Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-25 / 56. szám
1989. február 25., szombat Dunäntmt napló 3 Az MSZMP főtitkára Baranyában [Folytatás a 2. oldalról) napok realitásával és nekünk meg kell mentenünk a magyar szocializmust. Képesek voltunk-e a belső tartalékainkat mozgósítani? — Be kell vallanunk, hogy nem. Az országban nem javult a munkafegyelem olyan mértékben, mint ahogy javulhatott volna, a vállalatok közötti kooperáció messze elmarad a szükségletektől, és borzasztóan nehezen tudjuk a rendelkezésünkre álló szerény eszközt is úgy kihasználni, hogy az az optimumon működjön és így tovább. Tehát miközben egyik oldalon keressük a nemzetközi eszközöket és lehetőségeket a gazdaság megújításához, aközben sokkal határozottabban és nagyobb bátorsággal kell felvállalnunk a belső tartalékok felszabadítását, a 'belső eszközök mobilizálását a gazdasági megújulás érdekéiben. Ez nem népszerű. S ez a vezetés egyelőre, ha tisztességes akar lenni, semmifajta népszerű intézkedést nem tud hozni. Ha csak a népszerűségért hoz intézkedéseket, akkor nem kifelé segíti ezt az országot ezekből a gondokból, hanem befelé nyomja a további, egyébként is naavon súlyos, nagyon nehéz állapotba. Nyitás a világ felé Politikánk szerves része az a progrom, amely a gazdasáq'r programhoz kapcsolódik: a nyitás a világ felé. Itt nem új korszak kezdődik a magyar politikában. A magyar politika az elmúlt évtizedekben is bátran és határozottan kereste a külpolitikájában az együttmű- Jködést minden olyan haladó erővel, amelyik kezet nyújtott és elfogadta együttműködési szándékunkat. Külpolitikai tevékenységünknek rendkívül fontos része a hazánk határaival szomszédos országokkal való együttműködés. Sok kezdeményezést tettünk az elmúlt időszakban. A közelmúltban értékes és hasznos eszmecserét folytattunk a csehszlovák pártvezetéssel és a közeljövőben itt a határ másik oldalán, a Jugoszláv Kommunista Párt vezetésével fogunk találkozni. A magyar—jugoszláv kapcsolatok az élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg megoldatlan és megoldhatatlan problémák nem terhelik ezeket a kapcsolatokat. Nekünk a kapcsolatok további aazdagításához, élőbbé tételéhez komoly érdekeink fűződnek. Úgy gondoljuk, hogy déli szomszédainknak is. Az együttműködéshez jó ösztönzést ad, hogy Jugoszláviában is dinamikusan bontakozik ki egy reformfolyamat, fokozódik a kölcsönös érdeklődés. Ennek eredménye, hogy mélyül a bizalom, és mélyül az együttkapcsolataink az ismert gondok ellenére is stabilak. Az árucsere forgalom tavaly 540 millió dollár volt, ami 7,5-8 százalékkal meghaladta az azt megelőző évi forgalmat. Úgy látjuk, hogy ez tovább fejleszthető, ezért új területeket kell felkutatni. Vonzó országot! Mindebből tehát világosan látszik, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai koncepciója a gazdasági reform, a politikai reform, az ideológiai reform, valamint egy nyitott külpolitika — egyértelműen egjy korszerű, olyan Magyarország megteremtését szolgálja, amelyben mindnyájan megtaláljuk nemcsak pillanatnyi, hanem hosszú távú érdekeinket is. Olyan Magyarország megteremtését szolgálja, amely vonzó lehet az itt élő emberek számára. Olyan Magyarországot, amely szívesen fogad mindenkit a világból, aki megt akarja ismerni ennek a történelmi értékekkel gazdag, szorgalmas népnek életét és munkáját. A főtitkár előadását követően dr. Dányi Pál emelkedett szólásra. Mint mondta, bízik abban, hogy az elhangzottak után, ha nem is mindenki egyforma módon, de azonos célokért fog megtenni mindent nemzetünk jobbulásáért. működési • készség. Gazdasági Szót értve a bányászokkal is Grósz Károly a Mecseki Szénbányák vezetőivel mégsem lehet közömbös az itteni értéktermelő tevékenység, az itt élő emberék élet- és munkakörülményei iránt, mint ahogy a kormányzat sem az, jól ismeri a gondokat, mégis elsősorban a szakembereknek kellene országosan is egy hosszú távra is helytálló energiapolitikai programot létrehozni. Erre minden eszközzel ösztönözni kell őket. A főtitkár elmondotta, hogy nincs félelemre, önbizalomvesztésre oka a bányászoknak, párttagoknak: most átmenetileg nehéz. megbarátkozni, hogy különböző mozgalmak, pártok léteznék, hogy a mindent tagadás elvén népszerűségre tesznek szert. Mi a programjuk, milyen a társadalmi bázisuk, milyen munkamódszerrel dolgoznak? — dönti majd el, hogy mennyire lesznek életképesek. Minden progresszív erővel a pártnak keresni kell és el kell fogadnia az együttműködést. Lehetséges, hogy megsoványodik pártunk - persze nem mindegy, hogy ki hagy el bennünket —, de egy nyílt társadalmi ellenőrzés mellett minden bizonnyal sokkal nagyobb teljesítményekre leszünk sarkallva és leszünk képesek. Találkozó országgyűlési képviselőkkel Grósz Károly délelőtti programja során a HNF Baranya ÍMegyei Bizottsógo székházában találkozott és megbeszélést folytatott baranyai országgyűlési képviselőkkel. A találkozón részt vett dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára. Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke és dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára és házigazdaként Krasznai Antal, a HNF Baranya Megyei Bizottságának titkára. Crósz Károly tegnap már kora reggel megismerkedett a pécsi bányászok mostani hangulatával, amely mint a fizikai munkásokkal történt találkozón kiderült, kimondottan rossz. A párt főtitkára mégis szót értett a bányászokkal, bár az első percekben BischofI Antal komlói csapatvezető vájár a következőket mondotta: - Nemrégiben az Egyesült Államok nagykövete azt kérdezte tőlem, hogy milyen dialógus van a párt és a munkások között Magyarországon? Én erre azt válaszoltam, hogy semmilyen. Deák László, az MSZMP KB tagja, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára fogadta Grósz Károlyt a vállalat székházában, akiket elkísért dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyéi Bizottságának első titkára, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja. A párt- bizottságon rendezett beszélgetésen fizikai munkások találkoztok a párt főtitkárával és bizony minden szavukban érződött, hogy 1988 májusa óta megtanulták, hogy mit kell érteni a szocialista demokrácia fogalmán, amely 40 esztendeig csupán szlogen volt. Bi- schoff Antal kérdéseinél, hozzászólásánál maradva: — Még 1985-ben is azt kérték tőlünk - mondotta (dehogy is kérték, erkölcsileg .zsaroltak bennünket), hogy fáznak az óvodákban, iskolákban gyermekeink, a kórházakban nincs mivel fűteni, az idős, magatehetetleh nyugdíjasok kilónként veszik a szenet - dolgozzunk hát többet, vállaljunk túlműszakot. Megtettük! Most pedig talán dalolva önként kell lemondani kenyerünkről, menjünk máshova dolgozni a városból, ahol felnőttünk, és tönkrementünk, ahol családunk él. Mi sokszor kértük (az elmúlt év augusztusában a legkétségesebb fegyverünkhöz nyúltunk - a sztrájkra gondolt), hogy tegyék rendbe az iparág helyzetét, mindmáig nem történt meg! A tudósító kétségkívül akkor tudna a, legérdekfeszítőbb módon beszámolni erről a beszélgetésről, hogy a bányászok és Grósz Károly válaszát szó szerint leírná, a több mint egyórás beszélgetés azonban új- ságnyi terjedelmű írást követelne, kénytelen hát összefoglalni az indulatoktól fűtött disputát. Telek Zoltán lakatos, Nemes Zoltán vájár, Dénes János csapatvezető vájár, Czelter Elemér, a szászvári üzem csapatvezető vájára, Hucker Ádám, a Nagymányoki Brikettüzem munkása. Gulyás János, a Külszíni Bányaüzem csoport- vezetője elmondották. hogy érzésük szerint a pórt vezetői hatalmi csatározásokat folytatnak, amiből ők nem kérnek. De szeretnék, ha a munka, a megvalósítható és érzékelhető kibontakozási program, a gazdaság talpraállítása lenne számukra a tömegkommunikáció szenzációja, ha ezekkel kapcsolatban is lehetne miről beszámolni. Többen felvetették, hogy a 800 ezer párttagból néhány ezren döntenek a nép nevében, hogy a sakktáblán még mindig ugyanazok a figurák állnak, legfeljebb más mezőn, hogy barátok, felelős munkatársak esnek egymásnak a politikai prularizmus, a par letta színeinek sokszínűsége ürügyén. Egyenként fogalmazták meg, de ugyanazt mondották: Bányász vagyok, párttag, munkásőr, KISZ-tag, szocialista brigád tagja vagyok- mondja meg hát főtitkár elvtárs, melyikért kell jobban szégyellnem magam? Grósz Károly talán nem is annyira válaszaiban, inkább higgadtságával, magabiztosságával adott hitet a kétségkívül önbizalmukat vesztett bányászoknak. Mint elmondotta nagyon is sok és sokirányú párbeszéd van a vezetők és párttagok között, de ennek csak akkor van értelme, ha nemcsak mindenki mondja a magáét, hanem a dolgok sikeréért a másikra is figyel. A bányászat most kétség kívül azt a rosszízű jelzőt kapta á kohászattal együtt, hogy válságágazat. Akkor igaz ez, ha önmaga nem tesz meg mindent, hogy az értékes ásvány- vagyont, a mecseki szén különösen az, nem a lehető leggazdaságosabban aknázzák, ki. Ez kétségkivür döntő feladatokat ró a bányászokra és az államra is. Reális szénárak minden bizonnyal egyértelműbbé tehetnék a bányászat megítélését, de az árrendszer egészéből csupán ezt kiszakítani aligha szabad, a gazdasági reform megvalósulása esetén ez is helyére kerül. A stabilizációs programmal kapcsolatban a főtitkár elmondotta, hogy az első év figyelemreméltó eredményeket hozott, bár kétségtelen, hogy az 1973-ban történt világgazdasági kihívásra rosszul válaszoltunk, az elmúlt 15 esztendő gazdasági mozdulatlanságát aligha lehetséges gyorsan korrigálni. A bányász társadalom párttagjai, a munkásőrök, a szocialista brigádok tagjai ne járjanak lehajtott fejjel, az elmúlt három évtized alatt létrehozott értékeket mostani gondjaink ellenére sem kell 'sohasem szégyenleni. A beszélgetést követően az MSZMP főtitkára ugyancsak a Mecseki Szénbányái« pécsi központjában találkozott a két, különleges ásványkincset kitermelő mecseki bányavállalat, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Mecseki Szénbányák vezetőivel. A találkozón részt vettek dr. Dányi Pál, Piti Zoltán, a Megyei Tanács elnöke, Andi Gábor és Mérei Emil országgyűlési képviselők is. Deák László bevezető szavai utón Csethe András, a Mecseki Szénibányák vezérigazgatója, Kovács István, a Mecseki Ércbányászati Vállalat pártbizottságának titkára, Varga Mihály, a vállalat vezérigazgatója, Mérei Emil, dr. Dányi Pál, dr. Gelsz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára, Piti Zoltán, Fekete László, MÉV alapszervezeti párttitkár adtak tájékoztatást a mecseki bó- nyászkodós (szén és urán) helyzetéről, a két vállalatnál dolgozó emberek és családtagjainak egész megyét befolyásoló sorsáról, s a megye lakosságának hangulatáról, a politikai események miatti aggodalmáról, nem titkolt félelméről is. Grósz Károly ismételten hangsúlyozta, hogy bár nem a politikai vezetés dolga a mecseki bányászat sorsáról intézkedni, a politikai vezetés Eszmecsere a megyei párt vb tagjaival A megyei pártbizottságon Grósz Károly találkozott a végrehajtó bizottság tagjaival A főtitkár délutáni programja az MSZMP megyei székházéban 'kezdődött, ahol a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival találkozott. A vendéget dr. Dányi Pál első titkár köszöntötte, miután 'bemutatta a jelenlevőket, tájékoztatta a testület munkájának jellemzőiről. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országos pártértekezlet óta folyamatosan törekszenek a megújulásra, ez kifejezésre jutott a vb összetételének megváltozásában, munka- módszerének fejlesztésében, a napirendek kiválasztásában. Úgy vélekedett, hogy a kívánatosnak megfelelően alakul a vb és a pártbizottság munkakapcsolata. Többek között jelentősnek minősítette, hogy a pártbizottság munkáját új összetételű és új feladatokkal megbízott munkabizottságok segítik. Hasonló feladatot szánnak az apparátusnak is, akiktől nagyobb önállóságot és felelősséget várnak munkájukban. Eredményesnek bizonyult, hogy a vb minden második ülésén időszerű politikai kérdéseket vitat meg, melyek többségének nincs írásos 'előterjesztése, hogy kötetlenebbül tudják az aktuális eseményekhez kapcsolni. A testület munkájában arra törekszik, hogy figyelemmel kísérje a megyében a politikai és gazdasági reform kibontakozását, azt segítse. összhangot kívánnak teremteni a rövidébb és hosz- szabb távú feladatok elvégzése között. Ismertette azokat a kérdéseket, melyek rendszeresen foglalkoztatják a vb tagjait, így a bányászat helyzete, oz élelmiszeripar teljesítménye, a felsőoktatás és a tudományos élet alakulása, a párt belső élete, a párttagság ősz. szetételének elemzése. Fontosnak tartják, hogy szoros kapcsolatot teremtsenek azzal a 460 emberrel, akik különböző országos szintű testületekben a megyéből tevékenykednek, 'hogy segítsék őket Baranya helyzetének megismerésében, javaslatokat tegyenek nekik, hogy milyen érdekeket képviseljenek. A beszélgetés során többen fejtették ki véleményüket néhány fontos kérdésről. Dr. Ivan- csics Imre, a JPTE rektorhelyettese többek között az új alkotmány megalkotásáról és elfogadtatásának előkészítése fontosságáról, Kovács Józsefné, a Szigetvári Cipőgyár minőségellenőre a párt hosszú távú programja kimunkálásának szükségességéről, Misch I Róbert, a Bázis Építőipari Vállalat vezérigazgatója a párt által kidolgozandó és nélkülöz, hetetlen gazdaságátalakító programról. A meghívottak közül dr. Fodor László, a KISZ megyei első titkára a platform szabadságról, a párt és a KISZ viszonya új értelmezéséről fejtette ki véleményét, majd átnyújtotta a főtitkárnak a Baranya Megyei Vállalkozó KiSZ-szervezetek Tanácsa és a lKISZ-en belül megalakult Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetsége Baranya megyei szervezőinek hozzá intézett levelét, melyben fontos gazdasági kérdésekben fogalmazták meg álláspontjukat. Grósz Károly a beszélgetés végén érdekesnek, figyelemre méltónak találta a vb munkastílusában bekövetkezett változásokat, melyek jól szolgálják a pártmunka megújulását. Többek között kitért arra, hogyan vélekedik a reformok megvalósítása üteméről, a körültekintés, mértéktartás fontosságáról. Elmondta véleményét a párt vezető testületéinek felelősségéről. A beszélgetés során feltett kérdésekre válaszolva fejeződött be találkozója a párt megyei vb tagjaival. (Folytatás a 4. oldalon.)
