Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-25 / 56. szám
e Dunántúlt napló 1989. február 25., szombat A mai világban hajtani kell Egervári József pécsi, Cseralja utcai műhelyében Fotó: Proksza László Az Egervári Művek Minden évben megkétszerezte termelését — Egy gazdaságtalan egység Sülysápról Autójavítás NSZK bérmunkában megyeházán? Hogyan emelik az elnök fizetését Kozármislenyben? Amikor utoljára találkoztunk, az általuk készített hőlégballonról írtam, az MHSZ ejtőernyős főelőadójaként tevékenykedett. Egervári Iónéi akkor még csupa derű volt. Legutóbb azt hallottam róla, hogy kisiparosként gépeket, alkatrészeket, tárcsafékbetéteket gyárt. Most ritkábban mosolyog, arcvonásai megkeményedtek, fáradtnak látszik.- Nem könnyű ' az Egervári Művek élén állni?- Egész éjjel vezettem, egy Mercedest hoztam javítani az utánfutómon. A mai világban hajtania kell a kisiparosnak, ha talpon akar maradni. Épp ez hozott hozzá, hogy megtudjam, mi kell ahhoz egy vállalkozó szellemű géplakatos-kisiparosnak, ha bizton akar állni a lábán.- Először is legalább tizenhárom láb. Ha tíz nem tartja meg, akkor még három biztos támasza maradhasson.- Miért lorditott hátat az ejtőernyőzésnek?- Tisztázzunk valamit: ahhoz nem lettem sose hűtlen, csak hát az MHSZ-nek kellett végképp hátat fordítanom. Kirúgtak harmincegy éves ejtőernyős múlttal, oktatás, válogatott kerettagság és szakosztályvezetés után nem hosz- szabbították meg az ejtőernyős szakszolgálati engedélyemet. Olyan az, mint amikor a hivatásos sofőrt eltiltják a vezetéstől. Kirobbant a ballonháború és ... Nyolcvankettőben aztán gyökeres fordulat következett be életében.- Soha nem féltem kézbe venni a kalapácsot, elvégre a gépipariban lettem technikus és az MHSZ előtt jó iskolám volt a BÉV kísérleti műhelye és lakatosüzeme, majd az 508-as intézet, ahol szakoktató voltam. Megépítettem a házam mellett a műhelyem első részét és amint 1983-ban megkaptam az iparengedélyemet, dolgozni kezdtem.- Milyen volt a váltás?- Mit mondjak? Beindult a verkli, lett elegendő munkám. Importpótló alkatrészeket gyártottam a Dohánygyárnak. Ha hiszi, ha nem, két forint néhány fillérből hoztam ki egy nyugatnémet márkát. Szép, mi? A reménypusztoi tsz-nek itatóalkatrészeket gyártottam, az ÉPGEP-nek meg szerszám- készletet.- Hogyan lett lékbetétgyá- ros?- Mondjam azt, hogy puszta véletlenből? Mert ez a valóság. Felkínálták, vegyem át a sülysápi áfész felügyelete alatt működő Coopindustria Ipari Szakcsoportot, azaz egy komplett fékbetétgyártó egységet. Tavaly januárban hozzám telepítettem.- Gondolom, nem fillérekért . ..- Az áfával együtt négymillióért, s hozzá még a kamatok. Szerencséfnre részletfizetésre adták, csakhogy megszabadulhassanak a gazdaságtalan tevékenységtől. A vételár felét tavaly kifizettem. A vissza lévőre most közölték: ha most első félév végéig befizetem, elengedik a kamatokat.- Sikerülni log?- Szeretném. A pécsi Cseralja utcai házánál és műhelyénél nagy a felfordulás, a házára emeletet húznak az egyik fiának. Az eredeti immár teljes műhelyben gépek, anyagok, .felújításra váró nyugati autómotorok és egy piros Mercedes - kibelezve.- Ezt hoztam az éjjel. Tavaly indítottam az auójavító bérmunkát a nyugatnémetországi Peter- Mizsnyák úrnak, pedig már 1987 júliusában volt rá a külker minisztériumi engedélyem. A hazai bürokrácia útvesztőiből aztán végre előkerült a többi hiányzó engedély, pecsét, meg minden . . .- Ez mennyiben üzlet?- Ha arra gondol, hogy milliomossá tesz, le kell hűte- nem. Sovány bolt, de csinálni kell, és érdemes. Én ho- zom-viszem az autókat, megkapok hozzájuk minden alkatrészt és kijavítva visszaszállítom. A tényleges munkabér egyötöde a hazai engedélyez- tetőké, a márka 80 százalékáért megkapom a hivatalos forint-árfolyamot. A teljes ösz- szeg egytizedét kitevő forintért viszont vehetek nyugati valutát a devizaszámlámra, az meg a többi tevékenységem importfedezetére kell. Ez a visszaváltható valutarész 1987-ben még 20 százalék, tavaly az első félévben márcsak 3,5 százalék volt, azóta 10 százalék.- Jellemzőek a vállalkozói kockázatok? ' *- Ha jaj, de még mennyire! Egy kanadai megrendelő minőségi kifogás nélkül vette át termékeimet, a hazai megrendelő meg ugyanazért levont 10 százalékot esztétikai kifogás miatt... És van, aki nem fizet. A szemléletük lesújtó: „Mit ugrál ez a maszek, várjon türelemmel, a pénzére!" Volt megrendelésem ezer csillekerék forgácsolására. Vettem egy speciális esztergapadot, és képzelje - neveti el magát - végül is mennyit kértek tőlem? Tíz kereket összesen. Még jó, hogy a gépet másra is tudom használni. A műhelyem második része úgy készült, mint a . . . A hivatalok küldözgettek a különféle engedélyekkel jobbra-balra, eltűntek az iratok ... A végén meg is büntettek. Rengeteg időmet elrabolták . . . Vasason van a másik műhelye, tavaly vette árverésen. Itt készítik a komplett elsőkerék tárcsafékbetéteket a szocialista kocsikhoz. A gépsort, a technológiát a sülysápiaktól vette ót, csak a lényeget, a piacot kellett neki felhajtania.- Tavaly május óta vevőm- az Ezermester, kétmilliós forgalmam volt. Volt, mert most a vállalatnak nincs pénze. Az emberek és a gépek nem állhatnak. A besegítő családtagokkal együtt 8-12 emberrel dolgozom. Kénytelen vagyok más piac után nézni. Mór küldtem ki tárcsafékbetéteket bevizsgálásra az NSZK-ba, bízom benne, lesz abból megrendelés.- Bízik a termékeiben?- Legjobb hazai meósaim az autóversenyzők és a taxisok, ők aztán „eszik" a betéteket. Ingyen kapják és elégedettek a minőséggel.- A „tizenhárom lábon" álláshoz mi tartozik még?- Dolgozom a Sörgyárnak, a Sopianának, a Tejipari Kutatónak, a Novum Gmk-nak, a Dohánygyárnak, kúpfogaskerekeket gyártok a Sopianának, a Somopaknak . . . Eddig minden évben nagyjából megdupláztam a termelésemet és ezzel párhuzamosan az adóalapomat, kivéve 1988-at a beruházások miatt.- Tervez-e egy újobb „lábat" is?- Az autójavítást ' NSZK- bérmunkaban szeretném felfuttatni. Tudok még nekik olcsón, jól és gazdaságosan dolgozni ... De én már nem forgatok nagy terveket. Rövidesen, nyugdíjba megyek. A többi már a fiamra tartozik. Murányi László Mi újság a A lakosság dönt a tehóról Pellérden Figyelemre méltó döntést hozott a pellérdi tanács. A testület nem szünteti meg a tehát, de megkérdezi a lakosságot. Az apparátus tájékoztatja az embereket, ugyanakkor kezdeményezi, hogy aki a jövedelmi viszonyai alapján mentességet, vagy kedvezményt kér, az nyilatkozzon erről a keresetigazolását mellékelve. Ha kiderül, hoo-- a kötelezhető ingatlantulajdonosoknak a felénél több nem tudja vállalni, a testület megszünteti ezt a hozzájárulást. Pellérden ily módon a lakosság dönt, nem politikai szempontok, hanem a gazdasági, pontosabban a szociális körülmények alapján. A napokban 655 levelet visznek ki a Pellérden, valamint a társközségekben — Gyód, Keszű és Aranyosga- dány - élőknek, amelyben tájékoztatnak a tehóról szóló rendelet pontos szövegéről, illetve mellékelnek egy kérvénylapot is, amit visszajuttathat mindenki, aki ezt indokoltnak ítéli. ■ A mohácsi tanácsé a volt tűzoltólaktanya A közelmúltban költözött új épületbe a mohácsi tűzoltóság. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a héten átadta a Vörösmarty utca 52-ben lévő régi ház kezelői jogát a mohácsi városi tanácsnak, amely művelődési intézményként működteti a jövőben. Az új tűzoltólaktanya létesítéséhez a mohácsi tanács térítésmentesen adta a területet, kiépítette a közműveket és szilárd burkolattal látta el a létesítményhez szükséges utakat. Mindez meghaladta a négymillió . forintot, Így a kért ingatlant térítésmentesen kapta meg a városi tanács. Hasznosanyag-gyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséhez saját eszközeik kiegészítésére a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat 950 000, a Bólyi Költségvetési üzem 1 000 000 és a Szentlőrinci Költségvetési üzem 900 000 forintot kapott a megyei tanácstól. Ezek a szolgáltató cégek gyűjtő-, és szállítóeszközeiket fejlesztették, ugyanakkor igyekeztek megnyerni a településükön lakókat is a hasznos- anyag-gyűjtéshez. Április elsejével vezetik be az új rendszert. A szelektív hulladékgyűjtésből származó bevételeiket eszközeik pótlására, valamint intézmények támogatására és a gyűjtésben részt vállalók további ösztönzésére fordítják. Gáldonyi M.-Óvári Zs. A Magyar Hírlap február 17-i száma „Mi a baj Szántó Tiborral?” címmel tárt fel egy jogvitát a megyei tanács személyzeti osztálya és a ko- zármislenyi tanácselnök között az elnök fizetésemelésének ügyében. Dr. Erdődi Gyulát, a személyzeti osztály helyettes vezetőjét arról kérdeztem, hogyan kapják a helyi tanácselnökök a fizetésemelésüket, jutalmukat? Mi ad okot a vi- tá ra?- öt éve intézi a megyei személyzeti osztály a fizetéseket. Arra törekszünk, hogy lehetőleg minél többet juttassunk azoknak az embereknek, akik véleményem szerint nincsenek megfizetve. 14 éve volt utoljára központi béremelés. A tanácstörvény tavaly január elsejétől úgy rendelkezett - mindössze négy sorban -, hogy a helyi tisztség- viselők fizetését a megyei tanács elnökének javaslatára a helyi tanács testületé állapítja meg. Két fontos eleme tehát ennek a rendelkezésnek a javaslót és a helyi jogkör - mondta dr. Erdődi Gyula. Ezt értelmezik másképpen a megyei tanács személyzeti osztályán és Kozármislenyben. A személyzeti osztály helyettes vezetője az előzményekről igy fogalmazott:- Nem. akarok messzire menni, de tavaly januárban a megyei tanács elnökének javaslatára a testület a javaslatban szereplő összeg háromszorosát szavazta meg az elnöknek. így o fizetése 30 százalékkal nőtt, miközben a Kozármislenyhez hasonló nagyságrendű tanácsok elnökeinek, akik éppoly tisztességesen dolgoznak, tavaly 10-11 százalékkal nőtt a fizetésük. Akkor ebben nem volt semmi törvénysértő. Novemberben levelet küldtünk a tanácsoknak, informáljanak arról, milyen lehetőség van helyben g fize1987 nyarán három alkalommal zúdult le hatalmas víztömeg Szederkényre. Házakat tett tönkre, az utakat betemette az iszap. Mindez elkerülhető illetve mérsékelhető lett volna, ha a község övárok-rendszerét idejében kiépítik. A kivitelezés még azon az őszön megkezdődött és mára elkészült két áteresz. A nagyközségi tanács az azonnali mentési munkálatokra több. mint kétmillió forintot fordított. A tanács épületét például kétszer is elöntötte a víz, igy kénytelenek voltak majd három hónapot az iskola tornatermében tölteni. A tanácsházat - amely egyébként is elöregedett —, azóta sem tudták teljesen rendbe hozni. Voltak olyan terveik, hogy új. épületet húznak föl. ám erre nincs pénz. Helyreállították viszont a megrongálódott házasságkötő termet, az orvosi és fogorvosi rendelőt, az ABC-t, a szolgálati lakásokat. Nem utolsósorban elkezdték a mohácsi KEBAVIT kivitelezésében a vízelvezető rendszer kiépítését. A munkákra 1987-ben 4 886 000 forintot fordítottak, ebből hárommilliót o Baranya Megyei Tanács adott, az 1988-ban fölhasznált 4 820 000 forintból pedig kétmillió a megyei támogatás. Az első, a keleti áteresz létrehozását a Pécsi Közúti Igazgatóság is támogatta 427 000 forinttal. tésemelésre. Kozármislenyből nem jött válasz, amit mi úgy értékeltünk, nincs bérfejlesztésre lehetőségük, hiszen ákinek van és ezt nem jelzi, a saját érdeke ellen cselekszik. Viszont régi gyakorlat, hogy a megyeházán megmaradt összeget a községek bér- fejlesztésére fordítjuk. így küldtük a javaslatot Kozór- mislenybe; közöltük, hogy az apparátusnak és a végrehajtó bizottság titkárának juttatunk bérfejlesztést a megyei keretből. Az elnök személyére nem volt javaslat. Ezt a nemleges javaslatot tulajdonképpen 0 javaslatnak tekintették, és a testület ismét több ezer forintos fizetésemelést szavazott meg a tanácselnöknek. (16700 forint lett így a fizetése.) Ezt a javaslat nélkül megszavazott béremelést tekinti törvénysértőnek a személyzeti osztály. Levélben felhívta a kozármislenyi testület figyelmét erre. A levelet a helyi végrehajtóbizottság ülésére vitték be - holott a vb ebben nem illetékes, mondta dr. Erdődi Gyula -, és a vb javaslatára később a testület ismét elfogadta a korábbi döntését, pontosabban nem vonta vissza a fizetésemelés megállapítására vonatkozó határozatát. Az ügy márciusban kerül a megyei végrehajtó bizottság elé, amely arról dönt, törvénysértőnek ítéli-e a helyi testület határozatát. Nem akarunk a döntés elébe menni, a jogszabály értelmezésébe bonyolódni. A laikus másként teszi fel a kérdést: mennyire volt az információk birtokában a döntés előtt a helyi testület? A helyi bérmaradványokból milyen arányban részesült az apparátus és az intézmények dolgozója?. Dr. Erdődi Gyula mondta, ha az elnök többet kapott, akkor az apparátusnak, vagy a pedagógusoknak jóval kevesebb jutott. Ez az árok az 57-es út alatt húzódik és torkollik a Karasi- cába, míg a második a község nyugati részén vezeti a vizet a patakba. A munkák, befejező szakasza a nyugati övárok kiépítése lenne a zórtkert és a belterület között 300 méter hosz- szúsógban. A közel kétmillió forintos beruházás azonban egyre késik: sem a szederkényi tanácsnak, se a megyének nincs már erre pénze. Ahhoz, hogy mégiscsak megvalósuljon, és ezzel biztonságban legyen a nagyközség, az iskola bővítésétől kellene elvonni a pénzt- - ezt viszont semmiképp sem szeretnék.Adódhat egy reálisabb lehetőség is. Szederkény belépett a tavaly megalakult Bólyi Belterületi Vízrendező Gazdasági Társaságba, amelynek célja és feladata a tagközségek vízelvezető rendszereinek karbantartása. A társaság a községek által befizetett százalék arányában nyújt segítséget, igy tavaly . Szederkényben 190 000 forint értékben végeztek el munkákat. 1988-ban a gazdasági társaság ötmillió forint támogatást kapott a Baranya Megyei Tanácstól, idén viszont még bizonytalan, hogy lesz-e egyáltalán és mennyi a megyei juttatás. Ettől is függ, hogy folytatni tudják-e q munkát Szederkényben. Vízelvezetés Szederkényben Bizonytalan a munkálatok folytatása
