Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-25 / 56. szám
A Dunöntüit napló 1989. február 25., szombat Az MSZMP főtitkára Baranyában Látogatás az MSZMP Pécs Városi Bizottságán Pécs regionális központ jellegét markánsabban lehetne kamatoztatni a gazdaság frontján, akár a közeli szomszédviszonyokban — Jugoszláviára gondolt —, akár távolabbi területeken is. Ehhez a két nemzetiség - köztük a németaj- kúak - baráti-rokoni kapcsolatait is korrekt módon kamatoztatva. A Pécs városi pártbizottságon dr. Koltai Dénes első titkár tájékoztatta Grósz Károlyt (Folytatás a 3. oldalról.) Grósz Károly a pártaktíva után dr. Dányi Pál és Piti Zoltán kíséretében az MSZMP Pécs Városi Bizottságára látogatott, ahol dr. Koltai Dénes első titkár fogadta a vendéget: ott voltak a bizottság titkárai, Molnár Zoltán, Pécs Város Tanácsának általános elnökhelyettese, Gergely László, a HNF Pécs Városi Bizottságának titkára és Cselik László, a KISZ Pécs Városi Bizottságának első titkára. A kötetlen beszélgetésen többek között dr. Koltai Dénes tájékoztatta a főtitkárt a pártbizottság előtt álló feladatokról, a nemrégiben megválasztott vezetés törekvéseiről. A párt belső életét érintő kérdéseken túl megemlítette a város gazdasága megújításának szükségességét, a korábbi úgynevezett saját bázison történő fejlesztés programmal szemben a célt; húzó ágazat letelepítését a városban. Mint említette, a lehetőségeket most térképezik föl; biztató, hogy ehhez a szellemi kapacitás Pécs városában adott. Grósz Károly, megköszönve a tájékoztatót, megjegyezte: Sajtókonferencia Grósz Károly pécsi látogatásának befejezéseként sajtó- tájékoztatón fogadta a helyi tömegkommunikációs eszközök képviselőit, a rádió, a tv, az MTI és természetesen a Dunántúli Napló újságíróját is. Majdnem egy órán keresztül, meglehetős türelemmel válaszolt a záporozó kérdésekre, melyek közül emeljük ki a legfontosabba kát.- ön a látogatása során - s ez különösen a Mecseki Szénbányák vezetőivel való találkozáskor tűnt fel - meglehetősen óvakodott, hogy konkrét gazdasági kérdésekkel foglalkozzon? — Már hónapokban mérhetem, hogy a miniszterelnöki beosztásomból felmentettek, mégis olykor-olykor a reflexek működnek. Holott épp a pártértekezlet határozatának szellemében tudatosan munkálkodunk azon, hogy az állami irányítás és a pártvezetés az együttműködésnek egy újfajta stílusát honosítsa meg. Ez pedig az, hogy az ügyek konkrét intézésében a pártapparátus sokkal mértéktartób- ban vegyen részt, mint eddig. Miért fogalmazok úgy, hogy mértéktartóbban? Mert egyelőre még maga az intézmény- rendszer, a mechanizmus csábít arra, hogy operatívabb munkát vállaljunk föl — bár a szándék már kikristályosodott, a gyakorlat még nem mindenben követi ezt. Küzdünk a beidegződésekkel, de meg kell honosítanunk azt a szervezeti formát, amely kizárja a régi gyakorlatot. — Milyen emóciókat ébresztett önben a bányászokkal való találkozó? — Elég szenvedélyes volt az eszmecsere. Kemény mondatok kopogtak a beszélgetés során. De nekem ebből a legnagyobb élmény, hogy mind igaz volt, amit megfogalmaztak, nem találtam semmi mesterkéltséget bennük. Ugyanakkor - nem tudom jól érzem-e - de valamiféle nagyszerű erő is jelen volt; a gond, a baj, a keserűség mellett éreztem a tenniakarást, kicsengett a problémák megoldásának közös szándéka.- A városi pártbizottságon fölmerült Pécs és Baranya regionális szerepköre, benne a nemzetiségi kapcsolatokra épülő, abban kamatoztatható gazdasági lehetőség.- Ebben értékes tartalékok rejlenek, amelynek kiaknázása a helyi vezetés és természetesen az országos vezetés közös együttműködésének lehet csak az eredménye. Azért fogalmazok közös feladatról, mert a pártmunkában megtanultam, hogy ha az önállóságot úgy biztosítjuk, hogy mindkét kezét elengedjük a pártszervezeteknek, akkor esetleg „eltévednek”. E vonatkozásban is hiszem, hogy a központi akaratnak és a helyi, igen szimpatikus törekvésnek összhangban kell lenniük. Egészen rövidesen el jön az az idő, amikor sokkal kevésbé kell az országos irányításnak ebben részt vállalnia. De úgy gondolom, hogy gazdaságszerkezet átalakítása nemcsak országos, hanem - ugye? - helyi program is. Bátran kell gondolkodni azon, hogy milyen lehetőségeket hordoz ez a térség, fel kell mérni, megszervezve azt a mechanizmust, amiben ezek a lehetőségek valósággá válnak. Akár a nemzetközi kapcsolatok terén is. Amikor a Német Szövetségi Köztársaságban jártam, azt tapasztaltam, hogy Pécset és környékét ismerik, vannak kapcsolatok, ismerik az itteni szellemi lehetőségeket, s talán jó szívvel lennének partnerek ésszerű kezdeményezésekben. Ami pedig Jugoszláviát illeti, a délszláv nemzetiség kapcsolatépítő munkája, ismeretei, a hagyományok, — mind-mind az együttműködésnek sok apró kis hajszála lehet. A nemzetiségiekkel való beszélgetésen kértem is, bátorítottam is őket erre. Jártam Jugoszláviában - hétfőn ismét ott leszek - s tudom, részükről is felmerült a térségi együttműködések kiépítésének igénye.- ön többször járt Pécsett...- Nagyon nehezen tudnék elszámolni avval, hogy hányszor, de legutóbb, talán két éve, mint budapesti párttitkár, s akkor is, máskor is sok kellemes élményt gyűjtöttem. De hadd menjek régebbre: amikor a Magyar Rádió munkatársa voltam — akkor még a tv-vel is közös intézmény volt - szerény lehetőségeim mellett egyik szenvedélyes harcosa voltam a vidéki tv és rádió stúdiók kiépítésének. S ezeket a műhelyeket - és a helyi sajtót — nagyon nagyra értékelem nemcsak a helyi tájékoztatás - bár ez sem lebecsülendő — hanem az országos politika szempontjából is. Tudósítottak: Dunai Imre, Kozma Ferenc, Lombosi Jenő, Mitzki Ervin, Sarok Zsuzsa. Fotó: Proksza László. Grósz Károly nyilatkozott a sajtó, a rádió, a televízió képviselőinek Hirohito búcsúztatása Pénteken az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda és művelődési központjában megkezdődött a termelőszövetkezetek kétnapos rendkívüli konferenciája. A tanácskozáson részt vesznek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a tsz területi szövetségek és a tsz-ek meghívott vezetői, elnökei. Ott volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és háncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A tanácskozást Eleki János, a TOT főtitkára nyitotta meg. Emlékeztetett rá, hogy a termelőszövetkezeti közvélemény sürgetésére hívták össze a tanácskozást, amelyen megoldást keresnek a mozgalomban és a gazdaságban mutatkozó gondokra, és tárgyalnak az érdekképviseleti munka megújításáról. Vitaindító előadást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tartott. Szólt arról, hogy a tsz-ek helyzete több mint fél évtizede folyamatosan romlik. Több száz gazdasági válsággal küszködik, a bizonytalanság mindenütt fokozódik, és késnek a folyamat megállításához szükséges intézkedések. A tsz-ek legutóbbi, V. kongresszusa határozatának zöme nem valósult meg. Az okokat elemezve több évtizeddel korábbra tekintett vissza, kifejtve: az 1968- as reformokig az MSZMP agrárpolitikája nagyrészt ideologikus töltésű volt, és korszerűtlen kolhoz-mintát követett. A továbbiakban megállapította: elvitathatatlan, hogy 1956-tól az agrárpolitikára mindvégig jelentős hatást gyakoroltak a reformeszmék és a pragmatikus gondolatok egyaránt. A legutóbbi 30 év agrárpolitikájának története - az eszmék szintjén - egyfelelől a dogmatikus ideológia, másfelől a reformeszmékre támaszkodó szakszerűség küzdelmeként fogható föl. Szabó István így folytatta: agrárgazdaságunk progresszív vonásai leginkább 1966-1973 között, a gazdasági mechanizmus reformfolyamatának menetében erősödtek meg. A TOT elnöke úgy ítélte meg, hogy a több évtizedes és kétségtelenül figyelemreméltó sikereket is fölmutató agrár- politika betöltötte történelmi és gyakorlati szerepét. Az új követelmények súlya alatt minden amellett szól, hogy új, radikálisan megújított agrár- politikát kell kialakítani. Szabó István ezután a gazdálkodást fékező néhány helytelen gyakorlatot tett szóvá: például azt, hogy túlhaladottak a földhasznosítás kötöttségei. Egy más téma kapcsán vitába szállt azokkal, akik a kisüzemet és az egyéni vállalkozást tartják egyedül üdvözítőnek, A gazdálkodó szervezeti formák közül a szövetkezetek őrizték meg a legtöbb vállalkozói értéket, átmentve a tulajdonosi felelősségérzetet, és tálán legtovább tudták távoltartani maguktól legsúlyosabb társadalmi betegségünket, a közönyt és az igénytelenséget. A vitában felszólalt Németh Miklós miniszterelnök. Magyarországon történelmi jelentőségű folyamat zajlik - így összegezte budapesti benyomásait Laurent Fabius, a francia nemzetgyűlés elnöke, az Országház gobelintermében péntek délben tartott nemzetközi sajtóértekezletén. A Fabius vezette francia parlamenti küldöttség _ am ely csütörtökön érkezett hazánkba - pénteken kora délelőtt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen járt, és kötetlen beszélgetést folytatott a hallgatók egy csoportjával. Ezután Németh Miklós miniszterelnök hivatalában fogadta a delegációt. A Fabius vezette küldöttség budapesti tárgyalásain a Nyu- gat-Európa és Magyarország közti kapcsolatfejlesztés témájában szóba került az is, hogy Budapest hajlandó volna csatlakozni az Európa Tanácshoz. A Laurent Fabius vezette francia nemzetgyűlési küldöttség péntek este elutazott Magyarországról. A vendégeket Stadinger István, az Ország- gyűlés elnöke búcsúztatta. szár vett búcsút apjától. Rövid beszédében köszönetét mondott a japán népnek, apja halála utáni részvétnyilvánításáért, valamint a jelenlévő külföldieknek együttérzésükért. Takesita Noboru miniszterelnök gyászbeszédében utalt arra, hogy a császár uralkodása „eseményekben és viharokban bővelkedett, beleértve a rendkívül sajnálatos háború csapásait". Japán, amely vissza tudta nyerni függetlenségét és a romokból nemzetközi méretekben gazdaságilag rendkívül megerősödött. „A császár akaratának szellemében továbbra is azért küzd, hogy nyitott legyen a világra, és telve energiával, kulturális gazdagsággal elősegítse a világ békéjét és az emberiség boldogulását" — mondotta. Medvekaland Súlyosabban is végződhetett volna a pécsi állatkertben két barnamedve kiszabadulása szerdán. Gondozójuk véletlenül rosszul zárta be a bejárati részt, s igy jöttek ki az állatok az állatkert területére, ahol épp nem tartózkodtak vendégek, mert látogatási idő előtt történt a nem mindennapi eset. A medvék mindaddig békésen viselkedtek, amíg nem kezdődött meg a visszaterelésük, amiben az összes gondozó, etető részt vett, sőt rendőröket is segítségül hívtak. A rendőrök a terepet biztosították és a fegyverüket használták volna, ha veszélyesebb helyzet alakul ki. A befogási akcióban résztvevők kábító lőszer alkalmazására is gondoltak, de úgy döntöttek, hogy támadás esetén gyorsabbon hat, ha igazi fegyver- tűzzel ártalmatlanítják az -esetleg túlzottan megvaduló szökevényeket. Szerencsére súlyosabb baleset nem következett be. Komolyabb, de nem életveszélyes sérülés érte medvetámadás révén Veszelics István állatkerti dolgozót, akit mentő vitt el a Megyei Kórházba. Csaknem egyórás vesződés, hajsza után sikerült az állatokat visszaterelni ketreces házukba. A hanyag munkást, aki rosz- szul reteszelte el a bejárót, felelősségre vonják. Cs. J. A tsz-ek rendkívüli konferenciája Baranyai hozzászólás A termelőszövetkezeti konferencián Baranya megyét 25 tagú küldöttség képviseli. Közülük a konferencia első napján Papp Zoltán, a Baranya Megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének elnöke szólalt fel:- A konferencia egyik legfontosabb feladatának azt tartom, hogy egész társadalmunk figyelmét irányítsa egyrészt a mezőgazdasági szövetkezetek helyzetére, másrészt a termelőszövetkezetek tagságát hozza olyan helyzetbe, hogy legyen hite a jövőben - kezdte hozzászólását. Majd a falun élők ‘érdekében szólva így folytatta:- A költségvetési centralizmus elhanyagolja a termelő- szövetkezetek, a falu érdekeit. Részben emiatt van, hogy a mezőgazdasági munka társadalmi becsülete, rangja mind alacsonyabb szintű. Tovább pusztulnak a falvak, ami főképp a kisközségekre, társközségekre jellemző. Ilyen közegben pedig nagyon kicsi az esélye a szövetkezés fejlődésének, a megfelelő kulturáltságé gazdálkodásnak, még ha több formátumú gazdaságban gondolkodunk is. Végül Papp Zoltán az érdekvédelem megújításáért érvelt:- Baranyában azt mondjuk - az a többségi álláspontunk -, hogy érdekeink védelmére van szervezetünk. Ez a szövetség és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Ezen belül kell az új viszonyoknak megfelelő, átalakitott, megújított, felelős, bátor érdekvédelmi, érdekképviseleti munkát végezni. Az első vonalban dolgozók joggal kérhetnek gyors, hatékony cselekvést. Pénteken reggel 7.30 perckor kezdődött meg Tokióban Hirohito, a január 7-én elhunyt japán császár 13 órás temetési szertartása. A császári palotában, ahol koporsója 45 napig állt. Akihito császár és az uralkodó család jelenlétében a Sinto vallás szertartása szerint a vallás főpapja ételt és italt ajánlott fel az elhunytnak, majd Hanako, az özvegy császárnő, aki betegsége miatt nem vesz részt a temetésen, búcsúzott férjétől. Két órával később a koporsót halottaskocsira helyezték és a 60 autóból álló, 800 méteres menetoszlop az esőben elindult a gyászszertartás színhelyére, a Sindzsuku Gjon nemzeti kertbe, ahol a japán cédrusból emelt temetési csarnok előtt felállított két hófehér sátorban már előzetesen helyet foglaltak a japán és külföldi meghívottak. 163 ország és 27 nemzetközi szervezet vezető személyiségei érkeztek az eseményre az elmúlt napokban a japán fővárosba, hogy a történelemben példa nélkül álló, nemzetközivé vált gyászesemény részesei legyenek. 54 államfő - köztük hazánk képviseletében Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke - 13 uralkodói ház tagja, 23 al- elnök, 12 miniszterelnök és több mint 50 miniszter, valamint a kíséretükben lévő félezer személyiség és 1300 újságíró tartózkodik Tokióban. A koporsó elhelyezését követően déli 12 órakor 1 perces néma felállással adóztak a jelenlévők a néhai császár emlékének, majd Akihito csáLaurent Fabiust fogadta Németh Miklós A FRANCIA KÜLDÖTTSÉG ELUTAZOTT MAGYARORSZÁGRÓL
