Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-04 / 35. szám
2 Dunántúlt napló 1989. február 4., szombat Nem nőtt az ipari termelés (Folytatói ai 1. oldalról) + betanított munkásokra, valamint a szellemi foglalkozásúakra. Az anyagi és nam anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1—1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron — előzetes, becsült adatok alapján — 1400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának hatását is tükröző GDP körülbelül 0.5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt. Kevesebb jutott beruházásra és fogyasztásra, mint 1987-ben.** Ezen belül a lakossági fogyasztás csökkent, a közösségi kismértékben nőtt. A belföldi felhasználás kisebb volt a termelésnél. A kiviteli többlet, folyó áron számolva, 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1987. évi 6 milliárd forint behozatali többlettel. Az ipari termelés — a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben — lényegében az előző évi szinten maradt. Az állami iparvállalatok termelése 1 százalékkal mérséklődött, az ipari szövetkezeteké 10 százalékkal emelkedett. Bővült a .magánkisipar és a nem ipari szervezetek ipari tevékenysége is. Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel 9 százalékos bővülése révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve kedvező áralakuláshoz igazodva elsősorban az alap- anyagtermelö ágazatok — vas- és alumíniumkohászat —, továbbá a gépipar, az élelmiszeripar és egyes vegyipari ágazatok növelték kivitelüket. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalékkal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült. Az év végén az ország sertésállománya 8,3 millió darab, szarvasmarha-állománya 1,7 millió darab volt, 1—2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A kocák, valamint a tehenek száma 1,5—1,5 százalékkal lett kisebb. A tehénállományban a tejhasznú fajták aránya tovább növekedett. A (juhok száma egy év alatt 5 százalékkal, 2,2 millió darabra csökkent. A vágóállat-termelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a vágóbaromfi-termelés emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből többet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gazdaságok az előző évinél. A tojástermelés 11 százalékos növekedése az év egy részében értékesítési problémákat okozott, ami a felvásárlási árak csökkenését vonta maga után. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező építőiparban 5,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A mezőgazda- sági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelkedtek. A népgazdaság energiafelhasználása 1,4 százalékkal kisebb volt, mint 1987-ben. A csökkenésben az enyhébb télnek, a termelés lanyhulásának és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődésének egyaránt szerepe volt. Az anyagellátásában előfordultak időszakos zavarok. Az anyagimport mintegy 3 százalékkal emelkedett, elsősorban a rubelelszámolású anyagbehozatal hat százalékos növekedése révén. Ebből a viszonylatból elsősorban a nyers- és alapanyagok, valamint a félkésztermékek importja fokozódott, míg konvertibilis elszámolású piacokról az alkatrészimport nőtt számottevően. A népgazdaság konvertibilis valutákban fennálló adósságállománya 1988-ban is nőtt de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez ellentétes folyamatok eredménye: a kamatterhek magasabbak voltak, az idegenforgalom aktívuma lényegesen kisebb lett, mint az előző évben. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege számottevően javult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áruforgalomban — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletkezett az előző évi 361 millió dollár passzívummal szemben. Ezt elsősorban az export meny- nyiségének 9 százalékos növekedése biztosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tőkésországok piacain értékesítették, de jelentős mértékben bővült a szocialista és a fejlődő országokba irányuló kivitel is. A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a külkereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete - a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 130 millió rubelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene ebből a viszonylatból 4 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A nemzetközi idegenforgalom nagysága és összetétele számottevően módosult. Az országba érkező külföldiek száma — 18 millió fő — öt százalékkal elmaradt az előző évitől. A rubelelszámolású országokból érkezők száma ennél nagyobb mértékben, 15 százalékkal csökkent, mig a nem rubelelszámolású országokból érkezőké 10 százalékkal emelkedett. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, az 1987. évi 1,5-szörösét. Az idegenforgalomból származó devizabevételek rubelelszámolásokban csökkentek, nem rubelelszámolásokban jelentősen nőttek. 1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az előirányzatokkal összhangban, illetve a fogyasztás azt meghaladó mértékben csökkent: az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4-4,5 százalékkal. A munkások és alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, a bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béremelések hatására mintegy 8800 forintra emelkedett. A nyugdíj- járulék és a személyi jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlagkereset 6800—6900 forint körül alakult, ami a fogyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve 6—7 százalékos reálbércsökkenést jelez. A mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlagkeresete közel 7900 forintot nettó átlagkeresete mintegy 6300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évhez viszonyítva reálértékben 3—4 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem nominál értékben nőtt, reálértékben csökkent. A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves bruttó összege 208 milliárd forint volt, 28 százalékkal több az előző évűnél. Nyugdijakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, ai év végére elérte a 2 422 000 főt Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4500 forint volt 16 százalékkal több, mint az előző évben. Családi pótlékra 36,9 milliárd forintot fizettek ki, 59 százalékkal többet az előző évinél. A kifizetett összeg növekedése döntően az év elején és július 1-jével végrehajtott - a fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó — csalá- dipótlék-emelésből adódott. A családi pótlékban részesülő családok száma éves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 9 milliárd forintot, az előző évinél 47 százalékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénybe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. A kifizetett összeg növekedésében elsődleges szerepe volt annak, hogy 1988. január 1- jétől a gyed a gyermek kétéves koráig jár, így az igénybe vevők száma 44 200 fővel nőtt. Egyidejűleg a gyermek- gondozási segélyen lévők száma jelentősen csökkent. 1938-ban a fogyasztói árszínvonal emelkedése számottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az 1988. évi áremelkedés egy lakosra számitva átlagosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 17,9 százalékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak óra az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4—4,5 százalékkal volt kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását.) A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A csökkenésben egyaránt szerepe volt az előző évi elővásárlásoknak, az árukínálat hiányosságainak és a nagy áremelkedésnek. A takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 'milliárd forint volt, 24,4 milliárd forinttal több az előző év véginél. A növekedés a kamatjóváírásból származott, anéfkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyekbe, kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye — árutonnakilométer alapján — több mint 9 százalékkal emelkedett, úgy, hogy a nemzetközi forgalomban nőttek, a belföldiben csökkentek a szállítások. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelkedett. A villamosvontatás az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. A közúti közlekedés fejlődését elsősorban a személygépkocsi-állomány gyarapodása jelentette. Az év folyamán a belkereskedelem 128 ezer új személygépkocsit értékesített, körülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987-ben. A gépkocsira várók száma egy év alatt 9^ ezerrel emelkedett, és az év végére megközelítette a 390 ezret. Az összes értékesítés mintegy 30 százalékát a kétütemű motorral üzemelő típusok adták. Az 1 millió 790 ezres személygépkocsi-állomány átlagos életkora mintegy 9 év. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsoltak be. Ezen belül a lakástelefonok száma 37 ezerrel, a iközü- letieké 7 ezerrel, a nyilvános állomásoké 1300-zal nőtt. Száz lakosra 15,3 beszélőhely — fő- és mellékállomás — jutott, valamivel több az egy évvel azelőttinél. A telefonra várakozók száma tovább emelkedett, az év végén meghaladta a félmilliót. 1988 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 55 500 bolt és vendéglátóhely volt. A boltok száma nőtt, a vendéglátóhelyeké csökkent. A magán-kiskereskedők és vendéglátók száma mintegy 1300-zal, 33 100-ra emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 3 5 ezerrel, 322 ezer fölé emelkedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146 ezer szervezett fizetővendéglátás keretében, a többi kempingekben, panziókban, nyaralóházakban stb. állt rendelkezésre. A szervezett fizetővendéglátás az egy évvel azelőttihez képest mérséklődött. 1988-ban 50 500 lakás épült, az előző évinél 6700-zal kevesebb. 'Mind az állami, mind a magánerős építések mérséklődtek. Állami erőforrásból valamivel több mint 5000 lakást adtak át. Magánerőből — nagyrészt hitellel és állami támogatással — 45 500 lakás épült. A közüzemi vízművek ivóvízkapacitása 3,2 százalékkal, a szennyvíztisztító-kapacitás 3,4 százalékkal növekedett. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya az év végén mintegy 80 százalék, a közcsatornával ellátottaké mintegy 40 százalék volt. A felszíni vizek minősége 1988-ban nem romlott, a Balatonon kisebb javulás volt. A felszín alatti vízkészletek minőségét továbbra is komolyan veszélyezteti az utóbbi 20 évben gyorsuló szennyeződési folyamat. Az év folyamán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 59-cel, a községi fogorvosi körzetek száma 22-vel emelkedett. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 20 fővel, 1380-ra csökkent. A kórházi ágyak száma az év folyamán több mint 600- zal bővült, számuk közel 105 ezer volt. Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor a kórházi épületek állagának teljes körű megóvására nem volt meg a lehetőség. A megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sem változtak. A leggyakrabban keresőképtelenséget okozó be- teaséaek között változatlanul magas a felsőlégúti betegségek, a csontváz-izomrendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A táppénzesek aránya 6,5 százalék volt, három tized százalékkal magasabb, mint az előző évben, elsősorban az év végi influenzajárvány következtében. A krónikus betegségek között továbbra is a keringési rendszer betegségei dominálnak. Az elmúlt évben közel 16 ezer esetben jegyeztek fel szalmonella-fertőzést, jelentősen emelkedett a kanyaróban és rubeolában megbetegedettek száma, erősen csökkent viszont a dizentéria (vérhas) előfordulási aránya. Eddig az országban 17 AIDS-es beteget találtak, közülük 11 meghalt. A vírushordozók (pozitív esetek) száma 1988. év végéig 169 fő volt. A szociális otthoni helyek száma az év végén 40 300 volt, 1000-rel több, mint egy évvel korábban. A működő bölcsődei helyek szórna közel 61 ezer, 4,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai helyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befogadóképessége így is meghaladta az ugyancsak mérséklődő gyermeklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán egymillió 243 ezren tanulnak, 34 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma 637-tel bővült. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele szakmunkásképző iskolában vagy szakiskolában, 27 százaléka szakközépiskolában és egyötöde gimnáziumban. A középfokú oktatásban résztvevők száma 446 ezer fő, 19 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A középiskolák nappali tagozatain 9000 fővel, a szakmunkásképző iskolákban 10 ezerrel többen tanulnak, mint az előző tanévben. A felsőoktatási intézményekben 103 ezren tanulnak, ennek több mint kétharmada nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatási intézményekben tanulók aránya azonos a korábbi évekével, 10 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 46 százaléka lakik diákotthonban. Derzsi András miniszter bemutatkozó látogatása (Folytatás az 1. oldalról) és a megyei valcrmint a helyi vezetők jelenlétében Fűzi Árpád, a Pannonvolán igazgató- fia avatta fel a forgalmi épülettel teljessé váló új autóbusz-pályaudvart. „Ez a 20 milliós létesítmény is bizonyítja: nem lehetünk olyan szegények, hogy összefogással ne tudnánk eredményeket felmutatni" — hangsúlyozta Fűzi Ár- Ipád. A rövid belvárosi sétát követően a Városi Tanácson Nagyváradi János tanácselnök ismertette a fejlődő település eredményeit és gondjait, segítséget kérve, hogy a 6-os főközlekedési út belvárost kikerülő 1,6 kilométeres szakasza mielőbb kiépülhessen. A miniszterhelyettes megígérte, hogy közösen, összefogva ennek nincs és nem lehet akadálya. A szigetvári eszmecserén részt vett dr. Dányi Pál, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára, Piti Zoltán megyei tanácselnök, Kasó József, a megyei országqvűlési képviselő csoport vezetője, a Szigetvári A. G. igazgatója. Sok olyan kérdés vetődött fel, melyre — már konkrétabb formában — áprilisban visszatérnek a Kö- HÉM és megyénk vezetői. M. L. Pozsgay Imre Csongrádban Pozsgay Imre, az IMSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter pénteken Csongrád meayébe látogatott. Hódmezővásárhelyen a városi pártbizottság székházában a megye és a város párt- és tanácsi vezetői fogadták. Vas- tagh Pál, a Csongrád Meavei Pártbizottság első titkára tájékoztatta a helyi pártszervek megújulási törekvéseiről, a megye gazdasági, politikai helyzetéről. A Politikai Bizottság taaja délután a porcelángyár központi 'üzemében a sajtó munkatársaival találkozott és többek között a rádió 168 óra című műsorának adott nyilatkozatáról, az alternatív, független szervezetekkel való nárbe- széd szükségességéről folytatott eszmecserét velük. Csonarád megyei látogatásának befejezéseként Pozsaay Imre részt vett és beszedet mondott az Alföldi Porcelón- qyár sportcsarnokában rendezett pártaktíván. A legtisztességesebb dolog, ha azzal a saját megnyilatkozásommal kezdem - mondotta bevezetőben —, ami különösen mélyen érintette a magyar társadalmat és ilyen, vaqv amolyan indulatokat is fölkavart. Az 56-os eseményekről, azok megítéléséről van szó. A vita azzal indult: nem vagyunk eredményesek. Hogy immár másfél évtizede nem tudjuk megoldani alapvető problémáinkat, s ez a nép bőrére megy. A nép egyelőre türelemmel, bár növekvő elégedetlenséggel kérdezi: ki a felefős? Én ezt tartom az alapvető problémának. A népnek azt is tudnia kell, hogy mi történt az országban negyven éven keresztül. A történelmi bizottság ennek tisztázását kapta feladatul, s azt is, hogy kutatásainak eredményeit hozza nyilvánosságra. Kinek-ki- nek életútjából, elkötelezettsé'- géből, megélt élményeiből adódóan a legkülönbözőbb ítéletei alakulhattak ki, s ebben legyünk toleránsak egymással. Ez a bizottság múlt pénteken ülésezett. Én az álláspontját hoztam nyilvánosságra, mégpedig abból a meggyőződésből, hogy valóban a nemzeti önis- ímeret és tisztázás irányába haladunk. A formula, amelyet népfelkelésként jellemeztek a bizottságban, s mondtam is a 168 óra riportjában, nem lezárt formulája, ítélete annak, ami a történésekhez tartozik. Hanem egy'rk aiánlott formula az ügy kezelésére. Mégpedig a néppel való megbékélés jegyében. Mert nem veszi át politikai ellenfeleinek szóhasználatát, nem riasztja el szomszédainkat és szövetséges barátainkat, de elismeri az áldozatokat. Azt az áldozatot is, ami a nép hatalmáért történt. Kizárva belőle annak a 'maroknyi, gaztetteket végrehajtó csoportnak a rendszeren való erőszaktételét. amely a nép nevében szocializmusnak és proletárdiktatúrának hirdette 1949- től azt, ami tulajdonképpen eqy oligarchia kisajátított szervének volt az uralma. Ezekre a következtetésekre jutott a bi- zottsáq, s nem arra. hogy az áldozat hiábavaló volt. A politikai intézményrendszer reformjáról, a gazdasági helyzetről, a kibontakozásról szólva Pozsgay Imre azt hangoztatta : ebben a vonatkozásban is van vita, de ez is természetes. Az igazi kérdés az, hogy a párt és egész politikája irányt tud-e szabni az eseményeknek, a cselekedeteknek, ha nincs meg az ehhez szükséges egység és az, hogyan lesz egység? Én azt mondom, egység kell, de tekintélyi alapon nem lesz egység. Csak ha megvitatjuk a dolgokat, csak ha elszántságunk meggyőződésből és nem felzárkózási igényből származik. Ahhoz, hogy egység legyen a gazdaságban, társadalmi együttélésben, sok egyébben, ahhoz szervezeti elveinket, politikai normáinkat is újra kell gondolni. Befejezésül Pozsgay Imre többek között az alternatív szervezetekkel való együttműködés kérdéseiről, az ország gazdasági helyzetéről beszélt, majd válaszolt hallgatói kérdéseire. Nem találtak holttesteket a magyar-román határon A Legfőbb ügyészség tényfeltáró vizsgálata egyértelműen megállapította: nem felel meg a valóságnak, hogy 18 holttestet találtak a magyar—romár határ egy 50 kilméteres szakaszán. Ez egyértelmű cáfolata annak az állításnak, amely . a Magyar Demokrata Fórum gyulai városi szervezetének az Országgyűlés elnökéhez címzett - s a Magyar Nemzetben közzétett — levelében szerepel - jelentette be dr. Nyiri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese pénteki sajtótájékoztatóján. Valótlan a levélnek az a megállapítása is, hogy az illetékes hatóság a menekültek mintegy 50 százalékát visszaküldte Romániába; a statisztikai adatok szerint tavaly 6490- en lépték át illegálisan a román-magyar határt, s közülük 1652 személyt irányítottak vissza. A sajtótájékoztatón bejelentették: az ügyészség nem indít eljárást rémhírterjesztés bűn- cselekményének alapos gyanúja miatt. Semmi nem támasztja alá ugyanis, hogy a levél írói és közreadói a köznyugalom megzavarására törekedtek volna. A sajtótájékoztatón Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében köszönetét mondott a Legfőbb ügyészség korrekt vizsgálatáért, s azt minden tekintetben megnyugtatónak nevezte.
