Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-12 / 100. szám

1989. április 12., szerda Mária Terézia adta a városnak 1780-ban Milyen volt Pécs régi Tízéves a mozgáskorlátozottak egyesülete Vetélkedőket szerveznek - meghívó a résztvevőknek Á szabadalomlevelet a Baranya Hegyei Levéltárban őrzik SORSTÁRSAK I DN ÉS «PÉCSI TV REHíBILITÍCIÓS FARUM« A Mozgáskorlátozottak Ba­ranya Megyei Egyesülete eb­ben az évben ünnepli meg­alakulásának tizedik évfordu­lóját. Az eltelt egy évtizedre nem a megszokott formában kívánnak visszaemlékezni, ha­nem sport- és szellemi vetél­kedőket szerveznek a megyé­ben élő mozgáskorlátozottak­nak. 1978 szeptemberében ala­pították meg az egyesületet, de a tényleges feltételek csak 1979-ben teremtődtek meg. 1984-ben átadták a pécsi kultúrközpontot is, amely je­lentős változást hozott az egyesület életében. Sorra ala­kultak meg a klubok, az ének­kar, a kézimunkaszakkör . . . Sokan rendszeresen járnak pingpongozni. Előadásokat és diavetítéses útibeszámolókat szerveztek. A legnagyobb si­kere a kirándulásoknak és a családi esteknek volt. A sok fiatal egyesületi tag részére ifjúsági klubot is létrehoztak. Az egyesület tervei között sze­repel, hogy megszervezi a Dr. Si(nonyi Emőke leszö­gezi, nem hisz a siránkozó le­velekben. Pedig éppen ilyenek­kel jöttem hozzá: elkeseredett asszonyok utolsó mentsvár­ként írnak hozzánk, bevonva az idegent családi dolgaikba, tra­gikus felkiáltó mondatokkal kel­tik fel bennünk a segítő szán­dékot alkoholista férjek és családtagok rokonokat nyomo­rító életmódja miatt. A pécsi tanács új szervezeté­nek, a családvédelmi osztály­nak a csoportvezetője, akit az alkoholizmus alapos ismerő- jeként tartanak számon, meg­jegyzi azt is, hogy a család­dal szemben az alkoholista pártján áll. Meglepő ez azért is, mert neki hatósági ember­iként az alkoholista ellen kell intézkedni. Nem ezt teszi. Nem tünetet akar kezelni, nem a tünet ellen akar intézkedni. A szakma megfogalmazása szerint hiábavaló küzdelem az elvonókúra mindaddig, amíg az alkoholizálást kiváltó oko­kat nem szüntetik meg. Ugyan­is az alkoholista személyiség- zavarokkal küzd, az italozás legtöbbször ennek a következ­ménye. Könnyebb gyógyítani azt, aki valamilyen betegségét „kezeli" alkohollal, mert a be­tegség megszüntetésével fel­hagy az öngyógyítással is. Ily módon az alkoholisták többsé­ge nem beteg. Tévedés az is, hogy az alkohol következmé­nye a bűnözés, a szakiroda- lomban megfordítják a dolgot: vannak bűnözők, akik italoznak is. Dr. Simonyi Emőke minden- dennapi munkája során szer­zett tapasztalata az, hogy az alkoholista férjek életmódjában meghatározó szerepe van a csalódnak, a siránkozó fele­ségnek. Gyakran az alko­holista viszi el a családi bal­hét, a család zavarait ugyan­is a számlájára lehet írni. Elő­fordult, hogy a férjet kigyógyi- tották italozó életmódjából, és a feleség került az ideggondo- zóbü, mert nem tudott alkal­mazkodni a megváltozott hely­zethez. Érdekes módon a há­mozgássérültek otthoni meg­látogatását. mert sokan nem tudnak eljönni a rendezvé­nyekre, de szívesen beszélget­nének, mesélnék el gondjai­kat, bánatukat, örömeiket. A tizedik évforduló tiszte­letére a Baranyában élő ösz- szes mozgáskorlátozottat asz­talitenisz, sakk, KRESZ- és ke­resztrejtvényfejtő versenyre hívják. A keresztrejtvényfejtő­versenyre jelentkezőknek pos­tán egy rejtvényt küldenek el a vetélkedő szervezői, amit megfejtve kell visszakül­deni. A legjoobb megfejtők ezt követően Pécsett, a Tüzér utcai kulturális központban mérik össze tudásukat. Az el­ső hat helyezettet díjazzák. A KRESZ-vetélkedésben első­sorban azok vehetnek részt, akik személygépkocsival ren­delkeznek. Az elméleti kérdé­sek mellett érdekes gyakorla­ti feladatokat kell majd meg­oldaniuk. A vetélkedésben minden ba­ranyai mozgáskorlátozott részt vehet, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e az egyesületnek, vagy sem. Minden kategória első három helyezettje okleve­let és pénzjutalmat, míg a 4-6. helyen végzettek okleve­let és könyvet kapnak aján­dékba. A jelentkezéseket le<- velezőlapon, az egyesület cí­mére —, Pécs, Tüzér u. 1—3., (7633) - kell elküldeni. Sz. K. zastársak kiválasztják egymást: a gyenge személyiségű feleség erősnek érezheti magát, lelki zavarait átháríthatja az alko­holista férjére. Ritkán előfor­duló válás után hasonló fér­jet talál. A szakirodalomban nevet is adtak ezeknek az asszonyoknak, ők a Mártír Már­ták és a Büntető Beáták. Hogyan lehet akkor segíteni nekik? Tény ugyanis, hogy sok az italozó ember, a szenvedő család. Tény, hogy nem tud­ják hova forduljanak, hol sze­rezhetnek érvényt az érdekeik­nek? Azt már tudjuk, hogy nem hoz sikert a rendőri in­tézkedés, mert rontja a csa­lád amúgy is zilált viszonyait. (A csoportvezető tiszteli a pécsi rendőrök egyre belátóbb magatartását.) Nem képes ön­magában eredményes lenni oz egészségügy, és az alkoholista ellen intézkedő hatóság sem. Az viszont igaz, hogy a világ minden országában vannak büntető szabályok, még az iszlám államokban is, ahol ele­ve tiltott az alkoholfogyasztás. A kötelezésre tehát szükség van, néha képes eredménye­sen működni, abban a kör­ben tartani a segítségre szoru­lót, amelyben valamelyik elem eredményes lehet. Elküldte pályázatát a tanács családvédelmi osztálya az Egészségügyi és Szociális Mi­nisztériumnak. Bár a miniszté­rium családvédelmi intézmé­nyekben gondolkodik, a pécsi hatóság mégis reménykedik, .hogy nyertes lehet a törekvé­sével. Olyan szolgáltató ható­ságot szeretnének ugyanis meg­valósítani, amely képes integ­rálni a segítségnyújtás már meglévő és Pécsett is működő intézményeit. Ez a tanácsi cso­port a családvédelem területén speciálisan képzett szakembe­rekkel rendelkezhet a hatósá­gi eszközökkel, de más mód­szerekkel dolgozna. Képes len­ne ellenintézkedések, akták gyártása nélkül ténykedni, és megtalálni a munkakapcsolatot azokkal, akik felkészültek eb­ben a munkában. G. M. Manapság ismét előkerül az az igény, hogy a város lakói széles körben megis­merjék városuk régi cimerét, sőt egyre töb­ben vannak olyanok, akik a régi címer visz- szaállítását követelik. Nézzük tehát, milyen volt az a címer, ame­lyet majd’ kétszáz évig használt a város, és amelyet Mária Teré­ziától kapott 1780- ban, a szabad királyi rang elnyerésekor. A kétszáz éves évfordulón, 1980-ban a városi tanács dísz­termében ünnepi konferenciá­ra került sor ez alkalomból, amelynek során neves hazai és helyi kutatók, tudósok tar­tottak előadást? megvilágítván a város történetének egy-egy kisebb-nagyobb szeletét a szabad királyi rang elnyerésé­ről az 1944-es fölszabadulá­sig. Ezen előadások kötetben is megjelentek, amelyben ké­peket is közöltek a konferen­ciáról, valamint az azt követő ünnepi hangversenyről. A kö­tetben helyet kapott a címer színes fotója is. Az előadások között találjuk a cimert is tartalmazó privilé­giumlevél tartalmi leírását Tí­már György tollából, míg a külső ismertetőjelekkel Sándor László foglalkozott. A mélyebb tájékozódás ebben a kérdés­ben ezen tanulmányok elol­vasásával kell folytatnia az ér­deklődőknek. Tanulmányozni kell toovábbá az azóta sajnos elhunyt nemzetközi hírű jogtör­ténész, dr. Csizmadia Andor tanulmányát is, amely a vá­ros jogállását ismerteti 1780- ban. A privilégiumlevelet ,a kancelláriában 1780. január 21-én állították ki, és váro­sunkban ünnepélyes külsősé­gek közepette, április 19-én hirdették ki. A város címerének és pe­csétjének leírását a 21. pont tartalmazza, amelyet Így .is­mertet dr. Csizmadia Andor imént idézett tanulmánya: „...A királynő - más sza­bad királyi városok példájá­ra - Pécs városnak is címert adományoz, amelynek a vörös viaszpecsételésre való alkal­mazását is engedélyezi. Ez.fon­tos kegy volt, mert a vörös viaszpecséttel kiadott Írótokat a feudális korban nagyobb hi­telűnek tartották. Az új címer­ben kék színű pajzson, annak zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik. A közép­ső a Mecseket ábrázolja, es arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél fekszik a város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt ka­pu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő szé­kesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelye­zett ablakainak rajzával díszí­tett építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy, bal oldalról a Tettye látszik, melynek tövéből folyócska csörgedezik zöld réten át. A bal oldali csúcsos tornyocskó- tól aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részen egyik oldal­ról arany hatágú csillag, a másik oldalon ezüst felkelő hold tündököl. A pajzs hom­lokrészén, felül elhelyezve, ne­mesebb színekkel festve J(ózsef) és M(ária) T(erézia) nevének kezdőbetűi olvasha­tók. Az egész • pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő ala- kol^ állnak egymással szem­ben. Innét a hűség arany mellvértben, kék tógában, há­tul lebegő, skarlátszínű uszály­ba öltözötten. Lábainál ho­mályos foltokkal tarkázott fe­hér kutya hevét, melynek nya­kát piros öv veszi körül. Másik oldalról az ipar, hosz- szú, fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, rövidebb, minium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában kapát tart, lábainál aranyo­zott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják. Magának a címernek a karimáján ez a felirat ol­vasható: .Sigillum liberae re- giaeque Civitatis Quinque- Ecclesiensis'. A királynő azt is megengedi, hogy a polgárok, s lakosok, ezek leszármazot­tai leveleiket — ha a közös­ség nevében küldik - a vá­ros címerével, vörös pecsétre illesztve használhassák." Elődeink súlyos áldozatokat hoztak azért, hogy eme fontos okmány birtokukba kerüljön, és városunk a szabad királyi rangot megkapja. Ennek ér­dekében mindenre hajlandóak voltak a polgárok, lefizették a földesúrnak, a pécsi püspök­nek a nem csekély megváltá­si összeget, megszerezték a szintén nem csekély erkölcsi és anyagi áldozatot kívánó szabodalomlevelet. A II. Jó.- zsef uralkodását jellemző idők­ben az országgyűlési becikke­lyezés elmaradt, arra 1848-ig várni kellett, de ennek elle­nére 1780-tól számítjuk a sza­bad királyi rang elnyerését, és az ezzel járó szabad címer­es pecséthasználatot. Ez a cí­mer volt érvényben a legutób­bi időkig, és mind a szaba­dalomlevél, mind az eredeti cimerrajz és a pecsét megta­lálható a Baranya Megyei Levéltárban, ahol ereklyeként őrzik, hogy az eljövendő ko­rok emberei is gyönyörköd­hessenek benne . . Dr. Vargha Dezső A Hajdúsági Iparmüvekben elkezdődött oz energiatakarékos háztartási mosogatógépek gyártása. A gép az európai szabvány szerint készül, méretében illeszkedik a konyhabúto­rokhoz. A mosogatógép egyszerre egy 12 személyes teríték megtisztitását és szárítását tudja elvégezni. Az iparművek a gyártott mennyiség 80 <Tn*nlőlfrtt IríilfKlHi nlnrAbnn n többit pedig itthon értékesíti. százalékát külföldi piacokon, a MTI Fotó Alkoholisták a csalódban Humánus szolgáltató hatóság? Horgászok és a környezetvédelem Sok szó esik manapság kü­lönböző területeken a környe­zetvédelemről. A horgászmozgalom már több mint húsz éve felismer­te, elsősorban a vízikörnyezet védelmének jelentőségét és megalakította az országos és a megyei víz- és környezetvé­delmi bizottságokat. Ezeknek a bizottságoknak a tevékeny­sége, ha nem is látványos, de igen jelentős. Propagandamunkájuk ered­ménye, hogy az egyesületek igen felelősségteljes környe­zetvédelmi munkát végeznek vizeik partján. Mór kora ta­vasszal minden egyesület ál­talános nagytakarítást végez, megszüntetve a szeméttől szár­mazó minden víz, vagy egyéb környezetszennyezést. Szeme­tesedények kihelyezésével, azok rendszeres ürítésével igyekez­nek a vízpartok tisztaságát megőrizni. Az ifjúsági horgá­szokkal megismertetik a ter­mészet összefüggéseit a nö­vény- és állatvilágot, annak védelmére tanítják. Sajnos, sok vitára ad okot a szemét- kérdes olyan helyen, ahol a horgászok mellett a kirándulók is nagy tömegben látogatják a vízpartot . . . Főleg a kö­zösségi vizek partján jelent­kezik ez a probléma. Álta­lában kevés a szemetes­edény, nincs rendszeresen ürítve, a kutyák, macskák, va­dak éjszaka kidöntik, a szél a nem bomló műanyagokat szer­teszét viszi. így valóban na­gyon nehéz gátat szabni a vízpartok elcsúfításának. A horgászák egy része sem érti méq meg a környezetvé­delem fontosságát, előfordul, hogy szemetet hagynak ma­guk után. A horgászatot szó­rakozásnak, pihenésnek kell tekinteni, nem cél a büntetés, de ha egyes emberek maguk után szemétdombot hagynak, kénytelen lesz a horgászveze­tés a szigorú számon kérésre. Szerencsére ez csak a horgá­szok elenyésző kis százalékára jellemző. Sokan vitatják a horgászok halcsalogató etetését, mond­ván, hogy ezzel szennyezik a vizet. Nem: szabad ezt így egyértelműen kijelenteni. Ha néhány marék száraz, vagy áztatott búzát, kukoricát a horgászhelyre beszórnak, azt a halak egy-két órán belül fel­eszik, az nem szennyezi a vi­zet. nem természetidegen •anyag. Nem szabad viszont megengedni, a romlott, pené­szes etetőanyag mértéktelen beszórását, az ételmaradékok, moslékok Vízbe öntését. Ezt egyébként az országos hor­gászrend is szigorúan tiltja. A szép környezetben hor­gászattal eltöltött idő szellemi és fizikai pihenést jelent, ezért a megye közel tizenötezer horgászának az a célja, hogy vizeik minél tisztábbak, a ha­lak jóízűek és a vízpart esz­tétikailag szép legyen. A víz­védelem azonban óriási össze­geket igényel, amivel a hor­gászegyesületek nem rendel keznek. A horgászmozgalom olyan társadalmi szervezet, amely központi, állami költ­ségvetési támogatásban nem részesül, a tagdíjból tartja fenn magát és a területi jegy­bevételből tesz eleget az ál­lam által kezelésébe adott vizek, előírt halasítási köte­lezettségének. Az elmúlt évben a baranyai horgászok közel 17 ezer kör­nyezetvédelmi munkaórát dol­goztak le. Egy esetben ész­leltek vízszennyezést, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak jelentettek. Tíz esetben jelentettek kisebb-na­gyobb halpusztulást, amit minden esetben kivizsgáltunk, és a szükséges . védekezést megtettük. A horgász környezetvédelmi napok jelentősége egyre nö­vekszik, az idén már sok hor- gószegyesületben minden tag részére kötelezővé tették. Dr. Kovács Zoltán IB-titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents