Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-12 / 71. szám
Bohózatba llló szituáció Futballháború az atomvárosban Esküszöm, mint a gyerekek ... Persze ez sem véletlen: magyar emberek mindig a játékon képesek a legjobban összeveszni. S felnőtt férfiak egy részénél — mint a példa Is mutatja — még ma is a futball számít a legfontosabb játékok egyikének. Pa'kson legalábbis minden bizonnyal. A már-már bohózatba illő szituáció gyökerei több mint tíz évvel ezelőttre nyúlnak visz- szq. Abban az időben kezdődött meg a „népvándorlás" a Duna-parti település felé. Az Atomerőmű, mint a világon minden újonnan létesített ipari centrum, ezrével vonzotta az új munkaerőt. Nemcsak Paksról, az ország minden ré. széből érkeztek szakemberek — a település tehát — lakosságát tekintve — óhatatlanul két pártra szakadt. Az őslakosokra és az általuk „jött- mentnek” nevezett bevándorlókra. Utóbbiak nemigen foglalkoztak a dologgal. Tették dolgukat, a hétvégeken utaztak az „otthoniakhoz", s gondolták előbb-utóbb majd csak megszűnnék a velük szemben táiplált ellenérzések, fenntartások. Az utóbbi években úgy tűnt, igazak lesz, lassan-lassan minden a helyére kerül. Ősszel viszont újra felizzott a parázs. A város két NB III- as csapata ugyanis leginkább csak egymás ellen kell, hogy küzdjön a feljutásért. (A mezőny többi csapata a párharcba egyelőre nem szólt bele). Az, őslakosok csapata, a PSE a helyiek szerint komoly esély- lyel pályázik az NB íl-be jutásra. Nemkülönben az Atom SE, mely szintén a táblázat legfelső régiójában foglal helyet. A két rivális közül természetesen a PSE-nek nagyobb a szurkolótábora. S nem is akármilyen ez a szurkolótábor: egyik héten a PSE hazai mérkőzésén szurkol csapatának, a másikon viszont az Atom pályán hallatja hangját. Méghozzá nem is akárhogyan: minden esetben vérmesen buzdítja az Atom éppen soros ellenfelét... — Nézze, úgy látom a sajtó felettébb felfújta a témát. — hallom Kiss Zoltántól, az Atom labdarúgó-szakosztályának elnökétől, aki civilben a PAV főmérnöke. - Pedig hót valódi, úgymond antagonisztikus ellen, tétek nincsenek a két paksi csapat között. Egészséges rivalizálás folyik. Én azt mondom: jusson fel a jobb.- Ha a csapatok közt nincs is ellentét, a PSE szurkolói azért minden mérkőzésükre kijárnak szurkolni az Atom ellen. .. Ez tény, még ha a sajtó Is „fújta feí'. Nem gondolja? „Felejtsük el végre az egymás elleni uszífáslT Fotómontázs %- őszintén szólva jobban örülnénk, ha erről végre mind kevesebb szó esne. Ha lecsillapodnának a kedélyek ez ügyben, annak mindkét együttes csak hasznát venné. Egyébként sem tartom tragikusnak, hoqy ellenünk szurkolnak a PSE-sek. Riválisok vagyunk, ez így természetes. A PSE kitűnő csapat, mely efőtt bajnokságot nyerni nem kis teljesítmény. Márpedig nekünk ez a célunk. Ha mégis ők jutnak fel,, gratulálni fogunk nekik és jövőre újra megpróbáljuk. Azt hiszem ez így sportszerű, nem?- Kívülállóként tekintve a helyzetet, egy 25 ezres városnak két NB ll-es csapat... Gondolom érti mire célzok. Fúzióra nem gondoltak?- A városi tanács már kérte — a PSE nevében —, hogy egyesüljön a két csapat, de nemet mondtunk. Saját útunkat szeretnénk járni. Ha a város üzemei elbírják, hogy a PSE NB ll-ben szerepeljen, ám legyen két NB ll-es csapat Pakson. Mi saját csapattal akarunk a másodosztályban indulni.- A reklám miatt?- Ezt nem mondanám ... Oe, ha már van egy patró- nusunk, a PAV vezérigazgatójának személyében, miért ne használjuk ki a lehetőségeket?- Azt hallottam egy kis Irigység is van a paksiakban, az erőműben dolgozókkal szemben. Több kereset, na-' gy óbb lehetőségek - mindez feszültségedhez vezet. Ugyanez a helyzet a két csapat esetében is, így a PSE-ből sokan vágynak át az Atomhoz. Egyetért? — Hogy nagy a fizetés? ... A tavalyi átlagkereset 133 ezer forint volt fejenként — évente. Nem tartom túlzott összegnek, ugye maga sem? A PSE játékosait meg még véletlenül sem akartjuk átcsábítani, tudjuk, hogy ezzel nagy hibát követnénk el. — Utolsó kérdésként: nem tartanak attól, hogy amennyiben az Atom jut fel, jövőre az NB ll-es meccseken is az ellenfeleket fogják biztatni Pakson — a paksiak? — Azt -hiszem, erre nem kerül sor. A város csapatának szurkolóknak sem lenne rossz, ha egyik héten NB ll-es, a másikon pedig NB lll-as mécsesét láthatnának hazai környezetben. Ha nem is válunk egy csapásra a kedvenceikké, abban biztos vagyok, hogy 1000—1200 drukker a foci, a jó foci látványáért szívesen kijön majd az Atom mérkőzéseire. Persze éhhez még fel kell jutnunk ... A Paksi Városi Tanácson Jákll Péter elnök és Szinger Ferenc, a művelődési, ifjúsági és sportosztály helyettes vezetője a március 3-án megtartott szurkolói ankét jegyzőkönyvével fogadnak. — Kevesebben jöttek el, mint amire számítottam, bár így is volt vagy 100 szurkoló — mondja a fiatal tanácselnök. Kóródi Gábor — A két labdarúgó-csapat 'mellett ott voltak az ökölvívás és a kosárlabda képviselői is. Nem véletlenül. Ebben a két sportágiban ugyanis nincs meg az az ellentét, ami a labdarúgás terén. A szurkolók itt nem nézik, hogy Atom vagy PSE: mindkét társaságot magáénak érzi a város. Szerettük volna jelezni: jó lenne 'ha a focival is így állna a helyzet.- A fórummal azt akartuk elérni, hogy a PSE drukkerek lássák be végre: az Atom srintén a város csapata! - veszi át a szót Szinger Ferenc - Az erőmű önzetlenül segíti a várost sok mindenben, a sportban is. El kellene már felejteni az egymás elleni uszítást, nem jó ez senkinek. A fúzióból sem származna sok előny. Azt mondjuk: a fűvön dőljön el a bajnokság sorsa. Ha a PSE nyer, elő fogjuk teremteni art a 10 milliót, ami az NB M-höz kell. 'Befejezésül idézzünk az ankét jegyzőkönyvéből egy olyan szurkolói véleményt, mely általánosnak egyelőre ugyan nemiqen nevezhető, ésszerűnek azonban mindenképpen. „Szegi Mihály: — Jó lenne, ha a két paksi csapat közül kerülne ki a feljutó, s ha így lesz, felejtsük el az ellenségeskedést! Segítsük egymást, ha kell, kölcsönös játékcserével is. Azok pedig ne járjanak az Atom meccseire, akik annak örülnek, ha egy paksi csapat vereséget szenved ...” Pauska Zsolt Egyre jobban levetkőznek a műkorcsolyázó lányok Hadüzenefa mély dekoltázsnak és a szuperminiszoknyának A szoknya rövid, a dekoltázs mély, Patrícia Neske, ennek ellenére két nyugatnémet bajnoki címmel Is rendelkezik. (Fotó: Sportblld) Panaszkodik a nemzetközi korcsolyaszövetség, hogy egyre jobban levetkőznek a lányok. El is határozták, hogy a világbajnokságon, Párizsban, a legszigorúbban fellépnek minden kihívó, rendbontó ellen: nincs többé lélegzetelállító ru- haklvágás és túlságosan rövid szoknya. A cél az, hogy a művészi-, illetve a sportteljesítmény legyen a vonzó, és ne az izgató külső, mintegy másodszándékú támadásként, hogy sportnyelven fejezzük ki a dolog lényegét. Ha ez igaz, akkor bizony elkövetkezhet az a helyzet, hogy a „dopping- vizsgálat” még a gyakorlat előtt megtörténik, s aki itt megbukik, mehet öltözni. Mint ahogy Claudia Listnerrel is történt, akit az NSZK bajnokságán felszólított a zsűri, hogy cserélje le a pornóhatást keltő jelmezt. Az érintettek véleményét Peggy Fleming a következőképpen fogalmazta meg: o kosztüm a korcsolyázó fantáziájának az érzékletes kifejezője, s egyben viselőjének személyiségét is tükrözi. Ezért tehát, nem lehet előírni sem a szoknya hosszát, sem a dekoltázs méretét. Alaint Calmat, a franciák innsbrucki ezüstérmese, volt sportminiszter kategorikusan kijelentette: „Vagy zárt ajtók mellett zajlanak a versenyek, vagy tudomásul veszik a bírók a visszafordíthatatlan fejlődést." Calmat nyilván a divatra gondolt és nem a dupla- rittberger metamorfózisára. És ha ez igaz, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy a ruha tépd a korcsolyázót. Egyébként is a kűrruhák jelenlegi mérete alapján meg lehet jósolni, hogy belátható időn belül kimeríti tartalékait a hivatalosan, rosz- szallóan fogadott forró jégszerelés. Furcsa tárgyalás Egyre komolytalanabbá válik a bundázó labdarúgók debreceni tárgyalása. Ha ez így megy tovább, akkor hamarosan kiderül, hogy a vádolt sportvezetők és labdarúgók ártatlanok és valaki vagy valakik agyréme volt -az egész ügy. Érdekes, hogy a vizsgálat során még mindenki emlékezett arra, hogy mennyit kapott, hol vette át a pénzt és kitől, illetve azt is tudták, hogy mennyit adtak, hol és kinek. Most viszont már senki sem emlékszik pontosan, egyre homályosabb a kép, sőt, akadt olyan is, aki azt vallotta a tárgyaláson, csak annyira emlékszik, hogy ott ült a repülőgépen a pilóta mellett. Azért lesz valamilyen ítélet, de ki tudja, mikor? A vádlottak egy része —, az úgynevezett „nagyku- tyák" - utazgatnak, még külföldre is, ha kell, nem érnek rá részt venni a tárgyaláson, s így talán nyárra lehet befejezni az ügyet. Nem tévedek nagyot, ha azt mondom, a jobb nevű vádlottakra .majd nem tudnak bizonyítani semmit, csak hallgassanak, a kis futballistáknak pedig elég az a büntetés, hogy hónapokig nem játszhattak. Akkor miért ez a nagy felhajtás? Megtakaríthattuk volna a költségeket és tárgyalás nélkül hirdethettek volna ítéletet. S azt is lefogadom, hogy a tárgyalást vezető bíró szemrebbenés nélkül felveszi majd a fizetését, mint oki jól végezte dolgát. Igazat adok annak a kollégámnak, aki a napokban azt irta az egyik lapban, hogy jobb lenne ha nem Debrecenben tárgyalnák az ügyet, mert az ottani bíróságnak kellemetlen szembekerülnie néhány érintett helyi vezetővel. A bunda mellett két vitás ügye is van a sportágnak. A Honvéd szeretne megszabadulni Zirchertől, a Tatabánya pedig Pálitól. Ez nem megy könnyen, mert az előbbiért három, utóbbiért pedig négymilliót fizetett vételárként jelenlegi klubja. A Honvéd és a Tatabánya is szeretné ezt a pénzt visszakapni, de ennyiért nem hajlandó megvenni senki sem az említett labdarúgókat. A játékosok viszont nem sürgetik a dolgot, még akkor sem, ha nem kerülnek be a kezdő csapatba. Megértem őket, hiszen nincsenek anyagi gondjaik. Zircher például 300 ezret kapott tisztán, előlegként a szerződés aláírásakor, egy évre és természetesen ehhez jön a havi alapfizetés. Akárhogy is számolom, kijön átlagban 30 ezer (nettóban) és ezért nem kell csinálnia semmit. Páli hasonló körülmények között van pár ezer lehet csak a különbség. És itt vissza kell kanyarodnunk néhány gondolat erejéig a bundához. Távol áll tőlem a vádaskodás, s meggyőződésem, hogy a manipulált mérkőzésekhez a sportvezetők teremtették elő a pénzt, segítséget kapva néhány felelőtlen gazdasági vezetőtől,, akik könnyen voltak nagyvonalúak, hiszen nem a sajátjukból adták. Az ilyen furcsa szerződések kitalálása is tőlük származik, például Zircher és Páli esetében. De ez nemcsak erre a két játékosra vonatkozik, mindenki úgy köti a szerződést. Fogy jelentős összeget vesz fel előre. S ha ezt nem ígérik be, akkor a másik klubnál biztosan megadják. Röpdösnek a milliók és nincs mögötte teljesítmény. Ha ezen nem gondolkodik el a sportvezetés, illetve, ha valaki nem koppint még időben a fejükre, akkor hiába minden, soha sem lesz rend a labdarúgásban. áüaJlm*]p» A Pannon Volán ALVÁLLALKOZÓT KERES Sellye vasútállomásra érkező tüzépes áruk KIRAKASARA ÉS BEFUVAROZASARA. A részletekről a Pannon Volán központjában, I. em. 8. adunk tájékoztatást. A PÉCSI HŐERŐMŰ VALLALAT FELVESZ O váltó műszakban, érettségizett férfiakat és nőket szalagkezelői munkakörbe. Jó kereseti lehetőség! JELENTKEZÉS: a vállalat munkaügyi osztályán 6—14 óra között. vasarncipi 7
