Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-13 / 72. szám

1989. március 13., hétfő Dunántúlt napló 3 Gáláns ajánlatot lett a KÉŸ Mit tud adni Dél-Dunántúl a nyugatiaknak? A Mecseki Szénbányák Kutatási Központjának szakemberei a műszerekkel mért adatokat a Szigeti úton térképre jelölik be Fotó: Kóródi Gábor Megoldódik a pécsi Szigeti út problémája? Gáláns ajánlatot tett a hé­ten a Pécsi Közúti Építő Vál­lalat nevében Appelsholler Ió­néi igazgató. Látva a pécsi Szigeti út körüli bonyodalma­kat - lapunk is több alkalom­mal foglalkozott az út mentén lévő családi házak közúti for­galom okozta káraival a KÉV vállalja, hogy még az idén, a városi tanács 1990. évi út-híd költségvetésének ter­hére elvégzi az út felújítását. Azaz a korszerűsítés pénzügyi részét - a becsült összeg 15- 20 millió forint megelőlege­zik, s ennek kamatterheit vál­lalják. Persze felmerül a kérdés, hogy miért teszik ezt? A vá­lasz szerint kevés a munka, „menni” kell utána, lévén, hogy ők is Pécsett élnek, tart­hatatlannak érzik a Szigeti úti helyzetet, halaszthatatlan a sürgős megoldás, s nem utol­sósorban a cégnek ez jó rek­lámot jelent. Or. Somlai Csaba, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője szerint, nagyon tisztességes a KÉV ajánlata, de egyelőre sem igent, sem nemet nem tud mondani, ami két dologra ve­zethető vissza. Egyrészt, ami­kor a tanácsülés elfogadta a város idei út- és hídköltség- vetési tervét, óbban nem sze­repel a Szigeti út és a pécs- somogyi Búzakalász utca. Utóbbira azonban tanácstagi javaslatra várhatóan sor ke­rül - a végleges döntést a tanácsülésen mondják ki -, ez azonban csak 'a jövő évi költ­ségvetés terhére valósulhat meg. A mintegy 10 millió fo­rintot a megyei tanács ugyan megelőlegezné, de 1990-ben ez a pénz már csökkentené a költségvetést, s ehhez jönne még az újabb 15—20 millió fo­rint. S ez már - lévén, hogy bizonytalan, mennyi pénz jut jövőre az utakra — nagy ter­het jelentene. Másrészt az épí­tési osztály megrendelt o Me­cseki Szénbányák Kutatási Központjától egy vizsgálatot, hogy a közúti forgalom milyen hatással van az épületekre. A szeizmikus mérések megtörtén­tek, ezt egy részletes vizsgá­lat követi, mely alapján tud­ják eldönteni, milyen munkála­tokra van szükség, hogy a rez­gések okozta épületkárok meg­szűnjenek. Ennek birtokában az építési és közlekedési osztály a tanács elé terjeszti javaslatát, s a tanácsülésen ál­lást foglalnak arról, hogy a Szigeti utat mikor korszerűsítik. Egy biztos: a megoldás nem várathat sokáig magára, hisz az épületek állaga fokozatosan romlik, s ezzel együtt o kárté­rítési igények is növekednek. A KÉV mindenesetre „ugrásra” Lesz mit kínálni Milánóban, Torontóban, New Yorkban... Pécsett tartották értekezletü­ket a Malév kül- és belképvi- seleteinek dolgozói a közel­múltban. A pécsi kirendeltség mellett, a Mecsek Tourist és a HungarHotels kezdeményezte a pécsi összejövetelt, azzal a céllal, hogy a világ negyven különböző pontján működő egységek megismerjék azokat a szolgáltatásokat, amiket a nyugati vendégeknek nyújtani tud a régió. Urbán Ferenc, a Malév mar­keting főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy ők az utas­igények elé kívánnak menni. Azért ismertetik meg a kiren- deltségvezetókkel a kínálatot, hogy legyen mit ajánlaniuk — méghozzá kellő tapasztalat, is­meret alapján. Ök ott kereske­dők, tudniuk kell, hogy mit ad­nak el! Például egy nyugati turista alapigénye az, hogy a szálloda, gyógyfürdő, szolgál­tatás, egy helyen legyen. En­nek az elvárásnak Dél-Du- nántúlon, egyelőre csak Hévíz és Zalakaros felel meg. A gyógyturizmust egyébként is igen befolyásolja, hogy melyik országnak van magasabb szin­tű szerződése a biztosító társa­ságokkal. Például a svédekkel ilyen nincs, így négymillió po­tenciális vendég - akiknek jót tenne a magyar gyógyvíz -, el­esik e szolgáltatástól. (Nem beszélve arról, hogy a magyar állam mekkora bevételtől esik el!) A Malév csak szorgalmaz­hatja a két ország közötti meg­állapodást, mást nem tehet. A pécsi kirendeltség vezető­jétől, dr. Farkas Tibortól azt tudakoltam, hogy a körzetben mi számít nyugati színvonal­nak. A pécsváradi vár. Siklós, Harkány, Mohács kínálata - hangzott a válasz. A Hunyor Szálloda Pécsett magas színvo­nalú, termálvizekben pedig Gunaras, Zalakaros, Hévíz, Harkány ígér jó pihenést, gyó­gyulást, programot. A vidéki igazgatóságok és a képviseletek vezetői különvo- nottal érkeztek Pécsre: már ez egy kísérlet volt. A Ferihegyi repülőtér szomszédságában lé­vő vasútállomáson beszálltak a komfort kategóriának meg­felelő vonatba, és háromórás úttal Pécsre érkeztek. A MÁV partner abban, hogy igény szerinti kocsikat állítson ki, (ha kell egyágyas, fürdőszo­bás elhelyezéssel, igazodva a megrendelő óhajaihoz) és bár­hová elszállítja a repülőtérről a turistacsoportokat — ahová csak visz sín! A Malév a Budapestre repü­lővel érkezőknek nemcsak vo­natot, hanem buszközlekedést is ajánl, mert ahol megfelelő színvonalú program és elhelye­zés kínálkozik, oda érdemes vinni egyéni és csoportos láto­gatókat. A képviseletvezetők a kétna­pos rendezvényen kézhez kap­ták a Mecsek Tourist program­ajánlatát: szerepel benne vá­sár, pécsi városnézés, mohá­csi halászcsárda folklórműsor­ral, májusi pünkösdi fesztivál, gyógykezelés Harkányban, csa­ládi üdülés Orfün. A kirendelt­ségekre visszatérve már lesz n.it kínálniuk a malévosoknak Milánóban, Torontóban, New Yorkban ... — a világ mintegy félszáz helyén. L. Cs. K. beszélve olyan apróbb tételek­ről, mint munkabér, társada­lombiztosítási járulék, javítás. A magántermelők kedvét el­vette az adó: a legnagyobb kertészetek tulajdonosai tiszta jövedelmének több, mint egy- harmadát is lefölözi. A virág­termelésre nincs adókedvez­mény, így sok kertész a ked­vezményezett zöldség- és gyü­mölcstermesztésre állt ót. Vagyis kevesebb a virág, mint amennyire igény lenne: hogy mindenkinek jusson, ahhoz szo­kás szerint a magas ár segít. Ugyanakkor a virág idény­jellegű az ára alapján is: a jeles napok virágárai ellensú­lyozzák némiképp a pangás időszakainak alacsonyabb ví- rógánait. Ilyenkor 50—70 szá­zalékkal szöknek magasabbra a termelői virágárak. Vegyük példának a szegfűt, márcsak azért is, mert ez az egyetlen fajta, amely nem veszteséges, bár nem is nyereséges a Ker­tészeti Vállalat számára. Éves átlagára 7.7 forint, s ennyibe is kerül az „előállítása". Ám a nyári hónapokban csak 3 fo­rintot adnak érte a kiskereske­dők, a mostani nőnap előtt vi­szont 20—22 forintért lehetett eladni nekik. Hogy lesz ebből a virágüzletben 40 forint szá­lanként? Ügy, hogy a viráa szabadáras, s a kiskereskedő 100 százalékos haszonnal áru- sitid.' Ez az a mérték, amelyen még nem botlik meg rosszal­lóan a hatósáa szeme. Persze, az 50 százalékos kiskereskedel­mi árrés is bőven nyereséget hozna, de a kiskereskedő sem csak a nőnapi forgalommal számol, belekalkulálja forgal­mának nyári mélypontjait is. Előre bespájzolja a jövedelmet, mint ahogy a nőnapi árukész­lettel is így tett 100—200 000 forint erejéig. S azt a kocká­zatot a vásárlóval fizetteti meg, hogy a gyorson romló áru egy része netán a nyakán marad. Dunai I. Deles napokon 50-70 százalékkal drágábban Ha virágos kedvemben len­nék — ami a nőnapi szoká­sos virágmizéria után még feltételezésként is messzi el­rugaszkodás az igazságtól —, mondhatnám magunknak kö­szönhetjük: évszázadokon át népdalokban, műdalokbon, mindennapi kedveskedéseink­ben annyira meghonosítottuk a „drága virágom” megszólí­tást, hogy sikerült mintegy rá­olvasásként valósággá szug- gerálni szó szerinti tartalmát. De nem vagyok virágos ked­vemben, mint ahogy férfitár­saim többsége sem, hiszen miután a virágüzletek kirakata előtt majd' hanyattestünk az ároktól, utána még hosszú sort is állhattunk. Ami meglepő: nincsenek igazán virágos kedvükben a virágtermelők sem. Becslések szerint Baranyában termelői áron 300 millió forintra rúg a virégforgalom. Ennek legalább kétharmada a megyén kívülről származik a nagy virógtermelő helyekről: Szeged, de minde- nekfölött Budapest környékéről. A megye legnagyobb virágter­melője a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat a cserepes fajtákat leszámítva 14 millió forintnyi értékben részesedik ebből a forgalomból. A terme­lői árakat nem diktálja: az or­szágos árakhoz igazodva szab­ja meg a maga árait. Egy boltja kivételével a vállalat ma már csak termelői áron keres­kedik a virággal, s vesztesége­sen! Dísznövényüzeme a virág­termelésből 5,38 millió forint veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt. Szomorú realitás, hogy a virág olyan termék, amelyben nem lehet érvényesí­teni a termelési költségeket. Az idei 14 milliós árbevételi terv költségoldalán 9 milliós anyag- költség és 6,29 milliis fűtés- energia-költség szerepel, nem Magyar virágszindróma Nemcsak a vásárló, a termem is ráfizet Mindenre kiterjedő komplex szabályozás szükséges Állati jogok Gátat szábni a szakértelmet nélkülöző állattartásnak Állampolgári panaszok, javaslatok tömkelegének ha­tására a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz­térium a közelmúltban új, egységes állatvédelmi tör­vény előkészítését kezdemé­nyezte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­nál, amelyet mint állam­igazgatási szakhatóságot ugyancsak vastagon érint ez a téma. Megkockáztatható a feltételezés, hogy nem­csak az állampolgári pa­naszok hatására, de más, főként tőlünk nyugatabbra, délnyugatabbra! eső orszá­gok példájára született ez a kezdeményezés: jó néhány országban ugyanis már ki­dolgozták az áfíáti jogok kódexét, illetve régebb óta folynak a csatározások tör­vénybe iktatásáért. A ma­gyar egységes állatvédelmi törvény — amelynek előké­szítése mintegy két évet vesz igénybe -, valójában nem nevezhető újnak, in­kább elsőnek. Az állatok védelmének mindenre kiter­jedő komplex szabályozása ugyanis ez idáig valójában nem történt még meg, bár több jogszabályunk foglal­kozik speciális részterüle­teivel. A tervezett törvény az ed­digi elképzelések összetett társadalmi kérdésként tekin­ti az állatvédelmet. Magá­ba foglalja az állatvilág természetvédelmi oltalmát, a gazdasági célú állományvé­delmet, az állategészség­ügyet, az egyedkimélő védel­met, amely utóbbinak a leg­inkább elmaradott, fehér foltokat hagyott a szabályo­zása. Sokan a szabályozás körébe tartozónak ítélik azon kérdéseket is, mint embe­reknek kutyákkal való terro­rizálásának, vagy az állat­kínzásoknak a megakadá­lyozása. Egyes nézetek sze­rint ez utóbbi ellen a mun­kajognak is föl kellene lép­nie. Mások szerint hiányos lenne o törvény, ha nem próbálna gátat szabni az ál­latkínzásszámba menő, rosz- szul értelmezett állatszere­tetnek, az elengedhetetlen szakértelmet nélkülöző állat­tartásnak. Ha az állatok beszélni tudnának, minden bizonnyal bőségesen segítenék ötle­tekkel a törvényelőkészítő­ket. Ennek híján csak a ter­vezett széles körű társadal­mi viták tapasztalataira tá­maszkodhatnak o jogsza­bály megszövegezői. Első dolguk bizonyára annak a gyanúnak az eloszlatása lesz. hogy a kutya sem fi­gyel oda ezen társadalmi vitákra. D. I. Botanikai felmérés Gyékényesnél Fokozod védelmei- a kockás liliom és A cun-szaporcai ó-Dráva- medertől az őrtilosi vasút- oldolig, féltucatnyi természet- védelmi terület és egy tájvé­delmi körzet övezi már a ma­gyar oldolon a Drávát: az előbb említett két pont kö­zött található a Barcsi ősboró­kás tájvédelmi körzete, a csokonyavisontai fás legelő, a babócsai Basa-kert, a zákányi Tölös-hegy és az őrtilosi Szentmihály-hegy. A közeljövő­ben újabb tefület csatlakozhat a természetvédelmi területek ezen Dráva-menti füzéréhez: Gyékényes térségének egy da­érdemel a szibériai nőszirom rabja. Ennek a résznek a bo­tanikai felmérését a JPTE ok­tatóinak segítségével idén ta­vasszal kezdi meg a Dél-du­nántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Az eddigi ismeretek szerint is, a felmérendő területen olyan rendkívül értékes nö­vényritkaságok találhatók, ame­lyek botanikai kutatások szem­pontjából országos jelentőség­gel bírnak. Különösen kiérdem­li a fokozott védettséget, a kockás liliomnak is nevezett kotuliliom és a szibériai nő­szirom.

Next

/
Thumbnails
Contents