Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-26 / 114. szám

2 DunQntfflt napló 1989. április 26-, szerda Lukács János Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) feladata rrra a bizalom építé­se. az együttgondolkodás és a közös cselekvés segítése. Szólt arról, hogy a mai Magyaror­szágon az emberek körében tovább nő a bizalmatlanság, a közhangulatra pedig türel­metlenség jellemző, létszámá­ban és befolyásában is csök­ken a párt tekintélye. Ebben a helyzetiben a legfontosabb az akciókészség helyreállítása és erősítése, valamint a nyílt, cse­lekvő pártélet kialakítása. „Ez a politikai szerkezet túlhala­dottá vált — hangsúlyozta Lu­kács János —, nem tudta meg­teremteni az ország fejlődésé­hez szükséges anyagi alapo­kat." A többpártrendszerrel kap­csolatban megjegyezte: ezt a folyamatot politikai eszközök­kel nem tudjak, adminisztratív Intézkedéssel pedig nem akar­juk megakadályozni. A párt- szakadással kapcsolatban egyebek mellett hangsúlyozta: az MSZMP-n belül senkinek sem érdeke a szakítás, vissza kell utasítani az erre vonatko­zó nézeteket. A párt terveiből egyórás be­szédéiben öt tényezőt emelt ki: a fejtett szocializmus megvaló­sításának szándékát, a népi Hatalom megőrzését, a tulaj­don kérdésében azt, hogy a termelőeszközök meghatározó része továbbra is társadalmi tulajdonban maradjon, a szö­vetségi viszony fontosságát vé­gül pedig, hogy a párt fenn­tartsa továbbra is meghatáro­zó, vezető szerepét. A beszédet követő hozzászó­lások más-más vérmérséklettel természetesen, az utóbbi idő­ben divatossá vált témákkal foglalkoztak: kizárások és visz- szavételek. Von-e kommunisto- ellenes propaganda ebben az országban? Mi a helyzet a nagyberuházásokkal? Hova lett a bizalom és miért veszett el? Mikor lesz igazi programja a pártnak? Milyen esélye lehet az MSZMP-inek a közelgő vá­lasztásokon, egyáltalán mikor lesznek ezek, miért nem hoz­zák nyilvánosságra? Milyen a párt és a kormány viszonya? Lukács János válaszai közül az utóbbi kérdéssel kapcsola­tos megjegyzését idézzük: Hét­ről hétre változik o politikai helyzet. Az MSZMP-nék támo­gatnia kell a kormányt, ugyan­akkor néhány esetben elkép­zelhető, hogy konkrétan is lesz lehetősége arra, hogy elhatá­rolja magát egyes kormóny- döntésektőJ. . . A beszélgetés után két kér­déssel kerestem meg Lukács Jánost.- Többször említette a cím­kézés szót a pártéletre. Saját magára milyen címkét ra­gasztana?- Igen, jobb, ha mindenki maga mondja meg, hogy ho- vatartozónaik érzi magát. A március hetedik i programnyi­latkozat megfogalmazása sze­rint az MSZMP most Is re­formpárt. ezzel a meghatáro­zással egyetértek. Ezen belül magamat inkább reálpoiiti- kusnak tartom.- ön Baranyából származott a központi vezetésbe. Sokakat erdekelne, miért nem marad tagja a Politikai Bizottságnak?- Szeretném hangsúlyozni, hogy a Központi Bizottság döntése előtt ülést tartott a párt Központi Ellenőrző Bi­zottság, ahol Grósz Károly egyetértésével a testület elnö­kének javasoltak. A KEB el­nöke pedig sem a PB-nek, sem a KB-nak nem lehet tag­ja. Másrészt ebben a helyzet­ben a Politikai Bizottságnak fel kellett vetnie a bizalom kérdését, a KB pedig úgy ítél­te meg, hogy ilyen összetételű és létszámú Politikai Bizott­ságra van szükség. Lukács János baranyai prog­ramja ma folytatódik. Mitzki Ervin — Bozsik kászló Fotó: Kóródi Gábor Megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonulása (Folytatás az 1. oldalról) a sorsa a Kiskunhalasról ké­sőbb elszállítandó katonai tech­nikának ís. Az első vasúti sze­relvényt egyébként tíz hardko- csivezető és nyolcfőnyi őrség kíséri el. Hazatérésük után .va­lamennyien leszerelnek. Borisz Adamenko az MTI munkatársának kérdésére vála­szolva arról is szólt, hogy — mint azt az elmúlt hétvégi saj­tótájékoztatón már bejelentet­ték - a szovjet részleges csa­patkivonással félszobádul és a magyar fél tulajdonába kerül 10 helyőrség, vagyis összessé­gében - a részleges átadások­kal együtt — 19 laktanya, 13 étkezde, 200 tároló, raktár és egyéb épület, valamint 900 la­kás. A két lépcsőben - az idei és a jövő esztendőben — ter­vezett csapatkivonás során a déli hadseregcsoport parancs­noksága alá tartozó erők lét­száma több mint tízezerrel csökken, s elhagyja az orszá­got mintegy 1800 szovjet ka­tonacsalád is. A harci gépek­ből, fegyverzetekből 450 tan­kot, 200 löveget és aknavetőt, s több mint 3000 gépkocsit vonnak ki. A részleges kivonu­lás következő állomása Sárbo- górd lesz, ahová május 19-ére szintén meghívták a sajtó kép­viselőit. Sárbogárdról az egész hadosztály távozik, teljesen ki. ürül a laktanya. A kiskunhalasi csapatkivonás kezdetét megtekintette a Bu­dapesten kongresszusát tartó olasz Radikális Párt több kép­viselője is. (MTI) NAGYVILÁGBAN SZÖUL: Halálra Ítélte a dél-koreai bíróság Kim Hjon Hui-t (J), aki társával 1987-ben felrobbantotta 115 személlyel a fedélzetén a dél-koreai légitársaság repülőgépét. A merényletet senki sem élte túl. MTI-telefotó Halálra Ítélték a KAL repülőgépének lelrokkaitéját A szöuli bíróság halálra ítélte Kim Hjon Hűit, a Dél- Koreai Légitársaság, a KAL repülőgépének felrobbantá­sát bevalló állítólagos észak­koreai ügynöknőt. A hírt ked­den közölte a Kyodo hírügy­nökség. A 115 ember halálát köve­telő merényletet 1987. novem­ber 29-én követte el tettes­társával a szabotőr, aki töre­delmes vallomást tett Szöul­ban. TOKIÓ: Takesita Noboru, a Japánban kormányzó Libe­rális Demokrata Párt elnöke, miniszterelnök kedden délelőtt az országos televíziótársaságok által közvetített sajtókonferen­cián bejelentette, hogy a kö­zeljövőben lemond tisztségei­ről. Beszédében bocsánatot kért a nemzettől, amiért a Recruit vesztegetési botrány miatt a nép elveszítette a po­litika iránti bizalmat. Unó Szószuké külügyminiszter a be­jelentést követően megerősítet­te, hogy ő vasárnap az ere­deti terveknek megfelelően Moszkvába utazik, ahol május 3-án tárgyal Eduard Sevard- nadzéval. Nyolcnapos útja so­rán a japán külügyminiszter felkeresi Mongóliát és Kínát is. Sikertelen rakétatárgyalások Washington és Bonn között Csaknem négy órán át tár­gyaltak hétfőn Washington­ban az amerikai és a nyugat­német kormány képviselői a harcászati rakéták kérdéséről, de az álláspontok nem köze­ledtek. Míg az amerikai kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a kö­vetkező években újakkal vált­sák fel az elavulónak minősí­tett harcászati atomfegyvere­ket. az NSZK vezetői el akar­ják odázni a népszerűtlen dön­tést a területükön * telepített fegyverekről, egyúttal sürgetik a tárgyalások felvételét a Szov­jetunióval e fegyverfajta csök­kentéséről is. Washingtont Lon­don támogatja, a kisebb NATO-országok többsége vi­szont -, sőt, hír szerint Olasz­ország is - a bonni álláspont mögött sorakozik fel. A hétfői rendhagyó talál­kozóra Helmut Kohl, bonni kancellár kérésére került sor, aki kormánya és a maga po­litikai sorsát félti a vitatott rakétadöntéstől most, amikor a koalíció szavazótábora amúgy is veszélyesen csökken. Mértékadó amerikai és nyu­gatnémet források szerint a külügyminiszterek: James Ba­ker és Hans-Dietrich Genscher, illetve a védelmi miniszterek: Richard Cheney és Gerhard Stoltenberg, valamint Brent Scowcroft nemzetbiztonsági ta­nácsadó elhúzódó tárgyalá­sain helyenként igen feszült volt a légkör. Horvég—magyar külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) változásai nyomán Norvégiá­ban nagy érdeklődéssel kö­vetik a magyarországi esemé­nyeket, szimpátiával figyelik hazánk gazdasági útkeresését. Ezzel kapcsolatban Stoltenberg külügyminiszter javasolta ma­gyar partnerének, hogy neves közgazdászod, illetve politoló­gusok részvételével hozzanak létre norvég—magyar kerék­asztalt a gazdasági együtt­működésben rejlő lehetőségek feltérképezésére. Várkonyi Péter részletesen tájékoztatta a norvég vendé­get a magyar gazdaságpoliti­ka új vonásairól. Mindenek­előtt a külföldi működőtöké magyarországi tevékenységé­nek liberalizálása, illetve a különféle tulajdonformák egyenjogúságának deklará­lása keltette fel a vendégek figyelmét. A magyar diplomá­cia vezetője nagy jelentősé­gűnek nevezte azokat a ta­pasztalatokat, amelyekkel a skandináv államok rendelkez­nek a társadalom életének megszervezésében. A politikai, társadalmi élet megújításának útját járó Ma­gyarország számára különösen hasznosak lehetnek ezek a ta­pasztalatok. A magyar diplomácia veze­tője a két ország gazdasági együttműködését értékelve szorgalmazta, hogy Norvégia biztosítsa hazánk számára a kedvezményes vámelbánást, egyben javasolta egy beruhá­zó svédeim i egyezmény mi­előbbi megkötését. Ami a pre­ferenciákat illeti, Stoltenberg külügyminiszter elmondta, hogy azt eddig csak a fejlődő or­szágoknak adták meg, de a helyzet most alkalmasnak lát­szik e politika újragondolásá­ra. Kedvezően fogadta a kül­ügyminiszter a beruházásvé­delmi megállapodás megköté­sének gondolatát. Úgy vélte, erről akár azonnal megkez­dődhetnek a tárgyalások. Szóba került a megbeszélé­sen a vízumkényszer részleges eltörlése is. Várkonyi Péter javasolta, hogy a két ország közötti hivatalos érintkezések megkönnyítésére szüntessék meg a vízumkényszert a dip­lomata- és a szolgálati útle­velek esetében. A külügyminiszteri tárgyalá­sok után Thorvald Stoltenberg gazdasági vezetőkkel találko­zott a Magyar Kereskedelmi Kamaráiban. Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára délután a Központi Bi­zottság székházéban fogadta a norvég diplomácia vezetőjét. Németh Miklós, a Miniszter- tcrnács elnöke a Parlamentben fogadta Thorvald Stoltenber- get. A norvég külügyminisztert 'hivatalában fogadta Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnö­ke. Thorvald Stoltenberg a nap folyamán megbeszélést folyta­tott Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkárral is. Hivatalos látogatásának be­fejeztével az esti órákban el­utazott Magyarországról Thor­vald Stoltenberg. Á brit kormányfő fogadta Pozsgay Imrét Margaret Thatcher brit kor­mányfő kedden délután hiva­talában fogadta Pozsgay Imre államminisztert, aki délben érkezett Londonba az ősszel esedékes magyar kulturális he­tek ünnepélyes meghirdetése alkalmából. Az eseménysoro­zat brit fővédnöke a kenti her­cegi pár, magyar fővédnöke pedig Pozsgay Imre. Az óllamminiszter a Dow­ning street 10-ben Thatcher asszonnyal folytatott eszmecse­réje után Sir Geofrey Howe- val, a brit diplomácia vezető­jével találkozott a szomszédos külügyminisztériumban. A meg­beszéléseken jelen volt Do­mokos Mátyás londoni magyar nagykövet. Kedden este a barbican kul­turális központban, a magyar fesztivál színhelyén fogadást adott Lord Rothermere, a ma­gyar hetek szervező bizottsá­gának elnöke. Csökkent az SZKP KB létszáma Moszkvában kedden délelőtt megkezdte tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága. Az SZKP Központi Bizottsága kedden megtartott, egynapos ülésé_ről Vagyim Medve gyev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Georgij Razumovszkij- jal, a PB póttagjával, KB-tit­Az új tanév munkarendje A Művelődési Minisztérium tájékoztatást adott a követke­ző, az 1989/90-es tanév mun­karendjére vonatkozó tudniva­lókról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézmé­nyek nappali togozatain a tanév 1989. szeptember 4-én, az első tanítási nappal kezdő­dik. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, a közép­iskolák 1-3. évfolyamán, a gép. és gyorsíró szakiskolák­ban, a speciális szakiskolák­ban, az egészségügyi tanintéz­mények 1—2. évfolyamán, va­lamint a szakmunkásképző is­kolákban — az i utolsó évfolya­mok kivételével — 1990. júni­us 8. A zeneiskolákban 1989. szeptember első hetében kez­dődik és 1990. június máso­dik hetében fejeződik be a tanév... A dolgozók iskoláiban az első és az utolsó. tanítási napot az igazgató állapítja meg. A nemzetiségi gimnáziu­mokban érettségizők 1990. má­jus 10-én, a többi középisko­lában, illetve az egészségügyi szakiskolában végzők május 11-én, a szakmunkásképző is­kolák utolsó éves diákjai má­jus 25-én mennek utoljára is­kolába. Az első tanítási napot megelőzően — az általános munkaidőn kívüli időpontban - tanévnyitó, az utolsó tanítá­si napot követő héten pedig tanévzáró ünnepély tartható. Az első félév 1990. január 31-ig tart. Az iskolák 1990. február 9-ig értesítik a tanuló­kat, illetve szüleiket, gondvise­lőiket a diákok első féíévi ta­nulmányainak eredményéről. A téli szünet javasolt időpontja: 1989. december 21.-1990. ja­nuár 2. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 20-a. szerda, a szünet utáni első ta­nítási nap január 3-a, szerda. A tavaszi szünet javasolt idő­pontja: 1990. április 5.—ópritis 17. A szünet előtti utolsó ta­nítási nap április 3-a, kedd, a szünet utáni első pedig április 18-a, szerda. A tanévben — a téli és a tavaszi szünet kivételével - az iskolák összesen 14 tanítás nélküli napot tarthatnak: ne­velési célú munkára, honvédel­mi napra és versenyre, kirán­dulásra, üzemlátogatásra, ifjú. sági napokra, pedagógus-to­vábbképzésre, nevelési érte­kezletre, valamint a nevelőtes­tület által választott egyéb pe­dagógiai célra. Az érettségi írásbeli vizsgák a gimnáziumok és a szakkö- répiskolák nappali tagozatain 1990. május 14-én, a nemze­tiségi gimnáziumokban május 11-én, az esti és a levelezi tagozatokon pedig május 28- án kezdődnek. A közös írásbe­li érettségi-felvételi vizsgák május 21-én - kezdődnek, az érettségi szóbeli vizsgákat 1990. jiyvius 4. és június 19. között lehet megtartani. kárral az ülést követően nem­zetközi sajtóértékezleten tájé­koztatta Moszkvában a sajtó képviselőit. A tájékoztatóból kiderült, hogy szervezeti kér­dések szerepelték az ülés na­pirendjén, s Mihail Gorbacsov 'beszámolóját követően a vitá-. ban húszán szólaltak fel, majd az SZKP KB főtitkára össze­gezte a testület munkáját. Medveayev beszámolt arjól, 'hogy a KB nyugdíjas tagjai­nak és póttagjainak, valamint a központi revíziós bizottság nyugdíjas tagjainak döntő ^többsége még korábban azzal a kéréssel fordult a Központi Bizottsághoz, hogy mentse fel őket testületi tagságuk alól. A KB - a szervezeti szabályzat tál összhangban - nyílt szava zással egyhangúlag elfogadta a lemondást, s a póttagok kö zül 24 főt kooptált a testület be. Az eddig 301 tagot szám lóló Központi Bizottságban 83 nyugdíjas volt, a létszám csak­nem egyhrarmadót tették ki. A TASZSZ által kiadott névsor szerint több egykori ’ PB-tag, köztársasági pórtvezető vált meg KB-tagságától, többek kö­zött Gromiko, Gyemicsev, Dol­gih, Zimjanyin, Alijev, Pono- marjov, Szolomencev, Tyihonov, valamint Kulikov és Ogarkov marsaitok is. A 157 KB-pót- tog'ból huszonheten nyugdíja­sok, közülük huszonnégyen kérték felmentésüket. Az SZKP KB létszáma az ülés után 251- re csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents