Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-22 / 139. szám

2 Dunántúli napló 1989. május 22., hétfő Befejeződön az MSZMP reformkörök szegedi tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) között a reformkorok kimond­ják: a jelenlegi válsághely­zetből hazánkat csak a társa­dalmi közmegegyezés mozdít­hatja ki. Az útkeresés után most a reformok teljes körű megvaló­sításának időszaka követke­zett el - jelentette ki Nyers Rezső, akit a hallgatóság nagy tapssal köszöntött a pó­diumon. Rámutatott: nem for­radalomra, hanem forradalmár szellemű és forradalmár bá­torsággal végrehajtandó struk­turális reformokra van szük­ség. Egyetértőt azokal a vélemé­nyekkel, hogy az állami szo­cializmust, amelyben az állam iiánvitotta, vagy legalábbis akarta irányítani a társadal­mat, fel kell váltani egy más típusú szocializmussal, amely­ben helye van. a piaci gazdálkodásnak.- El kell ismerni, hogy sú­lyos politikai hibák és gazda­sági úttévesztés történt Ma­gyarországon - folytatta az államminiszter. - Az MSZMP már 1956-ban elhatározta, hogy megszabadul hibás tár- sacfalomfelfogósától, de ez csak részbep sikerült. Ebből tanulni kell, amihez a reform­korok éles kritikája hozzáse­gítheti a mozgalmat, a pár­tot. Nyers Rezső az ország hely­zetét egy viharos tengeren veszteglő hajóéhoz hasonlítot­ta. Szerinte ahhoz, hogy eb­ből a viharból kikerüljünk, vi­lágos hajózási tervre, felelős és magabiztos kormányosok­ra, a tisztek és a legénység közötti bizalomra és együtt­működésre van szükség. A pártkongresszus vagy pártértekezlet kérdéséről szól­va kiemelte: bármelyik mel­lett is döntsön a tagság, an­nak úgy kell működnie, hogy eredménye bátor program le­gyen. A maga részéről teljes mértékben elfogadhatónak tar­taná egy pártkongresszus ösz- szehívását. Ennek a pártkong­resszusnak azonban nem le­het célja a párt belső viszá­lyának erősítése, az MSZMP tagjainak egymás elleni har­ca, hanem csak az összefo­gás, a nemzet kérdéseinek jobb megoldása - mondotta többek között Nyers Rezső. Nyers Rezső után Pozsgay Imre kért szót, aki bevezető­jében a reform néhány em­beri összefüggésére hívta fel a figyelmet, mondván: gondo­ltakban nem vagyunk már szegények, de eltökéltségben von tennivalónk.- Eltökéltségünk azt jelenti - hangsúlyozta -, hogy nem kúszva, és a magyar prog­resszióra oly sokszor jellemző önfeladással kezdünk hozzá programunk, terveink meg­valósításához, hanem kihasz­nálva a kedvező nemzetközi körülményeket, amelyekhez hasonlóak ritkán fordultak elő a magyar történelemben. Az államminiszter ígéretes­nek nevezte a reformkorok létrejöttét. E párton belüli mozgalom megmutatta, hogy az MSZMP-ben józanságban, reálpolitikában és erkölcsi eikötelezettségben egyaránt erőteljes masszívum létezik. — A reformkorok — folytat­ta Pozsgay Imre - nem epi­zód szerepet töltenek be a párt életében. Olyan kitelje­sedő mozgalmak, amelyek az MSZMP-nek emberséges, ön­vizsgálaton alapuló és koráb­bi szervezeti kereteit megha­ladó politikáját biztosítják. A -eformkörök révén, valamint a párt szerkezetének átalakítá­sával - amelynek talán ép­pen egy kongresszus lenne igazán hiteles és törvényes formája - egy korábbi sajá­tos hivatástudatot meghalad­va lehet meggyorsítani a be- i'leszkedést az ország több­pártrendszerű képletébe. Ugyanakkor figyelmeztetett: egy olyan mozgalom, amely mindenféle áramlatba sze­retne beilleszkedni, arctalan­ná, követhetetlenné, a társa­dalom számára elfogadhatat­lanná válik. Meg kell szok­nunk végre, hogy politikát nem elméletekkel kell igazol­ni, hanem a nép által szük­séges igazolást szerezni. Ha törvényes rendje lesz a több­pártrendszernek, semmiféle más út nem járható. Nagy tapssal fogadták a nagygyűlés résztvevői, amikor a többpárti együttműködésről szólva a szónok kiegyezést sürgetett. Az első választási küzdelem nem lehet a hamis ígérgetések és ráígérések küzdelme. Ha azzá válik, nem lösz miről megegyezni. A demokrácia - folytatta a Politikai Bizottság tagja — néni azt jelenti, hogy a nép tévedhetetlen. A demokráciá­ban nem egy diktatórikusán és paternalisztikusan leala­csonyított nép vesz részt a döntésekben, hanem a maga kárán nagyon tanulékony kö­zösségi társadalom. Ilyenkor a döntéseket nem alattvalók, ha­nem szuverén, önrendelkezés­re képes állampolgárok hoz­zák. Pozsgay Imre végezetül utalt arra, hogy négy és fél évtizeddel ezelőtt a magyar progresszió Szegeden fogal­mazta meg, s tűzte zászlajára a jelszót, hogy lesz magyar újjászületés. Ez a zászló itt is, országszerte is lehanyatlott, felemelésére a reformkörök mozgalmán át talán újra, s talán utoljára adatik meg a lehetőség. Remélhetően újra kimondható: lesz magyar új­jászületés - fejezte be hosz- szan tartó tapssal fogadott beszédét Pozsgay Imre. A nagygyűlés háromezer résztvevője végezetül közösen elénekelte a Himnuszt. Peking Rendkívüli állapot, folytatódó tüntetés A Li Peng kínai miniszter- elnök által bejelentett rend­kívüli állapot második napja viszonylag csendesebb és nyu- godtabb légkörben telt el, mint az első. Függetlenül a statáriális tiltó rendelkezések­től, vasárnap is egész napon át folytatódott a pekingi egye­temisták és főiskolások ülő­sztrájkja a Tienanmen-téren és a Csungnanhaj, a Kínai Kom­munista Párt és a központi kormány tiltott városi főhadi­szállása előtt. Nap közben a korábbinál lényegesen kisebb volt Peking fontosabb útvona­lain a tüntető diákok és la­kosok száma. Peking helyettes polgármes­tere a televízión keresztül a diákok és a lakosság segít­ségét és közreműködését kérte a közúti közlekedés és a te­tér keletkezett Kínában. Pe- kingben vasárnap sem lehe­tett látni azokat a katonai egységeit, amejyek a Jang Sang-kun államelnök és Li Peng miniszterelnök által pén­teken késő éjjel tett bejelen­tés szerint már a fővárosban vannak. A Pekingbe vezényelt fegyveres erők - köztük moto­rizált és páncélos egységek — vasárnap is a főváros perem- kerületén tartózkodtak, s a tisztek és a katonák párbe­szédet folytattak az őket fel­tartóztató lakosokkal, diákok­kal, idősebb emberekkel, mun­kásokkal és alkalmazottakkal. A rendkívüli állapot meg­hirdetése óta egyetlen kínai párt-, vagy állami vezető sem nyilatkozott, vagy jelent meg a nyilvánosság előtt. Város­szerte elterjedt, de meg nem KÍNA, PEKING: Tüntetők ezrei zárják el változatlanul a kínai főváros szivébe vezető utakat, miközben a katonaság már ost- romgyürüt vont a város köré, beavatkozási parancs azonban még nem hangzott el. A Tienanmen teret jelenleg is mintegy 100 ezer diák foglalja el, a rendkívüli állapot bevezetése elle­nére. herszállítás mielőbbi helyreál­lításához. A pekingi gyárak­ban és üzemekben gyakorla­tilag szünetel a termelés, mert több százezer dolgozó nem tud eljutni a munkahelyekre. Külföldi megfigyelők tapasz­talatai szerint a kínai fővá­rosban - legalábbis egyelő­re — nincs észrevehető hiány élelmezési cikkekben, zöldség­ben, gyümölcsben és húsban. A kormányfő által meghir­detett rendkívüli állapot ha­tása nem érződik az gtcán, ahol az emberek könnyedén és valamiféle ünnepi hangu­latban csinálják mindazt, amit a statáriális rendeletek szi­gorúan tiltanak. Kinai és külföldi megfigye­lők egyaránt arra a következ­tetésre jutnak, hogy patthely­zet, valamiféle hatalmi légüres erősített hírek szerint Csao Ce- jang pártfőtitkár házi őrizet­ben van. Arról, hogy Kína tar­tományaiban mi a helyzet, nem számolt be a pekingi te­levízió, amely vasárnap esti híradójában csupán annyit közölt, hogy a pekingi, a Ho- pej és a Kuangtung tartomá­nyi pártbizottság arra szólí­totta fel a párttagokat, hogy gondosan tanulmányozzák Li Peng miniszterelnök rendkívüli állapotot bejelentő pénteki beszédét. Pekingben vasárnap a késő esti órákban hatalmas töme­gek voltak láthatók a Tienan­men-téren, a térhez vezető út­vonalakon, a város külső kör­zeteiben. Egyelőre találgatás tárgya, hogy milyen új fejle­ményeket hoz a statárium har­madik napja. Görögországi ütinaplo (5.1 Kereskedelem a magyarokkal A több mint 300 ezer lako­sú Patrasz Kereskedelmi és iparkamarájának igazgatója, Demetriusz Kanellopoulos is­merteti Görögország harmadik legnagyobb városának gazda­sági életét, A 100 ezer aktív foglalkoztatott 26"„-ának a termelés, 40" „-ónak a mező- gazdaság és a szolgáltatás, 34"„-ánq'k a második gazda­ság jelenti a biztos megélhe­tést. A kamara 110 ipari üzem, 5000 kisüzem, 2300 kereskedel­mi intézmény és 3000, külön­féle szakmában dolgozó ügyes-bajos dolgaival foglal­kozik. Irányít, összehangol és szervez. Jellemző ipari struktú­rájuk sokban hasonlít a bara­nyaihoz, van náluk cement, textil, bőr, műanyag, fonal, olaj és élelmiszeripar és ott az országos jelentőségű pat- raszi kikötő. Jó export-import kapcsolatban állnak Magyar- országgal, bár szeretnék egyen­súlyba hozni a külkereskedel­mi mérlegüket: ugyanis töb­bet importálnak tőlünk, mint amennyit exportálnak nekünk. Építőiparukról két jellemző tényt közöl: a görögök nem szeretik az előregyártott ele­mekkel történő építkezést, il­letve a szabaddá vált, nyílt piacon náluk bárki építkezhet. Ez utóbbi közlés már csak ezért is felkelti csoportunkban a szakmai-üzleti érdeklődést, mert — a kamarai igazgató többször is elmondotta Gö­rögországban, a pénz érték­mentésének egyik legjobb módja, hogy a nélkülözhető tőkét építkezésbe fektetik. Ahá ! Tehát ezért látni országszerte annyi elkészült, gazdátlannak tűnő, vagy csak egy-két szint­jében beépített beton-házvá- zat? Pytgoszbon, a 40 ezer lako­sú városban Gabriel S. Liatsis kamaraigazgatóval idegenve­zetőnk és delegációnk kamarai tagjának angol és német nyelvtudósával is úgy néz ki, hogy nem sokra megyünk. Elő­Javaslatok, kérések, követelések Befejezne munkáját- a Pedagógusok Szakszervezetének XIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) az adminisztratív és a tech-' nikai munkakörökben. A peda­gógusoknál az áttérés jelent­se a kötelező óraszámok ará­nyos csökkentését, amelyhez az anyagi fedezetet a központi költségvetés biztosítsa. A Pedagógusok Szakszerve­zete az élet- és munkakörül­mények javítása, a szakmapo­litikai érdekek védelme mellett részt vesz az oktatáspolitika formálásában is - hangoltatja a dokumentum. A kongresszus álláspontja szerint az új ok­tatáspolitikának meg kell ala­poznia az oktatás tartalmi és szervezeti stabilitását, a köz- és felsőoktatás összehangolt fejlesztését. Az új oktatáspo­litikai koncepció kialakítása érdekében a szakszervezet szé­les körű társadalmi vitát kez­deményez. A szakszervezet szükségesnek látja, hogy erő­södjön az iskola munkaszer­vezeti jellege, a tanuló ifjú­ság az iskolán belül ne le­gyen vetélkedési terepe politi­kai szervezeteknek; a diákön­kormányzat legyen a fiatalok, közéleti szocializációjának sta­bil értékeken nyugvó kerete. A szakszervezet az Országgyűlés­től azt várja, hogy a válasz­tások után az elsők között tűzze napirendre az oktatás helyzetét, a művelődési kor­mányzat tevékenységét, s fo­gadjon el átfogó fejlesztési programot. A kongresszus végezetül sze­mélyi kérdésekről határozott. A Pedagógusok Szakszervezete elnökének Sárdi Lajost, ai szakszervezet eddigi megbízott főtitkárát, főtitkárnak pedig Szöllősi Istvánnét, a Kaposvár városi-körzeti szakszervezeti bi­zottság titkárát választotta meg. Hőszigetelő beton Üzemigazgatóságunk jó hőszigetelő képességű, könnyű POLISTYROL BETON-t ajánl vásárlóinak. Kiválóan alkalmas födémek utólagos hőszigetelésére. A beton testsűrűsége: 350 kg/m3 Anyagkiadás: 6—15-ig. Beton- és Vasbetonelemgyártó Üzemigazgatóság Pécs, Álmos u. 3. Telefon: 33-555. kerül végre két, angolul vala­mennyire értő hölgy és kez­dődhet a kölcsönös érdeklő­dés. Erősségük a mezőgazda­ság, a kereskedelem, a turiz­mus és az idegenforgalom, de már felismerték, hogy a fejlő­désük legbiztosabb iránya csakis az iparosítás lehet. Hosszas tanácskozásuk után megválaszolják kérdéseinket: náluk az építőiparban 40 órás a munkahét, a munkások 50 —60 ezer, míg a mérnökök 70 — 100 ezer drachmás havi bruttó fizetést kapnak átlag­ban. Ez nekünk soknak tűnik — szerintük meg kevés. Az öt éve félmilliárd drachmából épí­tett márványoszlopos városhá­zán Mihalisz K. Hisztrisz pol­gármester és kamarai elnök a pécsihez hasonló gondokról számol be. „Iparosítanunk kell. Az ipari zóna még nem épült meg, de az azokhoz szüksé­ges szociális bérlakások közül, melyet ingyen utalnak ki. már több tucat elkészült és folya­matosan építik a többit. . ." A Dolqármester egyben üzemtu- lajdonos is, Így a mostani vá­lasztásokon nem retteg attól, hoay újravólasztiák-e. A . vá­rosházán van koncertterem, ott üzemel az egész nao önálló műsort adó városi rádió stu- dióia. A város 2 napi- és 5 hetilappal rendelkezik . . . Milyen Görögország újság­író szemmel? A tíznapos kós­toló-kőrúton szerzett benyomá­saim alapján örömmel állapít­hatom meg, hogy sokban ha­sonlít a lélekszámban szinte egyező, ám területileg valami­vel kisebb Magyarországra. Tehát dióhéjban a közösnek vélt gondok és jellemző dol­gok: szemetes. Egyre több 0 hétvégi ház és telek. Erős ide­genforgalom. (Azért van, le®' ne mit tanulnunk tőlük.) ?0' lyomódosítások. (Az olymp10' Szpirosz ékszerbolt tulajdono­sán kívül nagyon sok kőnkre esettel találkoztam, amikor fl biztosabb megélhetésért szak mát és hivatást változtatott 0 görög atyánkfia.) Puskást, D® tárit és Türr Istvánt se nálu® j se Görögországban nem ke külön bemutatnunk, odakint sokan büszkék rájuk. Bund® zás. Bár az olimpiai játék® kon büntették a bundázO^1 Néróval mégis kivételt tett® A bundázást éppúgy átm®11^ tették a jelenkorba, mint kulturális értékeiket. A g®r°^( és a magyar népbe egyar° beivódott a béke sz'erete ’ hisz mindkét náció megsz® vedte a múltját. A Herodot®^ idézet, ha nem is szó széf de mindkét népre egyform® hat: csak a bolondok szer®^ a háborút, melv utón nin® nek győztesek és vesztesek csak halottak vanríbk. it 0 Életre szóló élmény von j tiznapos görögországi szakim tanulmányút. Ki tudja, me9jr|1t hatom-e még valaha oda ^ a napfölkeltét, mint Tolób0^ a tengerparti szálloda erkély­ről, a szobánkból? (Vége) Murányi Lősz'®

Next

/
Thumbnails
Contents