Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-29 / 117. szám

A Dunántúlt napló 1989. április 29., szombat A közelmúltban átadott OTP-lakások Pécsett, a Parkas István utcában Fotó: Proksza László Lakáshoz jutás Pécsett fi.) Ki miért (nem) épít? Az elmúlt évben Pécsett 7734 lakásigénylö volt, kö­zülük anyagi-szociális hely­zetük miatt 2906-an vártak tanácsi bérlakásra. A mi­nap függesztették ki a ta­nácson az ez évi végleges lakáskiutalási jegyzéket — ám jelenleg még nincs át­adható új lakás. Talán meg­épül még az év végéig az a néhány tucat lakás, ami ki­utalható. Az elmúlt években Pécsett csak a BÉV 1200—1500 la­kást épített évente ... A legnagyobb lakásépítő cég, a BÁZIS Dél-dunántúli Építőipari Vállalat Pécsre vo­natkozó lakásépítési grafikon­ján a színes vonalak közül a kék már elérte a nullát - ex jelképezi az úgynevezett ta­nácsi bérlakást. Az OTP-érté- kesítésű, új lakásokat jelentő piros vohal egyre vészeseb­ben közelít a nullához. Az elmúlt évben kezdte a válla­lat az úgynevezett vállalkozói lakásépítést, a remény-zöld vonal a korábbi másfél ezer lakás építését is ábrázoló gra­fikonon alig észrevehető. Miért nem épül, miért nem épít több lakást a -BÁZIS Pé­csett? - faggatom Szauer Ió­néi vállalkozási osztályvezetőt és dr. Bilonka Béla lakás­értékesítési osztályvezetőt. A válaszuk: „Mert nincs rá pénz. Nincs lakásra pénze a tanácsnak, az OTP-nek és nincs elegendő pénze a saját értékesítésű lakás építésére a vállalatunknak sem ..." A lakás nem is oly rég még társadalmi-szociális vívmány volt. Ma már piaci árutermék, amelyre ugyan igény van, csak a pénz, legalábbis a fizető­képes kereslet egyre keve­sebb. A tanácsnak nincs pén­ze lakást építeni. Az OTP - joggal - óvatos, hogy talál-e vevőt a romló gazdasági fel­tételek közepette a mind job­ban dráguló új lakásokra. A BÁZIS tavaly az OTP-nek átadott a nagyárpádi város­részben 572, a Farkas István utcában 71 és a Gálovics Gy. utcában - ez ugyan saját értékesítésű lakásépítkezésnek indult — 56 lakást, és saját vállalkozói lakásként eladott 30 lakást. Ez összesen 729 la­kás. Joggal remélték, hogy en­nél kevesebb már nem lesz, nem lehet a város lakás­gyarapodása. Tévedtek. Ebben az évben már csak 164 la­kást építhetnek Pécsett, ebből OTP-megrendelésre 48, míg saját értékesítésben az Illyés Gy. utcában 86 és az Egri Gy. utcában 30 lakást adnak át. (Ha ehhez hozzávesszük az idei első négy hónapban kez­dett félszáz magánerős épít­kezést, a meszesi városrész ta­tarozásánál tetőtér-beépítéssel kialakítandó 10 tanácsi bérla­kást, a szénbányák által a Meszes-Nyugaton az első ütemben létesítendő 17 laká­sos sorházat és a MÉV által az új patacsi részen idén megépülő 17, sorházas la­kást ... — ez mind kevés, szin­te semmi.) A BÁZIS 1988 közepén az OTP Baranya Megyei Igazga­tóságának a siklósi városrész 3/6-os ütemében 171 és a nagyárpádi városrészben 672 lakás megépítésére adott szerződéses árajánlatot. Ebből mindössze 48-ra született konkrét megállapodás. Tehát a 843-ból mindössze 48-at építhetnek.- Mivel nem jött létre szer­ződés, így 1988 december 20- án visszavontuk az ajánlatun­kat. Erre az is késztetett ben­nünket, hogy a gyorsan romló gazdasági helyzet, a növekvő árak és az infláció miatt árainkat felül kellett vizsgál­nunk — mondják. Alapvetően az építőiparon verjük el a port, mondván: túl drágán épít. A tavalyi az OTP-nek adott BÁZIS-áraján- lat 17 650 forint/négyzetméter építésszerelési költséget rög­zített. Ehhez jött volna még a négyzetméterre vagy lakásra eső telekár, közmű, tervezés, műszaki és pénzügyi lebonyo­lítás összege és a hitelkamat.- Valóban sok ez a négy­zetméterár. nem beszélve a még hozzácsapott ugyancsak nem kevés egyéb terhekről. Miből tevődik össze ez az' összeg? — A 17 650 forintos építés- szerelési költség 80-82 száza­lékát teszi ki a monopolhely­zetben lévő külső beszállí­tóink egyre emelkedő árai: a nyílászárók, a kavics, a be­tonacél, a cement, a fa és egyéb anyagok, a festék, az összes gépészeti berendezés és sze elvény. A vállalatunk kivitelezőként tehát csak 18- 20 százalékban tudja befolyá­solni az árakat az alapanya­gok feldolgozása és beépíté­se sarán. Tehát mi a lakás­négyzetméter építésszerelési költségének nem egészen egy­ötödét határozzuk meg. A többit mi is kénytelenek va­gyunk elfogadni, ha építeni akarunk. . Érdekes és a mai gazdasá­gi helyzetet jellemző számí­tással érvelnek. Az iparban- építőiparban a hagyományos aaózatlcn nyereség 3-10 szá­zalék körül mozog. A banki osztalék a tőkével résztvevő részvényeseknek viszont 10—12 százalék. Tehát elgondolkod­tató: miért foglalkoztatnak a vállalatok több ezer embert? Hogy kevesebb legyen a nye­reségük? (Folytatjuk) Murányi László — Jó napot, ügyvéd úr! Hófehér haján ezüst csil- lanás a tavaszi napfény. Kezében fekete táska, vál­la kicsit előrebiccen, amint átsiet a Széchenyi téren, föl, a bíróság épülete felé. Kék szemében puha mosoly, mély meghajlás, leheletnyi kézcsók, a hölgyeknek ez dukál. A férfiaknak „Tiszte­letem!" és enyhe főbólintás. Köszön és köszöntik: „Jó napot, ügyvéd úr!" Galambszürke öltöny, ing, nyakkendő. Elegáns és ki­fogástalan. Mindig. És min­denkivel, dr. Kecskés Lász­ló, a pécsi 1-es számú ügy­védi munkaközösségből. Mély tisztelet, ezt adja is­merősnek, barátnak, munka­társnak és ügyfélnek. És ezt kapja az „ellenféltől" is. 1944-ben végezte el az egyetemet, elegáns munka­hely várta, a fővárosi Hi­telbank. Az- első munkana­pon bombázták Budapestet, így nem lett bankjogósz. 1944 nyarán a Pécsi Tör­vényszékre került, kinevez­ték joggyakornoknak. Aztán behívták katonának: bala­toni harcok, majd amerikai fogság. 1951-ben nevezték ki bírónak, a szigetvári já­rásbíróságra került, 1952- ben már megyei bírósági bí­ró. ítélkezett büntető és polgári szakban és három megye szakoktatási felelőse­ként irányította a. szakmai továbbképzést. Ezután há­rom évig, mint tanulmányi osztályvezető, az egyetem polgári jogi tanszékén ta­nított. A pécsi 1-es számú ügyvédi munkaközösségnek 1957. december 16-a~ óta tagja.- Egy kis függetlenségre vágytam, így lettem ügyvéd — mondja. Az irodájában, ahová né­hanapján betoppantam „ingyen" jogi tanácsért, csak szégyenkeztem. A folyosón még a késő esti órákban is rá várakozók. Kihűlt kávé­ját, ki tudja, hányadszor félretolta, magasra halmo­zott akták tornyosultak előt­te. Szemüvegét homlokára tolta és mosolyogva várt: miben állhatok rendelkezé­sére? Most „munkaidőn túl" ta­lálkoztunk a Nevelési Köz­pont első emeleti szobájá­ban, ahol heti két alkalom­mal jogi tanácsokat ad a kertvá rosiaknak.- ügyvéd úr, mit tart a legfontosabbnak ezen a pá­lyán? — A port gyorsan megta­nulni, és relatíve gyorsan el­felejteni. , Ez a lényeg. A legfontosabb pedig a meg­bízhatóság és a tisztesség. Ha valaki megtisztelt a bizalmával, azt úgy is kell viszonozni. Nemhogy túl - ígérni, de még ígérni sem szabad, még a realitást sem. Én a perbeli ellenfelet is tisztelem. A legnagyobb megbecsülés, ha a volt el­lenfél a következő ügyével engem bíz meg. — Ha teljesen reményte­len az ügy? — Elvállalni - becstelen­ség! Viszont, ha látom, hogy valamit tudok segíteni, megmondom, hogy szolid a siker, de nem reménytelen az ügy. — A legnagyobb siker a pólyán? — Egy szándékos ember­ölési ügy. Védencemre min­denki kötelet mutogatott - három és fél évet kapott. Bebizonyítottam, hogy féle­lemből ölt. A védő nem azonosulhat a tettel, de ügyfele érdekét sohasem adhatja fel. Higgye el, hogy a legmegátalkodottabb em­ber mellett is számos körül­mény szól. Csak utána kell nézni. — Csábító az ügyvédi pálya, ahová a bejutás szin­te lehetetlen. „Zárt kaszt­rendszer" ahová csak kivált­ságosok juthatnak be. ön hogyan vélekedik erről? — Az utódállításról az ■ a véleményem, hogy nincs ez másként az orvosi és tanári pályán sem. Egyébként ne­kem sem elődöm, sem utó­dom nem volt. A bejutási nehézség pedig nemcsak az ügyvédségen múlik. Ami az ügyvédi létszámot illeti, a zárt számrendszert, az or­szágos normákat a miniszté­rium állapítja meg. De rö­videsen a jogképviseleti ágak közti falak leomlanak. Már készül az egységes jog­képviseleti rendszer terve. Emelkedik a létszám, az ügyvédi pályára való be­jegyzés nyitottabb lesz, s magánügyvédi irodák nyíl­nak majd. — Az ügyvédek sosem beszélnek a jövedelmükről. — Részemről ez nem titok. Az elmúlt évben a havi át­lagjövedelmem tisztán 17 ezer forint volt. A havi sztk-m 10 600 forint, a sze­mélyi jövedelemadó-átla­gom pedig 8500 forint. A vagyonom egy két és fél­szobás szövetkezeti lakás Pécsett. Egyéb ingatlanom nincs. Kocsim sosem volt. * Dr. Kecskés László napi 8—10 órát dolgozik ma is. Szellemi és testi frissessége szerinte nem más, csak sze­rencsés alkati kérdés. Ha nagyon fáradt, kikapcsoló­dásra elég öt perc is, csu­kott szemmel. A cigarettáról tíz éve leszokott. Hány ká­vét iszik naponta? - Kér­dezzek könnyebbet. Ebédel­ni? Ha jut rá idő otthon, ha nem, a Konzum étterem­be megy. Kedvence a gyors, a Rákóczi úti boro­zóban és a halászlé, amit maga főz. ^ /- Ajánlom magam, tisz­telettel! — búcsúzik, mély meghajtással és elsiet. 32 év az ügyvédi pályán. A munkája mellett fiatal ko­rában a TIT megyei jogász szakosztályának titkára, majd 25 évig a Jogászszö­vetség megyei titkára. Hu­szonöt éven át ügyvédi ka­marai elnökségi tag, kama­rai elnökhelyettes öt évig, 15 éve tagja az Országos ügyvédi Tanácsnak és 20 éve vezeti az ügyvédjelölti továbbképzést - 1972-ben „Kiváló Dolgozó", 1974-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Idén áprilisban az arany fokozattal is elismerték. Marton Gyöngyi Pécs logsiobb parkja o tovoly felújított Sitnt István táron Pofé: Proksio Lásiló Mi lenne, ha...? Pécsi parkok „A lehetetlent természetesen azonnal megcsináljuk, de a csodára sajnos, egy kicsit vár­ni kell" - olvasható a pécsi Városgondnokság egyik irodá­jának falán, ahol a város park­jaiért felelős előadót, Geren- dássy Tamást kérem, említsen néhány lehetetlen kérést. — Az egyik ember kedveli a fákat, s azt szeretné,, ha mi­nél több lenne az utcájában, a szomszédját pedig idegesíti ha a lakásban falevelet kell takarítani. Igaz, a parképítők számára a nagyoibb gondot a pénz­szűke okozza, hiszen 1984 óta változatlanul 41 millió forintot fordíthatnak a város zöldterü­leteire, miközben az összeg ér­téke a hivatalos inflációs ráta szerint is, 46 százalékkal csök­kent. Ebből következik, idén ke­vesebb kaszálásra futja, pedig a korán beköszöntött tavasz miatt, a belváros egy-két zöld­területét már kétszer lekaszál- tők. A virágágyak 30 százalék­kal zsugorodnák, és idén is el­marad a tápanyag-utánpótlá­suk, valamint a parkok felújí­tása, amire 10-15 évenként volna szükség. Néhány park talán áttervezésre is szorulna, mert időközben a homokozó helyett inkább pihenőparkra volna szükség. A parkok megnyugvást, fel­frissülést nyújtanak a beton­rengetegben. Az új fasoroknak azonban alkalmazkodniuk kell a már lefektetett vezetékek­hez, hogy gyökereik ne rongál­janak, - ez még a közműtér­kép ismeretében sem mindig sikerül. Előfordulhat az Is, hogy egy új vezeték lefekteté­sekor a fák már állnak, mint például a Rét utcában. A kis hely miatt a fák gyökerei meg­sérültek, s néhány áldozattá is válhat. A vállalat egyre kevésbé gondolhat telepítésre, inkább csak a pótlásokra futja. Akad­nak azonban sűrűn fásított ré­szei is a városnak, például Me­szesen a Fekete Gyémánt tér és a Frankel Leó utca környé­ke, ahol a két fasor sűrű lomb­koronát font a házak köré. Pécs 3,1 millió négyzet- méternyi zöldfelületéből egy belvárosi lakosra alig jut 5-6 négyzetméter. Igaz, a város­rész jellegéből adódik, hogy minden talpalatnyi helyet be­építenék, illetve parkolót léte­sítenek. Lvov-Kertváros viszont az egy emberre jutó 14-16 négyzetméterrel, az idólis ará­nyokat közelíti. A parkok nél- különzhetetlen tárgyaiból, pa­dokból és szemetesedényekböl sajnos, minden évben közel 100-100 eltűnik vagy megron­gálódik, s a moi pénzszűkös időkben kevesebb jut' újakra. Idén összesen ezer rögzített és mozdítható ppd nyújt pihe­nésre lehetőséget. A parkok tisztasága azon­ban nem pusztán a szemetes edényeken múlik. Pécs leg­szebb parkjában, a Szent Ist­ván téren például színes, ko­vácsoltvas tartókat helyeztek el az utak mentén. Mégis a szökőkút környékén a padok mögött tejeszacskók, papír­zsebkendők virítanak. A szép környezet hatása talán csak abban érvényesül, hogy nem a lábuk elé, hanem a pad mö­gé dobták o szemetet, ahol legalább ők nem látják. Talán még ezekben a taka­rékos években is szabad ál­modozni: mi lenne, ha több pénz jutna a zöldterületekre- Gerendássy Tamás, a Kossuth Lajos utcában, Zsolnay virág­tartókat helyezne el, amilyene­ket a budapesti Váci utcában találni, s még a néhány négy zetméternyi területeket is fü­vesítené. Kalla Gábor, a Pécs' Kertészeti és Parképítő VállO' lat főmérnöke pedig, a Kálvá­ria-dombot hozná rendbe, és egy sétaúttal a Tettyével kötné össze. P. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents