Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-14 / 73. szám

Dunántúlt napló 1989. március 14., kedd Hangversenyek, kiállítások Az NDK kultúra napjai Baranyában Két nappal korábban kezdődik, mint az országos rendezvényzorozat Interparlamentáris konferencia Budapesten Megyénkben - az országos rendezvénysorozat részeként — március 20. és 26. között tart­ják meg az NDK kultúra nap­jait. Míg országosan március 22-e és 29-e között zajlanak majd a programok, addig Ba­ranyában, ahol a német nem­zetiség hagyományápoló part- nerkapcsolatainak fokozott je­lentőségük van, a körülte­kintő szervezés révén két nap­pal előbb kezdődnek az ese­mények, hogy o húsvéti ün­nepekre már befejeződjenek. Köszönhetően a szélesülő testvérmegyei kapcsolatoknak, többek közt a pécsiek tava­lyi, Schwerinbe tett látogatá­sának ez a szűk egy hét is gazdag választékot kinál. Pé­csett, a Művészetek Házában március 20-án, .18 óra 30-kor ünnepi műsorral veszi kezde­tét a kulturális napok, a ven­dégek — a kulturális és első­sorban a zenei élet, valamint a Schwerin Megyei Tanács képviselőinek köszöntése után. A nyitóprogramban adnak műsort a Schwerini Filharmo­nikusok Kamarazenekara és a német város konzervatóriumá­nak növendékei, valamint a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola fafúvós együttese és a Leő- wey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatának ta­nulói is. Komlón a testvérmegyét rep­rezentáló fotókiállítás nyílik a művelődési központban, Pé­csett a megyei könyvtárban NDK-ban kiadott könyveket mutatnak be. Ugyancsak Pé­csen a Tüzér utcai MoZgal­A kérdés eléggé nagyremé­nyű, akár a választékra, akár a pénztárcánkra gondolunk. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat forgalmazásában mórci- ■ s 13-a és 25-e között Ábel Zsuzsanna még tovaly megje­lent Képes Bibliai Lexikonát kí­nálják Csak kedvezményes áron, míg a kurrens újdonságok közt a külleméhez méltóan drága a Tapsi koma kaland­jai", de állítják a szakembe­rek, hogy éppúgy viszik majd, imint Tóth Bálint A ház tör­péi című leporellóját. Azután ott van á nagyobbaknak Or­bán Dezső Ezüst flotta kincse című ifjúsági regénye, amely még valamikor a két világhá­ború közt íródott, s jóval szo­mi Házban szerdától grafikai tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők. Túl ezen a há­rom kiállításon, a programo­kat a hangversenyeknek - a zene nemzetközi nyelvének — a túlsúlya jellemzi!. A Magyar Tanácsköztársaság napján, március 21-én a Sásdi Mű­velődési Központban és Pé­csett az Ifjúsági Házban lesz hangverseny. A filharmoniku­sok kamarazenekara március 22- én, szerdán Pécsváradra, a Fülep Lajos Művelődési Köz­pontba, majd másnap Sásá­ra látogat, de érdeklődéssel várják a güstrowi Liselotte Hermann Pedagógiai Főiskola „Bilderbogen” énekegyüttesé­nek produkcióit is. Zenei est szeretné emléke­zetessé tenni az NDK kultu­rális napokat Szigetváron és Mohácson is, ahová március 23- án, csütörtökön látogatnak el a vendégművészek, hogy az állami zeneiskolában, il­letve a Kossuth filmszínház­ban lépjenek fel. Pénteken délelőtt Komlón, az Erkel Fe­renc Zeneiskola Ulrike Gott­lebe zongoraművész és Anne- Elisabeth Ramsenthaler fuvo­laművész, valamint este a Mű­vészetek Házában Pécsett a berlini fúvósegyüttes szereplé­sét várja megkülönböztetett érdeklődéssel. A részletes műsor a napok­ban kerül a közművelődési in­tézmények asztalára. Az NDK kultúra napjai kiemelkedő ese­ményeire még visszatérünk. lidabb az ifjúságnak szánt mű­fajokon belül D. Gray Hegy­lakójánál vagy a Kék lagúná­nál. És túl is, innen is a best­selleren: ismét van Steinbeck a piacon (Édentől keletre) és Hemingway, és egy .¿alán ra­finált ízlésű ínyenceknek szánt könyv is a boltokba érkezik, Sade márki különös, a maga idejében egyértelműen kiátko­zott könyve egy mai szemmel talán nem is olyan különös körülmények közé kerülő szűz- lányról. Az árak lehetnének kiméletesébbek is, ám a tava­lyihoz képest mintha valame­lyest növekedett volna a for­galom, különösen ha a vá­laszték némi bővülésére is számíthatunk. B. R. Strauto F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg /hétfőn délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban a 81. Interparlamentáris Konfe­renciát. Csaknem száz ország mintegy félezer törvényhozója, számos nemzetközi szervezet képviselője és a parlamenti kapcsolatok többszáz szakértő­je a hét végéig folytat meg­beszéléseket hazánk fővárosá­ban számos nemzetközi fontos­ságú kérdésről, az Interparla­mentáris Unió magyar csoport­jának meghívására. Az Elnöki Tanács elnöke rá­mutatott: az Interparlamentá­ris Unió tagjai, országuk vá­lasztott parlamenti képviselői tanácskozásaikon átfogóan, sokoldalúan törekednek egy- egy fontos, saját népük, s az egész világ életét érintő kér­dés megvitatására. Talán ez az oka annak, hogy a nem­zetközi szervezetek sorában azon kevés kivételhez tartoz­nak, amelyek — századik szü­letésnapjukhoz közeledve —, tevékenységük kibővítésével, tagságuk számának növekedé­sével számolhatnak — mon­dotta, rámutatva, hogy a ta­nácskozás napirendjén szerep­lő kérdések valóban átfogó megközelítést követelnek meg. Ezek között szerepel a gyerme­kek jogainak védelme, a faj­gyűlölet és az apartheid minden megnyilvánulása elleni küzdelem, a nemzetiségek és A The Independent hétfői számában teljes terjedelmé­ben ismertette azt a nyílt le­velet, amelyet a Román Kom­munista Párt hat veterán ve­zető személyisége intézett Ni- colae Ceausescu román ál­lamelnökhöz. A 'londoni lap jelentőségteljesen emlékeztet arra, hogy a nyilt levél egyik aláírója, Silviu Brucan pro­fesszor, a Scinteia volt főszer­kesztője tavaly decemberben Moszkvában járt, ahol „ma­gas szinten tüntetőén meleg fogadtatásban részesült." Brucan professzor volt egyébként az első prominens „lázadó", aki 1987 novembe­rében - a brassói tüntetése­ket és Zsil-völgyi bányászfel­kelést követően — tiltakozó le­velet juttatott el a The Inde- pendenthez. A „hatok” nyílt levelét a múlt szombaton a BBC rádió világszolgálata ismertette elő­ször. A BBC-hez eljuttatott do­kumentum teljes szövegéből kiderül, hogy a román kor­mányzat jelenlegi politikájá­nak megsemmisítő bírálatát követően a „hatok" három pontos követelését terjesztet­ték a román államfő elé, s ezek teljesítése esetén kész­ségüket nyilvánították a pár­beszédre a zsákutcából való kiút keresésében. A nyílt levél így kezdődik: „Nicolae Ceausescu elnök úr, olyan időkben, amikor az ön politikája már magának a szocializmusnak az eszméjét fosztja meg hitelétől - azt az eszmét, amelyért harcoltunk - és amikor országunk elszige­telődik Európában, úgy dön­töttünk, hogy meg kell szólal­nunk. Teljes tudatában va­gyunk annak, hogy ezzel sza­badságunkat, sőt, még éle­tünket is kockáztatjuk, mégis kötelességünknek tartjuk, hogy visszafordulásra szólítsuk fel önt a jelenlegi úton, mielőtt túlságosan késő lenne. A nemzetközi közösség el­itéli önt annak a helsinki zá- lódokumentumnak a be nem tartása miatt, amelyet ön sa­játkezűig 'X alá. Románia ál­lampolgárai elítélik önt an­a kisebbségek egyéni, vala­mint kollektív jogainak védel­me, továbbá a világ politikai, gazdasági és szociális helyze­te. Mindhárom kérdésben van Imit mondanunk, és van mit tanulni egymástól — hangoz­tatta Straub F. Brúnó, aki Ma­gyarország, a magyar nép ne­vében is jó munkát kívánt a tanácskozásihoz. A hétfői ünnepi ülést Barcs Sándor, az fPU magyar tago­zatának elnöke nyitotta meg, egyebek között emlékeztetve arra, hogy Magyarország tör­vényhozása már a kezdettől fogvn egy évszázada vesz nak az alkotmánynak a be nem tartása miatt, amelyre ön felesküdött.” A nyílt levél ezután tétele­sen felsorolja az alkotmány és a nemzetközi kötelezettségek megsértésének tényeit, kezdve a falurombolási terv emberi jogi vonatkozásaival, folytatva a külföldiekkel való érintkezés tilalmával, az állambiztonsági szerveknek a nép ellen fordí­tásával, a régi párttagok és az értelmiségiek üldözésével, a törvényesség semmibevételé­vel, egészep az ipar és a me­zőgazdaság tönkretételének és a falu-szisztematizálás gazda- sáqi-társadalmi-politikai kö­vetkezményeinek leírásáig. A román államfőhöz intézett nyilt levél zárószakasza így hangzik: „Végezetül, mélységesen ag­gaszt bennünket Románia nemzetközi helyzetének és te­kintélyének gyors romlása. Ez megmutatkozik abban is, hogy - amint ön tudja - jó né­hány állam bukaresti nagykö­vetségének bezárása mellett döntött. Ami a legriasztóbb, olyan európai országok, mint Dánia és Portugália követsé­gei már távoztak, s mások is követhetik őket. Fokozódó el­szigetelődésünk nemcsak a diplomáciai kapcsolatokat érinti. Elvesztettük a legna­gyobb kedvezményt az ame­rikai kereskedelemben, s en­nek következtében egyes' tex­tilgyárainknak nincs megren­delésük. Az EGK nem hajlan­dó meghosszabbítani kereske­delmi megállapodását Romá­niával, ami negatív kihatással lesz gazdaságunk más szekto­raira is. On mindig azt tar­totta, hogy a csúcstalálkozók döntő fontosságúak az állam­közi kapcsolatok javításában. Ámde, hogyan gondolja ön jobbítani Románia államközi kapcsolatait, amikor Európa nem-kommunista nemzeteinek egyik vezetője sem hajlandó találkozni önnel? Románia európai ország és az is ma­rad, s mint ilyen, együtt kell haladnia a helsinki folyamat­tal, nem pedig szembefordul­ni vele. On nekifogott a vi­dék földrajzának megváltozta­részt az Interparlamentáris Unió munkájában. Az Országgyűlés és az IPU magyar csoportja nevében Szűrös Mátyás, az Országgyű­lés elnöke köszöntötte a ta­nácskozást. Bizton állíthatjuk, hogy gyorsan változó vilá­gunkban az 1989-es esztendő az Interparlamentáris Unió éve is — hangoztatta, aláhúzva: Magyarország méltán büszke arra, hogy születése pillanatá­tól részese volt az Unióban megtestesülő összefogás kor­szakokat átívelő nagy vállal­kozásának. Köszönetét mon­dott a tagparlamenteknek, hogy a centenáriumi év tava­szi eseményének színhelyéül hazánk fővárosát választották. tásához, ámde ön sem vihe­ti át Romániát Afrikába.” Az aláírók végül így fogal­mazzák meg követeléseiket: „A nemzetünket mind ide­haza, mind nemzetközileg szo­rongató negatív folyamatok megállítása végett felhívjuk önt, hogy - első lépésként - tegye meg a következő intéz­kedéseket: 1. Jelentse ki kategorikusan és egyértelműen, hogy felad­ta a falvak szisztemátizálásá- nak tervét. 2. Állítsa helyre az állam- polgári jogok alkotmányos ga­ranciáit; ez lehetővé tenné önnek az emberi jogokról tar­tott bécsi értekezlet határoza­tainak betartását. A napirenden szereplő kér­désekről szólva az Országgyű­lés elnöke kiemelte: azok a világ súlyos sorskérdéseit érin­tik. A feltorlódó gondok meny- nyisége és milyensége ma még nem jelezhető megbízhatóan előre. Egy azonban bizonyos: minden eddiginél nagyabb szükség lesz a következő évti­zedekben az állam társadalmi konfliktus-megelőző és kezelő képességére, az országok eqyüt‘-nűv~désére és összefo­gására. Ehhez hozzájárulni imindannyiunk közös feladata és kötelessége — hangoztat­ta. A tanácskozásra eddig mint­egy kilencven küldöttség ér­kezett. A legnépesebb delegá­cióval Nagy-Britannia, az NSZK és Japán képviselteti magát, de sokan érkeztek az Egyesült Államokból, a Koreai Köztársaságból, Kanadából, F i n no rszáglból, Fra ne i ao rszá g ­ból is. Jelen vannak az Egye­sült Nemzetek Szervezete, va­lamint az ENSZ fontos szako; sitott szervezetei: az UNICEF, a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet, az UNESCO, a Világ­bank és a Nemzetközi Mező- gazdasági Fejlesztési Alap képviselői. Meghívottként vesz részt a munkában az Európai Parlament, valamint a Palesz­tin Nemzeti Tanács küldöttsé­ge, jelen vannak a regionális parlamenti szövetségek dele­gátusai. 3. Vessen véget az élelmi­szerexportnak, ami már bio­lógiai létében fenyegeti nem­zetünket. Mihelyt ezek az intézkedé­sek megtörténnek, készek va­gyunk építőszellemű párbe­szédben részt venni a kor­mánnyal a jelenlegi zsákutcá­ból való kijutás útjairól és módjairól. Gheorghe Apostol, a poli­tikai' bizottság volt tagja és a szakszervezetek volt elnöke: Alexandru Birladeanu, a po­litikai bizottság volt tagja, a tervbizottság volt elnöke; Cor- nel Manescu, volt külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés volt elnöke; Constantin Pirvulescu, a kommunista párt alapitó tagja; lleana Raceanu, a kommunista párt veteránja; Silviu Brucan, a .Scinteia’ volt főszerkesztője." AZ ELSŐ MAGYAR FÜGGETLEN IRODALMI ÉS KÖZÉLETI FOLYÓIRAT Főszerkesztő: Végh Antal Megjelenik: 1989. március 15-én A tanárok és tanítók, a művelt munkások, az orvosok, mérnökök és az értelmés parasztemberek, az egyetemis­ták és a középiskolások, az igényes magyar olvasóközön­ség lapja A „népben-nemzetben való gondolkozás" (Ve­res Péter), a „minőség és a belátás" (Németh László) igényével szerkesztett folyóirat Keresse az újságárusoknál! Szerkeszti a szerkesztőbizottság: (Csukás István, Gyurkovics Tilxtr, Hernádi Gyula, Lázár Ervin, Szakonyi Károly, Végh Antal) Minden hónap 15-én. Ára: 48,- Ft B. R. Mit kínál a húsvéti könyvpiac? Nagy Istvánná, a Széchenyi téri könyvesbolt helyettes vezetője készített húsvéti könyvajánlatot olvasóink számára. Fotó: Kóródi Gábor A drágát is viszik — kell amit jónak ítélünk A tanácskozás ünnepélyes megnyitóján Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke köszönti a részvevőket fi „Hatok** nyilt levele Ceausescuhoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents