböző külföldi cégek megbízásából Magyarországon munkavégzés (szállodaépítés), ipari termékek gyártása külpiacra, valamint külföldi céggel közös munka- vállalás egy harmadik országban (szállodaépítés Csehszlovákiában osztrák partnerral). — Elképzelhető, hogy az exporttevékenység 1990-ben már eléri a hat-nyolcszázmillió forintot. Hangsúlyozom, az a fő törekvésünk, hogy minél több emberünk részt vehessen az ex portm unkák ban, vagyis ne kelljen a belföldi keresletcsökkenés miatt dolgozókat elküldenénk. vényt december közepén adtuk be a Kereskedelmi Miniszté- ilumba, egy hónapon belül megkaptuk az engedélyt. Az exportunk korlátlan, az import viszont nem, például a nyersbőrre és a rubelelszómolásúra nem vonatkozik. Megkérjük ezekre is a jogosítványt. A szovjet kapcsolataink felfutottak: bérmunkában dolgozzuk fel a bőrt, ellenértékeként nyersbőrt kapunk. A Pécsi Bőrgyár exportja új irányba, Távol-Kelet felé mutat. A sertésbőrnek igen jó piaca van ott, de kellene egy helybeli ügynök, aki az ottaniakkal elfogadtatná a magyar árakat, ugyanis a távolságból adódó magas szállítási költség miatt drágák a termékek, de minőségileg jobbak, mint a dél-amerikaiak. Az április végi hongkongi bőrvósóron a szakma is a magas minőséget nyugtázta. — Nem sínyli meg a belpiac az exportszállításokat?- Amit exportra viszünk, az azért szükséges, hogy importálhassunk! Magyar nyersbőrből nem tudnánk fedezni az. igényeket. Az össztermelés egyötöde az export, tehát a belpiac a meghatározó továbbra is. Azt azonban mondhatom, hogy az élet felgyorsult nálunk, érződik a hatványozott felelősség. Eseti külkereskedelmi jogosultságunk eddig is volt, de ez más. A vóllolat egészére kihat a változás: a piacközelség a pénzügyi, a statisztikai munkában is jelentkezik, például az utaztatással kapcsolatos dolgokra gondolok. Az önálló külkereskedelmi joggal több milliós megtakarítást érünk el, mert a külkereskedelmi szervezet, egy új főosztály fenntartása az előzetes számítások szerint jóval kevesebbe kerül, mint a bizományosi jutalék összege, amit a külkereskedelmi vállalatnak fizettünk. Az is mérhető pénzben, hogy az áru ellenértékéhez a közvetlen kapcsolat következtében gyorsabban hozzájutunk. Nem is szólva arról az előnyről, hogy saját termékünket kínáljuk . . . L. Cs. K. A legkisebbik fiú Szoktatok még olvasni meséket, gyerekek? Olyan igaziakat, amelyekben, ha akarja az ember, ha nem, megkülönbözteti a jót a rossztól, a kiválót a gonosztól. Nem tudom, melyikükkel kezdjem? Itt van például a boszorkány. Mindig öreg, mindig nő, mindig gonosz; viszont sokszor seprűre ül, így mindenhol ott lehet. A sárkány. Általában több feje van, kivéve tatán Süsüt, de ő meg magyar műmesetalálmány. A róka. Ravasz és mindig kitolnak vele. A farkas. Éhes, de mielőtt vagy miután belakott, azonnal póruljár. Nem mese ez, gyermek! A nyugdíjasoknak rossz manapság, olvashatod. Az úgynevezett maradi gondolkodás fogalma naponta változik, és a seprűnyélnél is nagyobb sebességgel száll. Senki sem tudja, mi az, 'hogy sunyiság és az éhes disznó manapság is makkal álmodik. Apropó, disznó! Emlékeztek a kismalacra, aki mint pozitív hős, forró vízzel lo- csolgatta a gonosz ordasokat és mi igazat adtunk neki, drukkoltunk is sikeréért. Aztán észbe .kaptunk, hogy ki a gonosz csütörtök reggel mondjuk, és ki válhat azzá csütörtök estére?! Aztán itt van a török basa, akinek nagy a hasa, meg a töröl} gyerek, aki elvágta. Ugye ismerős ma is, legföljebb az „állampolgárság" változott a behelyettesítéskor . . . Illik szólni a mesék „jóiról". is. A király bácsiról, akinek lányai vannak és felajánlja valamelyiket, akinek királysága van és általában csak a feléről mond le, de orról indokolatlan esetekben is, csak kényszeríteni kell ró. A tündérekről, akik mint az angyalkák ... A törpékről, akik dolgoznak, a hátrányos helyzetű hamupipőkékről, hófehérkékről, csipkerózsi- kákról, szőrmókokról és másokról, akiket azért mindig joggal ér szerencse. A mesében. Figyeltétek, a mesék nem nagyon foglalkoznak a népesedéspolitika ügyes-bajos dolgaival. 101 kiskutya, szómolhatatlan szőrmók, hét törpe ügyeskedik és, ahol számok vannak a lények előtt mindig jó történik. Van egy kivétel. Bár mos tanában, a mai hétköznap mesékben úgy tartják, a be vétel erősíti inkább a sza bályt, ez a kivétel figyelem reméltó. A mesékben a hó rom közül mindig a legki sebbik fiú győz. Diadala ese tén pedig, ha van rá lehe tősége, mindig a legkisebbik királykisasszonyt választja. Válásokról ritkán esik szó— a mesékben . . . Kedves legkisebbik fiúk és lányok! Ha tanácsokat szeretnék nektek osztani, olyan lennék, mint a mesékben a pici egér, aki csak próbát tesz. Azért kér csöppnyi elemózsiát, amúgy jóllakottságtól telített gyomrába, hogy utána jót tehessen azzal, aki ad! Aki nem ad, azt pedig magára hagyhassa. Nem adok tehát tanácsokat, de lenne három kívánságom! Emlékeztek a békára, aki általában varangyos, ám egyszeresek vagy királyfi vagy királykisasszony lesz belőle. Az első kívánságom, hogy ebben a folyamatban vegyetek részt! A második, hogy ezt békében tehessé- tek, olyan együttműködéssel mint a törpikék, a hupikékek, és a gonosszal csak annyit foglalkozzatok, amennyi nem gátol a jövőt alakító tettekben. Legvégül: kívánom, feledjétek el, hogy gyerekek vagytok. Ne hivatkozzatok erre, de ne is kérjétek számon senkitől, ha „legyerekeznek” benneteket. Aki másokat „legyerekez”, maga sem felnőtt. Vagy legalábbis szeretne gyerek lenni újra. Tisztaeszű, a világra nyitott, a meséket áhítattal olvasó, de a benne szereplőket örökké megkérdőjelező kis lény. Mese ez is, amit olvastatok. A meséket nem lehet megváltoztotni, de nem is ez a felodat. Szerbusztok, gyerekek! Féfmilliórd forintos export- forgalmat kíván elérni a Pécsi Bőrgyár ez évben, valamivel többet, mint tavaly, annak ellenére, hogy a BTVIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal módosult a kapcsolata. Eddig a Bl- VIMPEX az összexport négyötödét bonyolította le, most ezt önálló külkereskedelmi jogot kapva, átvette a gyár. A jugoszláviai árucsereügyletet végző KONSUMEX-szel változatlan maradt a viszony. — Az valami kommunista találmány, hogy ha egy vállalat megállapodik .egy külföldi céggel, akkor közbelép még egy másik vállalat is? - kérdezte tőlem egy hongkongi tárgyalófél - mondja dr. Komjáti Zoltán, a Pécsi Bőrgyár exportosztályának vezetője. - Az önmaganugye itt kopogtattak nálunk. A kérEgy nagy pécsi kémikus Száz éve született Zechmeister László A szerves kémia nemzetközileg elismert tudósa, Zechmeister László 1889. május 14-én született Győrben. Középiskoláit a voft Győri Főreó'lgiimnóziumban (a mai Révai Gimnáziumban) végezte, majd Zürichbe ment, s ott a műszaki főiskolán vegyészmérnöki és műszaki döktori oklevelet szerzett. Egy ideig ott dolgozott a Nobel-díjas R. Wilstätter mellett, majd követte őt Berlinibe, a Vilmos Császár Intézetbe. Munkáját félbeszakította az első világháború, ennek végét orosz hadifogságban érte meg. Hazatérve a Chinoin gyár kutatólaboratóriumát vezette, majd 1921-23. között Koppenhágában dolgozott. E- közben (1922-ben) kinevezték a trianoni békeszerződésék következtében Pozsonyból Pécsre telepített Erzsébet Tudományegyetem rendes tanárává, s itt a kémiai intézetet vezette egészen 1940-ig. A Magyar Tudományos Akadémián 1934-ben tartót, ta székfoglalóját a cellulózról, amelyről munkatársával, Tóth Gézával bebizonyították, hogy glükóz-, azaz sző- lőcukoregységekből épül fel. Legfőbb eredményeit azonban a karotinoidolk — a nö. vényvilóg. színezőanyagai - kutatásában érte el. Chol- nok y Lászlóval és Tuzson Pállal egy addig kevés figyelemre méltatott eljárást, a kromatográfiás adszorpciót úttörő módon alkalmazva, megvetették az alapjait a különböző térszerkezetű (cisz-transz izomer) karotin- oid vegyületék rendszerezésének. A kutatás mellett természetesen az egyetemi oktatásnak is nagy jelentőséget tulajdonított, „Szerves kémia" című tankönyvéből nemzedékek tanultak, volt tanítványai ma is tisztelettel emlékeznék meg élményszerű előadásairól. A nemzetközi tudományos körökben egyre elismertebb tudóst a Harmincas évek végén meghívták Nyugot-Európába és az Egyesült Államokba. Érdemeit Dániában a Királyi Tudományos Akadémia, az USA-ban pedig az Amerikai Kémiai Társaság azzal ismerte el, hogy tagjává fogadta. De elnyerte a francia Pasteur-érmet, majd munkásságának hazai elismeréseként az Akadémia Nagy- díját is. Utazásai során felismerte o hitleri Németország háborús törekvéseit és 1940-ben az USA-ba emigrált a közelgő veszély elől. Pasade- nában telepedett le, és ott a Nobel-díjas L. Pauling nevével fémjelzett California Institute of Technology kémiai loboratóriumában professzorként dolgozott. A világégés után 1946-ban hazalátogatott, s bár pécsi állásáról lemondott, kapcsolata az egyetemmel később sem szűnt meg. A Pécsi Orvostudományi Egyetem 1971- ben „honoris causa” dísz- döktorrá avatta, de ezen az ünnepségen súlyosbodó ' be. tegséqe miatt mór nem vehetett részt. Zechmeister László 1972. február 28-án halt meg.
