Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-12 / 100. szám

TXVPíccdtt 1989. április 12., szerda lírUU aíTKlSaT^" ”• ^ Stratégia a vízellátásra Az épülő szigetvári művelődési ház Gyorsítják a művelődési ház építését Szigetváron maradt a teho Az elmúlt hónapokban, he­tekben megnőtt a kistelepülé­sek mozgalma az egészséges ivóvízért. Azok is jelentkeznek ma az igénnyel, akik 1985— 86-ban még nem tartották fon­tosnak a társulások szervezé­sét. Kovács Lajos, a megyei ta­nács építési és vízügyi osztá­lyának vezetője tájékoztatott arról, hogy a tervidőszak ele­jén minden települést bejár­tak, megkérdeztek — akkor sok helyen elzárkóztak az együttműködéstől. Azóta vi­szont rengeteg megoldásra váró egyedi probléma halmo­zódott fel. Még ma is csak 136 településen van vezetékes ivóvíz, 160 pedig vár rá, ugyanakkor 130 községbe szállítják a zacskós vizet. Számolni kell a feladatok megoldásában, a tervezésben azzal, hogy a baranyai ásott kutak vize apad, jól érzékel­hető ez a pécsi vizadó terü­leten is. Kevesebb csapadékra számíthatunk a következő években — mondja a meteo­rológiai prognózis —, amikor jóval többet veszünk el a víz­készletekből, mint amennyi természetesen pótlódik. A té­nyékhez tartozik, hogy nő a vizeink szennyezése. A Duná­ra és a Drávára telepített víz­kivételt már eleve parti szű­résű kutakra építették. A me­gyei stratégia a mennyiségi növekedés mellett nagyobb hangsúlyt ad a minőségnek. Sőt nemcsak az új vízművek létesítésénél, hanem a meg­lévőknél is. Bármilyen költsé­ges, meg kell építeni a tisz­títóműveket. A konkrét szakmai elképze­lés: több oldalról kell bizton­ságosan ellátni a megyét. A dunai rendszerről leg­frissebb hír, hogy az OVIBER megrendelte az 5 kilométer­nyi Sentab vezeték cseréjének terveit, amelyek a nyárra ké­szülnek el. Az érdekelt taná­csok és cégek megelőlegezik a költségek egy részét az OVIBER-nek, amellyel a fo­lyamatban lévő per után kö­zösen követelik vissza a pén­züket. Viszont mindebből kö­vetkezik, hogy idén és jövőre a tavalyihoz hasonló csúcs­időszakra kell készülni, mert nem készül el a dunai rend­szer . . . Mohácson és környezetében kistérségi rendszer épül a községekkel közösen, ám ezt a felszíni vízkivételt újabb megoldásokkal kell majd bő­víteni, mert a szennyezési ve­szély miatt erre nem szabad kizárólag építeni. Megkezdő­dött az erre vonatkozó ter­vezőmunka. Megyei koordinációval fel­gyorsult a drávaszabolcsi víz­bázis feltárása, amelyet a pécs—komlói rendszerrel köt­nek majd össze, illetve védik a harkányi termálvízkészletet. Az első ütem költségeit a megyei és pécsi vízmű előle­gezi majd. Ez az első rend­szer napi 20—30 000 köb­méter szállítására lesz alkal­mas. A tanulmánytervet a VIZITERV készíti a drávasza- bolcs—pécsi rendszerre, amely tartalmazza a műszaki és pénzügyi adatokat is. Költ­ségnövelő tényező, hogy ezt a vizet tisztítani kell. Pécsvárad és környékének ellátása továbbra is nagy gond: megoldást a pécs— mohácsi rendszer hozhat. A terv az, hogy az egész me­gyét összekapcsoló rendszer épüljön ki a pécs—szentlő- rinc—szigetvári, a pécs—mo­hácsi és a pécs—drávasza­bolcsi vonalon. Izgalmas kérdés az orfűi vízkivétel. Ma úgy látszik, egyelőre nem (férhetjük a le­állítását, mert Komlónak szük­sége van az ivóvízre, a pécs— mohácsi rendszer pedig még nem tudja pótolni. A kistelepülések vízműépíté­si programját változatlanul támogatják, ám ez a céltámo­gatási rendszer nem diffe­renciál a települések szociális helyzete szerint. Már 1990-től szeretnék jobban ösztönözni őket, például a 35—40 000 forintos portánkénti hozzájá­rulás összegét megfelezni ott, ahol másként nem megy a társulás. A következő tervidő­szaktól a szennyvíztársuláso-. kát is jobban támogatják, szeretnék a 70—80 000 forin­tos családonkénti hozzájáru­lást csökkenteni. Sajnos, ezt nem segítik még a hitelfelté­telek. A tapasztalat az, hogy a lakosság rendkívül megértő volt tavaly — ez már nem elég. Átfogó programmal igyekeznek, a vízmérők felsze­relését szorgalmazni. Érde­keltté téve ezzel a fogyasztó­kat a takarékosságban. Ösz­tönöz a szakma a csapadék­víz gyűjtésére is. A vízminő­ség megtartásában szintén igyekszik érdekeltté tenni a lakosság mellett a mező- gazdasági üzemeket és az er­dőgazdálkodókat. Valamennyi tanácshoz elju- tott-eljut az a dokumentum, amely részletesen feltárja a vízbázis és a vízminőség vé­delemben fontos fejlesztése­ket. Ez a dokumentum a szak­ma ajánlása a helyi testüle­teknek, amelyek a megvalósí­tásban döntenek. Ezt segítik azok a szakmai fórumok, amelyeket a megye régióiban szerveznek a közeljövőben. Ezzel készül a megye a kö­vetkező évek feladataira a helyi önkormányzatokkal kö­zösen. Korábban már foglalkoz­tunk e rovatunkban azzal, hogy mire fordították a tehát a települések, illetve miért döntöttek sok helyen úgy, hogy megszüntetik. A baranyai vá­rosok közül egyedül Sziget­váron maradt. A város lakói annak idején 67 százalékban szavaztak a bevezetés mellett, s az igen-t mondók 89 szá­zaléka kifejezetten a művelő­dési ház építésére szánta a pénzét. Az elmúlt év végén - amikor itt is kérdés volt, hogy maradjon-e a teho — a tanács különböző bizottságai­nak véleményét kérve a tes­tület ellenszavazat nélkül mellette döntött. * Az itt élőknek kezdettől be­szédtéma, ma már talán vita tárgya is a szigetvári műve­lődési ház építése. Különösen az utóbbi ’időben, amikor is az erre járók azt láthajták, hogy áll a munka. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez valószínűleg a leállást jelenti, s mivel a helybeliek ponto­san a művelődési ház meg­építésére - mint közös fő célra — fizetik az 1000 forint tehát, arra is gondolnak, hogy ez is megszűnik. Hogy miért az építési szünet, s mi a terv a művelődési ház építésével, arról dr. Nagyváradi János ta­nácselnököt kérdeztük.- Szó sincs arról, hogy le- állunk az építéssel, sőt az a szándékunk, hogy meggyorsít­juk. — A mostani helyzet még az év végi munkák szervezé­sének a következménye. A ki­vitelező, a szentbalázsi Surján­völgye Termelőszövetkezet ugyanis a téli hónapok idejé­re más építkezések - többek között a domolosi szálloda — belső munkáira ütemezte a művelődési ház építésén dol­gozókat. Bár enyhe telünk volt, az ígéretüket teljesíteni kellett, ezért áll a mi műve­lődési házunk külső munkái­nak folytatása. Az építők ha­marosan visszajönnek és ter­veink szerint felgyorsul a mun­ka. Tudjuk, hogy vannak, akik ma már megkérdőjelezik, vi­tatják a művelődési ház épí­tésének szükségességét, illetve a tehát, de tekintettel a ne­hezedő életkörülményekre, már többször módosítottuk a tanácsrendeletet és egyre töb­ben vannak, akiknek nem kell fizetniük. Abból .viszont, hogy a határok fölött áljók döntő többsége pontosan fizet, arra következtetünk, hogy változat­lanul fontosnak és szükséges­nek tartják az építést. A vá­ros és környékének üzemei 500 000-től 3 200 000 forintig terjedő összegek felajánlásá­val támogatták a tervet és öt éven át összesen húszmillió forinttal segíti az építést a megyei tanács. A szigetváriaknak több mint tíz év óta nincs művelődési házuk. Éveken át nem volt olyan összejövetel, tanácstagi beszámoló, közéleti fórum és így tovább - amelyen ne fo­galmazták volna meg az itt lakók a művelődési ház épí­tésének igényét. Az építkezés 1987 őszén kezdődött. Az elmúlt évben harminc- millió forint értékű munkát fe­jeztek be. Idén a tanács szán­déka szerint — negyvenmillió forintnyi munkával szeretnének elkészülni. Ebből 2 millió a lakossági teho összege. Úgy gondolják, hogy befejeződik a harmadik kupola és a két ol­dalszárny kialakítása és be­fedik mind a három kupolát. A tanácselnök véleménye sze­rint az építés eredetileg ter­vezett üteménél valamivel elő­rébb tartanak és azt akarják tovább gyorsítani. Azért, hogy az esetleges további áremel­kedések ne drágítsák a kivi­telezést. Az 1986-os árakon 74 millió forint költség ugyan­is a mai árakon becsülve is meghaladja a 100 millió fo­rintot. Ez az emelkedés bizo­nyára módosítja a befejezés határidejét is, de azt szeret­nék, ha a színházterem 1990- ig elkészülne. T. É. Bemutatkoznak a baranyai szolgáltatók Ki mit vállal a tiszta településért? A Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat tanácsi alapitású cég. Pécsett és környezetében 19 községben tevékenységét vállalati formában végzi, megrendeléshez, szerződésekhez kötötten. Pécs Város Tanácsa 1986. évi 9. •z. Tanácsrendelete szabályozza a köztisztasági feladatok ellátását. A városi tanácsrendelet szerint a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz, a mel­lette lévő nyílt árok, annak műtár­gyai és tömbtelken a külön tulaj­donban álló egyes épületek gyalo­gos megközelítésre és körüljárásra szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulla­dékok eltávolításáról. Amennyiben vita merül fel, hogy o kötelezettség kit terhel, a városi tanács építési osztálya dönt. A rendszeres szemétszállítás a bekapcsolt területekről meghatáro­zott eszközökkel - szabványos kuka (műanyag javasolt), szabványos konténer vagy egyéb — történik. A lakásokban használhatatlanná vált nagyobb méretű ingóság elszállítá­sára ingyenes limlomszállitást vé­gez, az időpontját és a kerületet sajtó útján közli a lakossággal. Kéri,« hogy a közterületre, járdára a limlom kihordását a szállítás idő­pontjának egyeztetése után kezd­jék meg, hogy minél kevesebb ideig rontsa a környezetet. A limlom- szállítási igényt a jelzett időpont­ban a 13-411 /43-as telefonszámon lehet bejelenteni. A tárolóedények rendeltetésszerű használatáról, tisztán Tartásáról és megőrzéséről az ingatlan tulajdo­nosa köteles gondoskodni. A sze­métgyűjtő tartályba csak háztartási hulladéknak minősülő szemetet sza­bón elhelyezni. Olyat nem (forró hamu, maró vagy mérgező anyag, növényvédő szer, fekália, állati hul­la, folyadék zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő, épülettör­melék, nagyobb súlyú tárgyak stb.), amely veszélyezteti a szemétszállí­tással foglalkozó dolgozók egész­ségét, megrongálhatja a szállító jármű műszaki berendezéseit. Ezért meg kell tagadni a háztartási sze­métnek nem minősülő anyagok el­szállítását. Ha az edénybe beletö- mörödött, vagy belefagyott a hul­ladék, az ingatlan tulajdonosa kö­teles kiüríteni és használhatóvá tenni. A vállalat a szemetet a járdán, illetve annak alkalmas részén ve­szi át. Ha nincs járda, az átvétel helye az útpadka vagy az úttest. A kiürített edényeket ugyanide kö­teles a szolgáltató vállalat dolgo­zója visszarakni az elmozdulást gátló szerkezet beállításával. A tu­lajdonos pedig a szemétgyűjtő tar­tályok előkészítő helyét tisztán tar­tani, télen a Hótól megtisztítani, fel­szórással síkosságtól mentesíteni. Ürítés alkalmával a szennyeződött közterület tisztításáról a szolgáltató vállalat gondoskodik. Télen a járda tisztítására kötele­zett a járda és az úttest között le­vő hókupacon legalább 1 m széles átjárót köteles létesíteni, hótól meg­tisztítani, sikosságmentessé tenni, hogy a szeméttartály a szállító jár­műre balesetveszély nélkül is köny- nyen feladható legyen. * A háztartási szemét elszállításá­nak dija a tulajdonost terheli, aki a szemétfuvarozást a bérlőkre át­hárítja. A díjmegállapítás jogalap­jával kapcsolatos vita eldöntése a bíróság hatásköre. A szemétfuvaro­zási dijat az ingatlan tulajdonosa köteles a szolgáltató vállalatnak be­fizetési lapon, vagy a cég díjbe­szedője útján a beszedési időszak utolsó napjáig befizetni. Amennyiben a tulajdonos a sze­métszállítási dijat a szolgáltató vál­lalat írásbeli felszólítását követő 15 napon belül nem fizeti meg, a cég díjkövetelése külön jogszabály sze­rint érvényesíthető. Az üresen álló lakás esetében szemétszállítási di­jat nem kell fizetni. Az üresedést és az újból hasznosítást a tulajdo­nosnak kell fS napon belül a vál­lalatnál bejelenteni. Egyedi megrendelésre a lakosság rendelkezésére állnak lakásfelújítás vagy átalakítás alkalmával keletke­ző építési törmelék elszállítására, ehhez konténer kölcsönzésére. A vállalat útépítési üzemét Pécs Város Tanácsa hozta létre abból a célból, hogy a város tanácsi úthá­lózatának felújítási és karbantartá­si munkáival elsődlegesen foglal­kozzon. Egyre jelentősebb a különböző be­ton- és aszfaltkeverékek eladásából származó bevételek. Bővíteni szeret­nék a lakosságnak végzett szolgál­tatásaikat, például udvar aszfalto­zása, épületek körüli járdák, kapu­bejárók építése ... Az ilyen jellegű igényekre a nyári hónapokban ked­vezményes árajánlatot tesznek. Meg­rendelhetők: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, Pécs, Bol­gár Néphadsereg u. 92. Telefon: 13-967, útépítési üzemben adnak tá­jékoztatást. A PKUV kártevőirtó szolgálata 7629 Pécs, Névtelen u. 1. cimen ta­lálható. Telefon: (72) 24-243. telez: 12-361. Tevékenységi köre: Rovarirtás (közületi ót lakossági vonatkozásban, megrendelésre, illet­ve szerződéses karbantartásra). Rágcsálóirtás (egér, patkány, ha­sonlóképpen az előbbiekhez egyedi megrendelés, szerződés, illetve men­tesítés formájában). Repülő rovarok elleni védekezés (légy, szúnyog, kullancs stb. per­metezés, felkenés, illetve ködösítés formájában). Mezőgazdasági szolgáltatások (terménygázositás, raktárfertőtlenités, istállók, ólak rotációs munkálatai­nak környezetfertőtlenitése). Háztá­ji kiskertekben megtermelt javak zsizsikmentesitése telephelyen elhe­lyezett gázkamrában. (Hüvelyesek, bab, borsó stb.) Hasonlóképpen az előbbiekhez műtárgyak, bútorok és egyéb faáruk mentesítése mérges­gázzal. Poloskairtás egyedi megrendelés ofapján (hideg köddel, diszkréció­val). Bútorok és egyéb fából készült berendezési tárgyak szinmentesitése. Rovatszerkesztő: GALDONYI MAGDOLNA Könyv Vigyázó szemetek merre is vessétek? Mikes Kelemen Rodostóból irt levelet, Gombár Csaba Ame­rikából. Batsányi idejében vi­gyázó szemeinket Párizsra; ma ki tudja, merre is vessük? A világ rohamléptekkel halad - elég volna csak Európára néz­ni —, de néhány régióval ma­gasabban is történik egy, s más. Gombár Csaba a Soros Alapítvány anyagi támogatá­sával járta meg Amerikát, 1987- ben és 1988-ban egy bő esz­tendőt az Ohio államban töl­tött, s a körülmények folytán nemigen foglalkozott köze­lebbről a magyarországi tör­ténésekkel. Többnyire leveleket irt ismerőseinek-barátainak, melyben élményeiről-benyomá- sairól adott számot. Az USA- val ismerkedett, s eközben rá­tapintott egy izgalmas jelen­ségre, arra a pozíciós küzde­lemre, mely a hatalmi zenit­jén lévő nagyhatalom és a lassan lopakodó ellenfél-szö­vetséges (?) - a felkelő nap országa között folyik. Mint mondja: vagy másfél évszá­zadig Amerikába zarándokol­tak a gazdasági szakemberek, kutatók, érdeklődők a világ szinte minden pontjáról, hogy ismerkedjenek és tapasztalato­kat gyűjtsenek. Megfejtsék a fogalommá váló Új világ cso­dáit, prosperitásának okait. Most az amerikaiak válnak za­rándokokká: úticéljuk Japán. Mert vitathatatlan; az ameri­kaiak japánok elleni gyűlöle­te fokozatosan szelídült lené­zéssé, lekezelő közömbösség­gé, majd átcsapott egy alig emberöltő alatt ingerült cso­dálkozássá. Mert 'kimondvo- kimondatlanul lezárulóban van egy időszak, a hegemón sze­rep átcsúszik Kelet-Ázsióba, ahonnan a műszaki-technikai újdonságok követelőzve löknek félre minden riválist a piaco­kon. Mit jelent mindez Magyar- ország számára; a társadalmi gondjaival fogcsikorgatva küz­dő, szűkebb pátriánkra? Képe­sek vagyunk-e számot vetni a lehetőségeinket is determináló változásokkal? S mint azt Gombár Csaba kérdezi: • múló divatjelenségként keze- lendö-e nálunk a karate, bon­sai, origami, ikebana, stb., ter­jedése, ovagy e köznapi diva­tok előfutárai valami fonto­sabbnak?” Amerikai levelének jelzései - melyet a Kossuth Könyvkiadó gondozásában éppen a na­pokban vehetünk kézbe és for­gathatunk -, elgondolkodta­tok, néhol meghökkentő követ­keztetésekre sarkallnak. A le- vélbeni tudósításokat is több­nyire baráti értetlenség fogad­ta itthon. Mindenesetre aki elolvassa, nemcsak irigyli a több hónapos amerikai kalan­dokat átélt - az amerikai hétköznapokat megkóstolt -, szerzőt. Aki nem is próbál min­den felvetett kérdésre megvá­laszolni; többnyire ránk bíz­za az értékelő szerepét. Ad egy kosárnyi ,,nyugtalanító" infor­mációt, amiben ki-ki úgy sze­lektálhat, ahogy akar. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents