Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-04 / 35. szám

1989. február 4., szombat Dunántúli napló 3 Azokkal fogjunk össze, akik a dolgok jobbítását kívánják, s akik ezért tenni is akarnak Milyen a. közérzete ma Bara­nya -megye első titkárának? E kérdést próbáltuk a beszél­getés során kibontani, nem titkolt szándékkal; arra lettünk volna kiváncsiak, hogy dr. Dá- nyi Pál az elmúlt időszakban lejátszódó politikai folyamato­kat hogyan értékeli, mennyiben hisz abban, hogy a párt belső életének megújulása-megújítá- sa — se nyomán a vezető testületekben végbement sze­mélycserék — ofyan háttér lehet, mely a továbblépés ga­ranciáit adja. Beszélgetésünk során kitértünk az országban es a megyében létre jött-1 étre - jövő társadalmi-politikai tömö­rülések-körök helyének-szerepé­nek körvonalazására, arra, hogy mennyire égető kényszer ma a nemzeti körmegegyezés, mennyire szükséges az ország jövőjének érdekében a plura­lizmus talaján fölvállalni o más-gondolatok integrálását, e gondolatokkal szembeni vitát. — Baranya miért ma­radt ki a sorból, illetve ki- maradt-e egyáltalán? Nem lett volna-e könnyebb egy pártértekezlettel tisztázni a múltat, erjeszteni az amúgy sem elkerülhető változásokat? Pártbizottságunk a meg­újulást igénylő állásfoglalását már tavalv, április 23-ón, tehát P2 országos pártértekezlet ^lőtt meghozta. Lehet, hogy a politikai változások sodrában már sokan elfelejtették, de ak- ^or mindaz, amit megyénk képviselt újszerű volt. Meg is kapta — az Akadémia elnök­ségével eayütt — a „szélsősé- 9es minősítést. Aztán hamar bebizonyosodott, hogy a me- áyenk párttagságának gondol- odásaként megfogalmazottak nem kisiklásként értékelendők, mivel oz országos o.irtértekez- et, amely a megújulási folya­mat startját jelenti, megerősí- ®tte korábbi elképzeléseink ^lyességét. Ami a /negyei Partértekezletet illeti, imi úgy gondolkodtunk: ne a formához 'gazítsuk a tartalmat, hanem a tartalomhoz igazítsuk csele­I edeteinket, s azok hogyanját is. — On most a megyei pártaktivákra gondol? ... Az aktívákra is, az idő­közbeni személyesei ékre és a m®gyei vezető testületek ótfor­I málására is. — Az aktivókat hogyan értékeli? . A szembenézés fontos ól- omósaiként. December foiyo- m°n átfoqó képet nyertünk a ,me9Ye politikai viszonyairól, 1116 Y^en együttesen több mint fíer ember részvétele mellett özei i8g alooszervezet képvi- e °Je tolmácsolta szőkébb kör- nYezetének igényét, javaslatát. 'J'*; fényét. Az aktívákon aki r■ |. kért, szót kopott. A gene- felvetések, észrevételek, gondolatok további szőkébb nol,U ®sznr|ecseréket is kíván­hat ^®'déul Komlón és Mo- ke 'S|°n a naP°kbap ismét sor ..•rut 'lyen jellegű eszmecse- te,e’ hzt a korábban felvetet­nek m?,Yebb végiggondolásá- tekk '^®nyével, s az utóbbi he- e bekövetkezett olyan *.ék'T1enye'< 's költségessé tet- vóit , arnelyek nagymértékben jóvá c ^elyi P0l'*'7élés tonna­ge jórészt az orszá­ken sfervek vagy vezetők tevé­,i _ gégével függnek össze. Dn no iól érzékeltem —, a me­gyei pártértekezlet elmaradá­sát kérte tőlem számon az előbb. Hadd válaszoljam ezt lúgy meg, hogy mi a többi megyétől 2llérő módszereket választottunk, mert a mi vi szonyainkból és feladatainkból kiindulva más forma lehet eredményesebb. Ebben igaz, kevesebb a szenzáció, de meg­győződésem, hogy a tartalmi kérdések mélyebb elemzését tették lehetővé. Erre szüksé­günk is van, mert a felületes ség azzal a veszéllyel jár. hogy nem jutunk el o jelensé­gek megítélésénél az ok-oko­zati összefüggések feltárásáig a megoldás kiinduló pontjáig- örülök, hogy ezzel a gondol dóssal a párttagság nagy része azonosul, amit számomra leg­markánsabban a Pécs városi és a Mecseki Szénbányák Vál­lalat ál'ásfoglalása és annak szavozoli aránya fejez ki. — Miért? Baranyában nem okadna szenzáció? A szegedi „Suttog a város' sikerkönyv másutt nem ír­ható meg? — Ami a közéleti tisztaságot illeti, nálunn is von tennivaló. De — vélem én — azért nem kell minden megyét, várost, te­lepülést egy kaptafára húzni. Persze, nekem rii cs ,ogom a szcmszédvárakia mutogatni. Ál­lásfoglalásunk: mindennemű visszaélést elítélünk, akárkik.ői von szó. Nem vállalhatunk át azonban semmiféle ügyészi­bírósági feladatokat, s nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, az ügyek eltussolásóban sem veszünk részt. S ez ma, ameny- nyire a közvélemény igénye, olyannyira pártérdek is. Hiszen mi lehet hazánk jelenlegi hely­zetében az MSZMP legfőbb célja? Csak az, hogy olyan kedvező- társadalmi-politikai -légkört teremtsen, amely a vál­ságból való kilábalás felé ve­zet, amelyben az alkotó mun­ka, a becsület, a tenni akarás az érték.-Ahol von perspektíva, ahol hisznek az emberek a.jö­vőben. Széchenyi három fő művével, való szójáték éppen idekívánkozik. Hit(t)el a Vi­lág e Stádiumában is! — Térjünk vissza egy pillanatra a baranyai pórt­élét tükréhez. Nyilvánvaló, hogy legpregnánsabban a pórt vezető testületéinek átalakulósa-átolakitása ér­hető tetten — az érzékel­hető tartalmi változások­hoz idő kell. — Valóban! Az átalakítás nem öncélú. Egyetértek mind­azokkal, akik azt mondják, jó­ja, de mi oz eredménye? Ahogy szoktuk mondani: a kérdés jo­gos. Csakhogy az eredményes­ség feltételeinek megteremtése időben mindig előjbb van, mint az eredmény, és az or­szágos dolgoktól sem tudunk elvonatkoztatni. A főbb válto­zásokról azért megemlítem, a következőket: a pártbizottság érdemi szerepének novelese, megyei politikánk fonmalo ere­jévé tétele, s ezzel összefüg­gésben a végrehajtó bizottság szerepének változása, neve szerinti tevékenységének erősí­tése. A politikai döntések, ál­lásfoglalások tórsadalmasítasa, ami egyaránt jelenti, hogy a kevesek közreműködésével mű­ködő állandó bizottságokat -megszüntettük, s hogy a konk­rét kérdések elemzésének, a döntési javaslatok, alternatívák A megújulási folyamatban nem szabad megtorpanni Beszélgetés dr. Dányi Pállal, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkárával kidolgozását demokratizáljuk, s így sokak tapasztalata (bele­értve a szakértőket, sőt párton kívülieket is), gondolára válik részévé a döntéselőkészííésnek, meghozatalának és azok ér­vényre juttatása szervezésének és ellenőrzésének. A tanácsi, szakszervezeti, népfrontos és KISZ-es kapcsolatokban o tást adnának a kormányzati szervek koncepciójáról, illetve az ez évben tervezett intéz­kedésekről; tisztázható lenne a kormányzati és vállalati szin­tű elképzelések és intézkedé­sek összhangja, valamint az, hogy mindezek o problémák megoldásához tárgyilagos és konstruktív kezeléséhez elégsé­nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi feltételek is kedve­zőek, ha tetszik, ma merőben mások, mint mondjuk a len­gyelországi társadalmi robba­nás idején. I- Sokan itthon is tarta­nak egyfajta robbanástól. Mit ne mondjak: nehéz eligazodni a politikai plu­Fotó: Tóth László Komló Bányaüzem (Beta akna) pártirányítás helyett a partneri kapcsolatok kialakítása, o tes­tület és. az apparátus viszo­nyának megváltoztatása, az apparátus szervezetének és te­vékenységének átformálása is idesorolható. (Ez utóbbit már korábban elindítottuk, s már­cius végéig kívánjuk befejezni.) Mindehhez hozzátenném pél­dául azt is, hogy pártbizottsá­gunknak megválasztása óta 18 új tagja van, a végrehajtó bi­zottságban pedig 50 százalékos volt a személyi változás.- Megyénk társadalmi életének jelene milyen kérdéseket hordoz? Adha­tó-e mindenre helyben vá­lasz? — Egy hasonlattal élek. Az átalakítás folyamata zajlik. Fölhajtottuk a szőnyeget már, s ami a szőnyeg alatt van, ki­látszik. Bontjuk a falakat, - a korlátokat, s hull a fejünkre, a szemünkbe a por, o törme­lék, csupa kellemetlen dolog. Itt most nem állhatunk meg. nem hagyhatjuk abba a meg­kezdett munkánkat. Csak ne összevissza csináljuk mindezt, hanem a dolgok természetes logikája szerint. Az ország — s ezen belül Baranya — sorsa a tét. Szűkebb régiónk leg­égetőbb kérdéseinek egyike például a két bánya jövője. Gondoljuk csak végig: a 430 ezer lakosú megyében a bá­nya dolgozói családtagjaikkal együtt mintegy 100 ezer főt tesznek ki. Sorsuk senki szá­mára nem lehet közömbös. Tárgyalási pozíciónkat ez mo­tiválja. Álláspontunk: nem el­fogadható o kormányzati szer­vek azon véleménye, hogy a gondok megoldása a vállala­tok belügye. Központilag is érdemleges, koncepcionális döntéseket kell hozni. Mint az Baranyában köztudott az utób­bi években - különböző okok­ra visszavezethetően - a ba­nyavállalatok gazdasági pozí­ciói erőteljesen leromlottak. A kialakult gazdasági helyzetben a viszonyok egyre erőteljeseb­ben válnak országos politikai tényezővé. Ezért a megyei pártbizottság megbízása alap­ján kezdeményeztem országos vezetőkkel, miniszterekkel, szakszervezeti és pártvezetők­kel egy olyan megbeszélést, amelyen a vállalatok vezetői tájékoztatnák a résztvevőket a vállalatok gazdasági és politi­kai helyzetéről, oz 1989-ben vállalati hatáskörben megtett, vagy megtenni tervezett intéz­kedésekről; a résztvevő orszá­gos szervek vezetői tájékozta­gesek-e? Egyételművé tehető, hogy a politikai munka eszkö­zeivel milyen törekvéseket tá­mogathatunk és milyeneket nem. Ugyanakkor akad egy sor belső gyötrelem is - szer­vezetlenségből, hiányosságok­ból —, ami a jelenlegi vállala­ti vezetőknek ad leckét.- Baranya gazdaságá­nak más szektoraiban mi a helyzet? On közgazdász. Feltételezem hazánk - és ezen belül a megye - ér­tékteremtő képességének megújításában hisz. Mire alapozza optimizmusát?- Ha kérhetném, a gazda­sági kérdésekbe ez alkalom­mal ne merüljünk el. Szándé­kunk, hogy erről pártbizott­ságunk illetékes titkára rövi­desen a Dunántúli Napló ha­sábjain kifejti véleményét. Ugyanis nem szeretném le­egyszerűsíteni a témát, s az általánosság keretei között sem szeretnék maradni. Annál is inkább mondom ezt, mert me99yöződésem, hogy az utób­bi időben az összhang meg­bomlott a reformfolyamatok irányítói tevékenységében. Egy- reszt, mert a gazdaságra a szükségesnél kevesebb figye­lem irányul, másrészt a politi­kai reform oly mértékben gyor- su|l . h°gy a reálfolyama­toktól is elszakadt, s ezt hely­telenítem. Másrészt az össz­hang a részérdekek képvisele­teben sincs meg. Helytelení­tem,^ hogy a „közgondolkodás­ban azoknak az embereknek 01 ®fdekei háttérbe szorulnak, akik a mai, holnapi 'kenyerün­ket sütik, utazásainkat szerve- 2|k, tanítják gyermekeinket, gyógyítják betegeinket stb. A társadalmi-politikai re­formfolyamat nem laboratóriu- m', kísérletezésre való. Az or­szág, illetve az ország lakos­sága pedig nem kísérleti nyúl. bzemély szerint én az átfogó reformok híve vagyok, s az összhang hiányát veszélyesnek, megengedhetetlennek tartom. !■'•i0P>t'm'zmusomat illeti: a politikai változásokat követni tudia 7 s ez nem könnyű; naprakész ismereteket kíván -, könnyen beláthatja, hogy ma mar mások a belső társadal- rm es gazdasági-gazdálkodási teltételek, mint mondjuk egy evvel korábban. Bizom abban — nem vitatva, hogy a demok­rácia idő- és költségigényes hogy elöbb-utóbb megte­remtődik az a társadalmi kon­szenzus, melyben az értékek a felszínre kerülnek. Ehhez ralizáció jegyében fölálló mozgalmak-tömörülések, alternatív szervezetek prog­ramjaiban, s az őket meg­ítélő pártnyilatkozatok­ban .., — Érthető a bizonytalanság; eltelt vagy 40 év, amely nem éppen a politikai kultúránk ki­forrását segítette. így aztán a különféle politikai tömörülé­sek — amelyeket az élet ho­zott felszínre - pártszemszög­ből is változó, vegyes megíté­lés alá esnek. Hogy azt ne mondjam: az MSZMP-n belül is rendkívül szines a paletta, a párt politikai vonala a kü­lönböző irányzatok harcában- vitáiban kristályosodik ki. Mó­domban volt éppen- a párt megbízatásából nemrégiben a Magyar Demokrata Fórum ve­zetőivel beszélgetnem, s ezen belül közös véleménycserére. Hasonlóképpen megyei pártbi­zottságunk tervezi, hogy elem­zi a helyi alternatív szerveze­tek törekvéseit-szándékát, s majd ezt követően tájékoztat­ja a megye lakosságát állás­foglalásáról. Ez március ele­jén esedékes; a tájékozódás­informálódás céljára alakított ad hoc munkabizottságunk már megkezdte munkáját.- Közel hatórás eszme­cseréről tudok: e „rövid" munkanapon a Magyar Demokrata Fórum vezetői­Í vel mit sikerült tisztázni? Van-e szó közeledésről, esetleges koalíció kialakí­tásának lehetőségéről?- Kölcsönösen tájékozód­tunk, s talán nem is a leg­jobb időpontban, hiszen köz­tudott, hogy az MDF kora ta­vasszal tartja országos össze­jövetelét. Ez az MDF vezetői­ben is megfogalmazódott amellett, hogy ők is érezték, oz első lépést meg kellett tenni. Tanulságok: a Magyar Demokrata Fórum és az MSZMP közötti politikai koa­líció lehetőségét ezen a be­szélgetésen az MDF vezetői kizárták. Beszélgetéseink so­rán láthatóan arra törekedtek, hogy megkérdőjelezzék az Or­szággyűlés jelenlegi státusát, hogy bizonyítsák: ez a parla­ment nem élvezi az emberek bizalmát. A mi álláspontunk ebben az volt, hogy előreho­zott, elhamarkodott parlamen­ti választásokkal még több társadalmi bizonytalanságot okoznánk, s éppen ezért ma a legésszerűbb, hogy olyon választójogi törvény szülessen — széles körű társadalmi vitá­ban -, amely nyomán hosszú távra is bizalmat élvező kép­viselők kerüljenek majd az új parlamentbe. Végül március 15-el kapcsolatos gondola- tünk; mivel nemcsak piros be- tűs ünnep, hanem munkaszü­neti nap is, kértük, közös prog­ramokkal teremthetnénk meg­ünnepléséhez lehetőséget, amely szolgálná a nemzettu­dat erősítését. (Erre ma van igen nagy szükség.) Az eszme­csere után magamban megfo- falmaztam: a jelenért és a jövőért érzett felelősségünk el­térő, a párthoz való viszonyuk kritikus. Ezek után ön csaló­dott? — Nem. Ennél többet nem igen vártam. Az országos szin­tű eszmecserét további elemzé­sek kell hogy kövessék, s nyil­ván a párbeszédnek sincs vé­ge. Hasonlóan ítéljük meg a megyénkben működő alternatív szervezetekkel való viszonyún kot is; amiben együtt tudunk működni, abban igen, amiben pedig más a felfogásunk, ezt a másságot pregnánsan ki fog­juk nyilvánítani. S ezzel még azt sem mondtam, hogy az idő függvényében ez a megítélés nem változhat. Váltsunk szót néhány sokakat érdeklő témáról, amelyeket éppen a közel­múlt történései fogalmaz­tak mea. Mi az ön véle­ménye Pozsgay Imre nyi­latkozatáról? — A történészek munka iáról es a nyilatkozat körülményeiről nincs elég ismeretem ohhoz, hogy felelősségteljesen nyilat­kozzam. Annyit azonban tudok mondani, hogy 1956 sokkol összetettebb, naponként változó tartolmú év volt. Ezért a tudo­mányos kutatástól mélv és át­fogó elemzést, a politikusoktól pedig a társadalomra éí az emberekre qyakorolt hatásával is számoló. felelősségteljes megnyilatkozást várok Mind­ezeket illetően . hiányérzetem van, s o február 10-: köznonti bizottsági üléstől a dolaok fe­lelősség teljes és tárgyilagos elemzését és ezen alaouló ál- Iá sfog lalást várok. ' ~ Mit gondol ön, miért hívták össze a Központi Bi­zottságot ilyen gyorsaság­gal? Lehet-e köze ennek a Pozsgay-nyilatkozathoz? — Igen. ' Grósz Károly ígéretet tett, januárban Baranya megyébe látogat. A hónap elmúlt. — A január végére tervezett látogatás Grósz Károly külföldi útja miatt februárra tolódott. Feltehetően a február ?0 _21-i KB-ülés után kerül sor erre a programra.- Megköszönve az in­terjút, végezetül megkér­dezném, miben látja ma a megyei teendőket, mit kerne a párttagságtól és a párton kívüliektől? Ma annak érzem legjob­ban a szükségességét, hogy azok fogjanak össze, okik a dolgok jobbítását kívánják, s aki'k azért tenni is akarnak. Akik a tisztességet, az egymás iránti bizalmat, a közélet tisz­taságát, a tudást olyan emberi es társadalmi értékeknek tekin­tik. amit nem elég ma óvni je­len állapotában, hanem — gyarapítani kell. S ma nem­csak az egymás iránti bizalom, ra van szükség, hanem kinek- kinek g saiát feladata ellátá­sában kellő önbizalomra. Né- múu Dátosszal hozzátehetném; abban a megújulási folyamat­ban, omit pártunk fölvállalt, nem szabad megtorpanni, hi­szen nemcsak önös érdekeink követelik ki a reform végigvite- lét. Tudom, elszámoltat ben­nünket a következő nemzedék. Éppen ezért nekünk nem utó­lag, hanem ielenidőben kell okosnak lennünk. Kozma Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents