Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-19 / 78. szám

Az úticél: Dél-Dunántúl Jönnek a holland turisták Orfű, Harkány, Zalakaros, Fadd-Dombori és Gunaras az úticélja annak a 150 holland családnak, akik az IBUSZ és o Magyar Travel közvetítésé­vel idén hozzánk látogatnak. Az öt hely közül legnépsze­rűbb talán az orfűi völgy, amelyet Benjámin Ros fedezett fel évekkel ezelőtt.- Másfél évtizede jártam először önöknél és nagyon megtetszett akkor ez az or­szág. El is határoztam, hogy Magyar Travel néven utazási irodát nyitok. Azóta ez meg­valósult és a hollandiai köz­ponton kívül képviseletünk mű­ködik Belgiumban, az NSZK- ban és Ausztriában is. A magyarországi utazások iránt egyre növekszik az ér­deklődés. Ezért tavaly novem­berben új irodát nyitottak Gravenmoerben, idén pedig 20 ezer flamand és ugyan­ennyi németnyelvű prospektust adtak ki. Budapest és a Ba- laton-part helyett újabban in­kább más területeket ajánla­nak a hozzánk utazóknak.- Biztos vagyok benne, hogy Orfűn idén tovább nő a for­galom - állítja Benjámin Ros. - A Balaton fokozatosan zsú­foltabbá válik. A Mecsek-vi- dékéről viszont roppant ked­vezően nyilatkoznak az idelá­togatók, legalábbis eddig sen­ki sem mondta, hogy rosszat ajánlottunk. A holland turistáknak per­sze nemcsak a magyaros ven­dégszeretet, a kedves fogad­tatás a lényeges, hanem az is, hogy itt lényegesen olcsób­ban tölthetik el a nyarat. Szá­mukra a mienknél hosszabb fizetett szabadság több pihe­nést tesz lehetővé és ezt ki is használják. Többnyire lakóko­csival, gyerekkel és kerékpá­rokkal felszerelkezve érkeznek. John Swint és családja pél­dául már négyszer járt eddig Magyarországon, s talán a mostani szezont is itt töltik. Mint mondják, az orfűi völgy­ben mindent megtalálnak, csendet, nyugalmat, tiszta le­vegőt egyaránt, sőt, a vízpart romantikája sem hiányzik. Az IBUSZ amszterdami iro­dája mindent elkövet, hogy utasokat „csábítson”. Ám mindez nem lenne elegendő, de hazánknak az utóbbi idő­ben meglehetősen jó sajtója is van. Fehér Sándor, az IBUSZ dél-dunántúli igazgató­ságának munkatársa, aki no­vemberben járt Hollandiában, már akkor azt tapasztalta, hogy nem múlott el nap, hogy valamelyik lap ne irt volna országunkról. Az érdeklődés felkeltése ér­dekében egyébként magyar hetet is rendeztek Hollandiá­ban. Ennek egyik fő attrak­ciója volt az az egyórás Pécs­ről készült film. amelyet egy vasárnapi főműsoridőben vetí­tettek a holland tévések. A hazai események újabb fejle­ménye, hogy a jövő hónap­ban újabb holland utazási iro­da nyílik a fővárosban. F. D. önálló kamarai érdekképviselet Ki képviselje és védje a vál­lalatok, szövetkezetek, társulá­sok első számú vezetőinek ér­dekeit, kik a magyar gazda­ság derékhadát képezik, egy­szersmind letéteményesei a stabilitás és a reform meg­valósításának? A kérdés gyor­san változó viszonyaink között egyre élesebben vetődik fel, az igazgatók egyre-másra ke­rülnek összetűzésbe a vállalati tanáccsal, a szakszervezettel, a párttal — emlékezzünk csak vissza például a nagy port fölvert mosonmagyaróvári és gyortiaendrődi ügyekre -, s hót legyünk őszinték, mostaná­ban indokoltan, indokolatlanul vezetőellenesség uralkodott el nálunk, mint a társadalmi fe­szültségek egyik levezetője. A gazdaság első számú ve­zetői kétségkívül felemás hely­zetben (vagy inkább tudatha­sadásos állapotban?) vannak, hiszen egy személyben mun­káltatók és munkavállalók is. A Magyar Gazdasági Kamará­ban mindenesetre már évekkel ezelőtt felmerült a munkálta­tók réteg és egyéni érdekkép­viseletének kérdése, 1987-ben ezt a legmagasabb helyen is fölvetették, de az MSZMP nem támogatta (holott valójában ő döntött az igazgatók kinevezé­séről). Később tárgyaltak a SZOT-tal is, s Nagy Sándor - akikor még titkár - támogatta az’ elképzelést. Időközben fel­gyorsultak a társadalmi-gazda­sági változások, s az MGK ügyvezetősége tavaly decem­berben úgy foglalt állást, a kamara szárnyai alatt létre kell hozni a munkáltatók ön­álló érdekképviseleti szerveze­tét, majd ez év januárjában meg is olakutt a Gazdasági Vezetők Érdekképviseleti Szer­vezete és annak ideiglenes in­;||? I Mai tervező segáMa a történelmi iefváros kapuját Ajándék hotel Pécsnek? Wollgang Rainer, a bécsi Hlaweniczka és társa Építésze­ti Iroda tervezője szerint Pécs jellemzően a tetők kiképzésé­ben különböztethető meg a hazai városoktól, ezen 'kívül számos részlet megragadta őt nemcsak a belváros épületein, hanem az újonnan épült há­zakon is. Féhér vakolattal, pi­ros klinker téglával képzeli az új hotelt, amelynek díszítésé­ben szívesen látná a Zsotnay kerámiát. Ha ez a szép terv megvaló­sul, egy négycsillagos szállo­dával gazdagodik Pécs, úgy, hogy a városnak ez nem je­lent anyagi áldozatot. Amit majd láthatunk az épületből, az három emelet és egy be­épített tetőtér, ám a pince­szinten 146, míg az alagsor­ban 69 parkoló kap helyet, ha kell, autóbuszoknak is -, mint Rainer úr megjegyezte, a bécsi polgármester sem tűrí a várakozó autóbuszokat a :zá - lodák körül -, és még min­dig az alagsorban elfér a ra :- tárak és műszaki kiszolgáló helyiségek mellett egy fitness központ, szoláriummal, szau­nával, bárral. A földszinti csarnokból, amely a terv szerint két szin­tes, három liftet futtat fel az emeletékre, de nem falazza be őket, hanem beilleszti a csar­nok belső építészeti képébe. Innen nyílik a konferencia- terem, amely több teremre is oszthatód és ami Pécs számára fontos, 360 személyes hang- versenyteremnek is kialakítha­tó, kiváló akusztikai berende­zésékkel. A hotel további szint­jein összesen 233 szoba lesz, olyan méretben, amelyek üzle­ti tárgyalások szervezésére is alkalmasak. Meghatározó ré­sze a szállónak az a belső udvar, amelyet üvegtetővel zár le a tervező, így reggeüzőne* és éjszakai bárnak egyaránt használható. Rainer úr gondolt a szálló környezetére is: a csarnokot egy gyönyörű térről közelíti meg, teret adva a hazai mű­vészek ibemutatkozására, ugyanakkor az épület oldalán fasort tervezett. Ez a második terve már egy­öntetű sikert aratott tegnap a városiházán (február 24-én egy egészen más megoldású épü­letet mutatott meg, amely nem volt kevésbé kidolgozott, mint a mostani), remélhető, hogy rövidesen lesz vállalkozó a szálló üzemeltetésére is, mert az osztrák cégnek másfél év elég a hotel megépítésére. G. M. fi KSZE a külpiacra nyit Horst Walbrock fantáziát lát a magyar mezőgazdaságban A Szentlörinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyapehely üze­mének termékeit is részben a KSZE értékesíti Amint a Kereskedelmi Mi­nisztériumban aláírják az en­gedélyt — várhatóan erre még márciusban sor kerül - meg­nyílhat a KSZE irodája Ham­burgban. Horst Walbrock, egy NSZK-beli cég tulajdonosa fantáziát lát a magyar agrár- fejlesztő mezőgazdasági rend­szerben, mert nem a cége, hanem magánvagyonával ala­pít a KSZE-vel kft-t. A hamburgi iroda közvet­len ablakot jelent a KSZE partnergazdaságainak a nyu­gat-európai piacra, nemcsak kiváló tájékozódást, hanem csatornát az üzemekben ter­melt áruk értékesítésére. Ezek a lehetőségek tovább bővül­nek, mert egy másik NSZK- beli kereskedelmi cég, a Rep- co ötmillió forint értékű de­vizával első külföldi tagja lett a szekszárdi székhelyű agrár- fejlesztő közös vállalatnak. A KSZE nemcsak az üzemek alaptevékenységéből származó árut ajánlja a leendő vásár­lóknak, hanem felmérte a partnerei ipari tevékenységét is. Kiderült, nagyon széles a skála: a közös vállalathoz tar­tozó több, mint háromszáz du­nántúli gazdaságban gyárta­nak alkatrészeket, festékeket, készítenek cipőt, textilárut, konzerveket. A felmérés azt is megmutatta, hol van szabad kapacitás, hol tudják bővíteni a tevékenységet, illetve miként lehet profilt váltani, piacké­pes terméket gyártani. Az információ áramlása így kétirányúvá vált: a gyártó ké­pes megismerni az értékesí­tési lehetőségeket, ugyanak­kor a vásárlói szándékhoz iga­zíthatja a termékszerkezetét. Értékké vált a KSZE kereske­delmi tevékenységében is az információ. Áramlását egy ha­vonta megjelenő kiadvánnyal segítik, amelyet Soós Nagy Szabolcs kereskedelmi főosz­tályvezető Mohácson szerkeszt. Természetesen ezzel az új vonallal nem szándékozik a közös vállalat felrúgni a gaz­daságok hagyományos, jól működő kereskedelmi kapcso­latait. Az mindenképpen el­határozása, hogy terjessze az üzleti szemléletet a mezőgaz­daságban. Megfogalmazható ez úgy is, ma már nem elég, ha az agronómus jó növény- termesztő, legyen jó kereske­dő is. Ami szintén lényeges, kéz­be vette a pénzügyeket is: a kereskedelmi tranzakciók ugyanis széles körű pénzügyi tevékenységet igényelnek. A KSZE legújabb válasza a me­zőgazdaságot sújtó pénzügyi és hitelpolitikára az, hogy a szekszárdi központba telepíti a bankokat. Már kettő is je­lentkezett, hogy kirendeltsé­get nyit a cégnél, oda köl­tözik, ahol az ügyfeleinek szüksége van rá. Gáldonyi M. Megvédik az igazgatókat téző bizottsága, ezzel együtt megkezdődött a tagtoborzás, a szervezet immár 250 vezetőt tömörít, köztük baranyaiakat is. Hogy a képviselet mit fog­lal magában, azt azon a ta­lálkozón körvonalazták, me­lyet az elmúlt héten az MGK dél-dunántúli bizottsága ren­dezett Pécsett. A szervezet fog­lalkozik réteg és egyéni ér­dekképviselettel, etikai kérdé­sekkel, a vezetők munkajogi státusával, a kollektív szerző­dések megkötéséhez szükséges munkáltatói egyeztetésekkel, s minden, a munkáltatók érde­keit érintő kérdéssel. Mivel ma az igazgató vitás ügyek­ben csak a munkaügyi bíró­sághoz fordulhat, a szervezet kész jószolgálatot vállalni, köz­vetíteni és egyeztetni az igaz­gató és a vállalat között. Mint látjuk, főként jogi (és más) szolgáltatásokat nyújta­nak, amiért tagsági díjként a vezetőktől nettó jövedelmük 1 százalékát kérik. Az egész ügy külön érdekes­sége, hogy bár a szakszerve­zet nem tekinti barátságtalan lépésnek a kamarai intézmény megalakulását, az neki még­iscsak érvágás, hiszen gondol­juk csak meg, ha az igazga­tók kilépnek, tagdíjat sem fi­zetnek többé, s ezzel évi 60— 80 millió forintot húznak ki a szakszervezetek, a SZOT zse­béből. Márpedi g az igazga­tóknak ki kell lépniük, miután az Országgyűlés márciusi ülésén ^módosította a Munka Törvénykönyve koHektív szerző­déskötésre vonatkozó részét, eszerint a feleknek függetle­neknek kell lenniük, vagyis az igazgató nem köthet szerző­dést azzal a szakszervezettel, amelyiknek maga is tagja. Van itt viszont egy kis bökkenő, a kamarai érdekképviseletnek ki­ki csak addig lehet tagja, amíg első számú vezető. Szük­ség van tehát egy olyan meg­oldásra is, ha az igazgató úgy akarja - méltányos összegű külön tagsági díj fizetése mel­lett - szakszervezeti tagfenn­tartó jogviszonyát megtarthas­sa. Az alulról építkező, önálló döntési jogú és önálló költ­ségvetéssel működő kamarai szervezet mindenesetre meg­kezdte ténykedését, folyik az alapszabály kidolgozása, első közgyűlésükre május 6-án ke­rül sor. Az érdeklődők előze­tesen Angyal Adómnál, a Ganz Danubius vezérigazgató­jánál, vagy Szabó Gábornál érdeklődhetnek a 112-480-as budapesti telefonszámon. iMiklósvári Zoltán Lesz-e gyógyszer­segély? A januári, nagymértékű gyógyszeráremelés sok, első­sorban alacsony jövedelemből élő idős embert hozott nehéz helyzetbe. Megoldást nem, de valamiféle vigaszt, lehetőséget jelentett számukra, hogy a kü­lönböző tájékoztatókból, nyi­latkozatokból úgy tűnt, hogy a szociális ágazat gyógyszer- segély címen külön alapot biz­tosított. Az év első két hó­napjában kifejezetten ilyen célra, egyetlen fillért nem ka­pott sem Baranya megye, sem a Pécs Városi Tanács V. B. Hivatal családvédelmi és egészségügyi osztálya. Január­tól napjainkig ugyanabból a keretből és ugyanolyan felté­telekkel tudnak magas gyógy­szerköltség miatt pénzbeni tá­mogatást adni a kérelmezők­nek, mintha eseti szociális se­gélyt kérnének. Ennek viszont olyan feltételei vannak, ame­lyek eleve elrettentik a kérel­mezők egy részét.- Eddig szinte egyetlen olyan idős emberrel nem ta­lálkoztunk, aki azután is fenn­tartotta volna a gyógyszerse­gély-igényét, miután meg­mondtuk neki, hogy köteles­ségünk megvizsgálni a gyere­kei — mint közvetlen hozzá­tartozói - anyagi körülménye­it — mondta dr. Grünwald An­na, a Pécs Városi Tanács V. B. Hivatal Családvédő és Egészségügyi Osztályának ve­zetője. Bántónak, megalázó­nak minősítették az előírást. Más a helyzet azoknál, akik egyedül élnek, s egyetlen megélhetési forrásuk az ala­csony nyugdíj, vagy az éppen tőlünk kapott rendszeres szo­ciális segély. Napjainkig Pécsett 58-an kaptak a körzeti orvosi iga­zolás és az anyagi helyzetük tisztázását követően gyógy­szerköltség miatt támogatást, összesen 117 000 forint érték­ben, s legalább ugyanennyi kérelmező igényének elbírá­lása folyamatban van. A kényszerű körülményesség és a hosszadalmasság mellett az is gond, hogy viharos gyorsa­sággal apad az a pénzügyi keret, amiből segélyezni tud­nak. No nem az eddigi 58 gyógyszersegélyes miatt, ha­nem azért, mert manapság lé­nyegesen többen vannak olya­nok, akik a nehezedő életkö­rülmények miatt rendkívüli szo­ciális segélyt kérnek. Gyere­keket nevelő fiatalok és nyug­díjasok egyaránt, összehason­lításként sajnos elég néhány adatot ismertetünk. Addig, amíg 1988 januárjában 172- en kértek gyámügyi segélyt, idén uqyanebben az időszak­ban 235-en. Az elmúlt év ja­nuárjában 428-an igényeltek szociális segélyt, 1989 első hó­napjában pedig 709-en. Jólle­het, a ^rendkívüli segélyezésre fordítható összeg minden év­ben emelkedik, az elmúlt év vége és az eltelt két hónap tapasztalatai arra utalnak, hogy nagyon nehéz dolguk van és lesz azoknak, akik azért felelősek, hogy a támo­gatást valóban azok kapják, akik leginkább rászorultak. Nem kell nagyon túloznunk ahhoz, hogy a segélyért fo­lyamodók többségét lassan akár így is lehet kategorizál­ni: rászorult, rószorultabb és legrászorultabb. Nagyon való­színű, hogy az eddigi infor­mációk szerinti 55 millió fo­rint pótkeret - amelyet Bara­nyának ígértek - nem lesz elég a különböző indokok alapján szükséges támogatá­sokra. Pedig ennél o jöven­dölésnél még nem vettük fi­gyelembe azt, amit dr. Grün­wald Anna Így fogalmazott:- Nem tartom igazságosnak azt, hogy a gyógyszerköltsé­gek miatt segélyt kérők hoz­zátartozóinak körülményeit is ugyanúgy kell vizsgálnunk, mintha rendkívüli szociális se­gélyt kérnének. Véleményem szerint elég lenne a saját jö­vedelmi helyzetről hozott és a körzeti orvostól kapható gyógyszerigazolás az elbírá­láshoz. Török É. vasamapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents