Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-29 / 117. szám
1989. április 29., szombat Dunántúlt napló 3 Van aki ságit?! Vegyesvállalatalapítás útvesztőkkel Komplex szolgáltatások aJPTE gazdasági társaságától A részvénytársaságok, korlátolt felelősségű és betéti társaságok viszonylag nagy számban történő létrehozása, a már működő vállalatok, vállalkozások ezen formáikba történő átalakulása jól mutatják, hogy a gazdálkodók igyekeznek kihasználni a társasági törvény adta lehetőségeket. Közismert azonban, hogy e vállalkozások létrehozói nem egykönnyen igazodnak el a közgazdasági és jogi útvesztők rengetegében, a külföldi tőke bevonásával létesülő vegyesvállalatok esetében pedig még hatványozottabban jelentkeznek a nehézségek. Még jó, hogy a vállalkozások ma már termékenyebb táptalaján olyan szervezetek is születnek, melyek tevékenységének lényege: elősegíteni más vállalkozások működését, létrejöttének megkönnyítését, az említett útvesztők közötti eligazodást. Ilyen a pécsi székhelyű El- consult GT (Közgazdasági Szolgáltató Fejlesztő Kereskedelmi Gazdasági Társaság) is, mely komoly szellemi háttérrel - maga mögött tudva a Janus Pannonius Tudományegyetem, különböző bankok, külkereskedelmi vállalatok, már működő vegyesvállalatok szakembereit — elsők között kezdte meg a vállalat (vegyesvállalat) alapítással kapcsolatos szolgáltatásait.- Konkrétan miben tudnak az önöket megkeresők számára segítséget nyújtani? - kérdeztük Berkes Györgytől, a gazdasági társaság vezetőjétől.- Komplex szolgáltatást nyújtunk a vállalkozóknak, melynek első lépése, hogy már o létrehozni kívánt gazdasági társaság tőkeösszetételére (külföldi tőke — hazai tőke, pénztőke - bevitt állóeszközérték aránya) is tanácsot adunk. Segítünk megválasztani a majdan legeredményesebben működtethető társasági formát. Ezenkívül, lévén, hogy a külföldi partnerek az esetek többségében igényt tartanak a magyar fél gazdasági értékelésére, mi ezt a munkát is elvégezzük.- E közgazdasági szolgáltatásokon túl mit kérhetnek önöktől?- Elő- és elkészítjük a jogi procetúróhoz szükséges alapdokumentációkat (társasági szerződés, részvénytársasági alapszabályzat, cégbejegyzési okmányok . . . ), biztosítjuk ezen okmányok idegen nyelvre való fordítását, hitelesítését, igény esetén a tárgyalásokon a tolmácsolást. Mindezt a hazai viszonyokhoz képest a lehető' legnagyobb rugalmassággal és gyorsasággal tudjuk elvégezni. Kapcsolatuk e vállalkozásokkal a cégbejegyzésüket követően véget ér?- Nem. Mindazon szolgáltatásainkat igénybe vehetik, amelyeket más, már működő gazdálkodó szervezetek részére nyújtunk. így például vállalunk előzetes vizsgálatokat vállalati stratégiák kialakításához, piackutatást, marketing- stratégia kidolgozást. Segítünk a belső információs rendsze- rek, az iratminták, jegyzőkönyvek és szerződésminták kialakításában, folyamatos könyvviteli tanácsadást nyújtunk._- Csak a megyében dolgoznak?- Nem. Elsősorban Dél-Du- "ántúlon fejtjük ki tevékenységünket. A partnerek felkutatásában a Gazdasági Kamara területi szervezetétől, valamint GT-nk budapesti alapítójától, az önálló külkerjog- 9ol rendelkező Elcotechnik Kis- szövetkezettől kapunk Jelentős *agitséget. Balog N. A MÉV V-ös bányaüzeme Hz ember termeli ki - de mennyire válik az ember hasznára? Az uránkincs — 1989 A jövő(?) - egyelőre a jelen - Környezetszennyező vagy életteret nyújtó iparág? - A fa, a szél, a víz, a szén, az olaj külön-külön már rehabilitációt nyert mint energiahordozó, az urán megbélyegzett marad? Kérdőjelek a címekben - kérdőjelek az újságíróban. Varglo Mihály, a Mecseki Ércbányászati Vállalat négy hónapja kinevezett vezérigazgatója azonban a mintegy nyolc- imilliárd forint eszközértékű - többezer embert foglalkoztató, több milliárd forint termelési értékel előállító vállalat irányítója köteles a kérdésekre válaszolni is. Ezúttal is egyszerű lenne kérdezz-felelek for^ mában a mecseki urán-kincs mostani értékéről, sorsáról beszélgetni, félő azonban, hogy a kérdező és válaszoló fejében levő azonosságok és ellentétek a kérdésekben és válaszokban nem igazán hangsúlyozódnak. A szuperszonikus sebességgel változó élet, műfaji változásokat követel. Egy uránbányász átlagos jövedelme évente 320 ezer forint. Persze 30-40 százalékos különbségekkel igaz ez pozitív és negatív irányban egyaránt. A már törvényerőre emelkedett bányajáradék szerint 15 esztendő, amit az uránbányász végzetes egészségkárosodás nélkül, föld alatti munkával képes eltölteni, az érvényben levő adórendeleteket figyelembe véve, tisztelt olvasóink számítsák ki, mennyi készpénzt visznek haza az uránbányászok? Az urán stratégiai nyers, anyag, nemzeti kincs — állítottuk. Most: Csernobil. Életünk átka, Ófalu, politikai platform ... E lecke írója közgazr dász, emlékezete még nem csal: az urán, (a ,,bauxit") 30 ezres lakótelep Pécsett, anyagi, segítség Pécs mind ez ideig zavartalan ivóvízellátásában, utak, telefonhálózat, kultúra, sporttámogatós. Türelmetlen olvasóink is választ kapnak: a körülöttünk levő levegő, a föld, a növényzet, a vizeik tényleg sugórszennyezet- tek? Az ember a legfontosabb termelési tényező, az embertől el nem szakadva kezdjük tehát a termeféssel:- Harminchárom eíztendeje kezdődött — mondja a vezér- igazgató - öt bányaüzem épült, ebből az l es és ll-es kimerült, a lll-as még öt-hat esztendeig él, környezetvédelmi szempontokból azonban az ércet továbbra is az itt felszínre vezető oltórórendszeren hozzuk ki a föld aíól. A IV-es üzem teljes kapacitással üzemel, az V-ös bányaüzem termelése felfutás alatt áll. Eddig az ércvagyonunk 50 százalékát műveltük le. Még több, mint három évtizedig képesek vagyunk kiszolgálni á mai paksi erőműnél egyharmaddal nagyobb automerőmű uránéhségét. A termelékenység a hatvanas évek közepe óta háromszorosára nőtt, a termelés legfontosabb, a döntő munkafolyamatai gépesítettek. A kérdés önmagától adódik: milyen áron? A válasz nem okoz hurrá hangulatot:- Az urántermelés a hetvenes években kifizetődő volt, ez túltermeléshez vezetett. Ma lelassultak az erőműépítések, a Szovjetunió csökkenti a dúsit- mánytermelést, a nukleáris leszerelés (hála isten!) ugyancsak csökkenti az urónterme- lést, a világpiaci árak tehát természetszerűleg csökkennek. A rubel-dollár-forint viszonylat, a szovjetek által meghatározott árfolyamok újabb gondot Okoznak, így a mi vállalatunk állami támogatásra szorul. Az elmondottak természetesen o piac bizonytalanságát is jelzik . . . Az ember a legfontosabb termelési tényező — milyen károkat szenved kérdezhetjük, ■munka közben, otthon?- Az új technológiáknak, gépeknek köszönhetően (például a gépi fúrás) a fúrókocsik használatbavétele után a vibrációs ártalom elenyésző, az új halláskárosultak száma minimális. A korszerű porlekötési módoknak köszönhetően az 1960-as 6—7 év expanziós idő több, mint 20 évre nőtt. Sugárveszély? Tizenöt esztendő volt a kritikus határ. A 3000 műszakos rendelet az említett összes egészségkárosodást ösz- szegezve ‘született. -.. Persze otthon, az üzemben, . a bérelt kiskertben nem ugyanúgy lesefkedik-e a környezetszennyezés? Az újságíró a Csernobilt követő napokban is végignézte a mérési eredményeket, a kérdés tulajdonképpen költői. Válaszolni most is kötelező — ma ez a módi.- A KÖJÁL és» a bányahatóság negyedszázada előírja a környezetvédelmi kötelességeinket, az intézkedési tennivalóinkat — mondja a vezérigazgató. Mint megjegyzi, ugyanerre a kérdésre szinte naponta kell válaszolnia az újságíróknak.- A levegő, a talaj, a növényzet és a víz szennyezettségét. vizsgáljuk rendszeresen — mondja a vezérigazgató, és a „négy hónap rutinjával” a dokumentumokat is felvezeti.. Közben mellékesen megemliti, hogy a vállalat évi 100 milliós nagyságrendű munkavédelmi költségében mintegy 10 milliós költséggel szerepel a környezetvédelem. Az egy négyzetkilométer területre kihulló por (talán ez az egyik legegyszerűbb dimenzió) az 5/1986-os Eü readfi.- let szerint 120 tonna/év lehet. Persze véleményem szerint ez is riasztóan sok. Az uránotok ennek harmadát sem mérik, o legszennyezettebb területeiken sem. A radontermék koncentráció (a dimenzió 1,3x10 a harmadikon MEVOLT/liter levegő) megengedett értékének huszadát, a rádióaktív anyagok elviselhető értékének 0,4—0,7 százalékát regisztrálják. A talajvizsgálatot tekintve azt feltételezik, hogy az év minden napján ugyanott tartózkodó ember egészségének károsodása nélkül milyen sugárzást képes elviselni — nos ennek negyedét jelzik csupán. A növényvizsgálatok (buja kiskertek a 6-os út mentén), a növények urántartalmát vizsgálva legtöbb helyen kisebb, mint például a Balaton-felvidéken. A víz! (Mint minden mérés eredményét, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szervezetek is ellenőrző mérésekkel vizsgálják.) Tizede a megengedett mértéknek. Zárt vízrendszert működtetnek, a bányából kikerülő vizek a bányába kerülnek vissza tisztítás után, ugyanez érvényes az ércdúsító zagytározójára is. Az ember, a munkaerő, o lakos,. mit kap, ha hazatér? Aktív munkásként, nyugdíjasként vagy bányajárulékosként ... — A szociális juttatásokat mind ez ideig képesek voltunk fenntartani. A vezérigazgató szavából érzem, hogy a jövőben ez is bizonytalanná válik, bár a vál la lat segítségével Patacson felépülő 450-500 lakás, a továbbra is meglevő előüdülés lehetőségek, az évi 43 millió forint szociális támogatás azért ma is nagyon jelentős összeg. A Ságvári Művelődési Ház működtetése, a PMSC támogatása, a település, további fejlesztése azonban csakúgy gon. dot okoz, mint a vállalat jövője. Mi is lehet ez? Tulajdonképpen a legoptimálisabb válasz: a JELENE. S azok a törekvések, amelyek az élni- akarás kétségtelen bizonyítékai: az exportra is termelő, es bővülő műszergyártás, a robbanóanyagok gyártása, oz acéláru- és öntvénytermelés, a kis- és nagymélységű kutak fúrása, a gépgyártás, a rifka- ■ földfémek feldolgozása .... persze az urántermelés. A fa, a szél, a víz, az olaj külön- külön mindannyiszor ' rehabilitációt nyert, az urán Hirosi- ma, Nagaszaki és Csernobil miatt • mindörökké megbélyegzett marad? Az urán hétpecsétes titok '(sőt bauxit) csuktuk be szemünket, fogtuk be fülünket 1969-ig. Az urán kincs -r ólli- tottúk, reméltük két évtizedig. Az urán eszköz kctonapolitiku- sék, új politikusok és egy ország, megye, nevezetesen hazánk, Baranya megye kézé-- ben ... Az urán mégis kincs — 1989-bén is. lombosl Jenő Koszosak vagyunk Mit mondjak, szíven ütött, amikor rokonom, aki külföldön él, s több mint 10 év után látogatott ismét Magyarországra, imigyen szabadkozott: „Tudod, nem hoztam elegáns ruhákat magammal, mert figyelmeztettek otthon azok, akik mostanában jártak itt, hogy kényesebb holmit ne vigyek, mert itt minden olydh piszkos.” Büszkék vagyunk városunkra, örülünk, amikor idelátogató külföldiek dicsérik, s emiatti önteltségüktől esetmegelégedettségünktől esetleg meg sem halljuk, hogy lám van más vélemény is, mint az elragadtatás. Egy Pécsett tanuló külföldi diáklánnyal beszélgettem nemrég, s ő mondta: szép ez a Pécs, csak ne volna ilyen piszkos. Azt is elmondta, hogyha már hosszabb ideje van itt, megszokja, . csak akkor veszi észre megint, ha otthon, Amerikában töltött szünidő után visszaérkezik. Ki ne emlékezne azokra a megszégyenítő képsorokra, amit a tévében láthattunk, hogy a magyarok ausztriai bevásárlórohamánok útvonalát micsoda szeméthalmazok jelezték? Nemrég irt kolléganőm arról, hogy egy ■ közösség, a tizenhármas tanácskozási központhoz tartozó lakók összefogták, és a lakóhelyükhöz közel eső kiserdőt megtisztították a szeméttől. Munkájuk hiábavaló volt, egy hét múlva ugyanolyan szemetes lett. Vadonatúj városrésze Pécsnek a Rózsadomb néven ismert lakóterület. Biztos vagyok benne, hogy boldogok voltak, akik ott lakást kaptak. Hogy. szépítgették, csi- nisítgottók otthonukat! - De csak ajtón belüli A szép, új, sétálóutcát rövid idő alatt ellepte a szemét, eldobott papírt, tejeszacskót, mű- anyagflakonokat, és- még ki tudja, mi mindent görget o szél az itt játszadozó gyerekek között. Az igazán szép utcai szemétgyűjtők napokon át dugig tele, körülötte vastagon a már bele nem fért hulladék. Csinos, anyukát láttam kijönni ■ a Konzumból. Kislánya mellette jégkrémet bontogatott, s a papírt a legnagyobb természetességgel dobta le a földre úgy, ahogy lefejtette. Az anyuka végignézte ezt a műveletet, s esek arro figyelmeztette csemetéjét, hogy le ne egye a ruháját. Miért lettünk ilyenek? Miért nem szégyen nálunk, Magyarországon az utcai szemetelés, az, hogy az üzletek kirakatai és előttük a járdák mocskosak, szemetesek? Miért az lett szégyen, hogy rászóljunk a szemete- lőkre, a rongálókra, a mások által kemény munkával telepített pázsit kitaposóira, a virágok tolvajaira? Pedig nem volt ez mindig így. Anyám korosztálya még emlékszik a háború előtti „maszek" világra, amikor a kereskedő addig nem nyitotta ki üzletét, amíg föl nem söpörte a járdát, le nem takarította a bejáratot. Mert akkor az volt a szégyen, azért szólták meg, ha ezt nem tette. Emlékszem, nagyanyám el nem mulasztotta volna, hogy mindennap kora reggel fel ne söpörje az utcát a háza előtt. „Nehogy megszóljanak a szomszédok!" - mondta. • Hát igen, csak így lehetne igazán széppé, rendezetté térni szép városunkat, ha visszaforditanánk ezt az ér- s tékrendet, ha elérnénk, hogy ismét az szégyellje magát, aki eldobja a cigarettacsikkeket, a papírt, aki saját, portáját nem tartja rendben, aki közterületen köztulajdont rpngál. Mert hiába reklamálunk a város takarításával !• megbízott vállalatnál, soha nem lesz rendes és tiszta a város - ehhez Európa pénze sem lenne elég -, ha mi, , lakók nem teszünk meg mindent, hogy az legyen. Ehhez kellene mozgalmat szervezni. Jó lenne, ha ezt is felkarolnák az olternatív környezetvédők. Mert egy nép kulturáltságának megítélésében ez döntő szerepet ját- ■ szik I Május 3-án minden érdeklődőt várnak flriantülieta onuaeiilot aloliul Porcot» űr iciKdiioid eyyesuiei úiokui miocu Mit tudunk földünk legnépesebb, legdinamikusabbon változó, Európával kapcsolódó kontinenséről. Ázsiáról? Nemcsak jelenéről, hanem mindarról, amely a mai arcát kiformálta és formálja, életszemléletét az évezredek homályába vesző tradíciói révén máig befolyásolják? Akár Várkonyi Nándor munkásságára, enciklopédikus tudássol felépített hipotézisére, a Szíriát oszlopaira, akár Pécs történelmére, vagy a régió oly gazdagon és színesen rétegzett etnikumára gondolunk — számtalan a vonatkozási pont és igen nagy a tudásbéli űr, amely az ázsiai kultúrákkal való ismerkedést indokolttá teszi, s ami a kíváncsiságunknak ösztönzést ajf- hat. Általában nagyon keveset tudunk Kínáról, Japánról, Indiáról - arról, hogy Ázsiában milyen irodalom, milyen számunkra is tanulságos életforma, művészet, mentalitás létezhet - mondja Bányai Sándor, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Kara ide- gennyelvi lektorátusának fiatal oktatója, oki orosz és francia nyelvet tanít ugyan, de a közelmúltban a Pekingi Idegennyelvi' Főiskolán is tíz hónapot töltött, és jelenleg is az Eötvös Loránd. Tudomány- egyetem kínai szokos hallgatója. — Szegeden órosz-francio általános nyelvészeti szakon végezteem 1983-ban, azokban az években kezdtem foglalkozni kínai nyelvvel. Ez adott ösztönzést arra is, hogy a Körösi Csorna Társaság szegedi tagozatának példájára Pécsett is alapítani kellene egy hasonló - egyelőre és elsősorban baráti körként működő egyesületet - mondta tájékoztatásul Bányai Sándor. - Szakmai hovatartozástól, felkészültségtől függetlenül minden érdeklődő jelentkezésére számítunk május 3-i,* szerdai 17 árakor kezdődő alakuló összejövetelünkön! A tizenévestől a nyugdíjasig minden kiváncsi, érdeklődő embert örömmel várunk, hiszen mindenfajta ‘megkötöttség nélkül, közösen kialakított programmal szeretnénk népszerűsíteni mindazt, amit ezekről a távoli országokról tudni és hasznosítani érdemes.. A jelzett Időpontban, az Ifjúság utca 6-ban, a Tanárképző Kar A/119. termében találkozunk, ahol kedvcsinálóként Somlai György tibe- tológus előadását is meghallgathatjuk. B. B.
