Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-12 / 100. szám

DllPáté* 1989. április 12., szerda Otthonunk és környéke csicsóka... Vegyszermentes bőrápolószerek növényi hatóanyagokból Miért népszerű a Hélia-D? A gyermekholmik magos ároi miatt jól meggondolja min­den anyuka, hagy akárcsak el­ajándékozza is, nemhogy ki­dobja gyermekének kinőtt hol­miját. Ott, ahol kisebb testyér van a családban, a megoldás kézenfekvő: majd elhordja az öcsi vagy a hugi. Ahol pedig egy gyerek van, ott jól jön néhány ötlet a további hasz­nosításhoz, például egy kinőtt nadrág átalakításához. © Alul a nadrágszár szegé­lyét — belülről rágépelt —, kes­keny gumiszalag fogja össze. Télen hó-, tavasszal, ősszel pe­dig esőcsizmához különösen praktikus így a nadrág. © A nadrághoz hasonló szí­nű, vagy vele harmonizáló fo­nalból megfelelő hosszúságú (gondolva a további növeke­désre, akár felhajtható), pasz- szérészt kötünk 1 sima, 1 for­dított mintával. SZÉKELY HAGYMÁS BURGONYA HOZZÁVALÓK: 80 deka burgo­nya, 3 közepes fej vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, só, Őrölt bors, 1 kiskanál pirospaprika, ecet. © A nadrág színéhez illő óriási szív, elöl és hátul egy­formán betoldva, meghosz- szabbítja a nadrágot, és fe­di a térdnél is esetleges ko­pásokat. Szív helyett más (al­ma, körte, stb.), formát is szabhatunk toldásnak. (4) Gyorsan elkészül a térd alatt levágott bermudanad- rág. Szegecsekkel kiverve, kü­lönféle ábrákkal díszíthető. © Sortnak rövidítve viszont egész nyáron ' jó szolgálatot tesz. Színes hímzéssel, rátétes díszítéssel még szívesebben vi­seli tulajdonosa. Alul akár fel se szegjük, elég a vízszintes szálakat kihúzkodni, kirojtozni. © Kislánynak a rajzón lát­hatóan lehet a- nadrágból szok­nyát alakítani. A nadrágszár belső varrását fölfejtjük, meg­felelő hosszúságúra levágjuk, és a közepére alul éket (cvik- lit), állítunk be. B. K. A meghámozott, kockákra vágott burgonyát enyhén sós vízben meg­főzzük és leszűrjük. A vékonyan felszeletelt vöröshagymát az olajon — egy kevés vizet öntve alá — megpároljuk, de nem pirítjuk meg. Borssal, pirospaprikával megszór­juk, kevés ecettel savanyítjuk és a burgonyára öntjük. Összekeverve pecsenyék mellé kínáljuk. HAGYMÁS SVÁJCI BURGONYA HOZZÁVALÓK: 80 deka burgo­nya, 1 evőkanál zsír, 5—6 dl tej, 5 dkg vaj, 10 deka reszelt sajt, 4 gerezd fokhagyma, só, 2 csokor metélőhagyma. A meghámozott és karikákra vá­gott burgonyát kizsirozott és fok­hagymával bedörzsölt tálba terít­jük. Annyi sós tejjel öntjük le, amennyi éppen ellepi. Először az apróra vágott metélöhagymát szór­juk rá, majd reszelt sajttal hintjük meg. Rámorzsoljuk a vajat, majd sütőben addig sütjük, amíg a bur­gonya a tejet teljesen magába szívja, és kissé megpirul. Ha igaz a mondás, miszerint fűben-fában - orvosság van, ak­kor ugyanez elmondható a bőrt tápláló, ápoló növényi alapanyagú szerek természetes hatóanyagairól is. Manapság, amikor már óvnunk kell a természetet, rendkívül fontos­sá vált számunkra, hogy mi­nél harmonikusabb legyen ve­le a kapcsolatunk. Qpy tűnik, különösen jól ér. zékelik.ezt a reklámszakembe­rek, akik a különféle szloge­nekben amikor csak lehetsé­ges, sőt olykor túlozva is a természetre, a természetesség­re hivatkoznak, „természetes” jjelzövel illetve még az öltöz­ködés eleganciáját is. Vannak azonban cégek, me­lyek valóban a természetes­ségnek, a természetes anya­gok felkutatásának és fel­használásának köszönhetik üz­leti sikereiket. Ilyen például a Biogal Gyógyszergyárban ala­kult Hélia—D társaság Deb­recenben, melynek termékme­nedzserétől, Kristóf Ilonától azt tkérdeztuk: miért lettek -oly gyorsan népszerűek a Hélia-D termékek és miként sikerült a fogyasztók érdeklődését éb­ren tartaniuk.- Mi már akkor törekedtünk a kémiai anyagok kiszorításá­ra és a természetes alapanya­gok használatára, amikor Ma­gyarországon ez még újdon­ságnak számított! 1982-ben, a milánói vásáron járva fedez­tem fel ezt az irányzatot, amit az akkor éppen szervező­dő Hélia-D Társaság egyik fő programjává tettem. A hazánkban fellelhető nö­vények addig még ki nem használt hatóanyagaira ala­poztak. így fedezték fel a zcld-borsóhüvelyt, amit évtize­deken keresztül szemétre ve­tett a tartósítóipar. Kevéssé ismeretes, hogy a kozmetikai ipar korábban igen költséges eljárással, csak csalánból tu­dott klorofilt nyerni, ami min­den jó krém alapvető ható­anyaga. A Hélia-D munkatár­sai rájöttek, hogy a borsóhü­vely is igen gazdag a rendkí­vüli bőrtáoláló hatású klorofil- ban. Logikus lépés volt, hogy ezután szerződést kötöttek az egyik Debrecen környéki álla­mi gazdasággal, ahol vegy- szerrr^ntes technológiával állít­ják elő a társaság számára a borsót. Az ilyen módon termelt zöldborsó hüvelyéből nyerik annak a gyorsan nép­szerűvé lett ,,babasor"-nak a hatóanyagát, amely 1988-ban került forgalomba, s amely - úgy tűnik — méltán kap a szokásosnál is több reklámot. — A Hélia—D Társaság ma már több mint félszáz krém- fajtát hoz forgalomba. A gyártmányfejlesztés addigi eredményei önmagukban is garantálták az üzleti sikert. Miért volt szükségük ezeken túl a babaápoló szerekre?- Valóban, megelégedhet­tünk volna a korábban szer­zett babérokkal — vallja a termékmenedzser — csakhogy mi tudjuk: aki leáll a gyárt­mányfejlesztéssel, az lemarad és a piacon háttérbe szorul. Mi holnap és azután is ott akarunk lenni az élvonalban és ez az egyik okunk. A má­sik az, hogy babáknak való testápolókból nem volt meg­felelő a hazai kínálat, ráadá­sul hiányzott a kínálatból a bőrérzékenyeknek ajánlható árucsoport. Ezt a hiányt kí­vántuk pótolni a babasorozat­tal. Tehettük ezt azért is, mert a Biogal Hélia-D részlegében időközben oly kedvezően vál­toztak a gyártási körülmények és annyira steril a környezet, hogy akár oltóanyagot is ter­melhetnénk. Ebből következik, hogy nem kell mesterséges fertőtlenítőszereket keverni a krémekbe, ezért a Hélia-D babakrémek nem is tartalmaz­nak ilyen adalékot! A gyár­táshoz felhasznált borsóhéj önmagában is baktériumölő hatású, tehát elvégzi azt a feladatot, amit korábban csak kémiai úton tudtunk volna megoldani. S ha már az érzékenységnél tartunk, meg kellett célozni az allergiára hajlamos felnőttek fogyasztói csoportját is. Nekik készítik az „érzékeny krém- sor”-t, hihetetlenül egyszerű alapanyagból, az emberi bőr számára nagymennyiségű táp­anyagot kínáló kukoricacsu- héból. A sportsorozathoz, mely a vállalkozó szellemű magyar sportemberek jóvoltából, a Szent Jupót hajóval bejárta a Földkerekséget, ugyancsak ter­mészetes alapanyagot használ­nak. A néhány évtizeddel ez­előtt köznapinak, ma külön- lenességnek számító és az egészséges étkezéshez mind gvakrabban ajánlott növényt, a csicsókát fedezték fel a sportkrémekhez. A csicsóka számos egyéb előnyös hatása ímellett bőrhidratáló tulajdon- sáaú, nyugtatja a bőrt, ami különösen fontos a szabadban űzött sportoknál. Fa Nándor és társa azóta is szívesen ad- iák közre ebbéli kedvező ta­pasztalataikat a velük készült interjúkban. Harsányj Márta Mit mond a jogszabály? Az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönéről Az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökének 1/1989. (III. 12.) ABMH rendelkezése az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönéről 1989. április 1. napján lépett ha­tályba. Egyidejűleg az újrakezdési kölcsönnel Összefüggő egyes kér­désekről szóló 9/1988. (VI. 21.) ABMH rendelkezés hatályát vesz­tette. A hatályba lépett rendelkezés szerint újrakezdők, pályakezdők vál­lalkozói kölcsönének igénylésére jo­gosult az azt folyósító pénzintézet­nél az a személy, a) aki felmondási idejét tölti vagy kilépési szándékát a szövet­kezetnek bejelentette, továbbá aki­nek munkamegállapodását a kis­szövetkezet felmondta, és részére a munkahelye szerint illetékes mun­kaerő-közvetítő szerv a jelentkezé­sét, illetőleg a külön jogszabály által előirt munkáltatói bejelentést követő egy hónap alatt nem tu­dott megfelelő munkahelyet bizto­sítani; vagy b) aki kereső foglalkozást nem folytat és részére a lakóhelye sze­rint illetékes munkaerő-közvetítő szerv a jelentkezést követő egy hó­nap alatt nem tudott megfelelő munkahelyet biztosítani és írásban kötelezettséget vállal arra, hogy föfogtalkozásban vállal­kozó lesz. A rendelet 1 § (3) bekezdése szerint akinek munkaviszonya, mun­kavégzési kötelezettséggel járó tag­sági viszonya a munkáltató felszá­molása, vagy jelentős, az adott körzetben súlyos elhelyezkedési ne­hézséget okozó létszámcsökkentés következtében szűnik meg, a köl­csönt a felmondás közlésétől, ille­tőleg a felszámolási eljárás meg­indításától igényelheti, tekintet nél­kül arra, hogy az illetékes mun­kaerő-közvetítő szerv tud-e részére megfelelő munkahelyet felajánlani. A hatályba lépett rendelkezés szerint nem igényelheti a kölcsönt az a személy, a) aki ugyanannak a vállalko­zásnak lesz a tagja, amelynek ezt megelőzően alkalmazásában állt; b) aki a részére korábban fo­lyósított kölcsönt nem fizette visz- sza; . c) akinek előző munkaviszonya ,, kilépett" bejegyzéssel szűnt meg. A jogszabályi előírás szerint a munkahely akkor megfelelő, ha a) az igénylő egészségi állapo­tának és képzettségi szintjének megfelel; b) a várható kereset az igénylő korábbi átlagkeresetét eléri, felté­ve, hogy a megelőző 2 évben ke­reső foglalkozást folytatott; c) a munkahelyre (tömegközleke­dési eszköz igénybevételével) tör­ténő oda- és visszautazás ideje a 3 órát nem haladja meg. A kölcsön igénylésére való jo­gosultságot az igénylő munkahe­lye, illetőleg lakóhelye szerint ille­tékes megyei tanács v. b. munka ügyi szakigazgatási szerve, vagy az általa megbízott munkaerő-közvetí­tő szerv igazolja és egyben tájé­koztatja az igénylőt, hogy a köl­csönt mely pénzintézetektől igé­nyelheti. Az igazolás két hónapra szól, de a feltételek fennállása esetén meg kell hosszabbítani. A kölcsön egyidejűleg csak egy pénzintézettől igényelhető. A kölcsön csak a vállalkozáshoz szükséges kiadásokra használható fel, ideértve a pénzbeli vagyoni hozzájárulás megfizetését is. A kölcsön maximális összege sze­mélyenként 300 000 forint, egy vál­lalkozáshoz azonban legfeljebb 6 millió forint összegű kölcsön ad­ható. A lejárati idő legfeljebb 10 év. Arról is tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a rendelet 4 $ (1) bekez­dése szerint a kölcsön igénylésére való jogosultság a pénzintézetet nem kötelezi a kölcsönszerződés megkötésére. S. A. Gyümölcstermesztés - korszerűen Az őszibarack „váltómetszése” A magyarországi őszibarack termőtájakon valaha elterjedt mondhatni, klasszikus metszési eljárás volt, különösen a bu­dai és a pécsi kertekben. Má­ra jelentősége csökkent ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy nem szükséges alkalmazása, az idősebb fákon, amelyek a termőkoronók csúcsát már el­hagyták és a termőképesség szempontjából hanyatló sza. koszba jutottak, nagyon is fontos a váltómetszés alkalma­zása. Lényege, hogy külön vesz- szőn termeljük meg a folyó év termését, ugyanakkor a jö­vő évhez szükséges növendé­ket egy úgynevezett ugarcsa­pon neveljük fel. Kialakításának folyamata: a korona vázágain lévő- teljes termővesszőt visszametsszük az 1. abra alaphoz k<jz“li két hajtásrügy­re (1. sz. ábra). Ebből a két rügyből két hajtás (illetve lomb- ihullás után már vessző) fog fejlődni. Következő év tava­szán a felsőbb állású vesszőt 5-7 vegyes rügycsoportra - tehát termőre — metsszük, ; úgy, hogy a végálló rügy vagy egyes hajtórügy legyen, vagy ha rügycsoport, akkor hajtórügyet is tartalmazzon. Az alsóbb állású vesszőt — amely a vázághoz közelebb ivan — két hajtásrügyre vág­juk vissza, ez az úgynevezett ugar. (2. sz. ábra.) Szerepük szerint tehát a termőre met­szett vessző gyümölcsöt nevel és hajtásokat is, az ugar­szemző viszont csak két erős hajtást nevel a következő év tavaszi metszésének alapjául, hiszen akkor a már letermett termővesszőt alaptól eltávolít­juk és az ugaron lévő két vesszőt részesítjük váltómet­szésbe majd. FeU kell hívnom a figyelmet, hogy ugarnak a gyenge vész- szők nem alkalmasak, csak az erős vesszők uaarolásából vár­hatunk megfelelő teljes ter­mővesszőt. Ezt azért kell ki­hangsúlyoznom, mert tapasz­talatom szerint sokan esnek abba a hibába, hogy a fej­letlen, gyenge, csenevész vesz- szőt próbálják ugarolni, ter­mészetesen eredmény nélkül és a kudarc miatt esetleg a váltómetszést okolják, hibáz­tatják. A termesztés gyakorlatában eavetlen fán belül sem tud­juk teliesen tisztán alkalmazni a váltómetszést, mindig keve­redik az ..eavvesszős” metszés elemeivel, különösen még a fa Fatalabb korában. Az igazi szerepe akkortól kezdődően van. amikor a termőkor dere­kától a fát serkenteni kell a haitásnövekeHésre. Buzássy Lajos Időszerű tennivalók ...A SZŐLŐBEN... Most mór minél előbb be kell fejezni a szőlő telepítését, a tőke­hiányok pótlását. Az eltelepített új oltványokat gondosan öntözzük be. Ne feledkezzünk meg a telepítés előtti áztatásról (12—24 óra) és a már megmetszett gyökerek iszapba mártásáról. Az esetleges kiszára­dás ellen feltétlenül „csirkézni” — kupacolni kell. Ehhez finom szerkezetű termőföldet, vagy homo­kot használhatunk. Haladék nélkül végezzünk a metszéssel — kivéve a tavaly őszi fagyok által károsított ültetvénye­ket. Itt, ha igen súlyos a fagykár, várjuk meg az ép rügyek kihajtá­sát, illetve hagyjunk több rügyet a tőkén a szokásosnál. Jóllehet, ez nagyobb zöldmunkát jelent, de csak ezzel a megoldással enyhít­hetjük az őszi fagykár hatását. A kötözőanyag megválasztásának jelentőségét gyakran elhanyagol­ják: csak olyan anyag használatát javasoljuk, amely nem vágódik be a növekedő növény szövetébe. Erre legalkalmasabb a raffia, ennek hiányában a műanyag cső, amely­nek belső átmérője a 2—3 milli­métert nem haladja meg. Kerüljük a fémhuzal, vagy a műanyaggal bevont drót használatát. A nem megfelelő fajtájú tőkéket most olthatjuk még át a gyökér­nyakban (a, b, c, d ábra). Ügyeljünk, hogy a vágási felületre ne kerüljön talaj, mert az az ere- dést — az alanyként használt régi tőke és a ráoltott fajta forradá­sát — megakadályozza. ...A BOROSPINCÉBEN... Haladék nélkül végezzük el bo­raink második fejtését. Ha ezután sem tisztulnak le kellőképpen, de­rítéssel lehet javítani a tisztasá­gon. Legjobb a csersav-zselatinos kezelés. (Erre vonatkozó szakvéle­ményt és ajánlást a Pannonvin Ku­tató Állomása — térítés ellené­ben — ad.) Boraink „csillogását" szűréssel tovább növelhetjük. A gyökérnyakba oltás metszete Az idő felmelegedésével ügyelni kell arra, hogy pincénk a káros utóerjedés elkerülése érdekében ne melegedjék fel. Borainkat folyama­tosan töltögessük. ...A GUMÖLCSFAK KOZOTT . .. Friss ültetésü gyümölcsfáink ön­tözése elsőrendű feladatunk. In­kább ritkábban, de bő vízzel ön­tözzünk, ne sajnáljuk fánként a 20—25 liter vizet sem. Az évente ajánlott műtrágya egyharmadát most kell kiadni. (Talajvizsgálatot megyénkben a Bólyi Mezőgazdasá­gi Kombinát Szakszolgálati Állo­mása — Danitzpuszta —, valamint a Növény- és Talajvédelmi Szolgá­lat Kaposvári Intézetének pécsi ki- rendeltsége — 7615 Pécs, Pf.: 8. — végez.) Az elszáradt ágakat most már feltétlenül el kell távolítani. Ha a nedvkeringés megindult, alakfáknál elvégezhetjük a hajtások lekötözé- sét. Jó megjegyezni: a gyenge nö­vekedésű fajtákat (pl. Jonathán) a vízszinteshez közeli állásban, az erősebb növekedésüeket (pl. Gol­den, Storking, Vilmos körte-, Bose kobak) a vízszinteshez képest 30 fok^f szögben kell lekötözni. Környei Béla megyei fökertész A növényeket a virágzás időtar­tama alatt méhekre, beporzó rova­rokra veszélyes növényvédő szerrel permetezni, illetve porozni tilos! A gyors felmelegedés hatására a kártevők és betegségek az előző évekhez viszonyítva 2—3 héttel előbb várhatók. A cserebogár nagyobb mérvű raj­zása a Tenkes déli részén, vala­mint Kisvaszar, Erdősmecske és a Somogy megyével határos erdős te­rületeken észlelhető. A tarka szőlömoly rajzása meg­kezdődött, az ellene való védeke­zést azonban csak május első nap­jaiban kell elkezdeni. A levéltetvek felszaporodása és kártétele április közepén várható. Az őszibarack levélfodrosodás kár­tétele az előző évinél gyengébb mérvű lesz. Az alma- és körtevarasodás elleni védekezéseket csapadékos időjárás esetén meg kell kezdeni. Gyomirtószerek vásárlása előtt a rendelkezésre álló szakirodalmat tanulmányozzuk át, kérjünk taná­csot és a vásárolt szer csomagoló- anyagán feltüntetett utasításokat tartsuk be. A szükséges növényvédő szereket már most ajánlatos beszerezni. Fe­lesleges azonban a szükségletnél nagyobb mennyiség vásárlása, mert a szereknél a hosszabb tárolás ha­táscsökkenéssel jár. Dr. Frank József

Next

/
Thumbnails
Contents