Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-20 / 137. szám

1989. május 20., szombat Dunántúli napló s Hogyan tovább? Vállalkozókedv, rugal­masság, a piachoz való alkalmazkodás — tömö­ren így jellemezhető a Pécsi Garancia Szállító és Szolgáltató Szövetke­zet elmúlt négyéves tevé­kenysége. A korábban na­pi gondokkal küszködő cég a megváltozott üzlet- politika eredményeként stabil gazdálkodó egy­séggé vált, biztos munkát és jövedelmet nyújtva va­lamennyi dolgozónak. Bár 1985-től fokozatosan ki­alakították a több lábon állás feltételeit, a szövetkezet fő tevékenysége azonban válto­zatlanul a fuvarozás. Komá­romi István elnök szerint az áruszállítást sikerült nyeresé­gessé tenni. Tehergépkocsi­parkjukat folyamatosan díze- lesítették - ma már a jármű­vek döntő többsége gázolaj­üzemű s bevezették a költ­ségtérítéses üzemeltetési rend­szert. Az országban elsőként alkalmazták ezt a módszert. Lényege, hogy a gépkocsive­zetők a munkájuk arányában keresnek; az ösztönzés része, hogy a gépkocsivezetők kímél­jék kocsijukat, minél nagyobb árbevételre tegyenek szert, ne járjanak üres járművel. A fu­varozási piacon igen nagy a verseny, Így manapság már nem elég az árut csak a meg­rendelőnek szállítani, az igény egyre inkább a szállítmányo­zás felé tolódik, mely komp­lexebb feladatokat jelent. A Garancia elvállal áruszállítást az ország bármely részébe, fűtőolaj-fuvarozást, csőfekte­tést, munkásszállítást. . . Leg­újabb lépésük, hogy megállo- podást kötöttek a Bólyi AFÉSZ-szal: megvették a bó- lyiak járműveit, és kötelezett séget vállaltak, hogy elvégzik az áfész áruszállítási felada­tait, s részt vesznek a lakos­sági szolgáltatásban is. A kö­zeli napokban ismét bekap­csolódnak a nemzetközi fuva­rozásba — elsősorban speciá­lis területekbe, így például olyan trélert vásárolnak, mely- tyel személygépkocsikat szál­líthatnak. A szövetkezet javítóbázisát eredendően azért hozták lét­re, hogy saját járműveiket karbantarthassák. E tevékeny­ségüket kiszélesítették, így ma már a magánfuvarozók teher­gépkocsijait is javítják - el­végzik a rendszeresen esedé­kes műszaki átvizsgálásokat, s erről úgynevezett javítási la­pot adnak —, de vállalnak személygépkocsi kis- és «nagy­javítást, karosszériamunkákat, fényezést, szervizelést. Június­ra, az országban elsőként el­készül a tehergépkocsi termi­náljuk, azaz parkolójuk. Két évvel ezelőtt határozták el, hogy a Megyeri úti telepük szomszédságában, jól megkö­zelíthető helyen olyan terüle­tet alakítanak ki, ahol ma­gánfuvarozók tárolhatják te­herautóikat. Mivel a közeljö­vőben Pécsett is megtiltják a teherautók közterületen való Parkolását, a magánfuvaro­zóknak lehetőségük lesz éjsza­kánként, illetve hosszabb idő­re a terminálban hagyni ko­csijaikat, ahol térítés ellené­ben a járművek őrzéséről, té­len hidegindításról gondoskod­nak, s kedvezményes autó­mosást biztosítanak. A Garancia jól menő üzlet­ága a használt személy- és tehergépkocsik adás-vétele. Tavaly 2000 személygépkocsit és 800 teheroutót adtak el a pécsi Megyeri úti, a nagyka­nizsai, o barcsi, a dombóvári és a zombai telepükön. Má­jusban bővül a hálózat, a Pest megyei Solymáron nyitnak te­lepet. Részletfizetési lehetősé­get is adtak vásárlóiknak - ezt egy ideig kénytelenek vol­tak szüneteltetni -, de a kö­zeljövőben ismét lehetőség lesz használt autók részletre tör­ténő vételére. Kereskedelmi te­vékenységük része, hogy al­katrészbontót is üzemeltetnek. Az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező szövetkezet ajándékautó-szolgálata nyu­gatról behozott autók konver­tibilis valutáért történő árusítá­sával foglalkozik - idén eddig 150 személygépkocsit, zömében Ladát adtak él. Tervezik, hogy kompenzációs ügylet kereté­ben lorintért is árusítanak majd ilyen autókat. A Ga­rancia egy NSZK-beli céggel folytat tárgyalásokat: faháza­kat és egyéb asztalosipari termékeket szállítanának, a kapott pénzért kocsikat és al­katrészeket vásárolnának, s ezeket forintért árusítanák. A minta faház elkészült, a ta­vaszi BNV-n bemutatják. El­képzeléseik között szerepel, hogy vegyesvállalatot hoznak létre, s a nem oly távoli jövő­ben nyugati alkatrészekből mikrobuszok és kistehergépko- csik összeszerelését kezdik meg. Lehet, hogy mór a nyá­ron Opel-autószalon nyílik Pécsett. Egy ugyancsak NSZK- beli céggel karöltve, az új- mecsekaljai Olimpia bár he­lyén lenne a bemutatóterem - már csak a Baranya Me­gyei Vendéglátó Vállalattal kell egyezségre jutni -, ahol az Opel több típusát tekint­hetnék meg majd az érdek­lődők, lehetőség lenne meg­rendelésre, a külföldi Opel- árak utáni - új és használt egyaránt - tájékozódásra. A Mecseki Ércbányászati Vállalattal közösen bérmunká­ban, nyugatról behozott bá­nyabeli fúrószerszámok felújí­tását kezdik meg a jövőben, természetesen konvertibilis va­lutáért. A Garancia és a MÉV a szakmai tudást exportálja. A szövetkezet még az idén egy kft.-t hoz létre, mely Pécs belvárosában francia péksé­get alakít ki. Komáromi István szerint ma egyre inkább csak úgy tud egy cég megélni és eredmé­nyesen gazdálkodni, ha tudo­másul veszi, a piaci lehetősé-, geket ki kell használni. Ehhez vezető és vezetett alkalmaz­kodókészségére, s tisztességes munkájára van szükség. Va­lamennyi dolgozó véleményét figyelembe veszik, a döntés után azonban mindenkitől megkövetelik a végrehajtást. Úgy tűnik, a Pécsi Garancia Szállító és Szolgáltató Szövet­kezetnél nem működik rosszul ez a szisztéma. Roszprim Nándor Vállalkozó kedv és rugalmasság OPEL-AUTÓSZALON PÉCSETT? - FRANCIA PÉKSÉG A BELVÁROSBAN - NYUGATI AUTÓK FORINTÉRT A szövetkezet szolgáltatásai közé tartozik a nyugati gépkocsik valutáért történő értékesítése, valamint a devizasorsjegyek áru­sítása, amelyekkel értékes nyereményekhez juthatnak a sze­rencsések. *" ' ........ ........................ ■ *...........................................I « K SH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Ellentmondásos negyedév Fejlődik a nagyüzemi állattartás. Képünk a gödrei tsz telepén készült. Több lakás épült, de Budapesten és Somogybán — Csökkent a foglalkoztatottak száma — Nő a lakosság hitelállománya A statisztikai adatok tük­rében Baranya megye első negyedévi termelése, vala­mint a lakosság életkörül­ményeit befolyásoló ténye­zők alakulása az alábbiak szerint foglalható össze: Az ipar termelési szerkeze­te az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult, a bruttó termelési érték 32°/0-át az energetikai, 7%-át az anyag­termelő, 61%-át a feldolgozó- ipari ágazatok adták. A ter­melés kismértékben tovább csökkent, bányászat nélkül számítva az elmúlt évi szint közelében maradt. A főbb ágazatok közül a bányászat mellett az épitőanyagiparban és a könnyűiparban csökkent, míg a gépiparban és élelmi­szeriparban élénkült a terme­lés. (Egy évvel korábban csak á villamosenergia-ipar terme­lése és az építőanyagok gyár­tása haladta meg az 1987. évit, a vegyiparé nem válto­zott, a többi ágazat ,,leszálló- ágban" volt.) Az iparban foglalkoztatot­tak száma (59 000 fő) 3,6%- kai tovább csökkent és a fizi­kai dolgozók 7,5%-kal keve­sebb munkaórát teljesítettek a tavalyinál. Az ipari vállalatok és szö­vetkezetek árbevétele — ösz- szehasonlítható áron számít­va — 4%-kal növekedett, így elérte a két évvel korábbi szintet. Az árbevételen belül a külkereskedelmi célú értékesí­tés (főként rubelelszámolás­ban) erőteljesebben, a bel­földi kisebb mértékben emel­kedett. A főbb termékek kö­zül fényezett bútorból, bőr­kesztyűből, puha bőrből, bőr­és szőrmés bőr felsőruházat­ból, nyershúsból, pezsgőből több került kivitelre. Ugyan­akkor lábbeliből, vágott ba­romfiból, konzervfélékből ke­vesebb volt a kiszállítás. A megyei székhelyű kivite­lező építőipar építési-szerelési munkáinak volumene 26%-kal nőtt az elmúlt esztendő azo­nos időszakához képest. A termelés fokozását elősegítet­te az enyhe tél is. A negyed­év végén összesen 707 lakás kivitelezésén dolgoztak. (Ta­valy ilyenkor 800 lakás volt épülőfélben.) A megyei székhelyű kivite­lezők idén is mintegy 1200 la­kás átadását' tervezik, ebből azonban csak alig haladja meg a 200-at a Baranyá­ban épülők száma. A zöme Budapesten, illetve Somogy megyében kerül átadásra. A mezőgazdasági termelés az elmúlt évi kedvezőtlen eredményekből fakadó szűkös pénzügyi háttérrel indult. A szárazságot a téli csapadék sem enyhitette, mégis az őszi vetésű növények állapota a tavasz elején kielégítő volt. Közülük búzából mintegy 2000 hektárral (4°/0-kal) keve­sebbet vetettek, mint az elő­ző évben, árpából a vetés- terület nem változott. Korán főidbe kerültek a tavasziak, így a borsó, melynek területe az eddigi legnagyobb (közel 8100 ha) és a cukorrépa (szin­tén rekordterülettel, 10 900 hektárral). Kukoricából 1500 hektárral kisebb területre (82 550 hektárra), napraforgó­ból és szójából a tavalyival azonos területre (11 700, illet­ve 14 700 ha) vetnek a gazdaságok. A szarvasmarha-állomány március végén - csakúgy, mint országosan - az egy év­vel korábbitól alig tért el. A nagyüzemekben a sertések száma valamelyest, a juhoké erőteljesen csökkent. Vala­mennyi állatfajból jelentősen nőtt a kisüzemekhez kihelye­zett állomány. Az- értékesítés az alábbiak szerint alakult: 1989. I. negyedév 1988. I. n.év 1987. I. n.-év %-ában Vágómarha, t 123,9 119,3 Vágósertés, t 118,2 94,8 Baromfi, t 99,0 115,1 Tehéntej, 1000 I 103,3 105,9 Tojás, 1000 db 44,5 26,1 Az anyagi ágakban az első három hónapban 122 500 főt foglalkoztattak. Számuk mint­egy 4%-kal tovább fogyott, csaknem teljes egészében a fizikai foglalkozásúak számá­nak csökkenéséből adódóan. A foglalkoztatottak átlagos havi nettó bére mintegy 6600, nettó átlagkeresete 7300 -volt. Mind vállalatonként, mind az ágazatok között jelentős a szóródás. A nettó bérek átla­gosan 15,4%-kal, a keresetek 8,3%-kal növekedtek. A lakosság korábbi megta­karításainak felhasználása tükröződik a takarék betét­állomány alakulásában, amely az első negyedév során 144 millió forinttal (egy évvel ko­rábban 38 millióval) csökkent, s március végén 10,7 milliárd Ft volt a megyében. A betét- állomány fogyására hatással van az értékpapír-forgalmazás is, mely a magasabb kama­tok következtében valamelyest átcsoportosítja a megtakarítá­sokat. A lakosság hitelállomá­nya az első három hónapban 246 millióval tovább növeke­dett, március végén megköze­lítette a 12,5 milliárd Ft-ot. A kiskereskedelem január­márciusi forgalma összehason­lítható' árakon számítva közel azonos volt az elmúlt év azo­nos időszakival. Ezen belül a bolti élelmiszereknél és élve­zeti cikkeknél, valamint ve­gyes iparcikkeknél 3-3%-kal nőtt, míg a vendéglátásban 7, a ruházati cikkeknél 15%-kal csökkent az értékesítés volu­mene. A kiskereskedelmi árak a megyében 14,8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvvel előbb. Ezen belül a ruházati cikkekért 17,9, a vegyes ipar­cikkekért 15,1, a bolti élelmi­szerekért és élvezeti cikkekért 13,9%-kai kellett többet fizet­ni a boltokban, míg a ven­déglátás árai 13,4%-kal nőt­tek. V A Mecsek-oldalban egy négy- gozott, ebből tizennyolcat Pé- ^jrieletes ház második emele- esett, a Népművészeti Szövet­ig' lakik Gulyás Lászlóné. 1986- kezeinél töltött el. “9n súlyos műtéten esett át, — A műtét után egy darabig Q*óta rokkantnyugdíjas. Hu- úgy éreztem, hogy nem tudok s*onöt évig, mint könyvelő dől- mit kezdeni magammal. Min­Hobbija a kézimunka Csak egyedi pulóvereket kötök dig sokat dolgoztam és ennek most hirtelen végeszakadt. Ak­kor jutott eszembe, hogy el­kezdek kötni. Már gyermekko­romban is sokat kézimunkáz­tam, mindig szerettem újabb és újabb mintákat, formákat ki­találni. A mai napig nem kö­tök két egyforma pulóvert, csak ha kérik. Nagyon nehezen tu­dok ilyenkor parancsolni a ke­zeimnek. Az első időkben elvittem a butikosoknak a kész pulóvere­ket, de csak bizományba vet­ték át és nagyon drágán árul­ták, pénzt is csak hosszú idő múlva koptam. Ekkor döntöt­tem el, .hogy kiváltom az ipart, és magam árusítom a pulóve­reket. Piacra, vásárokra járok. Gulyásék Tamásiból kerültek Pécsre. A 60-as évek elején az OTP hirdetését olvasták a Tolna Megyei Népújságban, miszerint a Mecsek legszebb részén házakat építenek. Ök is jelentkeztek. A lakás átadá­sa után, öt évig' Gulyás László­né otthon maradt. Már Pé­csett született a kisebbik lár nya.aki bőrdíszműves lett. A nagyobbik Franciaországba ment férjhez, Párizsban él. Az irodai munkája mellett 12 évig bedolgozója is volt a Népművészeti Szövetkezetnek.- A férjem eredetileg férfi s^abó, jelenleg zenész, bawai gitáron játszik. Rátétes és hím­zett kézimunkákat készítettünk ö szövetkezet részére. Már ak­kor úgy beszéltük meg, hogy addig csináljuk, ameddig örö­münk telik benne. Ezenkívül a táncegyütteseknek varrtunk ruhákat az ország minden pontjára. A legnagyobb és legszebb munkánk az volt, amikor az Állami Népi Együt­tes részére készítettünk horvát nemzetiségi viseletét. Gulyás Lászlóné előtt ma már nem titok, hogy honnan volt mindig mindenre ideje és soha nem érezte fáradtnak magát. A HNF belvárosi II. alapszer­vezetnél t’tkár. Magányosok klubját szervezett. A Népmű­vészeti Szövetkezetnél a bri­gádtagokat tanította hímezni, kötni. Nevelőotthonban élő óvodásokat vitt rendszeresen haza húsvétkor, karácsonykor, hétvégeken. A lányai iskolái­ba még évek múlva is tár­sadalmi munkában hímezte a naplóboritókat, térítőkét. — Másfél éve vagyok kis­ipaios, és ez alatt 100 puló­vert kötöttem meg. Nem is gondoltam, hogy ekkora szük­ség van a munkámra. Miután kitettem a cégtáblámat sokan megkerestek. Kiderült, évek óta őrzik a fonalaikat, csak nem ta­láltak senkit, aki kézzel meg­kötötte volna nekik. Vannak már törzsvendégeim is. Ha­vonta hozzák a szebbnél szebb fonalakat. Amikor elkezdek egy pulóvert, akkor még nem igazán tudom, hogy milyen lesz. Legtöbbször a minta ha­tározza meg a fazont. Amerre járok a világban, mindenhon­nan hozok magamnak kötő­könyveket, de soha nem kötöm meg a pulóvert, kardigánt, ru­hát a leírtak szerint. Szeretem az egyedit. A pulóverekhez mindig adok mosási utasítást is. én vállalom a felelősséget azért, amit csinálok. Amelyik fonalat nem ismerem, azt először ki­próbálom. Gulyás Lászlónénak az el­múlt nyáron állandó kiállítása volt a KlOSZ-székházban. Pu­lóverjeivel részt vett egy Fran­ciaországban megrendezett ter­mékbemutatón is. Sz. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents