Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-08 / 39. szám
1989. február 8., szerda DunQnniit napló 5 És még miről vitatkoznának? Egyszerre kél helyen? Taggyűlés a Hunorban Ha érdekesnek nevezünk egy párttaggyűlést, nem feltétlen 'minősítjük. Nincs is szándékunkban. Olyan időket élünk, amikor két ember beszélgetése is komly nézeteltéréseket eredményezhet, annak elleniére is, hogy nem feltétlen az a céljuk, hogy hajba kapjanak. A pécsi Hunor 'Kesztyűgyár hármas olapszervezete tegnap megtárgyalta a pártcsoportvi- ták alapján kialakult összegzést a munkahelyi és lakóterületi pártalopszervezetek szerepéről és a párt választási rendszeréről. Kovacsovics Antalnak (városi pb) és Rozs Csabának (megyei pb) szerepe van abban, hogy érdemi vita is kia la kulihatott az alapszervezet összegző tájékoztatója alapján. Kérdéseikkel, felvetéseikkel, hozzászólásukkal alakítani próbálták a taggyűlés menetét. Az igazságihoz hozzátartozik, •hogy az alapszervezet tagjai továbbra is 'kiálltak álláspontjuk mellett. Szükség van a lakóterületi pártszervezetek megerősítésére, idézték a beszámolót, de mindez ne a munkahelyi alapszervezetek rovására történjék. Ahogy az egyik felszólaló fogalmazott: rengeteg tennivaló létezik helyben is, az emberek meg akarnak élni valamiből, és 10 —12 órai munka után kevésbé van kedvük lakóterületükön is politizálni. Mások azt hangsúlyozták, hogy szükséges lenne o lakóterületi munka is, hiszen a népképviseleti szervek m e g vála s ztá sa I a kh e I ye n k é n t, területenként történik majd. A párt választási rendjével összefüggésben igen kevés észrevétel hangzott el. Az alternatívákról valamennyi tag, pártcsoport értekezleten foglalt állást. Sajnálatos, 'hogy az alternatívák kapcsán felvetődő szavzás sokszor - és nemcsak, feltétlenül a kesztyűgyárban - eltereli a figyelmet a vitaanyag érdemi részéről. A jó órányi vita végén az alapszervezet tagjai egyhangúlag elfogadták az eddigi viták tapasztalatairól szóló ösz- szegzést. Néhány mondat a beszámolóból: „Az alapszervezet ne foglalkozzon konkrét gazdasági kérdésekkel, inkább ezek politikai következményeivel ..." „Szükség van a lakó- területi pártalapszervezetekre, de ez ne a munkahelyi alapszervezetek rovására történjen..." Utóbbihoz fűznénk hozzá az egyik elhangzott felszólalásból, hogy, ha valakik egy munkahelyen dolgoznak, sokféle lakóterületet is képviselnek, hiszen a város másmás részeiből kerülnek ki. Azaz a lakóhelyi és munkahelyi pártmunka nem választható el egymástól. A vita után megkértem a taggyűlés résztvevőit, hogy név nélkül írjanak fel néhány javaslatot: miről vitatkoznának szívesen mostanában párttag- gyűléseken. Néhány idézet: „Gazdaságpolitika, ár-bér, valamint a főbb párt- rend szer." „A párt hogyan kíván kivonulni a gazdaság irányításából, s mégis, hogy próbálja irányítani az országot?" „Ne vitatkozzunk, tegyünk is!” „Konkrétumot szeretnénk arról, mi a valószínűsége annak, hogy az ország kilábal-e, és mikor ebből a helyzetből?” „Gazdaság stabilitása, létminimum biztosítása, az életszínvonal mielőbbi javítása." „Nem vitát tartanék, hanem a sok vitatkozót, akik még magük sem tudják, mit tegyenek, levinném a dolgozók közé, akkor jobban megismernék a dolgozók véleményét - a munkapadok mellett . . Bozsrk L. Környezetünk dilemmái (Folytatás az 1. oldalról) l kenységről. Ezekhez a tervekhez bevezető a februári téli gyakorlat. A későbbiekben az egyetem érdekeivel összhangban a tanulmányi időn kívül szervezik, és a pécsi egyetemisták kezet fognak majd az ország felsőfokú intézményeinek hallgatóival is egy-egy régió tanulmányozására. Zsikó János fogalmazta meg, minden azon mú- • lik, divatba tudják-e hozni az egyetemen ezt a többletmunkát, több érdeklődést feltételező tevékenységet. Mindenképpen szeretnék tartósan együttműködő csoportokban látni mindazokat, akik maguk is igyekeznek megküzdeni az ismeretek megszerzéséért. A kezdeti lépések biztatóak. G. M. Erdélyi Történelmi és Kulturális Klub Erdély történelmével foglalkozik az a klub, melyet a Tanulófiatalok Megyei Tanácsa szervezett, s melynek programjait kedden a pécsi Ifjúsági Házban látogathatják a históriát kedvelő középiskolás fiatalok. Az Erdélyi Történelmi és Kulturális Klub szerepe nem kisebb, mint a fiatalok tudásvágyának kielégítése történelmi és néprajzi előadások, táncházak, diavetítések szervezésével, vitafórumok rendezésével. A programsorozatnak, melyet mindenki szabadon látogathat, Teltehetőleg nagy sikere lesz. Megjelent a DN Panoráma Öt megyében 30000 példányban Baranya községeiben, Somogy, Tolna és Zala megye nagyobb városaiban, valamint Baján kedden reggel 30 000 példányszámban kézhez vehették az olvasók Dél-Dunántúl politikai magazinját, a DN Panorámát. 32 oldalon az érdekes, színes írások mellett reklámok és állandó rovatok, mint például a divatsarok, a humoroldal és a keresztrejtvény (melyen milliomossá teszünk egy szerencsés pályázót) „várja az érdeklődőket".- Ahogy reggel elnéztem az újságárus pavilonoknál az érdeklődést, úgy vélem több példány is elkelne - hallottuk Németh Lajostól, a Pécsi Posta hírlapcsoport-vezetőjétől. Egy rövid átfutás után már értékelő mondatok is elhangzottak a pavilonok előtt.- Nagyon tetszik az újság mind kivitelében, mind pedig tartalmában — kezdte a beszélgetést egy idős úr a 32-es járatra várakozva, majd hozzátette - Tudják azért esetenként én is szívesen elmondanám, leírnám véleményemet, s remélem, a későbbiekben nemcsak „híres" embereket, de minket, egyszerű olvasókat is megkérdeznek: hogy tetszik, s mi mit várunk a DN Panorámától. Tóth T. Együtt vagy külön? Hogyan ünnepeljük meg március tizenötödikét? Megbeszélés a HNF Pécs Városi Bizottságán Az országgyűlés azon döntését, hogy nemzeti ünnepünket, március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánította, bizonyára a legteljesebb egyetértéssel és örömmel fogadta hazánk lakossága. Arról azonban, hogy az ünneplés miként történjék, már eltérnek a vélemények. Ezt bizonyította a HaNyelvtanfolyamok gyerekeknek Iskolapótló iskola? A TIT Nyelviskola új elképzelései Pécsett tavaly ősszel 1800- an - közülük 180 gyerek - iratkozott be a TIT Nyelviskola különböző tanfolyamaira. A nyelviskola terveiről, a nyelv, oktatás eredményességének fokozásáról, a TIT kurzusok tekintélynövelési lehetőségeiről Egyed Kálmánnal, a pécsi nyelviskola új vezetőijével beszélgettünk:- Tavalyi kezdeményezés, de úgy tűnik, idén váltak ismertebbé az általános iskolásoknak szóló ismeretelmélyítő angol és német nyelvű foglalkozásaink. Szombat délelőttönként tartjuk az iskolai tan. anyaghoz kapcsolódó órákat, 4-5 fős kiscsoportokban, amely lehetővé teszi a gyerekekkel való egyéni felkészülést. Emellett indítottunk „hagyományos" nyelvtanfolyamokat is gyerekeknek.- A nyelviskolában nincsen egységes törzsanyag, ezért minden oktató, minden tanfolyamon más és más könyvet választhat. Ebből következően nem mindig épülnek egymásra a kezdő, közép, haladó szintek, a különböző ismeret- anyaggal dolgozó könyvek - amelyek nem is olcsóak - között a hallgatók számára fontos anyagrészek maradhatnak ki. Gondoltak-e a tananyag egységesebbé tételére?- Szeretném elérni, hogy kétféle törzsanyagból választ, hassanak az oktatóink, amelyhez természetesen olyan kiegészítő könyveket használnak, amilyent jónak látnak. Elképzeléseim közé tartozik, hogy legalább a kurzusok vé. gén írassanak a tanárok a hallgatókkal szintfelmérő teszteket, lemérve saját munkájuk eredményességét és kapaszkodót nyújtva a nyelvtanulóknak is ahhoz, hogy ősszel milyen szintű tanfolyamon tanuljanak tovább.- A JPTE Tanárképző Karán indított nyelvvizsga előkészítők konkurenciát jelentenek a Németóra a TIT nyelviskolájában Pécsett a Felsőmalom utcában nyelviskolának. Vállalják a versenyt?- Mindenképpen. A verseny mellett azonban együtt is működünk, például megbeszéljük velük a nyelvvizsga előkészítő tanfolyamok követelményrendszerét, módszerta. nát. Mi tartunk speciális, szaknyelvi kurzusokat is, például vendéglátóipari dolgozóknak, titkárnőknek, külföldi 'Utazás előtt állóknak, ötletként felmerült, s bizonyára lenne rá igény, hogy tartsunk társalqó, „felfrissítő" foglalkozásokat azoknak a nyelvszakon végzett tanároknak, akik időközben más pályát választottak és nem gyakorolják rendszeresen az idegennyelvet. — A beszélgetés végére hagytuk a nyelviskola egyik legjelentősebb elképzelését, oz iskolapótló iskola szervezését. Mi is ez tulajdonképpen? — Még valóban csak elképzelés, most dolgozzuk ki a terv részleteit, s utána küldjük el jóváhagyásra a minisztériumba. Egy-kétéves, iskola- rendszerű oktatásra gondoltunk, amelybe az általános, illetve a középiskolát végzett, de a középiskolába, egyetem, re fel nem vettek jelentkezhetnének. Erős nyelvi képzést kapnának, melynek végén letehetnék a középfokú nyelvvizsgát. Emellett bizonyos is. meretelméleti és készségtárgyakat, de szakképzést is nyújtanánk, s így egyfajta középfokú végzettséghez juttatnánk a fiatalokat. Most járjuk a vállalatokat, idegenforgalmi hivatalokat, hogy felmérjük, milyen típusú munkaerőre lenne szükségük hosz- szabb távon. Amennyiben az elképzelés megvalósul, önálló tanári kart is létrehozunk. B. A. Jt nyugdíjak emeleseről tSriSi' A baleseti rokkantsági nyug. díjak legkisebb összege 1989. január 1. napjától a III. rokkantsági csoportban havi 3380 Ft, a II. rokkantsági csoportban havi 3706 Ft, az I. rokkantsági csoportban havi 3766 A 83/1987. (XII. 27.) MT. sz. rendelet szerint járó rokkantsági 'járadék összege havi 2560 Ft. A 8/1983. (VI. 29.) EüM- PM. sz. együttes rendelet alapján járó rendszeres szociális járadék havi 3290 Ft. Ha a Minisztertanács 117/ 1988. (XII. 31.) MT. sz. rendeletének 1. és 2. §-aiban meg. határozott emelések összege (fentebb ismertettük) nem éri el a havi 3500 forintot, akkor azt havi 3500 forintra kell kiegészíteni annál, aki Olvasóink már értesültek arról, hogy a nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres ellátások 1989. január 1-jétől emelkedtek. A teljesebb tájé. koztatás érdekében ismertetjük a Minisztertanács 117/ 1988. (XII. 31.) MT. sz. rendeletének legfontosabb élői rá - s^it a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások és egyéb ellátások emeléséről, valamint a házastársi pótlék 'kiegészítéséről. A rendelet 1. §-a értelmében 1989. január 1. napjától 'havi 360 forinttal kell emelni ?z_ 1990. január 1 -je előtti időponttól megállapított, illetve megállapításra kerülő nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat, a nyugdíjszerű rend- szeres szociális ellátások öszszegeit, a kivételes ellátásokat, az átmeneti járadékot, továbbá a sorkatona hozzátartozóinak járó családi segélyt és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők jövedelem- pótló segélyét. A korábbi évek gyakorlatától eltérően az idei évben a nyugdíjak egységesen havi 360 forinttal emelkednek és nem százalékos mértékben! A nyugdíjak minimum összegei az alábbiak szerint a Iáikul na k. Az öregségi nyugdíjaknál egységesen havi 3340 Ft. A rokkantsági nyugdíjaknál egységesen a III. rokkant, sági csoportban havi 3340 Ft. II. rokkantsági csoportban havi 3636 Ft. I. rokkantsági csoportban havi 3671 Ft. Az özvegyi nyugdíj havi 3140 Ft. Az árvaellátás legkisebb ösz- szege havi 2940 Ft. A házastársi pótlékot havi 360 forinttal kelt kiegészíteni. Nem változott a házastárs utáni jövedelempótlék összege! Ez továbbra is havi 390 forint! A kettő nem azonos ellátás! Itt nem történt kiegészítés, illetve emelés. Az ‘ összeghatárok is változtak. 1989. január 1. napjától az összeghatár, ameddig a) az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék megállapítható, havi 4240 Ft, b) a saját jogú nyugellátás, baleseti nyugellátás, az özvegyi nyugdíjjal, baleseti özvegyi nyugdíjjal együttesen folyósítható havi 3590 Ft, c) a házastárs keresete (jöa) 70. életévét betöltötte, illetőleg 1989. évben betölti, vagy b) l—ll. csoportba tartozó rokkantság címén részesül nyugellátásban, baleseti nyug. ellátásban, vagy c) vak személyi járadékban, vakok rendszeres szociális segélyében, hadigondozási járadékban vagy központi szociális segélyben részesül. Az ismertetett emelés, kiegészítés egy személy részére egyszeresen jár. Kivételt képez a nemzeti gondozási díjban, a hadiárva-járadékban, hadigyámolt nevelési 'pótlékban, továbbá nyugdíj mellett házastársi pótlékban részesülő stb. Az özvegyi vagy szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat az emelés személyenkénti teljes összegben illeti meg. S. A. zafias Népfront Pécs Városi Bizottságának hétfőn délutánra szervezett előkészítő megbeszélése is, amelyre a város társadalmi, állami szervezetei mellett a közelmúltban alakult új szervezetek képviselői is meghívást kaptak.- Azt szeretnénk, ha a meghívottak által képviselt szervezetek közösen alakítanák ki az ünnep programját — kezdte vitaindítóját Gergely László, a HNF városi bizottságának titkára. - Éppen ezért elnökségünknek nincs is kiforrott programja. Az előkészítés sarkalatos pontjának egyébként az bizonyult, hogy a különböző szervezetek közös városi ünnepségen vegyenek részt, vagy kiki a maga szervezésében emlékezzen meg a 48-as hősökről. Valószínűleg csak azért nem alakult ki élesebb vita erről, mert az alternatív szervezetek zöme nem képviseltette magát a szándékegyeztető megbeszélésen. Ugyanígy távolmaradtak az egyetemi ifjúság képviselői is. Mindenesetre azok, akik eljöttek, a közös gondolkodás, az együtt szervezett városi ünnepség mellett törtek lándzsát. Igaz, a Független Kisgazda- párt részéről dr. Böröcz István úgy nyilatkozott, hogy szervezett szinten nem kívánnak részt venni az ünnepségen, ám tagjaik szabadon eldönthetik, hogy hol és milyen formában kapcsolódnpk be az eseményekbe. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett a Más- Kör is, míg néhány alternatív szervezet telefonon vagy levélben adott tájékoztatást szándékairól. Az MDF még nem adott egyértelmű választ, a TDDSZ vezetősége a külön ünneplést tartja valószínűnek, ám még szélesebb fórum elé tárják a kérdést, a Szabad Demokraták Szövetsége nem csatlakozik a közös szervezéshez, míg a cserkészek úgy vélik, hogy jelenleg még nem tudnának érdemben részt venni a munkában. . Mindenesetre elgondolkodtatóak voltak Gergely László zárószavai: — Jó lenne, ha legalább március 15-e megünneplése kapcsán megváló- sulhatna együtt gondolkodásunk, hisz ez azt bizonyítaná, hogy a mai Magyarországon egy-egy adott kérdésben igenis kialakulhat közös gondolkodás, közös cselekvés. Balog N. Súlyos közlekedési baleset Zalában Súlyos közlekedési baleset történt kedden reggel 7 óra után néhány perccel Zala megyében, Bak és Sárhida község között. A Zala Volán távolsági autóbusza előzés közben összeütközött az Észak-zalai Víz- és Csatornamű és Fürdő Vállalat Robur típusú személyszállító gépjárművével. . A karambol következtében négyen életüket vesztették, öten súlyosan, hatan köny- nyebb sérülést szenvedtek. A súlyos sérülteket, akik közül - az első diagnózis szerint - egynek az állapota életveszélyes, a zalaegerszegi megyei kórházban ápolják. A rendőrség megkezdte a vizsgálatot; a balesetért feltehetően a Volán gépkocsivezetője okolható.
