Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-13 / 72. szám

2 Dunántúli napló 1989. március 13., hétfő A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése ÓRA A NAGYVILÁGBAN Dryden, Kanada: felszállás közben lezuhant az Air Ontario ka­nadai helyi légitársaság egyik Fokker F—28 típusú repülőgépe március 10-én. A gép 30 méter szélesen és 500 méter hosszan tarolta le a fákat. A rendőrség jelentése szerint 22 ember meg­halt és 48-an élték túl a szerencsétlenséget. (MTI telefoto) (Folytatás az 1. oldalról.) Biró Zoltán előadásában át­tekintette, s egyúttal mérlegel­te az MDF eddigi tevékenysé­gét. A párttá alakulás kérdé­séről Bíró Zoltán kifejtette: el­kerülhetetlen, hogy az MDF - amennyiben részt kíván venni a politikai életben - előbb vagy utóbb megszervezze a maga pártját, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor törté­nik. Mindenesekre leszögezte, hogy akár pártként, akár moz­galomként, az MDF-nek jelen kell lennie a következő válasz­tásokon. Lezsák Sándor, a helyi szer­vezetek létrejöttéről, a taglét­szám alakulásáról beszámolva, határpontként jelölte meg a mostani tanácskozást. Az ideiglenes elnökség tag­jainak felszólalása után meg­kezdődött a vita az MDF prog­ram- és alapszabály-tervezeté­ről, lehetőségeiről, feladatai­ról. Többen úgy vélték: várni kell a párttá alakulással. A gyűlés első napjának a tervezetek feletti vita, s a párttá alakulás kérdése mel­letti kiemelt témája volt egy határozottan politizáló, saját sajtóorgánum: napilap alapí­tása is. Az országos gyűlés első napján a leendő napilap próbaszámaként megjelent az MDF-újság első száma, s ezt követi vasárnap a második. A harmadik, hétfőn megjelenő lapot március 15-ének szen­telik a szerkesztők. Az alapszabálynak és a moz­galom politikai programjának vitáival folytatta munkáját va. sárnap a Magyar Demokrata Fórum első országos gyűlése a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem aulájában. A délelőtti vita kezdetén a küldöttek nagy szótöbbséggel elfogadták azt a javaslatot, fhogy más pártnak a tagja ne lehessen az MDF választott tisztségviselője. Több vidéki szervezet képviselői szóltak ar­ról a politikai tevékenységről, amelyet lakóhelyükön folytat­nak. A felszólalások közül ki­emelkedett Tornai József költő javaslata, hogy a különböző politikai szervezetek, pártok és mozgalmak külön-külön vagy akár együttesen forduljanak az országgyűléshez az általuk kép­viselt közvélemény nevében: tartson rendkívüli ülést a ma­gyar holocaust emlékére, s ezen történjen meg a magyar zsidóság ünnepélyes kiengesz­telése, az NSZK-belihez ha­sonló engesztelő aktusként. Az országos gyűlés résztvevői több határozatot fogadtak el. Felkérik a magyar kormányt, hogy a legutóbbi romániai fej­leményekre és a hat román politikus nyilatkozatára tekin­tettel kérje a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek sürgős összehívását e tárgyban. Az MDF állást fog­lalt az anyagi terheknek a szé­les tömegekre történő áthárí­tásával, mint nemzetvesztő po­litikával szemben. Leszögezték, hogy az országos gyűlés válto­zatlanul az alkotmányozó nem­zetgyűlés összehívásában látja a magyar társadalom megúju­lásának első lépését. „Szabadságot, függetlensé­get, demokráciát!" címmel po­litikai nyilatkozatot fogadtak el a küldöttek. Ebben leszögezik, hogy az MDF összefogásra szólítja fel az ország megúju­lását őszintén akaró demokra­tikus erőket, v hogy a demok­rácia megteremtése minden imás érdeket háttérbe szorító előfeltétele a megújulásnak és a felemelkedésnek. Az MDF célja, hogy az ország ismét európai kultúrájú, civilizációjú, független és demokratikus or­szág legyen, szabad, öntudatos, elégedett és erkölcsös állaim- polgárok hazája. Huszonegy pontban fogalmazták meg azt, hogy mit akar a Magyar De­mokrata Fórum. Céljait az MDF kizárólaq politikai, társa­dalmi eszközökkel kívánja el­érni, elutasitva a megfélemlítés és az erőszak bármiféle meg­nyilvánulását, teljes súllyal fel­lépve a megosztás és a meg­osztottság ellen. Az alapszabály és a prog­ram elfogadását követően a vidéki és budapesti szervezetek delegátusai 15 tagú elnökséget és országos választmányt vá­lasztottak. Ezután nemzetközi sajtótájé­koztatón ismertették az elnök­ség tagjai a szervezet politikoi céljait és azok megvalósításá­nak eszközeit. Bíró Zoltán, az elnökség tagja elmondotta: a gyűlésen résztvevők többségi döntése alapján az elnökség azt a feladatot kapta, hogy teremtse meg a feltételeket a pártalakításhoz. Erről annyit mondott még, hogy nem ideo­lógiai pártot fog a Magyar Demokrata Fórum szervezni, s nem fog részérdekeket képvi­selni sem mozgalomként, sem pártként, hanem a nemzet és a demokrácia ügyét együtt kí­vánja képviselni. Egy esetleges koalíció felté­telei csakis az új választások után alakíthatók ki — mondot­ta. E koalíciót nem -a nép feje fölött, valamilyen kerékasztal­nál, hgnem teljes nyilvánosság biztosításával szabad csak megkötni. Az országgyűlési vá­lasztásokig — a jelenlegi par­lament törvényhozó munkájá­nak folytatása mellett — egy, <a választójogi törvényről és a választásokra szóló előzetes konszenzusról döntő alkotmá­nyozó nemzetgyűlés felállítását tartja továbbra is indokoltnak az MDF. A szervezet a lassan kialakuló többpártrendszerben a politikai középmezőnyben kí­ván elhelyezkedni.-f BUENOS AIRES: Az ille­galitásba kényszerített Chilei KP Chilében elkezdte és júniu­sig folytatja XV. kongresszusát. A pártsejtekben folytatott vita után a kongresszust jelenleg megyei' szinten folytatják több ezer kommunista részvételével és az illegalitás által megköve­telt konspiráció közepette. A kongresszus nehézség nélkül folyik — közölte Jósé Sanfuen- tes, a CHKP szóvivője az MTI 'dél-amerikai tudósi tójával. A vita homlokterében a békés, ■ demokratikus átmenet és a fegyveres út dilemmája áll. ♦_ Tüntetések a Szovjetunióban Mintegy kétszázezren tüntet­tek vasárnap Rigában, támo­gatásukról biztosítva a Lett Népfrontot, amelyet a közel­múltban a főként helyi oro­szokat tömörítő Interfront ne­vű 'szervezet erőteljesen bí­rált - közölte az AP hírügy­nökség a népfront egyik tag­jának telefonon elhangzott közlésére hivatkozva. A reform- program kidolgozásában a népfront mint ismeretes — szé­les körűen együttműködik a Lett Kommunista Párttal és a helyi állami vezetőkkel. A jelentés szerint, a meg­mozdulás békés jellegű volt. Az AP megemlíti, hogy ez volt eddig a legnagyobb lett­országi tüntetés. A tüntetés résztvevői üzenetet küldtek Mi­hail Gorgacsovnak és a Lett Legfelsőbb Tanácsnak, síkra- szállva a demokrácia mellett. A tüntetők többsége az anyanyelvi törvényt támogatta, de a tömegben vóltak néhá­nyon, akik a lett függetlensé­get követelő plakátokat vittek. Az Interfront főként a lett nyelv hivatalossá tétele ellen szervezkedik. Leningród és Moszkva is tüntetés színhelye volt vasár­nap. Leningrádban mintegy hétezren vonultak az utcákra az új választási törvény ellen tiltakozva. Moszkvában az 1917. februári polgári forradalomra emlékeztek egy tüntetésen. Ez utóbbit a magát Demokratikus Szövetségnek nevező tömörü­lés szervezte: mintegy ezren gyűltek össze és a cári orosz- ország zászlóit lengették. A tüntetők kommunistaellenes, a szovjet vezetést támadó jel­szavakat kiálltoztok. A rendőr­ség Moszkvában mintegy 40 személyt őrizetbe vett.-ó- BONN: Helmut Hauss- mann, az NSZK szövetségi gazdasági minisztere lemond­ta az Erich Noneckerrel, az NDK párt- és állami vezető­jével hétfőre tervezett meg­beszélését. Döntése okaként arra hivatkozott, hogy a má­sik német állam határőrei pénteken újra tüzet nyitottak menekülő NDK-állampolgá- rokra. A nyugatnémet minisz­ter által felrótt eset péntek délután történt, a nyugat­berlini határon, Spandau kö­zelében. A határőrök lövése­ket adtak le három személy­re, majd őrizetbe vették őket. A nyugat-berlini ügyekben illetékes hatalmak képviseleté­ben, a brit városparancsnok nyilatkozatban ítélte el és az emberi jogok megcsúfolásának nevezte az NDK-határőrök el­járását. A Román Kommunista Párt hat volt vezető tagja nyílt le­velet intézett Nicolae Ceau- sescu elnökhöz. A párt vezető­jét és a Román Népköztársa­ság államfőjét, a szocializmus lejáratásával, és az ország gazdaságának tönkretételével vádolják. Az aláírók megálla­pítják, hogy a Helsinki Záró- dokumentum előírásainak meg­szegése miatt Románia telje­sen elszigetelődött a nemzet­közi közösségtől. Követelik az alkotmányos garanciák hely­reállítását és felszólítják Ceou- sescu elnököt a falurombolási program feladására. „A németek, a magyarok és zsidók tömeges emigrálásának már a puszta ténye is tanúsít­ja, hogy a kényszerasszimilá- lós politikáját fel kell adni” - hangoztatják a levélírók. A BBC rádió .világhírszolgá­lata szombaton ismertette a nyílt levelet, amelynek aláírói között van a Román Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak két volt tagja, Gheorghe Apostol és Alexandru Birlad- cau, továbbá Cornel Monescu, volt külügyminiszter. Aláírta a levelet Constantin Parvulescu, a Román Kommunista Párt egyik alapító tagja is. A BBC kelet-európai tudósí­tója szerint, a most közzétett nyílt levél az eddigi legfajsú- lyosabb támadás, amely Cea- sescu elnököt valaha is érte azóta, hogy a hatvanas évek közepén a pórt élére került. Tiltakozó tűzhalál egy erdélyi síüdülőben Két brit síturista volt szem­tanúja március 1-jén egy is­meretlen férfi önkéntes tilta­kozó tűzhalálának Brassó Po- jónában, a Kárpátok főleg külföldi turisták látogatta hí­res síüdülőjében. A két brit sielő, George Melvin, 36 éves edinburghi biztosítási ügynök és Douglas Wallace, 24 éves, Renfrewshire-i lakos, a The Sunday Times-nek adott be­számolójukban elmondották, hogy már égő ruhábcm lépett ki a férfi a fák közül, s első­ként ők ketten rohantak oda a lángokban álló emberhez, hogy megpróbálják elfojtani a tüzet. A szemtanúk szerint az ele­venen égő férfi nyilvánvalóan iszonyú kínok között, csak­nem egy percig szódámul áll­va maradt, majd a földre zuhant. Valaki egy pokrócot hozott, azzal fojtották el vé­gül a lángokat. A férfit kór­házba szállították, ahol bele­halt súlyos égési sérüléseibe. A két brit síelő egy késsel odatűzött cédulát talált a fa törzsén, mely mellől a tűz- halált választó férfi kilépett. A cédulán románul és kez­detleges angolságggal ez a szöveg állt: „Állítsátok meg a gyilkosságokat Brassóban!” George Melvin szerint helyi román lakosok elmondták, hogy nem ritkaság a politikai öngyilkosság, de a legtöbb nem kerül nyilvánosságra. ♦-ó- VARSÓ: Csütörtökön és pénteken ismét több, mint há­romezer lengyel turistát fordí­tottak vissza a lengyel határ­ról az ország vámszervei, mi­vel üzleti célból nagy mennyi­ségű árut, főleg élelmiszert akartak kivinni, hogy azt kül­földön, elsősorban Nyugat- Berlinben próbálják meg érté­kesíteni. Gheorghe Apostol, a román szakszervezeti szövetség egy­kori vezetője,-az ötvenes évek közepén a párt első titkára is volt. Egy további aláíró, Silviu Brucan professzor, egy időben a Scinteia főszerkesztője, majd Románia ENSZ-nagykövete volt, aki a közelmúltban önállóan is tiltakozott a romániai elnyo­más miatt. Az aláírók szerint, Romániá­ban „gyakorlatilag felfüg­gesztették az alkotmányt". A román államfőt azzal vádol-, jók, hogy „semmibe veszi és megsérti az alapvető emberi jogokat' . Kiváltképpen élesen bírálják a több ezer falu le­rombolását előirányzó „sziszte- matizálási" programot. A BBC hírmagyarázója eh­hez hozzáfűzte: ,,A nyílt levél aláírói remélhetik, hogy szemé­lyes biztonságukat és véle­ménynyilvánítási jogukat illető­en, mostantól fogva nagyobb nemzetközi támogatásban ré­szesülnek, miután a múlt csü­törtökön az ENSZ emberi jogi bizottsága külön megbízottat nevezett ki az emberi jogok elleni romániai visszaélések ki­vizsgálására. A párt hat vete­ránja, aligha képvisel a dik­tatórikus rezsimmel szembesze­gülni képes erőt. Ámde, nyil­vános kiállásuk eselteg meg­győzhet más, a kormányzatot kiszolgáló embereket is, hogy elérkezett az idő a süllyedő hajó elhagyására". Németh Miklós hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról.) Az állam- és kormányfők fel­kérik a világ valamennyi álla­mát, hogy csatlakozzanak az intézményesített hatáskör létre­hozásához szükséaes egyezmé­nyek kidolgozásához, váltsák valóra a Hágai Nyilatkozat el­veit, hogy sikerüljön megvédeni a légkört, csökkentve az ég­hajlatváltozás, különösen a globális felmelegedés ütemét. Szombaton, az éjszakai órák­ban hazaérkezett Budapestre Németh Miklós, a Miniszterta­nács elnöke, Hágában részt vett a 22 állam- és kormány­fő részvételével rendezett kör­nyezetvédelmi csúcstalálkozón. Kíséretében volt Kovács László külügyminiszter-helyettes, Perczel György környezetvédel­mi és vízgazdálkodási minisz­terhelyettes, valamint Mohai László, a miniszterelnök tanács­adója. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Várkonyi Péter külügyminiszter és Ráfi Miklós államtitkár, a Miniszter- tanács hivatalának elnöke. Je­len volt Tina J. C. Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete. Emlék­ünnepség Márton Áron tiszteletére Márton Áron erdélyi püspök püspökké szentelése ötvene­dik évfordulójának tiszteletére szombaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának aulájá­ban ünnepséget rendezett a Márton Áron Társaság. Keresztes Sándor, a Társa­ság elnöke bevezetőjében megemlékezett a magyar fő­pap életútjának jelentős ál­lomásairól. Szólt politikai küzdelmeiről, dfoelyeket hívei­ért s egész népéért vívott, valamint a börtön és a házi­őrizet nehéz éveiről is. Gyulay Endre, szeged-csa- nádi megyéspüspök Márton Áron szavait idézve emléke­zett meg a magyar katolikus egyház és az egész magyar­ság nagy alakjáról. Az ünnepségen Pozsgay Imre államminiszter az életművet méltatva rámutatott: példa­adó az a magatartás, ame­lyet az erdélyi püspök a né­pek közösségéért folytatott küzdelmében mutatott fel. Az életmű sugallta példához - Márton Áron nyitottságának, gondolatai emberségének és hitének sorsvállalásában -, a nemzet nem hivő része is kapcsolódhat. Kiemelte, hogy egység a nemzetben ismét akkor lesz, ha mindenki - szuverén ember módjára visz- szaszerezve önrendelkezésre való képességét -, kifejezheti magát, »és szabadon választ­hatja meg kapcsolatait. Erre szolgáltat jó alkalmat a Márton Áron Társaság meg­alakulása is — mondotta az államminiszter. Felsorolta a nemzeti ki­egyezés legszükségesebb kö­vetelményeit: emberséges ha­talmi viszonyok, tisztességes emberi kapcsolatok, közösség­építési program, s ebben sza­badság minden embernek, hogy ő maga határozhassa meg azt is, kivel akar együtt haladni. így — tágítva a ki­egyezés körülményeit, és szű­kítve annak követelményeit —, o nemzeti együttműködés egyik jó példájának tekint­hető, hogy a Márton Áron Társaság formájában, egy krisztushívői ajppon szervező­dő és működő egyesület kezd­hette meg tevékenységét - fejezte be beszédét Pozsgay Imre.--------------------------— * Vo lt román vezetők nyílt levele a BBC-ben Ceausescuhoz

Next

/
Thumbnails
Contents