Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-09 / 68. szám

1989. március 9., csütörtök Dunántúli napló 3 Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) eszközként is szerepeltek, nem ritkán éppen konszenzust te­remtő eszközként. Elsőrendű nemzeti érdekünk, hogy az alkotmányozás, mint konszen­zust teremtő — vogy legalább­is kialakulását segítő —, folya­mat olyan alkotmányt hozzon létre, amely a jövőben a kon­szenzus fenntartására is képes eszköznek, vagy legalábbis a olyamatos megegyezést bizto­sító eszköznek bizonyulna. A „történelmi kiegyezést" nem­esok megelőzheti az alaptör- veny megalkotása, hanem hoz­zájárulhat megszületéséhez. . . alkotmány jogszabály, alitikai tartalmával és hatá- s.ával természetesen politikai dokumentum, de ez a politikai Je lég, a jogi szabályozáson át jut kifejezésre, s ez azt is je- enti: a jog belső logikáján, racionalitásán keresztül is: hi­szen bármennyire is ki van té- jre maga az alkotmányozás fo- yamata is a különböző hatá­soknak, végül is - hosszabb °vra is sikeresen -, nem je­emtheti meg a napi politikai erőviszonyokat, rövid lejáratú törekvéseket, és ezek indokául szolgáló eszméket. , z alkotmány jogszabály V°il° ®5. 02 adódó kö­ve kezmények, segítenek eliga­zodni egy másik, sokat vitatott kérdésben is: a társadalmi, Sazdasági és politikai rend- 2er jellege, illetőleg a jelleg megfogdrnjjrása problémájá- °k megoldásában, a politi- 01 erők, szervezetek, pártok és °2. állam viszonyának alkot­mányos megjelenítésében is.- Nagyon remélem, hogy a arsadalmi vita, akár mostani szabályozási elvekről, akár a 't'ajdoni szövegtervezetről al- a más lesz orra, hogy széles ru e9yetértésre épülhessen alkotmány e része. ~ Nem akarom természete­ké1 azt 0 látszatot kelteni, 'J2 °lkotmány a hazai vi- J>f>yokbon gyökerező szerves e9et, a hosszú távú folya- .. •to!tra való építkezés bizto- ° n°P' Politikai viszo- . 02 kapcsolódó elemek kő­ét I .szfIsktálást a jogi forma tóliök aÍe°"SÓ?0Í eleVe 9aron' ieli • 20 s,ncs erről, nagy elentosegük ellenére sem. De «“"dekáink szerint - és ez k„.Qn. 0 legfontosabb —, az al- Q 7’anY egyrészt visszaállítja I °nt.nuitást a magyar ól- a K olkotmányfejlődéssel, vekk6?"6 kikristályosodott el- szik 6 ’ * ',n,e9rálódni törek­IntT • °Z.~ európ°i alkotmányfej- e *s.1,° vonalába, a politikai 0l. e^nek és intézményeknek ame?v°Z évezre.des fejlődésébe, tánn/ LL2 eur°poisógot, álta- . , “bban: ma már a civili- lo alopjait jelenti. ^ jogállam eszméjére épül előzékből következően oz re 0|m»nV a jogállam eszméjé nvo« • i’i S 02 o|y°n alkotmó- onr ° ,0rT,> omely elismeri és lom0" 0'!0 °2 emberi és ól­sitin 9°ri Í°9°kat, megvaló- ol ,. 0 hatalommegosztást, ki- Qot V° .°2t 02 alkotmányos jo­jóéi ’ 'ételeket védő rendszert, mi ,02 alkotmány társadol- ervényesülését biztosítja, o l «“bályozási elvek” tehát Korábbi, az 1949-es alkot- mán','IOZ képest minőségileg ¿1, s 't'ádon közelítik meg az mor°t: elválasztják az álló­iéi °., PoÜtikai párttól, úgy Pol 02 állam és az állam- túU^?r vlszonyát - szakítva a h0 u Y°s államfelfogással -, 02 áj alkotmány egyér- legyden állampolgár-centrikus rol^ P°rt ®s az állam elhatá- |e °sa.ook több évtizedes di­áik T0i.°' sikertelensége - ai re j lányos hatalommegosztás Párt Síer.éáen, mely ma mór a Ij..,. ®s nem az egypárti po- ¡_/. 01 , rendszer alkotmányos ,e ezrr|énye -, úgy vélem sike 0 f.n megoldható. Kialakulhat án ^ oda lm ¡-politikai és a: jí..11]1 szféra kölcsönös ellenőr örz-S«?9e' m°s szóval az ellen a ' demokratikus hatalom gyakorlás. t^. hatalom megosztásánál doktrinóját - omelye régiónkban lényegében soha nem érvényesült teljesen, így nem gyökerezhetett politikai kultúránkban sem. Alkotmányosan működő jog­állam számára az államhatal­mi ágak, a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás el­választása, és egyensúlyuk Biz­tosítása nélkülözhetetlen, s „A szabályozási elvek" ezt kö­vetkezetesen érvényesítik is. „Fékek és egyensúlyok” A hatalom megosztásának harmadik dimenziójáról kevés szó esik. A három hatalmi ága­zat elválasztása és egyensúlya ugyan elengedhetetlen, de mind a hatalom-koncentráló­dás veszélyének elhárítása, mind a politikai pluralizmus is, ma még előre nem látható helyzetekre.- Arra kérem tehát a Tisz­telt Házat, szíveskedjék ezt az alternatívát is megfontolni, mérlegelni. Biztosítandó azonban a ha­talom megosztása a végrehajtó hatalom esetében is. „A szabályozási elvek” egy­értelműen a köztársasági elnö­ki pozíció mellett foglalnak ál­lást, s ezt talán ma már nem is kell különösebben indokol­ni. Mindössze arra hivnám fel a figyelmet, hogy az Elnöki Tanács intézménye nem csupán idegen a magyar jogtól - végtére is nem építkezhetünk, és az előkészítés alatt álló al­kotmány sem építkezik csak a magyar jogfejlődésben meg­jelent intézményekre -, honem az a funkció, amit a legutób­kell hagyni a vitát, vélemé­nyem szerint egészen az alkot­mány egészére, vagy esetleg külön ezekre a problémákra szervezett népszavazásig. Ilyen­nek tekintem például az ál­lamforma kérdését. A különbö­ző elnevezések gyakorlatilag - ha szabad így mondani: szak­mai tartalmúikban - lényegé­ben ugyanazt jelentik. Politikai és érzelmi motívumok lépnek tehát elő a választás során, s ezt a lakosságra kellene bízni. Ugyanez a helyzet a nemzeti szimbólumok, különösen a cí­mer ügyében. A kormány honorálni kívánta az Országgyűlés jogos kíván­ságát, hogy legyen módja már az alkotmány alapvető elveit megvitatni, és ezzel el­indulhasson a széles körű, a parlamenten kívül is kibonta­kozó vita alkotmányunkról, amely az egész nemzetet von­hatja be az alkotmányozás fo­lyamatába. A további vita szervezeti kereteit is alakítani kell — feltehetően —, de az Országgyűlés, a képviselők mindenképpen központi sze­rephez jutnak ebben a folya­matban, amely — még egyszer hangsúlyozom — jelentősen hozzájárulhat, akár alapjául is szolgálhat a nemzeti meg­egyezésnek, a nemzeti jövőnk szempontjából elengedhetetlen alapvető egyséqhez - mondta végezetül Kulcsár Kálmán, fe­lelősségteljes, jó vitát kívánva a képviselőknek. A vitában felszólalt GajdácsI István, az alkotmányelőkészitő bizottság elnöke, Nagy ló­szel (Baranya m. 6. vk.), az MSZMP Baranya Megyei Bizott­ságának nyugalmazott első tit­kára, Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az Alkotmányjogi Tanács elnöke, Biró Miklós (Szabolcs-Szatmár m. 11. vk.), a MOM mátészalkai gyáregy­ségének igazgatója, Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke, Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat igazgató- helyettese, Dobos lózselné (He­ves m. 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munkavédelmi vezetője, Kő­rös Gáspár (Bács-Kiskun, 4. vk.), az SZMT vezető titkára, Balogh László (Pest m. 29. vk.), a Pest Megyei Tanács el­nöke, Soltészáé Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m. 8. vk.), a HNF Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának titkára, Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei Bizottsá­gának első titkára, dr. Séra Já­nos (Komárom m. 10. vk.), kisbéri körzeti állatorvos, Varga Imre (országos lista) szobrászművész. A soros elnök valamivel es­te hét óra előtt berekesztette az ülést; csütörtökön az alkot­mánykoncepció feletti vitával folytatja munkáját az Ország- gyűlés. Kálmán György temetése Németh Miklós miniszterelnök séséhez" való jogaik érvénye­sítésére törekszenek, akkor egy­részt minden politikai erő szá­mára biztosítani kell a műkö­dés lehetőségét, másrészt csak azzal a feltétellel működhet­nek. ha nem sértik mások jo­gait és szabadságát. Erre te­kintettel azonban a politikai érdekérvényesítést és hata­lomra való törekvést mindenki számára korlátozni kell. A kor­lát tehát nem csupán abban a formában állítandó fel, hogy egyetlen, egyébként bármilyen tiszteletreméltó célok megvaló­sítására tételezett politikai párt vagy szervezet sem kaphat pri­vilegizált helyet az alkotmány­ban, hanem többről van szó. Hadd álljak itt meg egy pil­lanatra. Mióta „A szabályozá­si elvek” nyilvánosságra kerül­tek, többször hallottam már, hogy a kizárólagos hatalomra való törekvés korlátozása egy­részt elvileg helytelen, hiszen minden politikai erő végül is erre törekszik, másrészt ez a korlátozás a gyakorlatban úgysem működhet, hiszen koa­lícióra kötelezne bármilyen uralkodó politikai erőt, okkor is, ha egyedül is képes lenne kormányozni. Azt hiszem, ez az értelmezés vaskos félreér­tést takar. A kizárólagos ha­talomra való törekvés tilalma ugyanis azt jelenti, hogy egyet­len politikai szervezet sem ke­rülheti meg, vagy függesztheti fel az alkotmányos intézmények működését, nem gyakorolhat­ja közvetlenül a hatalmat, nem törekedhet más politikai szer­vezet, vagy éppen ilyen szerve­zet által képviselt társadalmi csoportok felszámolására, sőt akár az alkotmányban foglalt elvek érvényesítésén túlmenő korlátozására sem. Szükség van a hatalomkoncentrálódás, sőt az oda vezető útra tévedés elvi tilalmára, az erőszakos fellépés megtiltására, mi több, az ilyen cselekmények bűncse­lekménnyé való nyilvánítására is, az alkotmány és az egész társadalom, valamennyiünk és leszármazóink védelmében. A hatalom megosztásának második dimenziója az állam­hatalmi ágaknak funkcionális meghatározottságuk mentén való elválasztása és egyensú- lya. A hatalmi ágak elválasztá­sának és egyensúlyának elve - amely sajnos, országunkban és ét Nvers Rezső államminiszter az ülés szünetében 1 MTI TEIEFOTO (amely nem jelszó, hanem min­dig is valóságos állapot, még­ha létét nem is ismernénk el), következményeinek érvényesíté­se, mind pedig az egyén jogai szempontjából is fontos a „fékek és egyensúlyok" rend­szerének kialakítása az egyes hatalmi ágakon belül, illetőleg ennek biztosítása e hatalmi ágaik szervezeti felépítésében. „A szabályozási elvek" - ta­lán nem olyan következetesen, ahogyan szeretnénk, hiszen itt még alternatívák jelennek meg -, tartalmazzák az ebből a dimenzióból fakadó követelmé­nyeket is. A törvényhozás a népszuve­renitás letéteményese ugyan, s ebből fakadó jogosítványai államszervezetünket erősen kö­zelítik is a parlamentarizmus­hoz, hatalmában három vonat­kozásban mégis korlátozott. Egyrészt a népszavazás intéz­ményesítésével, másrészt olyan köztársasági elnöki pozícióval, akit a lakosság választ, végül azzal, hogy az alkotmánybíró­ság - az alkotmányosság szem­pontjából -, a törvényeket is felülvizsgálhatja. Belső műkö­désében is felmerül azonban további szempontként onnok biztosítása, hogy ne rendelkez­hessék eltúlzott hatalommal, főleg hogy biztosíthatók legye­nek a parlamenti kisebbség, illetőleg az általuk képviselt lakossági rétegek, csoportok jogai, politikai nézeteinek kife­jeződése, hogy a többségi elv ne vezethessen a gyakorlatban visszaélésekre. Ezért merült fel - ismétlem, „A szabályo­zási elvekben" talán nem elég hangsúlyosan -, a kétkamarás országgyűlés gondolata. Sokan, akik az alkotmányozást és a kialakítandó alkotmányt talán túlságosan is a mai politikai viszonyokhoz kötik, és e viszo­nyokban felmerülő problémák számára keresik o megoldáso­kat, a kétkamarás országgyű­lést is ebből a szempontból közelítik meg, helyeselve és ellenezve egyaránt. Ám ilyen konkrét, adott esetben átme­neti politikai helyzetből szület­hetnek alkotmányos megoldá­sok akár hosszú távra is. A „fékek és egyensúlyok” elve - ha a szervezeti forma és tarta­lom változhat is —, mély poli­tikai bölcsességet fejez ki hosszú távra is, akár nálunk bi időkig ellátott volt idegen, sőt veszélyes, nem kis mérték­ben lehetővé téve puszta lété­vel is, a tekíntélyuralmi rend­szer működését. Fontosnak tartom, hogy a végrehajtó hatalom a köztár­sasági elnök és a kormány kö­zött megosztva is tartalmazza, már szerkezetében is a „fékek és egyensúlyok" ama rendsze­rét, amelyre már többször utaltam. A köztársasági elnök természetesen nem lehet „pro­tokolláris” pozíció ebben az esetben, de a kormány úgy véli, hogy nem is ilyen tipusú elnöki intézményre van szük­ség. Egyéb lehetséges jogosít­ványai mellett — amelyekről „A szabályozási elvek" adnak képet - a köztársasági elnök jelölné ki a miniszterelnököt, aki azonban a parlamentnek lenne felelős, így a parlament is választaná meg (és a minisz­terelnök prezentálná kormánya tagjait, akiknek kinevezését a parlament csupán jóváhagyná a kormány programjának el­fogadásával), a köztársasági elnök nevezné ki a bírákat (az alkotmánybíróság tagjai és a Legfelsőbb Biróság elnöke eset­leg elnökhelyettesei kivételével, akiket az Országgyűlés válasz­tana), ő nevezné ki a fegyve­res erők tábornokait, és ő lenne a hadsereg főparancsno­ka is. A végrehajtó hatalom így bi­zonyos fokig megoszlana a kormány és o köztársasági el nők között. Végül: a hatalom megosz­tásának negyedik dimenziója <}Z önkormányzati hatalom. Kü­lönösen fontos hazánkban - történeti okok folytán is - a helyi és a regionális önkor­mányzat valóságos működése Abból kiindulva, hogy az ön- kormányzat minden formája a lakosság önkormányzata, al­kotmányosan kell biztosítani számukra a tényleges önkor­mányzat gazdasági feltételeit is. Végezetül: mit kér a kor­mány az Országgyűléstől? Mindenekelőtt tárgyszerű vitát, 'hiszen amúgy is sok a hangu­lati elem, az érzelmek és in dulatok, valamint az intoleran Politikai életünkben. Kér jük továbbá e tárgyszerű vitá bál kirajzolódó iránymutatást Vonnak azonban tárgykörök amelyekben teljesen nyitva A 64 éves korában elhunyt Kossuth-díjas kiváló művésztől szerdán a Farkasréti temetőben vettek végső búcsút a hozzá­tartozók, a barátok, mindazok, akik társai voltak a több mint négy évtizedes színészi pá­lyán. A ravatalnál Bálint András, Radnóti Színház igazgatója, mint ifjúkora legendás példa­képére emlékezett a színmű­vészre. Sinkovits Imre a Kálmán Györggyel való barátság emlé­keit, a Nemzeti Színházban együtt-töltött esztendőket, a szerepekre voló közös felké­szülés pillanatait elevenítette fel a ravatalnál. A ravataltól gyászolók soka­sága kísérte Kálmán Györgyöt végső nyughelyére, amelyet el­borítottak a koszorúk és virá­gok. A Legfelsőbb Bíróság ítélete a Batthyány Mauzóleum fosztogatói ellen A Legfelsőbb Bíróság szerdán súlyosbította a Batthyány Mauzó­leum fosztogatói ügyében tavaly szeptemberben hozott elsőfokú íté­letet. Dr. Pálinkás György bünte­tőtanácsa a nyolc vádlottat jelen­tős értékkel üzletszerűen, bűnszö­vetségben elkövetett lopás bűntet­tében találta bűnösnek. Lendvaí János elsőrendű és Nyári János harmadrendű vádlottakat egyaránt 10 évi börtönbüntetésre, Sztojka Bertalan másodrendű vádlottat 11 év fegyházban letöltendő bünte­tésre ítélte. A Legfelsőbb Biróság Nyári Sándor börtönbüntetését 5 évre. Farkas Gézáét 4 évre, Sztojka Ferencét 4 év 6 hónapra súlyos­bította. Mint korábbi híradásokból isme­retes, a vádlottak 1984 és 1987 ja­nuárja között rendszeresen foszto­gatták a főváros temetőit, kriptá­kat, sírokat törtek fel, s ezekből aranyékszereket, vdlamint aranyfo­gakat tulajdonítottak el. 1986 vé­gén kifosztották gróf Batthyány La­josnak, az első magyar miniszter- elnöknek, a szabadságharc mártír­jának mauzóleumát a Mező Imre úti sirkertben. A miniszterelnök ko­porsóján kivül feldúlták Batthyány Elemér, Batthyány Ilona és Zichy Antónia nyughelyét is. A mauzó­leumból eltulajdonítottak egy 15 ezer forint értékű diszkardot, Zichy Antónia 27 ezer forintra becsült gyűrűjét és fülbevalóit, egy 20 ezer forintra értékelt arany hajcsatot és egyéb arany tárgyakat több mint 134 ezer forint értékben. A mau­zóleumból származó értékeken kivül a társaság több mint félmillió fo­rintnyi ékszert lopott más sírokból. Sertés önetetöt 100—200 mm-es, hosszban egy- és kétoldalas Kivitelben, O lém forrázóteknőt, # vegyestüzelésű kazánokat 20—60 000 cal-ig gyártók megrendelésre. Ugyanott O lemezdarabolás, # élhajlitás 4 mm vastagságig, 2000 mm hosszban. Bachesz József 7700 Mohács, Pécsi út 24. klasszikus formájában csupán a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztásá­ban és egyensúlyában értelme­zünk —, négy síkon kell vizs­gálnunk és érvényesítenünk. Az első dimenzió a hata­lom, általános politikai érte­lemben. Mennyiben van helye ilyen értelmezésnek az alkot­mányban? Ha elfogadjuk, hogy az alkotmány az ország alap­törvénye, hogy csak akkor te­remthet konszenzust, vagy egyáltalában egyetértést és együttműködést a sokfélekép­pen differenciált érdekek és az ezekből absztrahálódó po­litikai felfogásokat, meggyőző­déseket „hordozó" társadalmi rétegek, csoportok és szerveze­tek között, az emberek között, akik az „élethez, a szabad­sághoz és a boldogság kere-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents