Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-09 / 68. szám
2 Dunántúli napló 1989. március 9., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) eddigi pótképviselőt egyhangúkig igazolta. Az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az 1988. december 8-án bemutatott jelentésének megtételétől az 1989. március 8-án megnyitott új ülésszak közötti időben alkotott törvényerejű rendeletéről szóló jelentését egyhangúlag tudomásul vette. Az elnök bejelentette, hogy az elmúlt ülésszakon nem tárgyalt interpellációkon és kérdéseken túl további 19 képviselő nyújtott be interpellációt és kilenc képviselő kérdést. (Lestár. Lászlóné dr. Varga Mária, Budapest, 51. vk., az ülésen bejelentette: eláll az interpellációtól.) Ezt követően az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot ismertette Horváth Lajos: 1. Magyarország alkotmánya szabályozási elveinek tárgyaló, sa; 2. a Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről ; 3. az Országgyűlés elnökének megválasztása; 4. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvénymódosításával foglalkozó törvény, javaslat; 5. a sztrájkról szóló törvény- javaslat; 6. a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. az 1995-re tervezett Bu- dapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; 8. az Országgyűlés 1989. évi várható programja; 9. személyi változások az Országgyűlés egyes bizottságaiban: 10. interpellációk és kérdé. sek tárgyalása. A tárgysorozat megállapításával kapcsolatban Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) indítványozta, hogy vegyék le a napirendről a Munka Törvény- könyve módosításáról és a sztrájktörvényről szóló törvény- javaslatokat. Szentágothai János akadémikus, az MTA tudományos tanácsadója javasolta, hogy a zsúfolt program ellenére tűzzék napirendre a bős—nagymarosi vízierőmű kérdését. Kifogásolta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a kiadásokat visszamenőleg összegző, s a kihatásokat is bemutató költségvetést. Takács Imréné (Csongrád megye, 4. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP-ibizottságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról, megvitassák-e a sztrájktörvényt. Tapasztalatai szerint ugyanis a jogszabály- tervezetet éppen azokkal például a nagyüzemi munkássággal — nem tárgyalták meg, akiknek érdekében be szeretnék vezetni. Ezután szót kért Németh Miklós. A miniszterelnök a sztrájkjoggal és a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban csatlakozott Horváth Lajos ál- elnök javaslatához: hallgassák meg a képviselők Halmos Csaba államtitkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, aki a kormány nevében beterjeszti a javaslatot. A szóSzavaznak a képviselők beli kiegészítésből kiderül majd, hogy a kormány módosította álláspontját, ami az írásos dokumentumokban természetesen még nem szerepelhet. A • bős—nagymarosi beruhá. zással kapcsolatban elmondta: a kormány úgy döntött, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költségvetését, menetét, és erről rendszeresen tájékoztatni fogja az Országgyűlést. Németh Miklós bejelentette továbbá: a Minisztertanács kész megvizsgálni a bős-nagymarosi beruházásról tartandó népszavazás lehetőségét. A napirendre tett indítvány vitájában szót kért Szigethy Dezső (Győr-Sopron m. 14. vk.), aki Király Zoltán hozzászólására reagált. Avar István (Bp. 17. vk.), a kormányfő felszólalásához fűzött észrevételt. Horváth Lajos ezután javasolta, hogy az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról március 14-én ünnepi ülésen emlékezzék meg az Országgyűlés, s helyezzenek el koszorút Kossuth Lajos szobránál. Az indítványt egy ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadták a képviselők. Az ülés elnöke ajánlotta: amennyiben az ülésszak három nap alatt sem fejeződne be, március 22-én folytassák a munkát. Az Országgyűlés nyolc ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta ezt az ügyrendi javaslatot is. A törvényhozó testület ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről határozott. Elsőként Kőrös Gáspárnak (Bács-Kiskun m. 4. vk.), azon indítványáról határoztak, hogy oz Országgyűlés 1989-ben komplex módon tárgyalja meg a lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek helyzetét, annak alakulását. Az indítványt - amellyel a Minisztertanács elnöke is egyetértett -, a parlament egyhangúlag elfogadta. Polgárdi Józsel (Pest m. 17. vk.), képviselő azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Állami Számvevőszék jogállásáMTI TELEFOTO • - ■ — « - ■ Országgyűlési mozaik (Munkatársunk telelonje- lentése) Csendesek még a Parlament folyosói. Alig múlt néhány perccel 9 óra. Ám nyílik egy ajtó, és Horváth Lajos, a Tisztelt Ház alelnöke lép ki, Stadinger István, a leköszönés előtt álló házelnök szobájából.- A szokásos reggeli megbeszélés - ma már a második - mondja Horváth Lajos, oki elegáns és kipihentnek tűnik. Látszat ez. Tegnap este a kommunista frakció ülésén vett részt, ma pedig hajnali fél 4-kor kelt, hogy még- egyszer belenézzen a „tükörbe”, a Tisztelt Ház négyszer átdolgozott forgatókönyvébe. Fél 8-kor pedig az elsők között érkezett a Parlamentbe. Egy pillantás az alelnöki szobába, amely közös Jakab Róbertné alelnökével. (S nemcsak a szoba . . . Egymásnak adják a kilincset: dr. Vida Miklós alelnök a röpmegbeszélésre érkezett, nyomában az ország- gyűlés irodavezetője, majd a jogi igazgatási bizottság titkára, s ugrásra készen a tévések. Telefonon dr. Papácsy Edit jelentkezik az Igazságügyi Minisztériumból, majd még egy telefon, Stadinger István a vonalban. Én csak Horváth Lajos válaszát hallom: Én őzt fogom mondani, kár ezért az emberért, ne engedjük el! Mire készült fel Horváth Lajos?- Mindenre! Arra, hogy menetközben formálódik minden. Egyébként ma vizsgázik az új házszabályzat is!- Időzavar, feszült légkör „csúszik a ház" - mondja Jakab Róbertné, a szőke, törékeny egyetlen női alelnök, akiről még azt is elmondhatjuk, hogy egyedüli, akinek alelnöki tiszte mellett más főállása is van. Pénteken pedig még külön megbízatás, ő fogadja a repülőtéren a nica raguai parlamenti elnököt. A folyosón Szűrös Mátyás gratulál nőnap alkalmából Ja- kabnénak.- És én mihez gratulálhatok? - kérdez vissza az al- elnöknő, és elsiet. A szót már én veszem át. Hogyan tekint az ülésszak elé Szűrös Mátyás, akit minden megyében elsőként jelöltek a hózelnöki tisztre?- Optimizmussal — mondja Szűrös Mátyás. - Kétszer elutasítottam az ajánlatot, de most elfogadtam a KB jelölését. Egyetlen pártvezető vagyok, akinek a szakmája, hivatása, pártfunkciója összhangban van. (Közgazdasági egyetemet végzett, eljutott a segédi tiszttől a nagykövetiig, s politikai munkatársból a KB titkára lett.) Nehéz ettől megválni, de ez nem lehet most szívügy, ha a nagy többség megválaszt, az első, a felelősség az ország Iránt. Az első szünetben egy pillantás Stadinger István a már leköszönt házelnök szobájába:- Akik önt közelről ismerik, azt mondják: Ha baj van, akkor mosolyog!- Nem látja? Most Is mosolygok ! Várják bent, de visszalép egy pillanatra:- Amit most is hiányolok — mondja -, ha határesetekben az ügyrendi előírások konfron- tálnak, az értelmezési hatáskört most sem adják meg o házelnöknek! Végül egy kérdés két vezetőnek :- ön mit hiányol az alkotmány előkészítéséből? Fodor István, a független parlamenti képviselői csoport vezetője:- Eddig a törvény előkészítésében az MSZMP-nek — bár rugalmasnak tartom - volt vezető szerepe. Én személy szerint a Márciusi Front javaslatára voksolok: jobb lenne, ha a törvény előkészítésében az MSZMP kizárólagos szerepét egy nemzeti bizottság venné át. Szűrös Mátyás, az országgyűlés MSZMP frakciójának vezetője:- A törvényelőkészités a kormány feladata, és nem az MSZMP-é, amely nem is tart igényt a kizárólagos szerepre. Ha megszületik a párttörvény, a párbeszéd létrejöhet, omely- nek keretéül szolgálhat majd a nemzeti bizottság. Marton Gyöngyi ról, szervezetéről, működéséről készüljön egy koncepciógyűjtemény, s a számvevőszék létrehozásáról szóló törvényjavaslatot még az új alkotmány elfogadása előtt tűzze napirendre az Országyűlés. Az ülésszak elnöke elfogadásra ajánlotta az Indítványt. Az erről szóló szavazás előtt szót kapott Varga Imre (országoslista), Biacs Péter (Bp. 30. vk.), és Antal Imre (Pest m. 19. vk.) - mindhárman az érdemi országgyűlési munkát elősegíteni szándékozó javaslatukat mondták el. E kitérő után folytatódott az egyéni Indítványok tárgyalása. Polgárdi József Indítványát többségi szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Ezután Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m. 3. vk.), és más képviselők előterjesztése alapján a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény módosítására vonatkozó indítvány sorsáról döntött az Országgyűlés. Horváth Lajos javasolta, hogy azt még a mostani ülésszakon tűzzék napirendre. Az Országgyűlés többségi szavazattal, három tartózkodás mellett, egyetértett a javaslattal. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek központi forgácsoló gyáregységének vezetője, több képviselőtársával együtt nyújtott be javaslatot, hogy az Országgyűlés vizsgálja felül az 1988. októberi ülésszakon hozott, a bős-nagymarosi vízlépcső beruházással kapcsolatos határozatát. A soros elnök elmondta, hogy az Országgyűlés bős- nagymarosi ad hoc bizottsága, a téma napirendre tűzésével nem ért egyet, s kérte a képviselőket: az Országgyűlés az Indítványt ne fogadja el, a témát most ne tűzze napirendre. Bubla Gyula szót kért. Indokoltnak tartotta az építkezés 8- 10 évre szóló elhalasztását. Elmondta még, hogy az Indítványt aláírásukkal támogató képviselők: Berdár Béla, Bognár József, Börcsök Dezső, Gregor Péter, Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász Mihály, Huszár István, Nagyiványi András, Szabó Kálmán, Tóth János és Morvay László. Szavazás következett: az Országgyűlés négy ellenszavazat, és 36 tartózkodás mellett, úgy döntött, hogy a bős—nagymarosi beruházással kapcsolatos kormánytájékoztatót ezen az ülésszakon nem tűzi napirendre. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt hét nappal Szír- tesné dr. Tomsits Erika (Bp. 22. vk.), egyéni indítványt nyújtott be, ám a házszabályokban foglalt határidő után. Ezért az Indítvány napirendre tűzéséről az Országgyűlés március 22-i ülésén döntenek. Kulcsár Kálmán előterjesztése az alkotmány szabályozási elveiről Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően -, dr. Kulcsár Kálmán Igazságügy- miniszter terjesztette elő az Vázolta a hazai alkotmányozás alkotmány srabályozási elveit, sok évszázados történeti hátterét, társadalmi, politikai körülményeit, az alaptörvény megalkotásának erkölcsi, szokásjog- beli Indíttatásait. Majd rámutatott: az országban a társadalom történetileg kialakult po- liikai kultúrájának összetevői, sajátos vonásai különösen jelentősek, s írott, kifejezetten jogi dokumentumként megfogalmazott alkotmány készítésénél annál Is inkább figyelni kell rájuk, mert később az alkotmány megvalósulását befolyásoló társadalmi környezet részeként az alkotmány működésére amúgy Is hatással vannak.- Nagy körültekintéssel kell tehát elemezni a lehetséges célokat és megoldásokat - folytatta. Az alkotmányok többnyire egy-egy szituációt megoldó (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Nagy József felszólalása (Rövidített változat) Tisztelt Országgyűlés! Nem minden parlamenti ciklusnak adatik meg az a lehetőség, amely számunkra megadatott, hogy a „törvények törvényét", az ország alkotmányát megtárgyalja. Ügy vélem, hogy az egymást követő és nyugtalan légkörű ülésszakaink sorában a mai, ez okból bizonyos mértékben ünnepnek számit. Természetesen ez nem befolyásolhatja a vélemények vagy ellenvélemények szabad kifejtését és az alkotó egységre való törekvést. Abban már korábban köz- megegyezés alakult ki, hogy nem alkotmánymódosításra, hanem új alkotmányra van szükség. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben, a napi politika nyugtalan állapotában lehet-e időtálló alaptörvényt alkotni? Nyilván már most figyelembe kell vénünk azokat a változásokat, amelyekkel a politikai viszonyok, a magyar társadalom átalakulásában számolni kell, de az alkotmányt mégis a hosszú távú politikai érdekek alapján kell megalkotni. Az a véleményem, hogy a szabályozás alapelvei korszerűek, és támogatnunk kell azt az alaptételt, amely a hatalmi mechanizmusban a népszuverenitása, a népfelség elvét kivonja érvényre juttatni. Ezt szolgálja a népszavazás bevezetésének intézménye is. Nyilván egyöntetű helyeslésre talál az is, hogy a szabályozási elvekben érvényesülnek a jogállamiság követelményei és ennek garanciális biztosítékai; kifejezésre juttatva dzt, hogy a korszerű politikai rendszer nem képzelhető el az ember és az állam- polgári jogok érvényesítése nélkül. 4 A szabályozás elveinek körében jónak tartom a hatalmi ágak (az Országgyűlés, a köz- társasági elnök, Minisztertanács) megosztását és ezek egyensúlyára való törekvést, valamint a központi hatalmi szervek és az önkormányzatok korszerű koncepcióját.- Az ország államformáját illetően — mint meggyőződé- ses plebejus — én a „nép- köztársaság" elnevezés mellett vagyok. (A plebejusi értelemben vett népköztársaság.) Egyrészt, azért, mert Így tartja számon a világ jelenleg is Magyarországot, másrészt azért, mert ez az elnevezés haladóbb kifejezés, mint a „köztársaság". Tisztelt Országgyűlés! Eddigiekben az alkotmányszabályozás elvének előnyeit soroltam fel. Engedjék meg, hogy néhány — szerintem — vitatható pontjáról is beszéljek. Például: — A preambulum szocialistának minősíti a kiépülő társadalmi rendszert (ezzel magam is egyetértek), de ugyanakkor a következő fejezet nem fogalmazza meg megfelelő tartalommal és garanciákkal, hogy egy új típusú szocialista társadalom miként biztosítható. Az is hiányolható, hogy az alkotmány tervezete nem fogalmazza meg egyértelműen a hatalom társadalmi bázisait. — Ügy vélem, hogy a korszerű alkotmányosság követelményeinek megfelelően kellene rendelkezni a plurálisán tagolt társadalom közösségeiről is. Ebben a keretben indokolt volna a társadalmi közösségek főbb elemeinek megjelölése és szerepük ismertetése, illetve alapvető jogaik meghotározá- sa Is.- Hiányzik a koncepcióból a politikai akaratképzésben közreműködő szervek, pártok alkotmányos szerepe. Nevezetesen: hogy milyen alapvető közjogi és polgári jogi státussal rendelkeznek.- Az állami gazdaságpolitika alapelveinél szerepel a „piacgazdaság" megjelölés. Ezt a kifejezést túlságosan köznapinak, vulgárisnak tartom, amely valahogy idegen oz alkotmány szövegétől. Szerencsésebbnek tartanám „az érték- viszonyokon alapuló gazdaság", vagy a „kereslet-kínálat egyensúlyán alapuló gazdaság" kifejezést.- A tanácsokról szóló fejezet címét (64. oldal) javasolom a tartalmat jobban kifejező „Helyi és területi önkormányzatok" címre változtatni. Ebben a fejezetben indokolt volna pontosabban meghatározni azt is, hogy mit értünk az önkormányzat fogalmán, milyen legyen az önkormányzati és állami szervek kapcsolata, munkamegosztása. — Szólni kívánok még az ügyészi szervezet helyéről, szerepéről is. Az előkészítő munka során én annak az albizottságnak voltam a tagja, amely az ügyészség feladataival foglalkozott. Az ott és a közéletben szerzett tapasztalatom alapján az ügyészség önállósága mellett vagyok, és nem tudok egyetérteni az igazságügyi tárcába javasolt beolvasztásával. Szerintem a jog- államiság létezésének, az állampolgári jogok érvényesítésének az ügyészség önállósága éppen olyan biztosítéka, mint a bírói függetlenség.- Nem volna célszerű, ha az alkotmónyelőkészítés középpontjába az úgynevezett c.’- mervita kerülne. Mégis indokoltnak tartom, hogy szóljak róla, mert ez sokakat foglalkoztató kérdés. Én nagyra becsülöm a nemzeti ereklyéink értékét és meghatódva örültem annak, hogy a korona és a hozzá kapcsolódó relikviák hazakerültek. Azt Is szükségesnek tartom, hogy az alkotmány szóljon róluk; de nem tudok egyetérteni a heraldl- kusoknak azon javaslatával, hogy a korona kerüljön az ország címerébe! Olyan anakronizmusnak tartom, amely a köztársaság fogalmával, eszméjével ellentétes. Átnéztem a világ összes országának jelenlegi címerképeit. Korona csak a királyságok, nagyhercegségek címerében található. Egyetlen köztársaság sincs, amelynek címerében a korona bármilyen formában előfordulna. Például a történelmi hagyományokat figyelembe vevő lengyel és osztrák címerek sasfiguráiról is levették a koronát. Magam a Kossuth-címer mellett szavaznék. Helyeselni tudom, hogy a Himnusz „hivatalos" elismerését is nyilvánítsa ki az alkotmány. Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, hogy nem számíthatok a hozzászólásom egyöntetű elismerésére. Leszner más nézetek is, és jó néhány kérdésben vitatkozni fognak velem. Véleményem kifejtésére képviselői tisztségem és lelkiismeretem késztetett, de nem kevésbé Petőfi Sándor: A nép nevében című költeménye, amely ma is időszerű. Ne vegyék dagályosságnak, és engedjék meg, hogy befejezésül egyik ismert szakaszát felidéz- -zem: ,,Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot S a nép nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek Tövisét a nép közé vetétek Ide a rózsa néhány levelét 5 vegyétek vissza a tövis leiét I"
