Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-23 / 111. szám

Az eltűnt Phaeton küldöttei Negyvenmillió évenként egy bolygóütközés A százezer kisbolygóból még csak pár ezret ismerünk „Nagy veszélyben voltunk március 23-án”, ezzel a cím­mel adtuk hírül április 21 -i la. púnkban, hogy óránként 50 000 kilométer sebességgel haladó aszteroida .(kisbolygó) közelí­tette meg Földünket. A 300 méter átmérőjű, alig látható sziklatömb 800 000 kilométerre suhant el mellettünk. Ez a Föld—Hold távolság kétszerese. Hasonló megközelítés 1937- ben is adódott, akkor a 900 méter átmérőjű Hermész kis­bolygó merészkedett el köze­lünkbe és 780 000 kilométerre haladt el a Földtől. A Her- meszt ismerik a csillagászok, a jelenlegi számítások szerint nem ütközhetünk vele. Más a helyzet a számurtkra teljesen „újszülött" .március 23-i boly­gó-vendéggel, amely ideigle­nesen az „1989 FC" nevet vi­seli és az USA-beli Palomer- hegyi obszervatóriumban már­cius 31-én készített felvételen fedezték fel. Ha nekiütközik a Földnek, akkor legalább 9—16 kilomé­ter átmérőjű, csaknem másfél kilométer mély krátert üt. Víz­be csapódva pedig több száz méter magas szökőárt indít el. A NASA szerint 20 000 egymegatonnás hatóerejű hid­rogénbomba robbanásával egyenértékű energia szabadul­na fel nyomóban . . . Számítá­sok,amelyek eléggé vész- jóslóak, hisz még isme­retlen az „1989 FC" (az FC a felfedező nevének rövi­dítése), és legalább háromszor kell megfigyelni, hagy pályá­ját, mozgását pontosíthassók, így most nem tudjuk, mikor tér vissza, belénk rohan-e. A március 23-i vendég újabb figyelmeztetés a Mars és a Jupiter közti térségből, ahol 2-3 milliárd évvel ez­előtt felrobbant — ismeretlen Okból - a Phaeton nevű boly­gó. Egykori létezését misztikus sejtések, tétova feltételezések övezik, de napjainkban erő­södik az állítás, hogy komo­lyan kell venni a mesésnek tűnő Phaetont. Helyén, kör­nyezetében ma legalább 100 000 kisbolygó halad pályá­ján, közülük alig 3000-et mér­tek be a csillagászok, így 1960-ban 1500-at, 1977-ben már 2050-et. Az eddigi legna. gyobb az ezer kilométer át­mérőjű Ceresz, de a többség átmérője 1 és 2000 méter kö­zött alakul. A legnagyobb gond - mondja Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatóhelyettese -, hogy alig vehetők észre, kevés fényt .vernek vissza. Hirtelen bukkannak elő, szinte az utol­só pillanatban. Ezért észlelték későn az amerikaiak is, tehát nem az elkerülendő pánikkel­tés miatt „titkolták" az „FC”-t. Szörnyűnek tűnik, hogy az alig 300 méteres mostani aszteroida micsoda rombolást, pusztítást okozna. Nem véletlen, hogy egyre több tudós foglalkozik qz asz. teroidák történetével, valamint a Phaeton-rejtéllyel, hogy közeledtüket előre tudják je­lezni. De ha már itt van egy becsapódni akaró kisbolygó, eltéríthető-e Földünk légteré­ből. A kérdést Magf/arí Bélá­nak, kiképzett űrhajósunknak tettük fel.- Nem kell haditechnikai bravúr ahhoz, hogy az aszte­roidát megközelíthessék, mellé kerüljenek és ellenrakétával fokozatosan módosítsák a pá­lyáját, hogy a Föld térségé­nek elhagyására kényszerítsék. Persze a gyors érzékelés a még ismeretlen, szinte látha­tatlan kisbolygók esetében nagyon komoly probléma. Ki tudja, mikor jön a 100 000 kö­zül egy újabb. Rosszat sejtet a Phaeton bolygónév jelenté­se is, a „törtető", vagy a ré­gi ókori mondás: „Nagyra tö­rekszik, mint Phaeton”. Még akkor is, ha csak 40-45 millió évenként okoz katasztrófát ná­lunk egy betévedt aszteroida. Egy ilyen kisbolygó, ami a mostaninak tizenkétszerese le­hetett, 65 millió éve annyira átalakította a földi éghajla­tot, hogy utána 'kipusztultak a dinoszauruszok. Egyes kutatók az 1908-as Tunguz-meteort is kisbolygó-m'aradványnak tekin­tik, Phaeton egyik küldötté­nek. Csuti J. Május 10-tóí (Tudósítónk telelonjelentése.) Közvetlen légi járat Budapest és New York között Tegnap délelőtt nemcsak a magyar idegenforgalom, ha­nem kifejezetten a pécsi és dél-dunántúli lakosság számára is fontos sajtótájékoztatót ren­deztek Budapesten az Atrium Hyatt szállóban. Mielőtt az egyesült államokbeli PanAm lé­gitársaság és a Malév sajtótájé­koztatója megkezdődött, meg­tudtuk, hogy a Malév 1987 feb­ruárjában megnyílt pécsi ki- rendeltsége két és félszeresére növelte forgalmát. Ezzel a vi­déki kirendeltségek sorában máris a rangos második he­lyen áll, s csak a miskolciak előzik meg. Pécs viszont meg­előzött olyan, nála régebbi vidéki irodákat is, mint az 1986. júniusban nyílott szegedi és az évtizede működő debrece­ni. Odor Tamás, a Majév vezér­igazgató-helyettese, repüléstör­téneti eseménynek nevezte 1989. május 18-át, amikor fel­száll a közvetlen Budapest- New „York-járat első gépe. Igaz, a Malév saját gépet majd csak az 1990-es évek ele­jén indít a világ legnagyobb városába. De a PanAm-mel kötött megállapodás szerint, az A 310-300-as típusú 186 ülő­helyes légibuszon, már most 50 helyet kibérelt. A legfrissebb valutaviszonyoknak megfelelő­en számítva a legolcsóbb, vagyis a turista osztályon egy előre és oda-vissza, vagyis apex-módon megváltott jegy ára 41 000 forint lesz, de az idény, vagyis június 15. előtt csak 33 000 forint. Máskülön­ben a gépen három utasosztály van. New Yorkban a repülő­téren a Malévnak is lesz pult­ja, és az úton magyar légikis­asszonyok is kísérik az uta­sokat. Körjárat lesz, melynek útvonala: New York-Budapest -Bécs—New York. Máskülönben az új járat az őszi budapesti ASTA-kongresz- szus eredménye. Az ASTA, vagyis az amerikai utazási iro­dák szövetsége ugyanis tavaly ősszel Budapesten tartotta kongresszusát és a résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy Ma­gyarországot a szocialista tá­bor legeurópaibb országának ismerték meg. így a budapesti légijáratért először a PanAm indított tárgyalást, mert az Atlanti-óceán északi felének legnagyobb légitársasága is fontos fejlesztési lépésnek tart­ja a Budapest-New York-jára- tot. Minden a magyar légifor­galomban érvényes kedvezmény megkapható. Sőt, a PanAm igen kedvezményes áron, 119 dollárért az Egyesült Államok belföldi járataira három fel­szállásra jogosító bérletet is ad. A Dunántúli Napló kérdé­sére, Richard Carlson, a PanAm nemzetközi kapcsolatainak egyik irányítója elmondta, hogy az utasforgalomban számítanak az Egyesült Államokban élő, két­millió magyar származású la­kosra, akik rendszeres kapcso­latot tartanak az óhazával. Végül is tehát Pécsett, a Széchenyi téren, már helyet le­het foglalni .és jegyet vásárol­ni a Budapestről átszállás nélkül az Egyesült Államokba induló légijáratokro. Földessy Dénes Reformkor alakult Siófokon A héten Siófokon is meg­alakult a városi reformkor. Ti­zenhat alapítótagja a város közéletében idáig is részt válla­ló érteirtfiségi; MSZMP-tag, és pártonkívüli egyaránt. Mint az alapítók leszögezték: a reform­kor létrehozásának igénye spontán módon jelentkezett, tagjai .saját gondolataikat kí­vánják egyfajta szellemi mű­hely keretében megvitatni, for­mába önteni és a nyilvánosság elé tárni. A reformkörbe min­denkit várnak, aki azonosulni tud ézzel a szándékkal, és a kidolgozás alatt álló, később közzéteendő nyilatkozatban fog­laltakkal, és megvalósításuk­ban cselekvést is vállal. Az alapítók - Boda János tsz-el- nök, dr. Debreczeni Béla veze­tő jogtanácsos, Gyarmati László újságíró, Isó Károly szövetkezeti elnök, Kiss Arnold Ákos mérnök, Major István is­kolaigazgató, Molnár Árpád városi főépítész, Nagy György tervezőmérnök, Nagy István népművelő, Prohászka István iskolaigazgató, Rácz Béláné könyvtárvezető, Somogyi Gyula tanácselnökhelyettes, Szente Imre, a pártbizottság munka­társa, Szerényi Béla mérnök, dr. Varga Ferenc kórházigaz- gató-.főorvos, dr. Vida Kocsárd igazgató, a város országgyűlé­si képviselője -, május máso- dikán találkoznak legközelebb, mikor folytatják a programról megkezdett vitát, s elfogadják az ezt formába öntő nyilatko­zat végleges szövegét. Verebics János Ä scsaccf $s ejcport«r8sr*i' ist jshk«5restise* Magán borgazdaság a tolnai hegyen A szüret olyan, mint egy lakodalom Saramkó János bora kapta a legtöbb érempontot Biztonságos zárszerkezet a kandeláberekre Pécsett szerelik fel elsőként Egy szekszárdi épületgépész találmánya Új ajtókat és zárakat sze­relnek Pécsett, a Szliven Aru­ház környékén lévő ' csaknem 200 kandeláberre. A » szek­szárdi Komplex gazdasági munkaközösség készíti az aj­tólapokat és a biztonsági zár- szerkezetet. A munka hamaro­san megkezdődik és várha­tóan június végére fejező­dik be. A kandeláber ajtóra felsze­relhető zárszerkezet Lágler Ferdinánd épületgépész üzem­mérnök találmánya.- Már régóta kilincselek vele, de eddig mindenütt el­utasítottak, hogy nem vállal­ják a kockázatot - mondja Lágler Ferdinánd. - Szeren­csére Pécsett, a Dédász pé­csi üzemigazgatóságán Hor­váth László közvilágítási elő­adónak megtetszett a zár. Ez év februárjában megkötöttük a szerződést azzal a felté­tellel, hogy júniusig felszerel­jük az összes ajtót és zárat. Az ötletet, Viogy az ostornye­les lámpákra ajtót és zárat készítsenek, az egyik gmk-tag- tól kapta, ű mondta, hogy könnyű lefeszíteni áz ajtókat, nem biztonságosak a zárak, nagy a balesetveszély. Lágler Ferdinánd megkereste a Dé- dászt és megkérdezte, hogy milyen előírásoknak kell meg­felelni a zárszerkezetnek. Ezt követően elkezdte összeállíta­ni az illetéktelenek által ne­hezen nyitható zárat.- A jó zárnak por- és víz­biztosnak kell lennie, vala­mint az is fontos, hogy csak speciális eszközzel lehessen ki­nyitni: így született meg a hátulról reteszelt zárszerkezet ötlete. A hosszú nyelv is ne­hézzé teszi az ajtók leteszi- tését. A szekszárdi Komplex Gmk. jelenleg hatfajta ajtót készít, amelyeknek a tervek szerint tíz évet kell kibírniuk. Az ön- behúzás zárszerkezet ellenáll a közutak melletti nagy ter­helésnek, mert zártrendszerű és minden kis nyílását gumi­val tömítették. Egyelőre, leg­nagyobb részt kisipari mód­szerekkel állítják elő, de a későbbiekben tervezik speciá­lis gépek beszerzését is, ha sikerül országosan kiterjeszte­niük a terméküket. A zár áfa nélkül 480 forintba kerül. A gmk most 500 darabot gyárt le, ebből 200-at felszerelnek Pécsett, ötvenet a szentesi Fémtechnika Kft. vesz át és saját maga szereli fel, keres megrendelőket. A többit pe­dig a gmk felajánlja a kör­nyékbeli üzemigazgatóságok­nak Sz. K. A szüretre úgy készülnek, mint egy kisebb lakodalom­ra. Kolbászt töltenek, pecse­nyének' való húst vásárolnak, Rózsika asszony nyolc-tíz ka­kast vág és keltkalácsot süt. Általában negyvenen ülnek asztalhoz. Mindezt legalább kétszer ismétlik, mert a faj­táktól és az érési időtől füg­gően többnyire háromszor szü­retelnek. Nem csoda, hogy ennyi munkáskéz kell a szü­rethez, hisz Saramkó János szőlőjének aligha akad párja a tolnai hegyen. A borának se. A Tolna megyei termelők érempont szerinti tavalyi rang­sorában ő az első, 15 pont­tal, az utána következő leg­jobb 12 ponttal következik. Az országban negyedikként jegyzik, egy badacsonytomaji és két baranyai előzi meg. Mindez azért is érdekes, mert a tolnai szőlőhegy nem tarto­zik a szekszárdi, történelmi borvidékhez . . . A 62 éves — egykori vil­lanyszerelő kisiparosként dol­gozó - Saramkó János 12 év vei ezelőtt vette ennek a te­rületnek az első részét, 1650 négyszögölt. Addig csak ter­vezgette, hogy a vándorló, sok por szívásával együttjáró fog­lalkozását felcseréli valami tiszta levegőjű, hasznos elfog­laltsággal. A szőlőművelést vá­lasztotta. Régi gázdók taná­csai, szakemberek bemutatói, javaslatai nyomán vágott be­le és közben építgette, bőví­tette az egykori présházat, amely most mór inkább egy mini borgazdasági kombinátra emlékeztet. Kísérletezgetett a fajtákkal, s ma azt mondja, hogy a legjobb vörösbora a Merlot, a Cabernet, a Zweigelt és a Kékfrankos. Fehérben a Char- donnay-ra esküszik. A Char- donnay ízhatása dominál ab­ban a fehér vegyes borban is, amiből minden nap fo­gyasztanak a feleségével. Dél­előtt egy kortyot sem, csak ebédkor és utána. Ketten mű­velik ugyanis az időközben 2800 négyszögölre nőtt terü­letet. Igaz, gépesítetten. Kulti- vátor, talajmaró eke tartozik a kistraktorhoz, rotációs kapa és jó néhány permetezőgép sorakozik a szerszámtároló­ban. A feldolgozóban 100 hektoliter/óra teljesítményű szivattyút is látunk, de nem is ezt, sokkal inkább az úszó­medencének is megfelelő 120 hektoliteres erjesztőkódat cso­dáljuk. A másik tizenegy, köz­tük a több negyven hektoli­teres „tálkának" tűnik mel­lette. A fehér és a piros pincét járva - egyikben csak fehér, másikban csak a vörösborok vannak, egyetlen darabban maradt hordót sem látni. Ame­lyiket Saramkó János megkez­di, azt rögtön ót is fejti. Sze­rinte a gondosság, a tiszta­ság a jó bor készítésének és eltartásának egyik fontos fel­tétele. Ö már csak tudja, hisz — baráti, ismerősi alapon — külföldi vendégek körében is keresett a bora, a hazai is­merősökről nem is szólva. Ez a keresettség és a rengeteg szakmai elismerés hozta.azöt- letet: talán exportálni is tud­na. Egyszer már nekirugasz­kodott, végigjárva egy sor fő­hatóságot, de az útbaigazí­tásokon és jó tanácsokon kí­vül másra nem jutott. Az volt az érzése, hogy -mivel magán­gazda még nem nagyon je­lentkezett ilyen elképzeléssel, vele sem tudnak mit kezdeni. Hamarosan újra elkezdi. . . T. É. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents