Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-29 / 117. szám

1989. április 29., szombat Dunántúli napló 5 Pécsi teleuiiiősok sikere Békés Sándor, Füzes János és Bükkösdi László SZOT Díjat kapott a Sorstársak műsor A Nemzetközi Rehabilitációs Társaság már évekkel ezelőtt elismerte tevékenységüket Tetteket sürget a válsághelyzet Válság - vagy tavasz? Csökkenő kereslet, változatlan kínálat a §■1 § l_l____ _ | _ ___ A kiskereskedelem összeha­sonlítható árakon mért - pz- az mennyiségi - forgalma a legtöbb termékcsoportban hó­napok óta csökken, s egyide­jűleg a viszonylag olcsóbb cikkek felé tolódott el a ke­reslet. Hogyan tud a megvál­tozott igényeknek eleget ten­ni a kereskedelem, s válto­zott-e valamelyest a kínálat összetétele - ezekre a kérdé­sekre ad választ a Kereske­delmi Minisztérium napokban közreadott összeállítása, amely a március havi árukínálatot elemzi. Eszerint bolti élelmiszerekből oz év harmadik hónapjában az eddig megszokottnál lé­nyegesen bővebb választék állt a vásárlók rendelkezésé­re. A húsvéti ünnepek előtt elegendő füstöltórut lehetett kapni, óm főleg a drágább fajtákból kínáltak többet. A vevők pénzükért igényelték a jó minőséget, s mivel azt sok esetben nem kapták meg, a minőségi kifogások száma je­lentősen növekedett. A tőke­hús-forgalom lényegesen ki­sebb volt, mint tavaly már­ciusban. Ugyanakkor pozití­vumként könyvelhető el, hogy az ünnepek előtti napokban lényegesen javult a kínálat a keresett, olcsóbb sertés- és marhahúsokból, belsőségekből, és rendkívül sikeresnek bizo­nyultak a 20-30 százalékos engedményes baromfivásár- akciók. A tejtermékek iránti kereslet közel harmadával csökkent az egy évvel koráb­bihoz képest, miközben a bol­tokban bővebb volt az áru- választék. Bár a húsvéi ün­nepek most márciusra estek, az áremelések következménye­ként az édesipari termékek forgalma is 10-15 százalék­kal visszaesett -a tavalyihoz ké­pest A tavasz korai beköszönté­sei valamelyest növekedett az érdeklődés a ruházati cikkek 'ránt, óm a forgalomnöveke­dés csők igen mérsékelt. A vegyes iparcikkek kínála­ta az összefoglaló jelentés szerint alapvetően nem válto­zott. A híradástechnikai cik­kek egy részére mgg mindig a túlkínálat jellemző — iqaz, «z a helyzet még a vámszigo­rítás előtt alakult ki —, míg változatlanul hiányos egyes háztartási berendezések, min­denekelőtt o hűtőszekrények, hűtőládák választéka. A válla­latok a túlságosan megnöve­kedett készleteket egyes ter­mékekből úgy igyekeztek csökkenteni, hogy 20-30 szá­zalékos engedményeket, rész­letakciókat vezettek be. Külö­nösen azokból a termékekből van sok, amelyeket az import­liberalizáció eredményeként szereztek be a vállalatok. A tömegkommunikáció sike­reivel nem szoktunk dicseked­ni, most mégis olyan teljesít­ményről szólhatunk, amely nemcsak a hazai, hanem az európai televíziózásban is egyedülálló. A Szakszervezetek Országos Tanácsa csütörtökön SZOT Díjjal jutalmazta az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának Sorstársak műsorát, anndk al­kotó kollektíváját, Békés Sán­dor stúdióvezetőt, Bükkösdi László rendezőt és Füzes Já­nos felelős szerkesztőt. A díjátadás kapcsán mind­hármukat meghallgatva egyér­telművé vált a műsor kilenc­éves töretlen sikere. Kilenc évvel ezelőtt, 1981-ben, olyan televíziós programmal jelent­keztek, amely az általuk meg­alkotott formában ismeretlen volt a nagyvilágban is. Oly­annyira, hogy akkor sokan egy évet adtak a próbálkozásnak, lévén 1981., a rokkantak nem­zetközi éve. Nos, azóta is min­den hónapban tudnak szólnia sorstársakhoz, és tudnak újat mondani az egészségeseknek oz emberi akaraterőről, a ki­tartásról, a segítségnyújtás, az emberiesség számos lehetősé­géről. Nem találkoztam egyet­len olyan műsorukkal sem, amelyben ne lett volna szenzá­ció. Hétköznapi szenzációk ezek, az egyes ember harcá­ról és a családok sikereiről. Füzes János fogolmozta meg azt, omit a műsora valóban bizo.rvit, a család fontosságát, erejét a rokkant ember talpra- állásónok érdekében. Szerkesz­tői koncepciójával messzeme­nően egyetérthetünk, mert azt mondja, hogy ebben a műsor­ban a pozitív példákkal kiván- I nak kritizálni. A jót, a példát megmutatni és így felkelteni a figyelmet a társadalmunkban sajnos, még meglévő hiányra. Hiszen alapvetően az egészsé­gesek szemléletével gondolko­dunk, holott a rokkant, vagy megváltozott munkaképességű emberek, jóval több értéket ké­pesek adni a társadalomnak, mint amennyire lehetőséget adunk ma számukra, pedig több, mint egymillió embert érint ma az ő gondjuk. A műsor készítői pontosan tudják, hogy átütő sikert nem érhettek el ez alatt a kilenc év alatt sem, de talán ennél jó­val nagyobb érték, hogy állan­dó jelenlétet tudnak adni a sorstársaknak, hiszen rendsze­resen szólhatnak magukról, egymásnak egymásról. Ami szin­tén fontos, mert ellátási hiányt is kénytelen pótolni, a műsor több szolgáltatása. Füzes Já­nos mondta, a televízióban ez a Keres-Kínál rovat talán a legunalmasabb egy-két perc, de a leghasznosabbak egyike. Máig háromezer embert segí­tettek gyógyászati segédeszköz­höz, amelyre talán hónapokat, éveket kellett volna várnia. A Sorstársak formai megvo- lósitósa Bükkösdi László, ren­dező sikere, akitől nem tud­tam meg ezzel kapcsolatban különleges rendezői titkokat, csupán egy lényeges látásmó­dot:«} mondanivalójuk megfo­galmazásában mindig az egy­szerűségre törekedtek, és ez nem is lehetett könnyű feladat, hiszen mégis az életünk ne­héz oldalait mutatták meg, de mindig úgy, hogy szimpátiát, elismerést tudtak * kelteni a rokkant emberek iránt. Miként értékelik az első ha­zai rangos elismerést? A Nem­zetközi Rehabilitációs Társaság már éveKkel ezelőtt elismerte tevékenységüket, ma nem szól­hatunk jubileumról, más jelen­tős változásról sem a Sorstár­sak műsor életében, amely dolgos hétköznapjait éli mind­addig, amíg szükség van rá, amíg szólnia kell. Békés Sándor véleménye az, hogy talán mára vált a leg­érzékenyebbé a társadalmunk a szociális problémák iránt. Ugyanokkor bátran mondható, hogy a sorstársak problémáit e televíziós műsornál jobban kevesen ismerik. Talán éppen ez o folyamatos párbeszéd az egészségesekkel az, amit a SZOT Díj valóban elismer. Ugyanakkor ez a műsor a pé­csi stúdió első vállalkozása, amely rendkívüli hiányt pótolt a hazai tömegkommunikáció­ban. Talán megbocsátható, ha a Sorstársak elismerése kap­csán, szólunk a stúdió újabb vállalkozásairól is, amelyekről természetesen Békés Sándor tájékoztatott: látva, hogy jelen­tős központi pénzekre nem szá­míthatnak a továbblépéshez, keresik az együttműködést a déli országrészben dolgozó vá­rosi televíziókkal. Szeretnék megteremteni ezekkel _ a stú­diókkal oz egyenrangú társu­lást. E munkoközösségben megteremtenék a műsorok és információk cseréjét, később akár a közös programkészítést i;. Segíthetik egymást a tech­nikai fejlesztésekben is. amely­nek már megvalósult eredmé­nye a nagykanizsai és a keszt­helyi városi tv, amelynek ki­alakításában a pécsiek is részt vettek, új utakat keresve a közös vállalkozásoknak. Gáldonyi M. Szinte mindenütt válságról beszélnek. Általános- az értel­miség és az ifjúság körében a válsághangulat. Fokozottan jelemző ez a reformközgazdá- szek munkáira. Ezelőtt jó há­rom évvel, már azt vitatták, nogy fél évig, vagy esetleg eqyig, lehéT elodázni o válság kitörését, tehát sietni kell a re'ormokkal. Ugyanazok az emberek mo is ugyanazokat a 'natáiidöket jósolják, az nem zavaija őket, hogy elmúlt köz­ben három esztendő, és nem következett be az összeomlás. Ez a válsághangulat nem vol­na nogy baj, ha tettekre ösz­tönözne, de sajnos a gazdasá­gi problémák megoldáso ér­dekében, nagyon kevés és az is nagyon lassan történik. Miért tiltakozom a válság- hangulat ellen? Azért, mert úgy érzem, leszerel, kishitüvé tesz. Márpedig a jelentős tár­sadalmi változásokra, mind a politikaira, mind a gazdasá­giakra csak optimista hangu­latban kerülhet sor. A politikai és a gazdasági fejlődés felté- tete az optimizmus. A válságot elsősorban oz eladósodottságunkkal magya­rázzák. Az adósságunk valóban nagy terhet jelent és fog je­lenteni n belátható jövőben is. Ugyanakkor oz eladósodottsá­gunk a reformok fő garanciá­ja. Ennek nogy nyomása nél­kül, aligha lehetett volna o halalmot a reformoknak meg­nyerni. A reformok legfőbb ga- rancicjo, hogy nem lehet to­vább halogatni azokat, mert nincs további hitelforrás erre a célra. Ha oz eladósodottság már válság, akkor az egész világgazdaság félperifériái, a világgazdaság második vona­lába tartozó országok mind válságbon vannak. All ez nemcsak a szocialista orszá­gokra, hanem még sokkal in­kább a latin-amerikaiakra. Mo a fejlett országok bank­jainak 1600 milliárd dollár olyan hitelük von, aminek a törlesztése jelenleg nem reális feladat. Mi ezek között a nagyon eladósodottak, de egy­úttal a legkevésbé reményte­lenek közé tartozunk. Mi alig­ha leszünk azok, akikkel szem­ben a fizetésképtelenséget ér­vényesíteni fogják, ho azt lát­ják. hogy o gazdasági refor­mok útját járjuk. Az a kény­szer, hogy a hitelezőink re­formokat kívánnak, inkább ga­rancia, tehát előny, mint hát­rány. Azt is általánoson hangsú­lyozzák. hogy a gazdasági vál­ság bármikor politikai válság­ba csophat át. Szinte általá­nos véleménynek számít, hogy a gazdasági nehézségek poli­tikai válságot szülnek. A té­nyek azonban nem ezt bizo­nyítják. Ha a helyzet elvisel­hető, okkor a politikai válság, a politikai feszültség, éppen a gazdasági eredmények követ­kezménye. Ez olyan abszurdnak tűnő állítás, hogy idéznem kell a legújabb példókof. Dél-Korea az utóbbi tizenöt évben a világ legdinamikusab­ban növekvő országa, mégis politikai válságban van. A hezzá képest stagnáló szom­szédai politikailag sokkal sta­bilabbak, ha a stabilitást a csenddel mérjük. Az utóbbi években még szak­mai körökben is Törökország­ra hivatkoznak, mint sikeror­szágra. Gyorson fejlődik a gazdaság és demokratizálódik a politikai struktúra. Erre mit mond a török közvélemény: scho még ilyen rossz kormány­zat nem volt. Ugyanis előtte egyetlen kormányzottal sem fordult elő az, hogy a válasz­tásokon, csak a szavazatok ötödét kapja. Lotin-Amerika minden orszá­ga nálunk sokai mélyebb vál­ságban van. Ha rangsoroljuk a térség országait, feltétlenül Venezuelo áll a legjobban, mégis ott robbantak ki véres zavargások. Spanyolországra is, mint po­zitív példára szoktak hivatkoz­ni. Aki ismeri oz ottani viszo­nyokat, nemigen cserélne ve­lük. Sokat tanulhatunk tőlük, do az ö sikereik nem tették a vezető politikai pártot népsze­rűvé. Ne tévesszük tehát szem elől, hogy az elégedetlenség, soha nem a reménytelen hely­zetből fakad, hanem sokkal in­kább abból, hogy a közvéle­mény a reálisnál is sokkal többet tart elérhetőnek. Ahogy az eladósodottság, úgy az elégedetlenkedő értel­miség és ifjúság is, sokkal in­kább garanciája, mint akadá­lya o reformfolyamatnak. Csak o vezetés tehető fele­lőssé a gazdasági nehézségek miatt az olyan országbon, ahol a lakosság nagy többsége a nehezülő gazdasági helyzetre, több munkával reagál. S a mi népünk ezt tette oz elmúlt évtized során. Márpe­dig az a nép, omelyik hojlon- do az igényei kielégítése ér­dekében dolgozni, nem lehet megoldhatatlan válságban. Eb­ben a helyzetben a vezetés­nek csak az o feladata, hogy alkalmot adjon a több és jobb munkára. Ezt kell most már egyre sürgetőbben szómon- kérni tőle. A magyar nép még történel­me során, soha nem volt ked­vezőbb helyzet előtt. Ha a szergalmos munkája mellett ezt elhiszi, felismeri, akkor meg­teheti ezeréves történel­mének legnogyobb társadalmi és gazdasági fordulatát. Az elmúlt negyven évben azt akarták elhitetni velünk, hogy kényelmesen és harc nélkül is, ovid idő alatt, akár túl is lehet haladni a legfejlettebb tőkés országokat, most viszont bízzunk magunkban, hogy oz eddiginél Sokkal többre va­gyunk képesek. Ahhoz, hogy ezt be is bizonyítsuk, nem szo­bád hitelt adni a válsághan­gulatnak. Kopátsy Sándor Az autóklub bővíti szóig a Itatásait Megkétszerezett taglétszámmal Az évi háromszász forintos tagsági díj fejében joggal várjók el a személygépkocsi­tulajdonosok, hogy jól kiszol­gálják őket. A Magyar Autó­klub Baranya Megyei Szerve- tétében már alapvetően fon­tosnak tartják, hogy kinálotuk folyamatosan bővüljön. A pé­csi. Hengermalom utcában ’’'űszaki bázist létesítettek, ta- v°ly pedig a belvárosban nyi­tottak reprezentatív klubiro- dát. E két létesítménynek is köszönhetően ugrásszerűen nött a szervezet tagjainak lét- száma: az öt évvel ezelőtti ^500-zal szemben az idén 'z'ár megközelítőleg 15 000-en ''annak ,,nagy családjában". * Wubállomás egyik legnép­szerűbb szolgáltatása a sze­mélygépkocsik műszaki vizs- 9áztotása. A klubtagok előze­tes bejelentkezés alapján, bosszú várakozás nélkül hosz- szobbithatjók meg járművük 'orgalml engedélyét Bár sokan úgy vélik, hogy a klubnál nem olyan ..szőrösszívűek” a vizsgáztatók, énnek némikép­pen ellentmond, hogy tavaly a majd’ négyezer autónak az öt százaléka „nem felelt meg". Tehát nem elég csupán klub­tagnak lenni, a kocsinak meg kell‘felelnie a közlekedésbiz­tonsági előírásoknak. Rend­szeresek a műszaki felülvizs­gálatok, amelyek során átnézik és megszüntetik az esetleges hibát, hiányosságot. A -jól fel­szerelt szervizben - a közel­múltban kerékkiegyensúlyozó, valamint futóműellenörző mű­szert vásároltak - p motor­beállítástól, az elektronikus gyújtóberendezések beszerelé­séig sok mindennel foglalkoz­nak, az átlagosnál mérsékel-' tebb áron. Igen hasznos szolgáltatásuk - a „sárga angyal". A városi inditászolgálat egész évben a bajba jutott autósok rendel­kezésére áll, s ezzel a szerviz- kocsival mennek ki a 6-os út boranyai szakaszára is. (Hét­köznap 7—19 óra, szombaton, vasárnap és ünnepnap 8-20 óra között hívható a 12-738 as telefonszámon.) Idegenfor­galmi szezonban pedig Har­kányban, az autóbuszállomás mellett áll készenlétben „sár­ga angyal". A műszaki bázison várha­tóan a nyár elején alkatrész­boltot nyitnak, ahol olyan cikkeket árusítanak nem csu­pán klubtagoknak, melyek szükségesek a biztonságos közlekedéshez. Dr. Varga Lásilóné, a me­gyei szervezet titkára szerint a klubiroda Sallai utcába köl­tözésével közelebb kerültek togjaikhoz: ezt bizonyítja, hogy ügyfélforgalmuk a dup­lájára nőtt. Az iroda szolgál­tatási köre meglehetősen bő: foglalkoznak Autó-Tours utak szervezésével, s sok segítséget adnak a klubtagok egyéni bel- és külföldi utazásainak lebonyolításához. Ez utóbbiak közé tartozik például, hogy r itelleveleket, benzinjegyet, térképeket árusítanak, biztosí­tásokat kötnek, információt adnak kempingekről, szállo­dákról. Idei újdonságuk: olaszországi egységcsomagot kínálnak, mellyel Itáliában ol­csóbban vehetnek igénybe az utasok különféle szolgáltatá­sokat, egyebek közt mérsékel­A megyei szervezet nem csupán térben, hanem idő­ben is közelebb szeretne ke­rülni tagjaihoz. Ezért a Sal­lai utcai irodában szombaton és hétköznap a késő délutáni órákig nyitva tartanak. Új szolgáltotásként május elejé­től a Hungária Biztosító va­lamennyi baranyai városi iro­dájában autóklub-ügyekkel is foglalkoznak és a budapesti Gondos Kisszövetkezettel váló együttműködésük révén nyu­gati autókat árulnak és köl­csönöznek. Közismert; hogy az autóklub a technikai sporto­kat is tómogotja: a megyé­ben hagyomány, hogy minden évben megrendezik a Mecsek Ralit. Az idei autóversenyre október 7-8-án kerül sor. Roszprim Nándor Ai Autóklub új, pécsi irodája a Sallai utcában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents