Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-03 / 92. szám

ny. —- —————- — ^ . ■ ~ ~~—~~ , — ...... ■——i Interjú Borisz luoitoiiics Sztukolinnol Szerkesztő és diplomata Pénteki látogatásának zá­rófejezeteként Pécsett járt Borisz Ivanovics Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, a pécsi Értelmiségi Klub vendége volt, egy kötet­len, fórumjellegű beszélgeté­sen. A találkozón a kérdezők, a szovjetunióbeli változások­ról, a peresztrojka esélyeiről, a reform helyzetéről érdeklőd­tek. Ugyancsak jelentős volt az érdeklődés az ún. „kényes témák” iránt, mint pl. az Af­ganisztán után kialakult belső helyzet, vagy a szocializmus meghatározásának kérdése, a 68-as prágai kezdeményezé­sek és a gorbacsovi politika viszonya, a politikai és gaz­dasági reformok elsődleges­ségének eldöntése. A beszél­getés utón, a késő esti órák­ban kértem fel egy rövid in­terjúra a nagykövetet. Érthető módon csak „könnyebb" kér­désekről beszélgettünk.- Nagykövet úr! A közel­múltban történt főtitkári talál­kozó értékeléseinek ismereté­ben hogyan látja a szovjet­magyar kapcsolatok jövőjét? — Először is hangsúlyozom, hogy fontosnak tartom azt a megállapítást, mely szerint teljes nézetazonosság volt a fő kérdések megítélésében. Ter­mészetesen a konkrét megva­lósításban, a gyakorlatban le­hetnek eltérő álláspontok, eze­ket a különböző történelmi hagyományok is alátámaszt­ják, megerősítik. A jövőben, biztos vagyok benne, hogy a kapcsolatok alapját az öná1- lóság, a kölcsönösen előnyös érdekek tiszteletben tartása kell, hogy képezze.- A nemrég véget ért be­szélgetésen is szó esett a né­pi küldöttek választásáról. A választásokat a világsajtó egy része forradalminak nevezi, még vannak akik attól tarta­nak, hogy a reformpárti erők előretörése a második forduló­ban, amikor a Legfelsőbb Ta­nács küldötteit választják majd meg, kisebb mértékű lesz. ön hogyan vélekedik erről? — Ezt a véleményt nem lehet komolyan venni. Mint azt már korábban is elmondtam, a vá­lasztásokon egyértelművé vált, hogy az egész nép a pe­resztrojkát választotta. — Említette, hogy könyvki­adással is foglalkozott, Így ismerkedett meg a magyar kultúrával, melyet igen nagyra becsül. Elmondaná, kik lettek különösen kedvesek, tetszőek önnek? — Egy 10 kötetes antológia szerkesztésében vettem részt korábban, melyben a magyar irodalomról szerettünk volna átfogó képet festeni. Ebben a válogatásban célunk volt még, hogy a XX. századi magyar irodalom értékeit reprezentál­juk, közte természetesen az emigráns írókét is, gondolok itt Zalka Mátéra, Illés Bélára és a kevésbé ismert szerzőket is behatóan tanulmányoztuk, az ő műveik közül szintén töb­bet beválogattunk. Az ontoló­gia a XIX. századdal kezdő­dik, sok-sok Petőfi-művel, akit a szovjet olvasók ma is kima­gasló értékűnek tekintenek. Én magam sem ismerek más ilyen írót* aki a nép hagyományait és szabadságvágyát hasonló szinten örökítette volna meg.- Mai napját Pécsen töltöt­te, kérem mondja el, milyen benyomásokat, élményeket szerzett, s azt is, milyennek érezte a zárásként tartott fó­rumot? — 'Már másodszor vágyók Pécsett, ezt a várost eredeti­nek, különlegesnek, sajátos arculatúnak tartom. Építészete híven és példaadóan tükrözi kultúráját, történelmi múltját. Talán ezért is volt legnagyobb hatással rám a belváros, de meg kell jegyeznem, hogy vannak szép, új lakónegyedek is, melyek szervesen illeszked­nek a városképbe. Nagyon ér­dekes volt a találkozás a MÉV és a bőrgyár vezetőivel, dol­gozóival, a pártbizottságon hasznos beszélgetést folytat­tunk. Ugyancsak tartalmas volt az eszmecsere a város választott vezetőivel. A klub­ban a fórum lehetőséget adott a lakosság megismerésére, mondhatom jó benyomásokkal térek vissza Budapestre. A kér­désekből mindenekelőtt nagy­fokú érdeklődést éreztem a Szovjetunió, az ott zajló poli­tikai folyamatok, a szovjet né­pek kultúrája és mindennapi életük iránt. Czégény József Szélsőségektől mentes irányvonal Szociáldemokraták a Dél-Dunántúlon Olcsó, tartós, környezetkímélő Hódító útra indul a Róna fékbetét? Gyártására magyar-svéd-luxemburgi vegyes kft. alakult „. .. Parlamentáris demokrá­ciát akarunk, többpártrendszer­rel, szólásszabadsággal, sza­bad szervezkedéssel és teljes sajtónyilvánossággal.” — részlet az MSZDP pécs—baranyai szer­vezetének alakulóülésén ké­szült jegyzőkönyvből. Mint, ismeretes, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt vezetősége ez év január 9-én jelegtette be az MSZDP jog­folytonosság alapján történő működését. Ez tette lehetővé, hogy a párt vidéki titkárságá­nak irányításával megkezdőd­jön a Szociáldemokrata Párt területi csoportjainak szervező­dése. A Hazafias Népfront megyei és városi bizottságai közvetítésével azt kívántuk megtudni, hogy miként áll a szocdem csoportok újjászerve­ződése a Dél-Dunántúlon. Baranyában Kövesi Béla nyugdíjas pedagógus (1945-től 1948-ig az SZDP pécs-bara- myai szervezetének végrehajtó bizottsági tagja) egyedül kezd­te meg a régi tagok felkuta­tását, ám rövidesen fiatal se­gítője is akadt dr. Angyal Ot­tó (a Pécsi Postaigazgatóság csoportvezetője) személyében. A pécs—baranyai szervezet megalakulását március 7-én már ki is mondhatták. Az ala- ’kulóülés 15 résztvevője Kövesii Bélát a helyi szervezet elnö­kévé, dr. Angyal Ottót ügyve­tető elnökké választotta. Mint leszögezték: „...a ma­gyar nemzeti viszonyoknak a szociáldemokrácia szélsőségek, tői mentes irányzata felel meg ° legjobban.” Beszélgetésünk dr. Angyal Ottóval meggyőzött arról, hogy a pécs^baranyai szervezetnél mindezt nem hangzatos szólamnak tekintik. Baranyában egyébként a pécs—baranyai szervezet kere­tén belül hamarosan megala­kul a pórt komlói csoportja is. Komló már a múltban is erős „szocdemfészeknek” szá­mított. Zala megyében dr. Schein Istvánnal, a zalaegerszegi 82- es Számú Jogtanácsosi Mun­kaközösség tagjával teremtet­tünk kapcsolatot. Mint elmond­ta, Tűbőly Jánossal, a Noviki menedzserével fogtak hozzá az MSZDP zalaegerszegi szerve­zetének megalakításához. Ök sem nélkülözik gz idősebb ge­neráció tapasztalatát a mun­kában. lukács Pál nyugdíjas nyomdásszal, volt Végrehajtó bizottsági taggal szervezték a tagokat a március 28-i alaku­lóülésre. — Reá l politikát szeretnénk folytatni, mely során elsősor­ban a megyei és várospoliti­ka kidolgozására fektetnénk a hangsúlyt. Korrekt kapcsolatot kívánunk kialakítani mind az alternatív szervezetekkel, mind az MSZMP-vel - mondotta be­szélgetésünk során dr. Schein István. A Tolna megyei és Somogy megyei népfrontbizottságon is érdeklődtünk. Kérdésünkre el­mondták, hogy nincs tudomá­sok az MSZDP helyi szerveze­teinek megalakítására irányuló konkrét törékVésékről. Folyik viszont a szerveződés Bóján, ahol Pestuka Dezső vállalta a tagtoborzás feladatát. Balog N. ,,A fék- és tengelykapcsoló­betétek legtöbbje a szilikátok csoportjába tartozó ásványt, azbesztet tartalmaz, amely használat közben kb. 3 ezred- mm átmérőjű tűkre esik szét. Ez a finom por az ember tü­dejébe kerülve ún. azbesztózist idéz elő, melynek rákkeltő ha­tása ma már közismert.” Róna Tamás autószerelő- és műszerészmester jó néhány év­vel ezelőtt feltette magának a kérdést: Ha az azbeszttartalmú fékbetétek ennyi káros hatást okoznak, miért nem gyárt az ipar azbeszt nélküli betéteket? Majd az „egyszemélyes kisipa­ros" több mint húszéves kí­sérletezésbe kezdett. Olyan eredménnyel, hogy ma már kaphatóak néhány üzletben a környezetkímélő Róna fékbeté­tek, a termék nagyobb tömeg­ben történő előállítására pe­dig a közelmúltban nyugati tő­kerésszel vegyes kft. alakult. A kft. 8 000 000 forintos törzstőkéjének 35 százalékát adta a svéd és a luxemburgi partner, magyar részről a fel­találó, Róna Tamás fektetett az üzletbe. Hogy milyen piaci sikerekre számíthat a kft., ar­ra leginkább talán a Róna fékbetétek árából következtet­hetünk. Mivel hulladékanyag­ból készülnek, áruk csupán egynegyede a nyugat-európai áraknak. A kft. kezdetben évi 50 millió forintos árbevétellel számol, ám, mint a megala­kulásukról hírt adó sajtótájé­koztatón elmondták, a mű­szakszámok növelésével ez már akár most megtöbbszörözhető. Milyenek az új termék kül­piaci értékesítési lehetőségei? — firtatták többen a sajtótájé­koztatón. Iák György ügyve­zető igazgató és Paul G. Hog- lund, a svéd SIBCO cég elnö­ke egyaránt optimista válaszo­kat adtak.- Ez a kft. a társasági tör­vény megálmodott gyermeke - mondotta az ügyvezető igaz­gató. Egyesíti a hazai magán­tőkét a külföldi tőkével, kör­nyezetvédelmi szempontokat fi­gyelembe vevő ipari tevékeny­séget folytat, s mindezt im­portanyag felhasználása nél­kül.- Volták-e munkája során ellenlábasai, most hogy a Ró­na fékbetét úgymond „befu­tott". mennyire érzi magát elé­gedettnek? - kérdeztük a VDN . nevében Róna Tamás feltalálót.- Igaz, hogy mindig csak a jogszabályok adta, sokszor bi­zony eléggé szűkre szabott le­hetőségekig tudtam elmenni, azt azonban nem mondhatom, hogy valaki is betartott volna nekem. Egyébként nem vagyok feltaláló típus. Erre az egy do­logra koncentráltam a figyel­memet, s most, hogy beindul­hatott a fékbetétek tömeg- gyártása, elégedett vagyok.- Mire a legbüszkébb?- Móczár Péter autóverseny­ző nagy teljesítményű BMW- jében tesztelte fékbetéteinket. A teszt jó eredménye azt bi­zonyította, hogy egy igen ma­gas színvonalon előállított autóhoz hozzá tudunk járulni egy pici, de igen fontos alkat­résszel. Mégpedig azonos szín­vonalon. Balog N. Európában 1972-ben Jugoszláviában bukkant fel utoljára ■ Annyira döbbenetes és hi­hetetlen tartalmú volt a plety­ka szintű híresztelés, hogy akár április 1-jei igencsak rossz tréfának is felfoghattuk volna, ha eredetük nem vaja- m'vel korábbi időre nyúlna vissza. Több, éppen katonai szolgálatát teljesitő, vagy mostanában leszerelt fiatalem­ber állította családi és baráti körben, hogy az egyik dél­magyarországi laktanyában fe­kete himlős megbetegedések fordultak elő. Ha csak a belegondolás erejéig hitelt adunk a híresz­telésnek, az elmúlt századok emberének rettenetét érezhet­jük újra. A himlő, az igazi, omit fekete jelzővel említe­tek leggyakrabban, az embe­riség utóbbi közel másfél év­ezredének legpusztítóbb fertő­ző virusbetegsége volt. Több áldozatot szedett, mint a pes­o's és a kolera. Amerika ős­lakosságának túlnyomó mérté­kű kipusztulásában nagyobb Kipusztult a pusztító fekete himlő szerepet játszott, mint a vírust oda behurcoló spanyol kato­nák népirtó hadműveletei. A fertőzés közvetlen kontaktus, de tárgyak és ruhaneműk köz­vetítésével, sőt por és léghu­zat által is terjed. Átlagos halálozási aránya 20 százalék volt. A himlő atipikus, hyper- toxikus formáinál viszont a halálozási arány 100 szá­zalék. Veszedelmességére tekintet­tel aligha lehet véletlen, ho^jy a járványos betegségek közül a himlőnek fedezték fel első­ként a védőoltását, mégpedig népi gyógymódok nyomón kö­zel kétszáz évvel ezelőtt. A védőoltás akkor vált eredmé­nyessé, amikor kötelezővé is tették. Ebben nagy szerepet játszottak a katonai tapaszta­latok. Az 1870-es porosz­francia háborúban a franciák­nak nagy veszteségei voltak a himlő miatt, a poroszok­nak viszont nem: minden ka­tonájukat beoltották ellene. Magyarországon 1876-ban tet­ték kötelezővé a himlő elleni védőoltást. Ennek ellenére kor­látozottabb méretű járvány­kényt az 1920-as években is felütötte a fejét. Azóta viszont csak a hetvenes- évek elején egyik budapesti szállodánk vendégei között akadt himlős beteg. Hozzánk legközelebb Jugoszláviában fordultak elő legutóbb 1972-ben himlős megbetegedések igencsak kor­látozott járvány formájában. Az egész világra kiterjedő vé­dőoltás hatására a himlő el­tűnt a Földről: meghatározott hosszú várakozási idő után az Egészségügyi Világszervezet 1977-ben himlőmentessé nyil­vánította a világot. Azóta him­lőoltás sincs. Ehhez képest igen szomorú, s a legkevésbé sem kívánatos világszenzáció lett volna, ha a Magyar Néphadseregben bukkan fel újra először. A hihetetlensége ellenére az ör­dög nem alszik alapon mégis utána jártunk: lehet-e valami alapja ennek a híresztelés­nek? Dr. Makiári György orvos ezredes, a Katonai KÖJÁL or­szágos parancsnoka határo­zottan cáfolta a híresztelést a lehető legfrissebb információk alapján is, hiszen telefonon érdeklődött a hírbe került lak­tanya egészségügyi szolgála­tánál : — Valódi himlőt szerencsé­re még a járványos betegsé­gekkel foglalkozó orvosok kö­zül sem sokan láttak Magyar- országon. Az utóbbi közel másfél évtizedben behurcolni sem lehet, mert nincs honnan. A világon néhány helyen pán­célszekrényben őriznek himlő­törzseket. Mint ismert, kanya­rójárvány volt a néphadsereg­ben, de ez gyakorlatilag már lefutott. A kanyarót azonban nem lehet összetéveszteni a himlővel. Bárányhimlő mint későn elkapott gyermekbeteg­ség elő-elő szokott fordulni a sorkatonák között, de ha már kettőnél több eset van egy helyen, azt azonnal jelentik nekünk az alakulatok. S ilyen­ről sincs információnk. Elkép­zelhető, s talán legvalószí­nűbb, hogy gyógyszerkiütés produkált laikusokat megté­vesztő tünetekét. D. I. Éles vita a vállalkozói fórumon Magán­vállalkozók- valuta­ügyletek A deviza­bevételeket továbbra is kötelesek forintra átváltani Miért kell a magánvállalko­zóknak valutabevételeiket fo­rintra átváltani? Miért nem fogadhatnak el valutát a fize­tővendég látók a nyugati tu­ristáiktól? Miért nem bonyolít­hatja le az exportjogú magán­vállalkozó egyből az import éllenüzletet is. A múlt hét kö­zepén Keszthelyen megrende­zett Országos Vállalkozói Fó­rumon többek között ezeket a kérdéseket is feltették Török Miklósnak, az MNB Deviza Főosztálya helyettes vezetőjé­nek. A vállalkozásokat érintő va­lutakezelésről , export- impo rt engedélyezésről, valuta-vissza­igénylésről szóló előadás he­lyett forró hangulatú konzultá­ciónak, vitának lehettünk ta­núi. — A jelenlegi devizatörvény alapszabályai több mint ötven évesek — kezdte egy, a kérdé­sek jelentős részét érintő vá­laszát Török Miklós. Az alap­tétel, a devizák állam részére történő félajánlási kötelezett­sége mégis úqy tűrtük, hogy jó ideig fenn kell hogy marad­ion. A mai helyzetben ugyan­is csak így tudja az állam devizagazdálkodási feladatait- így például az adósságme- •nedzselést — megoldani. — Könnyítések persze már vannak. Ezt a célt szolgálta az OTP-devizaszám!la és a BC- számla bevezetése is. A vál­lalkozók azonban továbbra is kötelesek devizabevételeiket fo­rintra átváltani. Az exportjuk­hoz, az exporttermékek előállí­tásához szükséges importdevi­zát viszont megkapják az MNB-től. Hogy műért nem fogadhat­nak el valutát a turistáktól a fizetővendéqláták, azzal kap­csolatban Török Miklós kifej­tette : — A külföldiek is jól tudják, 'hogy minden ország a saját fizetőeszközét fogadja el a szolgáltatásák és áruk belföl­di eladásánál. A jelenlegi va­lutabeváltó hálózat elegendő a váltási igények kielégítésé­hez. Ugyanakkor az MNB képvi­selője utalt a kettős valuta ki­alakulásának veszélyére is. El­mondta, hogy az MNB egyik legfontosabb feladatának te-' kinti a forint védelmét. — Minél több valutás üzlet, szolgáltatás jelenik meg, az emberek annál inkább töreksze­nek a valutaszerzésre, akár meg nem engedett módon is. Már most is megfigyelhető, hogy a növekvő beutazó for­galom ellenére csökken a va­lutabeváltás mennyisége. Az előadó ugyanakkor a vállalkozókra nézve kedvező fejleményekre is felhívta a fi­gyelmet. így például arra, hogy a liberalizált import lehetősé­ge kiterjed a jogi személyisé­gű kisvállalkozókra is. A saját .termelésű exportárukhoz szük­séges importot a kisvállalko­zók bonyolíthatják le, melyhez az MNB-től igényelhetnek va­lutát. B. N. vasamapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents