Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-25 / 56. szám

1989. február 25., szombat Dunäntmt napló 3 Az MSZMP főtitkára Baranyában [Folytatás a 2. oldalról) napok realitásával és nekünk meg kell mentenünk a magyar szocializmust. Képesek voltunk-e a belső tartalékainkat mozgósítani? — Be kell vallanunk, hogy nem. Az országban nem javult a munkafegyelem olyan mérték­ben, mint ahogy javulhatott volna, a vállalatok közötti kooperáció messze elmarad a szükségletektől, és borzasztóan nehezen tudjuk a rendelkezé­sünkre álló szerény eszközt is úgy kihasználni, hogy az az optimumon működjön és így tovább. Tehát miközben egyik oldalon keressük a nemzetközi eszközöket és lehetőségeket a gazdaság megújításához, aközben sokkal határozottab­ban és nagyobb bátorsággal kell felvállalnunk a belső tar­talékok felszabadítását, a 'belső eszközök mobilizálását a gazdasági megújulás érdeké­iben. Ez nem népszerű. S ez a vezetés egyelőre, ha tisztessé­ges akar lenni, semmifajta népszerű intézkedést nem tud hozni. Ha csak a népszerűsé­gért hoz intézkedéseket, akkor nem kifelé segíti ezt az orszá­got ezekből a gondokból, ha­nem befelé nyomja a további, egyébként is naavon súlyos, nagyon nehéz állapotba. Nyitás a világ felé Politikánk szerves része az a progrom, amely a gazdasá­q'r programhoz kapcsolódik: a nyitás a világ felé. Itt nem új korszak kezdődik a magyar politikában. A magyar politika az elmúlt évtizedekben is bát­ran és határozottan kereste a külpolitikájában az együttmű- Jködést minden olyan haladó erővel, amelyik kezet nyújtott és elfogadta együttműködési szándékunkat. Külpolitikai tevékenységünk­nek rendkívül fontos része a hazánk határaival szomszédos országokkal való együttműkö­dés. Sok kezdeményezést tet­tünk az elmúlt időszakban. A közelmúltban értékes és hasz­nos eszmecserét folytattunk a csehszlovák pártvezetéssel és a közeljövőben itt a határ má­sik oldalán, a Jugoszláv Kom­munista Párt vezetésével fo­gunk találkozni. A magyar—jugoszláv kapcso­latok az élet minden terüle­tén kiegyensúlyozottak, jelentő­sebb és főleg megoldatlan és megoldhatatlan problémák nem terhelik ezeket a kapcsolato­kat. Nekünk a kapcsolatok to­vábbi aazdagításához, élőbbé tételéhez komoly érdekeink fű­ződnek. Úgy gondoljuk, hogy déli szomszédainknak is. Az együttműködéshez jó ösztönzést ad, hogy Jugoszláviában is di­namikusan bontakozik ki egy reformfolyamat, fokozódik a kölcsönös érdeklődés. Ennek eredménye, hogy mélyül a bi­zalom, és mélyül az együtt­kapcsolataink az ismert gon­dok ellenére is stabilak. Az árucsere forgalom tavaly 540 millió dollár volt, ami 7,5-8 százalékkal meghaladta az azt megelőző évi forgalmat. Úgy látjuk, hogy ez tovább fej­leszthető, ezért új területeket kell felkutatni. Vonzó országot! Mindebből tehát világosan látszik, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai koncep­ciója a gazdasági reform, a politikai reform, az ideológiai reform, valamint egy nyitott külpolitika — egyértelműen egjy korszerű, olyan Magyarország megteremtését szolgálja, amelyben mindnyájan megta­láljuk nemcsak pillanatnyi, ha­nem hosszú távú érdekeinket is. Olyan Magyarország meg­teremtését szolgálja, amely vonzó lehet az itt élő emberek számára. Olyan Magyarorszá­got, amely szívesen fogad mindenkit a világból, aki megt akarja ismerni ennek a törté­nelmi értékekkel gazdag, szor­galmas népnek életét és mun­káját. A főtitkár előadását követő­en dr. Dányi Pál emelkedett szólásra. Mint mondta, bízik abban, hogy az elhangzottak után, ha nem is mindenki egy­forma módon, de azonos célo­kért fog megtenni mindent nemzetünk jobbulásáért. működési • készség. Gazdasági Szót értve a bányászokkal is Grósz Károly a Mecseki Szénbányák vezetőivel mégsem lehet közömbös az it­teni értéktermelő tevékenység, az itt élő emberék élet- és munkakörülményei iránt, mint ahogy a kormányzat sem az, jól ismeri a gondokat, mégis elsősorban a szakembereknek kellene országosan is egy hosszú távra is helytálló ener­giapolitikai programot létre­hozni. Erre minden eszközzel ösztönözni kell őket. A főtit­kár elmondotta, hogy nincs fé­lelemre, önbizalomvesztésre oka a bányászoknak, pártta­goknak: most átmenetileg ne­héz. megbarátkozni, hogy kü­lönböző mozgalmak, pártok lé­teznék, hogy a mindent taga­dás elvén népszerűségre tesz­nek szert. Mi a programjuk, milyen a társadalmi bázisuk, milyen munkamódszerrel dol­goznak? — dönti majd el, hogy mennyire lesznek életké­pesek. Minden progresszív erő­vel a pártnak keresni kell és el kell fogadnia az együtt­működést. Lehetséges, hogy megsoványodik pártunk - per­sze nem mindegy, hogy ki hagy el bennünket —, de egy nyílt társadalmi ellenőrzés mellett minden bizonnyal sok­kal nagyobb teljesítményekre leszünk sarkallva és leszünk képesek. Találkozó országgyűlési képviselőkkel Grósz Károly délelőtti prog­ramja során a HNF Baranya ÍMegyei Bizottsógo székházá­ban találkozott és megbeszé­lést folytatott baranyai ország­gyűlési képviselőkkel. A talál­kozón részt vett dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára. Piti Zoltán, a Baranya Megyei Ta­nács elnöke és dr. Jerszi Ist­ván, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának titkára és házigazdaként Krasznai Antal, a HNF Baranya Megyei Bi­zottságának titkára. Crósz Károly tegnap már kora reggel megismerkedett a pécsi bányászok mostani han­gulatával, amely mint a fizi­kai munkásokkal történt talál­kozón kiderült, kimondottan rossz. A párt főtitkára mégis szót értett a bányászokkal, bár az első percekben BischofI Antal komlói csapatvezető vá­jár a következőket mondotta: - Nemrégiben az Egyesült Ál­lamok nagykövete azt kérdezte tőlem, hogy milyen dialógus van a párt és a munkások kö­zött Magyarországon? Én erre azt válaszoltam, hogy semmi­lyen. Deák László, az MSZMP KB tagja, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára fo­gadta Grósz Károlyt a válla­lat székházában, akiket elkí­sért dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyéi Bizottságának első titkára, a Központi Ellen­őrző Bizottság tagja. A párt- bizottságon rendezett beszél­getésen fizikai munkások ta­lálkoztok a párt főtitkárával és bizony minden szavukban ér­ződött, hogy 1988 májusa óta megtanulták, hogy mit kell ér­teni a szocialista demokrácia fogalmán, amely 40 esztende­ig csupán szlogen volt. Bi- schoff Antal kérdéseinél, hoz­zászólásánál maradva: — Még 1985-ben is azt kér­ték tőlünk - mondotta (de­hogy is kérték, erkölcsileg .zsa­roltak bennünket), hogy fáznak az óvodákban, iskolákban gyermekeink, a kórházakban nincs mivel fűteni, az idős, magatehetetleh nyugdíjasok kilónként veszik a szenet - dolgozzunk hát többet, vállal­junk túlműszakot. Megtettük! Most pedig talán dalolva ön­ként kell lemondani kenye­rünkről, menjünk máshova dol­gozni a városból, ahol felnőt­tünk, és tönkrementünk, ahol családunk él. Mi sokszor kér­tük (az elmúlt év augusztusá­ban a legkétségesebb fegyve­rünkhöz nyúltunk - a sztrájk­ra gondolt), hogy tegyék rend­be az iparág helyzetét, mind­máig nem történt meg! A tudósító kétségkívül akkor tudna a, legérdekfeszítőbb mó­don beszámolni erről a beszél­getésről, hogy a bányászok és Grósz Károly válaszát szó sze­rint leírná, a több mint egy­órás beszélgetés azonban új- ságnyi terjedelmű írást köve­telne, kénytelen hát összefog­lalni az indulatoktól fűtött dis­putát. Telek Zoltán lakatos, Nemes Zoltán vájár, Dénes Já­nos csapatvezető vájár, Czelter Elemér, a szászvári üzem csa­patvezető vájára, Hucker Ádám, a Nagymányoki Brikett­üzem munkása. Gulyás János, a Külszíni Bányaüzem csoport- vezetője elmondották. hogy érzésük szerint a pórt vezetői hatalmi csatározásokat folytat­nak, amiből ők nem kérnek. De szeretnék, ha a munka, a megvalósítható és érzékelhető kibontakozási program, a gaz­daság talpraállítása lenne szá­mukra a tömegkommunikáció szenzációja, ha ezekkel kap­csolatban is lehetne miről be­számolni. Többen felvetették, hogy a 800 ezer párttagból néhány ezren döntenek a nép nevében, hogy a sakktáblán még mindig ugyanazok a figu­rák állnak, legfeljebb más mezőn, hogy barátok, felelős munkatársak esnek egymásnak a politikai prularizmus, a par letta színeinek sokszínűsége ürügyén. Egyenként fogalmaz­ták meg, de ugyanazt mon­dották: Bányász vagyok, párt­tag, munkásőr, KISZ-tag, szo­cialista brigád tagja vagyok- mondja meg hát főtitkár elv­társ, melyikért kell jobban szé­gyellnem magam? Grósz Károly talán nem is annyira válaszaiban, inkább higgadtságával, magabiztossá­gával adott hitet a kétségkí­vül önbizalmukat vesztett bá­nyászoknak. Mint elmondotta nagyon is sok és sokirányú párbeszéd van a vezetők és párttagok között, de ennek csak akkor van értelme, ha nemcsak mindenki mondja a magáét, hanem a dolgok si­keréért a másikra is figyel. A bányászat most kétség kívül azt a rosszízű jelzőt kapta á kohászattal együtt, hogy vál­ságágazat. Akkor igaz ez, ha önmaga nem tesz meg min­dent, hogy az értékes ásvány- vagyont, a mecseki szén külö­nösen az, nem a lehető leg­gazdaságosabban aknázzák, ki. Ez kétségkivür döntő feladato­kat ró a bányászokra és az államra is. Reális szénárak minden bizonnyal egyértelműb­bé tehetnék a bányászat meg­ítélését, de az árrendszer egé­széből csupán ezt kiszakítani aligha szabad, a gazdasági reform megvalósulása esetén ez is helyére kerül. A stabili­zációs programmal kapcsolat­ban a főtitkár elmondotta, hogy az első év figyelemremél­tó eredményeket hozott, bár kétségtelen, hogy az 1973-ban történt világgazdasági kihívás­ra rosszul válaszoltunk, az el­múlt 15 esztendő gazdasági mozdulatlanságát aligha lehet­séges gyorsan korrigálni. A bányász társadalom párttagjai, a munkásőrök, a szocialista brigádok tagjai ne járjanak lehajtott fejjel, az elmúlt há­rom évtized alatt létrehozott értékeket mostani gondjaink ellenére sem kell 'sohasem szégyenleni. A beszélgetést követően az MSZMP főtitkára ugyancsak a Mecseki Szénbányái« pécsi központjában találkozott a két, különleges ásványkincset kitermelő mecseki bányaválla­lat, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Mecseki Szén­bányák vezetőivel. A találko­zón részt vettek dr. Dányi Pál, Piti Zoltán, a Megyei Ta­nács elnöke, Andi Gábor és Mérei Emil országgyűlési kép­viselők is. Deák László beve­zető szavai utón Csethe And­rás, a Mecseki Szénibányák vezérigazgatója, Kovács István, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat pártbizottságának titká­ra, Varga Mihály, a vállalat vezérigazgatója, Mérei Emil, dr. Dányi Pál, dr. Gelsz Mi­hály, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának titkára, Pi­ti Zoltán, Fekete László, MÉV alapszervezeti párttitkár adtak tájékoztatást a mecseki bó- nyászkodós (szén és urán) helyzetéről, a két vállalatnál dolgozó emberek és család­tagjainak egész megyét befo­lyásoló sorsáról, s a megye lakosságának hangulatáról, a politikai események miatti ag­godalmáról, nem titkolt félel­méről is. Grósz Károly ismételten hangsúlyozta, hogy bár nem a politikai vezetés dolga a mecseki bányászat sorsáról in­tézkedni, a politikai vezetés Eszmecsere a megyei párt vb tagjaival A megyei pártbizottságon Grósz Károly találkozott a végrehajtó bizottság tagjaival A főtitkár délutáni program­ja az MSZMP megyei székhá­zéban 'kezdődött, ahol a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival találkozott. A vendé­get dr. Dányi Pál első titkár köszöntötte, miután 'bemutatta a jelenlevőket, tájékoztatta a testület munkájának jellemzői­ről. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országos pártértekez­let óta folyamatosan töreksze­nek a megújulásra, ez kifeje­zésre jutott a vb összetételé­nek megváltozásában, munka- módszerének fejlesztésében, a napirendek kiválasztásában. Úgy vélekedett, hogy a kívá­natosnak megfelelően alakul a vb és a pártbizottság munka­kapcsolata. Többek között je­lentősnek minősítette, hogy a pártbizottság munkáját új összetételű és új feladatokkal megbízott munkabizottságok segítik. Hasonló feladatot szánnak az apparátusnak is, akiktől nagyobb önállóságot és felelősséget várnak munkájuk­ban. Eredményesnek bizonyult, hogy a vb minden második ülésén időszerű politikai kérdé­seket vitat meg, melyek több­ségének nincs írásos 'előter­jesztése, hogy kötetlenebbül tudják az aktuális események­hez kapcsolni. A testület mun­kájában arra törekszik, hogy figyelemmel kísérje a megyé­ben a politikai és gazdasági reform kibontakozását, azt se­gítse. összhangot kívánnak te­remteni a rövidébb és hosz- szabb távú feladatok elvégzése között. Ismertette azokat a kérdéseket, melyek rendszere­sen foglalkoztatják a vb tag­jait, így a bányászat helyzete, oz élelmiszeripar teljesítménye, a felsőoktatás és a tudomá­nyos élet alakulása, a párt belső élete, a párttagság ősz. szetételének elemzése. Fontos­nak tartják, hogy szoros kap­csolatot teremtsenek azzal a 460 emberrel, akik különböző országos szintű testületekben a megyéből tevékenykednek, 'hogy segítsék őket Baranya helyzetének megismerésében, javaslatokat tegyenek nekik, hogy milyen érdekeket képvi­seljenek. A beszélgetés során többen fejtették ki véleményüket né­hány fontos kérdésről. Dr. Ivan- csics Imre, a JPTE rektorhelyet­tese többek között az új al­kotmány megalkotásáról és el­fogadtatásának előkészítése fontosságáról, Kovács Józsefné, a Szigetvári Cipőgyár minőség­ellenőre a párt hosszú távú programja kimunkálásának szükségességéről, Misch I Ró­bert, a Bázis Építőipari Válla­lat vezérigazgatója a párt ál­tal kidolgozandó és nélkülöz, hetetlen gazdaságátalakító programról. A meghívottak kö­zül dr. Fodor László, a KISZ megyei első titkára a plat­form szabadságról, a párt és a KISZ viszonya új értelmezé­séről fejtette ki véleményét, majd átnyújtotta a főtitkárnak a Baranya Megyei Vállalkozó KiSZ-szervezetek Tanácsa és a lKISZ-en belül megalakult Ma­gyar Dolgozók Ifjúsági Szövet­sége Baranya megyei szerve­zőinek hozzá intézett levelét, melyben fontos gazdasági kér­désekben fogalmazták meg ál­láspontjukat. Grósz Károly a beszélgetés végén érdekesnek, figyelemre méltónak találta a vb munka­stílusában bekövetkezett válto­zásokat, melyek jól szolgálják a pártmunka megújulását. Többek között kitért arra, ho­gyan vélekedik a reformok megvalósítása üteméről, a kö­rültekintés, mértéktartás fon­tosságáról. Elmondta vélemé­nyét a párt vezető testületéi­nek felelősségéről. A beszélge­tés során feltett kérdésekre válaszolva fejeződött be talál­kozója a párt megyei vb tag­jaival. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents