Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-20 / 137. szám
A Dunántúli napló 1989. május 20., szombat Üj technológiával, hazai alapanyaggal készülnek a műanyaggal bevont fém kerti bútorok a Szentlörinci Költségvetési Üzemben Fotó: Proksza László Negyvenhét új munkahely Induláskor Kerti bútorok - exportra Ketyeg « 9 HilliHH (3J Háromezer ember félelme Nem sdkat keseregtek a Szentlőrinci Költségvetési üzemnél amiatt, hogy a betontermékek — járdalap, útszegély, támfalelemek — keresete jelentősen szűkült. A csökkentett termeléshez luxus lett volna a háromszáz négyzetméter alapterületű műhely további lefoglalása. Ugyanazon a telephelyen kínálkozott alkal: más építmény, így lett kis ráfordítással műhely egy volt tá- rolóhelyiségból. A felszabaduló nagy épület hasznosítása pár hónap alatt megoldódott: itt kap helyet a költségvetési üzem öntödéje. Ez azt is jelenti, hogy félszáz új munkahely lesz Szentlőrin- cen már ezen a nyáron. A két műszakos munkarendű öntödében 26 férfi! alkalmaznak, tízezer forint bruttó bért ajánlanak kezdéskor. A festőműhelybe 16 főt várnak hét-nyolcezer forintos bruttó bért kínálva. Az induláshoz öt bedolgozót keresnek, öntvénysorjázási feladatra. És a termékek? Kerti, stiand- presszóbútorok, asztalok, székek, padok, virágtartók, kosarak. Kezdetben csak padokat öntenek és festenek Szentlő- rincen, idén kilencezret huszonötmillió forint árbevétellel. A megrendelő, a budapesti Villamosipari Gépjavító Vállalat, évek óta szállít tőkés piacra szemet gyönyörködtető, fehérre festett, alumínium anyaga ellenére öntöttvas kinézetű bútorokat. A kereslet akkora, hogy a budapesti céq kéDtelen eleget tenni a vevők igényeinek, viszont piacot nem akar veszteni, ezért átenqedi az összmeqrendelés egy részét a szentlőrincieknek. A költségvetési üzem dolgozói, bár öntéssel még nem foglalkoztak eddig, de a festésben már magas minőséget értek el. A jelenlegi négy fős festőműhelyben elektrosztatikus eljárással műanyag bevonatot kapnak különböző ipari és mezőgazda- sági termékek, például a Szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezet kapálógépei. Tízféle színt tudnak produkálni és a festésre húsz év garanciát vállalnak! A fejlesztés által a festőműhelyben a kézi munka megszűnik, a hagyományos módszer helyett szórókabinban kapja meg az alumíniumöntvény a műanyagbevonatot, s ezt követően kerül az égető- kabinba, ahol a festék ráég az öntvény felületére. Ennek köszönhető, hogy több évtizeden át megmarad a festés a terméken, így a szabadtéri bútorokat nem kell átfesteni! Az öntöde kialakítása és a festőműhely felszerelése kilencmillió forintba jcerül, az ösz- szeg kétharmadát a Szentlőrinci Költségvetési üzem előteremti. Két és fél millió forintot megpályázott a központi foglalkoztatási alapból. A beruházás tervezett befejezési ideje június 30. Addigra 47 új dolgozót vesz fel a költségvetési üzem. Az elhelyezkedni vagy munkahelyet változtatni szándékozók figyelmébe ajánlom, hogy már most érdemes jelentkezni, mert a létszámfel- töltés folyamatos. Az öntöde létrejöttében a Szentlőrinci Költségvetési üzem építőipari szakemberei és lakatosai is közreműködnek. A kőművesek a szükséges átalakításokat végezték el, a lakatosok készítették el az öntödei berendezéseket. Mindezt -néhány hónap alatt. L. Cs. K. Szathmáry Magdolna, a Baranya Megyei Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) osztályvezetője a tényekre szorítkozik válaszaiban. Véleménye szerint a húsipari és a bőrgyári lerakó olyan értelemben rendben van, hogy a számukra 1990. december 31-ig előírt feladatokat eddig időarányosan teljesítették. Hozzáteszi azonban: — A két tároló akkor lesz hibátlannak tekinthető, ha a határozatunkban kikötött mulasztásokat, azok következményeit is bepótolja, felszámolja az említett határidőkig a két cég. Ami valóban megnyugtató, de az is kikövetkeztethető: eddig ez a két vállalat sem vette túl komolyan, hogy veszélyes hulladékokkal dolgoznak, és ezek veszélyeztetik a környezetet. Ami pedig a Budapesti Vegyi Műveket illeti: a vizsgálatok szerint lerakójából kijutottak már a mérgező anyagok, s a cég köteles június 30-ig bemérni, meddig terjedtek el. — De hogyan került ide, Garé-Bosta-Szalánta térségébe a BVM 63 000, mérgező vegyszerekkel teli hordója? — Nincs erre válasz. Erről sehol sem találni dokumentációt. Egyébként van megfelelő technológia a már rendkívüli módon korrodálódott hordók „veszélytelenítésére”: nagyobbakba kell rakni, s vannak is ilyen hordók. De ezt a BVM nem csinálja, minden bizonnyal azért, mert több százmillió forintba kerülne, persze a kijutott veszélyes anyag lokalizálásával együtt. Annak egyébként, hogy Garéba hozták ezt a 63 000 hordót, lehet az is a magyarázata, hogy az aszódi, erre a célra megfelelően kiépített tárolóba 30 000 forint egy köbméter lerakásának az ára . . . Mindenesetre igazgatóságunk a múlt év decemberének közepén megtiltotta a BVM-nek, hogy a továbbiakban Garéba vegyszert rakjon le. — Én már azt is hallottam, hogy esetleg szükség lesz a mérgezettség miatt Garé és Bosta kitelepítésére. — Felvetődhet, de én nem tartom ennyire súlyosnak a helyzetet. — Beszélhetünk még regionális luralö'öl? — bqvértelműen nem, csak megyeiről. — Mindenesetre az eddigi felelőtlen lerakás - 10 éve működik c gáréi tároló —, az elképesztően fegyelmezetlen üzemeltetés révén veszélyhelyzet állt ele. Meg tud ön jelölni szerveket, személyeket, akik felelősek ezért? — Nem . . . Nem tudok. * Azt nem mondhatom: halott táj. De valami lebeg a levegőben - túl a vegyszer szúrós szagán —, s ezt megérzi az erre jato. Ezek az ijesztően nagy teknők, elrettentő tartalmukkal . . A hulladékok között kotorászó, felettük sivítva repkedő bíbicek ... A hirek < a közelben elhullott vadállatokról ... A döbbenetes tény, hogy nem csak a lerakó kifolyt vegyszerektől ellaposodott talaját taposva lé:.'eget az ember veszélyes anyagban, hanem az már - egyelőre nem tudni, medHoldbéli táj ... dig - kiszivárgott a lezárt területről . . .- Először az tűnt fel, hogy nem isszák meg a lovaim a vizet... - mondja Malovecz Ferenc bostai elöljáró, akinek gazdasága — sok állatot tart — csaknem egy kilométerre van a hulladéktárolótól. — Aztán egymás után döglöttek meg a kecskéim . . . Persze, elküldtem vizsgálatra az elhullott állatokat Nehézfémeket találtak bennük, eddig többek között az ólom, a króm, a higany jelenléte bizonyított, s az is egyértelmű, hogy ezektől pusztultak el a kecskéim. Azt még nem mondták ki, hogy ezek a nehézfémsók a lerakóból származnak. De honnan származhatnának? — Teljesen mindegy, hogy ez itt reqionális, vagy megyei lerakó - mondja Ságodi Istvánná, a Szalántai Községi Közös Tanács elnöke. - Az eddigi tapasztalatok alapján tiltakozni log a tanács és a lakosság is. Ne feledjük:, a BVM-hordók oly mértékben korrodálódtak már, hogy most várható a mérgezés tetőzése. Nem vitás előttünk: a megyei tanács jót *akar, csak azt nem értik meg, hogy itt 3000 'ember él - és nagyon Iplnekl — A szalántai tanács a bőrgyári lerakóban a múlt év szeptemberében kikört tűz miatt 6 millió lorint környezetvédelmi birsággal sújtotta a bőrgyárat. Ők lellebbeztek.- A másodfok megsemmisítette a határozatunkat, arra hivatkozva, hogy nem tudtuk meghatározni az égő anyag mennyiségét . . . Ehhez sem kell kommentál! * A tűz után — a környéken élők egészségügyi panaszai alapján - vizsgálatot kért a megyei Köjáltól a szalántai körzeti orvos, dr. Szíjártó Zoltán.- Nem kaptam választ a Köjáltól mondja most.- A tanács is hivatalosan kérte a vizsgálati eredményt — teszi hozzá a tanácselnökasszony -, de válaszra sem méltattak bennünket ■ ■ . A garéi körzeti orvos, dr. Szabó György háborog:- Nem rakták le a vegyszeres hordókat az előírt mélységig! Nem készítettek a lerakóban elszivárgást akadályozó betonágyat! Nem víztelenítik az ide hordott vegyszert! Megkérdeztük a bőrgyáriakat: miért nem? Tudja, mit mondtak Mert a víztelenítés során a dolgozóik szemgyulladást kapnak . . . Mi, itt, kaphatunk! Ugyanis vannak ilyen betegeim, a telepen dolgozó egyik őr krónikusan ebben szenved, s a többiek légzési nehézségekre panaszkodnak.- Nem tudok arról - mondja dr. Szíjártó Zoltán -, hogy a páréi, bostai emberek közül akái egyszer is valakiket próbaszerűén megvizsgáltak volna, beférkőztek-e már szervezetükbe a nehézfémek. Így még a lehetséges megelőzéstől is el vagyunk zárva.- Megkérdeztük mi is a BVM képviselőjét: miért nem Aszódra hordják a veszélyes hulladékot. Azt válaszolta: mert ott fizetni kell, s előírt tárolóedény a teflonozott acélhordó. Itt meg, ezekben a vacak pléhhordókban természetesen dolgozik a „bezárt” vegyszer, s a keletkező gőzök, maga az anyag eszi a vasat. . Folyik szét minden! Ga- réban és Bostán pedig csak ásott kutakból isznak az emberek . . .- Hallgat a Köjál — mondja Malovecz Ferenc. — Két évvel ezelőtt adtak egy szakvéleményt, hogy a telepről a nehézfémek kiszivárogtak. Ezt a KÖVIZIG képviselője cáfolta. Erre a Köjál visszavonta a vizsgálati eredményeit, arra hivatkozva, hogy az edény, amibe a mintát vették, az volt szennyezett . . . Ehhez sem kell semmit hozzátenni. Szabó György véleménye szerint a lakosság nem fogadja el a lerakó ittlétét — és elfogadtatni sem lehet velük —, amíg azt, amit eddig ehontottak, helyre nem hozzák, illetve a jövőre nézve megnyugtató megoldást biztosítani nem tudnak. Egy nyílt levelet forgatok a kezemben: ,,Mi, ■szalántai, gátéi, bostai, szilvást lakosok, tiltakozunk . . .", alatta több száz aláírás, 1989. április 14- éu- Kérte a tanács - mondja Sagodi Istvánná -, a megyei főügyészségtől annak kivizsgálását, hogy nem áll-e fenn gondatlanságból eredő tömeges veszélyeztetés vétsége? Válaszuk az volt: áttették kérelmüket a siklósi ügyészségre . . .- Ezt a 63 000 hordót innen már nem tudják elvinni — véli Szabó doktor. — Jó, ha egy Csernobil-szerű betonbunkerba temetik majd. Illetve: csak reméljük, hogy ez jó lesz . . . Mészáros Attila Müncheni biológus a szülészeti klinikán Uj élet születik Perceken belül indulnia kell, de fel sem néz a mikroszkópról. Az öröm kiáltásával és széles mosollyal ő oldja a csendet, mintha most fejezett volna be egy kísérletet, mintha most győződött volna meg először az értelméről, az eredményéről. Pedig Edmund J. Kreuzer mór több száz alkalommal láthatta ezt a csodát: a női és férfi ivarsejt összeolvadását, a növekedés, fejlődés stádiumait. Csők hát ez a megnyerő modorú, szerény fiatalember, aki Münchenben egy fertilizációs centrumban főbiológus, egyben családapa is, aki ebben a folyamatban jóval többet lát, mint egy tudományos kísérlet ma már szerencsére gyakran ismétlődő eredményét... Egyik«r volt azoknak, akiknek közreműködésével 1982‘ben az NSZK-ban is - az Egyesült Államok és Anglia után — megszületett az első lombikbébi, és ő az, akitől a pécsi Szülészeti Klinika biológiai teamjének vezetője, dr. Bognár Zoltán adjunktus még Erlangenben átvette az ismereteket... Az NSZK-ban ugyanis már évek óta az a gyakorlat, hogy nem szülész- nőgyógyász orvosok, hanem biológusok irányítják és végzik a testen kívüli megtermékenyítést és a petesejttenyész- tés laboratóriumi munkáit. A kapcsolat azóta is tart, részben munka-, részben baráti alapon. Edmund J. Kreuzer a közelmúltban néhány napot Pécsett töltött, mindennap bejárt a klinikára és ugyanúgy dolgozott, mint pécsi kollégái. Találkozásunkkor is a labornak nevezett két íróasztal nyi helyiségben figyelte, ellenőrizte az összeolvadás utáni sejtosztódást, előre örülve a pillanatnak,, amikor megmondhatják a szülőknek a jó hirt. ; Több napos ittlétének indokát magyarázva elmondta, hogy jól ismeri a pécsiek eredményeit, sokra tartja a munkájukat, továbbra is szeretne segiteni és ő is tanulni akar. Bár a végcél mindenütt azonos - lehetőleg minél eredményesebbé tenni azt a módszert, amelynek révén a gyermektelen házaspárok utódnak örülhetnek - az eddig vezető folyamatban sok a különbözőség és pont ez hordozza az egymástól tanulás lehetőségét. Véleménye szerint á pécsi klinika lombikbébiprogramját nem szabad szigorúan összehasonlítva mérni a világ más országaiéval, hiszen Pécsett 1987-ben kezdődött ez a program, vagyis öt évvel az elsők után. Mégis, amit itt látott, az mindenképp az első harmadba sorolandó. Az NSZK-ban a Gift-módszer - melynek lényege, hogy a petesejtet és a himivarsejtet együttesen visszajuttatva az anyai szervezetben zajlik a megtermékenyülés - jól ismert, állandó és eredményes. A lombikbébiprogramjuk -’a fogamzás külső laboratóriumi körülmények között jön létre és a már osztódó embriót helyezik vissza - úgyszintén. Az utóbbi 2,5 év alatt 1300 alanynál alkalmazták, s közülük 100 -130-nál sikeresen. Az NSZK-ban óriási az igény mindkét módszerre, évente 10 000—15 000 pár jelentkezik ilyen kéréssel. A közvélemény még tart ezektől a beavatkozásoktól, illetve az esetleges manipulációktól annak ellenére, hogy az egész törvényileg rendezett. Ez év januárjától - az új egészségügyi törvénnyel - megváltoz- tottók az eddigi fizetési gyakorlatot, az ilyen kezeléseket januártól nem fizeti a biztosító. Bár egy-egy beavatkozásnak sok mindentől függően más és más ára van, átlag 3000—5000 márkát kérnek érte. A zsebből fizetés ellen már megkezdődött a tiltakozó aláírások gyűjtése. T. É, Zárt, steril körülmények között történik a mesterséges megterme- kenyités a pécsi Szülészeti Klinikán Fotó: Proksza László
