Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-25 / 56. szám

e Dunántúlt napló 1989. február 25., szombat A mai világban hajtani kell Egervári József pécsi, Cseralja utcai műhelyében Fotó: Proksza László Az Egervári Művek Minden évben megkétszerezte termelését — Egy gazdaságtalan egység Sülysápról Autójavítás NSZK bérmunkában megyeházán? Hogyan emelik az elnök fizetését Kozármislenyben? Amikor utoljára találkoztunk, az általuk készített hőlégbal­lonról írtam, az MHSZ ejtőer­nyős főelőadójaként tevékeny­kedett. Egervári Iónéi akkor még csupa derű volt. Legutóbb azt hallottam ró­la, hogy kisiparosként gépe­ket, alkatrészeket, tárcsafék­betéteket gyárt. Most ritkábban mosolyog, arcvonásai megkeményedtek, fáradtnak látszik.- Nem könnyű ' az Egervári Művek élén állni?- Egész éjjel vezettem, egy Mercedest hoztam javítani az utánfutómon. A mai világban hajtania kell a kisiparosnak, ha talpon akar maradni. Épp ez hozott hozzá, hogy megtudjam, mi kell ahhoz egy vállalkozó szellemű gép­lakatos-kisiparosnak, ha biz­ton akar állni a lábán.- Először is legalább tizen­három láb. Ha tíz nem tart­ja meg, akkor még három biztos támasza maradhasson.- Miért lorditott hátat az ejtőernyőzésnek?- Tisztázzunk valamit: ah­hoz nem lettem sose hűtlen, csak hát az MHSZ-nek kel­lett végképp hátat fordítanom. Kirúgtak harmincegy éves ej­tőernyős múlttal, oktatás, vá­logatott kerettagság és szak­osztályvezetés után nem hosz- szabbították meg az ejtőer­nyős szakszolgálati engedé­lyemet. Olyan az, mint amikor a hivatásos sofőrt eltiltják a vezetéstől. Kirobbant a ballon­háború és ... Nyolcvankettőben aztán gyö­keres fordulat következett be életében.- Soha nem féltem kézbe venni a kalapácsot, elvégre a gépipariban lettem technikus és az MHSZ előtt jó iskolám volt a BÉV kísérleti műhelye és lakatosüzeme, majd az 508-as intézet, ahol szakok­tató voltam. Megépítettem a házam mellett a műhelyem el­ső részét és amint 1983-ban megkaptam az iparengedélye­met, dolgozni kezdtem.- Milyen volt a váltás?- Mit mondjak? Beindult a verkli, lett elegendő munkám. Importpótló alkatrészeket gyár­tottam a Dohánygyárnak. Ha hiszi, ha nem, két forint né­hány fillérből hoztam ki egy nyugatnémet márkát. Szép, mi? A reménypusztoi tsz-nek itatóalkatrészeket gyártottam, az ÉPGEP-nek meg szerszám- készletet.- Hogyan lett lékbetétgyá- ros?- Mondjam azt, hogy pusz­ta véletlenből? Mert ez a valóság. Felkínálták, vegyem át a sülysápi áfész felügyele­te alatt működő Coopindustria Ipari Szakcsoportot, azaz egy komplett fékbetétgyártó egy­séget. Tavaly januárban hoz­zám telepítettem.- Gondolom, nem fillére­kért . ..- Az áfával együtt négy­millióért, s hozzá még a ka­matok. Szerencséfnre részletfi­zetésre adták, csakhogy meg­szabadulhassanak a gazda­ságtalan tevékenységtől. A vé­telár felét tavaly kifizettem. A vissza lévőre most közölték: ha most első félév végéig be­fizetem, elengedik a kamato­kat.- Sikerülni log?- Szeretném. A pécsi Cseralja utcai há­zánál és műhelyénél nagy a felfordulás, a házára emele­tet húznak az egyik fiának. Az eredeti immár teljes műhely­ben gépek, anyagok, .felújítás­ra váró nyugati autómotorok és egy piros Mercedes - ki­belezve.- Ezt hoztam az éjjel. Ta­valy indítottam az auójavító bérmunkát a nyugatnémetor­szági Peter- Mizsnyák úrnak, pedig már 1987 júliusában volt rá a külker minisztériumi engedélyem. A hazai bürok­rácia útvesztőiből aztán vég­re előkerült a többi hiányzó engedély, pecsét, meg min­den . . .- Ez mennyiben üzlet?- Ha arra gondol, hogy milliomossá tesz, le kell hűte- nem. Sovány bolt, de csinál­ni kell, és érdemes. Én ho- zom-viszem az autókat, meg­kapok hozzájuk minden alkat­részt és kijavítva visszaszállí­tom. A tényleges munkabér egyötöde a hazai engedélyez- tetőké, a márka 80 százaléká­ért megkapom a hivatalos fo­rint-árfolyamot. A teljes ösz- szeg egytizedét kitevő forint­ért viszont vehetek nyugati valutát a devizaszámlámra, az meg a többi tevékenységem importfedezetére kell. Ez a visszaváltható valutarész 1987-ben még 20 százalék, ta­valy az első félévben márcsak 3,5 százalék volt, azóta 10 százalék.- Jellemzőek a vállalkozói kockázatok? ' *- Ha jaj, de még mennyire! Egy kanadai megrendelő mi­nőségi kifogás nélkül vette át termékeimet, a hazai meg­rendelő meg ugyanazért le­vont 10 százalékot esztétikai kifogás miatt... És van, aki nem fizet. A szemléletük le­sújtó: „Mit ugrál ez a ma­szek, várjon türelemmel, a pénzére!" Volt megrendelésem ezer csillekerék forgácsolásá­ra. Vettem egy speciális esz­tergapadot, és képzelje - ne­veti el magát - végül is mennyit kértek tőlem? Tíz ke­reket összesen. Még jó, hogy a gépet másra is tudom használni. A műhelyem máso­dik része úgy készült, mint a . . . A hivatalok küldözgettek a különféle engedélyekkel jobbra-balra, eltűntek az ira­tok ... A végén meg is bün­tettek. Rengeteg időmet elra­bolták . . . Vasason van a másik mű­helye, tavaly vette árverésen. Itt készítik a komplett elsőke­rék tárcsafékbetéteket a szo­cialista kocsikhoz. A gépsort, a technológiát a sülysápiaktól vette ót, csak a lényeget, a piacot kellett neki felhajta­nia.- Tavaly május óta vevőm- az Ezermester, kétmilliós for­galmam volt. Volt, mert most a vállalatnak nincs pénze. Az emberek és a gépek nem áll­hatnak. A besegítő családta­gokkal együtt 8-12 emberrel dolgozom. Kénytelen vagyok más piac után nézni. Mór küldtem ki tárcsafékbetéteket bevizsgálásra az NSZK-ba, bí­zom benne, lesz abból meg­rendelés.- Bízik a termékeiben?- Legjobb hazai meósaim az autóversenyzők és a taxi­sok, ők aztán „eszik" a beté­teket. Ingyen kapják és elé­gedettek a minőséggel.- A „tizenhárom lábon" álláshoz mi tartozik még?- Dolgozom a Sörgyárnak, a Sopianának, a Tejipari Ku­tatónak, a Novum Gmk-nak, a Dohánygyárnak, kúpfogaske­rekeket gyártok a Sopianának, a Somopaknak . . . Eddig min­den évben nagyjából megdup­láztam a termelésemet és ez­zel párhuzamosan az adóala­pomat, kivéve 1988-at a be­ruházások miatt.- Tervez-e egy újobb „lá­bat" is?- Az autójavítást ' NSZK- bérmunkaban szeretném fel­futtatni. Tudok még nekik ol­csón, jól és gazdaságosan dolgozni ... De én már nem forgatok nagy terveket. Rö­videsen, nyugdíjba megyek. A többi már a fiamra tartozik. Murányi László Mi újság a A lakosság dönt a tehóról Pellérden Figyelemre méltó döntést hozott a pellérdi tanács. A testület nem szünteti meg a tehát, de megkérdezi a la­kosságot. Az apparátus tájé­koztatja az embereket, ugyan­akkor kezdeményezi, hogy aki a jövedelmi viszonyai alapján mentességet, vagy kedvez­ményt kér, az nyilatkozzon er­ről a keresetigazolását mellé­kelve. Ha kiderül, hoo-- a kö­telezhető ingatlantulajdono­soknak a felénél több nem tudja vállalni, a testület meg­szünteti ezt a hozzájárulást. Pellérden ily módon a la­kosság dönt, nem politikai szempontok, hanem a gazda­sági, pontosabban a szociális körülmények alapján. A napokban 655 levelet visznek ki a Pellérden, vala­mint a társközségekben — Gyód, Keszű és Aranyosga- dány - élőknek, amelyben tá­jékoztatnak a tehóról szóló rendelet pontos szövegéről, il­letve mellékelnek egy kérvény­lapot is, amit visszajuttathat mindenki, aki ezt indokoltnak ítéli. ■ A mohácsi tanácsé a volt tűzoltó­laktanya A közelmúltban költözött új épületbe a mohácsi tűzoltó­ság. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a héten át­adta a Vörösmarty utca 52-ben lévő régi ház kezelői jogát a mohácsi városi ta­nácsnak, amely művelődési intézményként működteti a jö­vőben. Az új tűzoltólaktanya léte­sítéséhez a mohácsi tanács térítésmentesen adta a terü­letet, kiépítette a közműveket és szilárd burkolattal látta el a létesítményhez szükséges utakat. Mindez meghaladta a négymillió . forintot, Így a kért ingatlant térítésmentesen kap­ta meg a városi tanács. Hasznos­anyag-gyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséhez saját eszközeik kiegészítésére a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat 950 000, a Bólyi Költségvetési üzem 1 000 000 és a Szentlő­rinci Költségvetési üzem 900 000 forintot kapott a me­gyei tanácstól. Ezek a szolgáltató cégek gyűjtő-, és szállítóeszközeiket fejlesztették, ugyanakkor igye­keztek megnyerni a települé­sükön lakókat is a hasznos- anyag-gyűjtéshez. Április else­jével vezetik be az új rend­szert. A szelektív hulladékgyűj­tésből származó bevételeiket eszközeik pótlására, valamint intézmények támogatására és a gyűjtésben részt vállalók további ösztönzésére fordítják. Gáldonyi M.-Óvári Zs. A Magyar Hírlap február 17-i száma „Mi a baj Szán­tó Tiborral?” címmel tárt fel egy jogvitát a megyei tanács személyzeti osztálya és a ko- zármislenyi tanácselnök között az elnök fizetésemelésének ügyében. Dr. Erdődi Gyulát, a sze­mélyzeti osztály helyettes ve­zetőjét arról kérdeztem, ho­gyan kapják a helyi tanács­elnökök a fizetésemelésüket, jutalmukat? Mi ad okot a vi- tá ra?- öt éve intézi a megyei személyzeti osztály a fizetése­ket. Arra törekszünk, hogy le­hetőleg minél többet juttas­sunk azoknak az embereknek, akik véleményem szerint nincsenek megfizetve. 14 éve volt utoljára központi béreme­lés. A tanácstörvény tavaly január elsejétől úgy rendelke­zett - mindössze négy sor­ban -, hogy a helyi tisztség- viselők fizetését a megyei ta­nács elnökének javaslatára a helyi tanács testületé állapít­ja meg. Két fontos eleme te­hát ennek a rendelkezésnek a javaslót és a helyi jogkör - mondta dr. Erdődi Gyula. Ezt értelmezik másképpen a megyei tanács személyzeti osztályán és Kozármislenyben. A személyzeti osztály he­lyettes vezetője az előzmé­nyekről igy fogalmazott:- Nem. akarok messzire menni, de tavaly januárban a megyei tanács elnökének javaslatára a testület a ja­vaslatban szereplő összeg há­romszorosát szavazta meg az elnöknek. így o fizetése 30 százalékkal nőtt, miközben a Kozármislenyhez hasonló nagy­ságrendű tanácsok elnökeinek, akik éppoly tisztességesen dolgoznak, tavaly 10-11 szá­zalékkal nőtt a fizetésük. Ak­kor ebben nem volt semmi törvénysértő. Novemberben le­velet küldtünk a tanácsoknak, informáljanak arról, milyen lehetőség van helyben g fize­1987 nyarán három alka­lommal zúdult le hatalmas víztömeg Szederkényre. Háza­kat tett tönkre, az utakat be­temette az iszap. Mindez el­kerülhető illetve mérsékelhető lett volna, ha a község öv­árok-rendszerét idejében ki­építik. A kivitelezés még azon az őszön megkezdődött és mára elkészült két áteresz. A nagyközségi tanács az azonnali mentési munkálatok­ra több. mint kétmillió forin­tot fordított. A tanács épüle­tét például kétszer is elön­tötte a víz, igy kénytelenek voltak majd három hónapot az iskola tornatermében töl­teni. A tanácsházat - amely egyébként is elöregedett —, azóta sem tudták teljesen rendbe hozni. Voltak olyan terveik, hogy új. épületet húz­nak föl. ám erre nincs pénz. Helyreállították viszont a megrongálódott házasságkötő termet, az orvosi és fogorvosi rendelőt, az ABC-t, a szolgá­lati lakásokat. Nem utolsó­sorban elkezdték a mohácsi KEBAVIT kivitelezésében a víz­elvezető rendszer kiépítését. A munkákra 1987-ben 4 886 000 forintot fordítottak, ebből hárommilliót o Baranya Megyei Tanács adott, az 1988-ban fölhasznált 4 820 000 forintból pedig kétmillió a me­gyei támogatás. Az első, a keleti áteresz létrehozását a Pécsi Közúti Igazgatóság is támogatta 427 000 forinttal. tésemelésre. Kozármislenyből nem jött válasz, amit mi úgy értékeltünk, nincs bérfejlesz­tésre lehetőségük, hiszen ákinek van és ezt nem jelzi, a saját érdeke ellen cselek­szik. Viszont régi gyakorlat, hogy a megyeházán megma­radt összeget a községek bér- fejlesztésére fordítjuk. így küldtük a javaslatot Kozór- mislenybe; közöltük, hogy az apparátusnak és a végrehajtó bizottság titkárának juttatunk bérfejlesztést a megyei keret­ből. Az elnök személyére nem volt javaslat. Ezt a nemleges javaslatot tulajdonképpen 0 javaslatnak tekintették, és a testület ismét több ezer fo­rintos fizetésemelést szavazott meg a tanácselnöknek. (16700 forint lett így a fize­tése.) Ezt a javaslat nélkül meg­szavazott béremelést tekinti törvénysértőnek a személyzeti osztály. Levélben felhívta a kozármislenyi testület figyel­mét erre. A levelet a helyi végrehajtóbizottság ülésére vitték be - holott a vb ebben nem illetékes, mondta dr. Er­dődi Gyula -, és a vb ja­vaslatára később a testület ismét elfogadta a korábbi döntését, pontosabban nem vonta vissza a fizetésemelés megállapítására vonatkozó ha­tározatát. Az ügy márciusban kerül a megyei végrehajtó bi­zottság elé, amely arról dönt, törvénysértőnek ítéli-e a he­lyi testület határozatát. Nem akarunk a döntés elé­be menni, a jogszabály értel­mezésébe bonyolódni. A laikus másként teszi fel a kérdést: mennyire volt az információk birtokában a döntés előtt a helyi testület? A helyi bérma­radványokból milyen arányban részesült az apparátus és az intézmények dolgozója?. Dr. Erdődi Gyula mondta, ha az elnök többet kapott, akkor az apparátusnak, vagy a pe­dagógusoknak jóval kevesebb jutott. Ez az árok az 57-es út alatt húzódik és torkollik a Karasi- cába, míg a második a köz­ség nyugati részén vezeti a vizet a patakba. A munkák, befejező szaka­sza a nyugati övárok kiépíté­se lenne a zórtkert és a bel­terület között 300 méter hosz- szúsógban. A közel kétmillió forintos beruházás azonban egyre késik: sem a szederké­nyi tanácsnak, se a megyének nincs már erre pénze. Ahhoz, hogy mégiscsak megvalósul­jon, és ezzel biztonságban le­gyen a nagyközség, az isko­la bővítésétől kellene elvonni a pénzt- - ezt viszont semmi­képp sem szeretnék.­Adódhat egy reálisabb lehe­tőség is. Szederkény belépett a tavaly megalakult Bólyi Bel­területi Vízrendező Gazdasági Társaságba, amelynek célja és feladata a tagközségek vízel­vezető rendszereinek karban­tartása. A társaság a közsé­gek által befizetett százalék arányában nyújt segítséget, igy tavaly . Szederkényben 190 000 forint értékben végez­tek el munkákat. 1988-ban a gazdasági társaság ötmillió forint támogatást kapott a Baranya Megyei Tanácstól, idén viszont még bizonytalan, hogy lesz-e egyáltalán és mennyi a megyei juttatás. Et­től is függ, hogy folytatni tudják-e q munkát Szeder­kényben. Vízelvezetés Szederkényben Bizonytalan a munkálatok folytatása

Next

/
Thumbnails
Contents