Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-22 / 53. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naolo XLVI. évfolyam, 53. szám 1989. február 22., szerda Ara: 4,30 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja 0\^jr Ü lést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Ax agrárpolitikai tézisek feletti vitával folytatta munkáját február 21-én az MSZMP Központi Bizottsága (MTI TELEFOTO) Párt- és társadalmi vitára bocsátják az agrárkoncepciót — Április 30-ig le kell bonyolítani a helyi pártértekezleteket A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 20-21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az alkotmány korsze­rűsítésének koncepcióját, az agrárpolitika meg­újítására tett javaslatot, a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést, a pártmozgalom néhány időszerű szervezeti kér­dését, valamint személyi kérdéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Kedden reggel a KB szék­hazában - Berecz János el­nökletével — a pórt agrárpoli­tikai tézistervezetének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága. A felszólalók valamennyien nagy jelentőségűnek ítélték, bogy a mezőgazdaság helyze­te, az ágazat koncepciója a testület ülésének napirendjére került. Többen is hangsúlyoz­ták, hogy a három évtizeddel ezelőtt meghirdetett agrárpoli­tika jelentős eredményeket ho­zott, mégis szükség van az új koncepció kialakítására. Olyan­nak ítélték az előterjesztést, omely alapjaiban alkalmas új tézisek megfogalmazására, de voltak, akik úgy vélekedtek: a benne -foglalt célrendszert még konkrétabbá, markánsabbá kell formálni. Hangsúllyal szólt er­ről Csáki Csaba is. A testület elé tárt helyzet- értékelést, a különböző elgon­dolásokat - tágabban: a ma­gyar mezőgazdaság múltját és jelenét — értékelve többen olyan tényezőkre hívták fel a figyelmet, amelyek az előter­jesztésben véleményük szerint bem kaptak kellő hangsúlyt. háncsa Jenő kiemelte, hogy a Magyarországi reformfolyamat eppen a mezőgazdaságban tudta a legnagyobb mérték­ben kifejteni hatását, hiszen *tt tért át a kormányzat első­ként a közvetett irányításra, jellemző vol a termelők más ogazatokéhoz képest szaba­dabb mozgástere. Nem kevés­bé lényeges, hogy o mezőgaz­daság a szocialista Magyaror­szágon a kezdetektől fogva ve- 9yes tulajdonú ágazat volt. öerencf T. Iván történelmi ér­tékű pozitívumnak mondotta, bogy az önigazgatás egyedül obben oz ágazatban valósult meg hazánkban. Mezőgazda­ságunk az elmúlt évtizedekbe 1 stabilizáló szerepet töltött be a népgazdaságban, most azt kell elérnünk, hogy e szerepét a jövőben is megtarthassa - fogalmazott Romány Pál. Most olyan időszakban kell helytállni, amikor valóságos „szubvenció-háború1' folyik a világban. Az OECD-országok 1980-tól mostanáig megkétsze­rezték mezőgazdasági támoga­tásaikat, s például 1987-ben az Egyesült Államokban lowa állam farmerei több támoga­tást kaptak, mint egész Afrika a Világbanktól. Beck Tamás elmondta, hogy a kereskedel­mi tárca a maga eszközeivel igyekszik segíteni a mezőgaz­daság versenyképességét. A ter­vezett offenzív piaci fellépés egyik példájaként szólt arról: a tárca olyan saját külföldi kiskereskedelmi hálózatot kí­ván kiépíteni, amelynek üzle­teiben a nyugati vásárlók meg­találják a jellegzetes magyar élelmiszeripari termékeket. A monopolhelyzetek megszünteté­sére törekszenek, amit az is bizonyít, hogy az exportban már csak a termékek 30, az importban pedig 20 százaléka engedélyköteles. Olyan fontos cikkek kerültek le az utóbbi időben a kivételi listáról, mint a kávé és a bor. Az agrárszektor ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is küszködik. Burgert Róbert a gondok forrását részben abban látta, hogy napjainkban egyszerre tapasztalják a hiánygazdaság és a túltermelés jeleit, mert j piaci viszonyok csak részben működnek, és ezzel nem min­dig van tisztában az irányítás. Az önköltség elismerésére hi­vatott árak alkalmatlanok a piaci viszonyok közvetítésére, ezért az árrendszeren mielőbb változtatni kell. A napirendre tűzött témát több felszólaló nemcsak fontos gazdaságpolitikai, hanem rend­kívül jelentős politikai kérdés­nek is minősitette. Burgert Ró­bert Így fogalmazott: a vidék, s ezen keresztül az ország po­litikai stabilitásáról van szó. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 3 millió választópolgár szava­zata is a tét akkor, amikor a reform törekvéseit kell a vidér nyelvére „lefordítani". Maróthy László ezzel össze­függésben leszögezte: a ma­gyar vidék politikai tényező, s ekként szerepel most a testü­let napirendjén, de így tekin­tenek rá a legkülönfélébb al­ternatív szerveződések is. Ki kell mondanun1< ezért - hang­súlyozta -, hogy az MSZMP a vidék pártja is, amely orszá­gos fejlődési pályán akarja megújítani a mezőgazdaságot. Ennek szellemében kell készül­ni majd a választásokra is. A különböző alternatív szer­vezetek javaslatai is szóba ke­rültek az ülésen. Szabó István felhívta a figyelmet: a meg­alakult pórtok, alternativ szer­vezetek agrárpolitikájuk kiala­kításával foglalkoznak, s ha ennek súlyát nem is kell eltú­lozni, azért lebecsülni sem szabad. A különböző alternatív szer­vezetek javaslataira más hoz­zászólók is reagáltak. Mások azt hangsúlyozták: fontos, hogy a gazdasági életben a földet tőkeként kezeljék, de ez sem lehet alapja egy új földosztás­nak. Szükség van viszont a tu­lajdonformák, a vállalkozá­sok sokszínűségének megte­(Folytatás a 2. oldalon) Straub F. Brúnó Japánba utazott Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke ked­den Japánba utazott. A magyar államfő a néhai Hirohito császár február 24-én tartandó gyászszer­tartásán vesz részt Tokió­ban. Kíséretében van Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes. Az Elnöki Tanács elnö­két c Ferihegyi repülőté­ren Sarlós István, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, Várkonyi Péter külügymi­niszter, valamint Ryozo Ma­gi budapesti japán nagy­követ búcsúztatta. Két­es többoldalú konzultációk előkészítése Az MSZMP Központi Bizott­sága által megbízott munka- csoport szerdán megkezdi tár­gyalásait a különböző politi­kai, társadalmi szervezetekkel. Elsőként az MSZMP és a Ha­zafias Népfront képviselői ta­lálkoznak. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt tárgyalócso­portját Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Hazafias Nép­front delegációját Huszár Ist­ván, a HNF Országos Taná­csának főtitkára vezeti. Az MSZMP hasonló megbe­széléseket tervez más társa­dalmi szervezetek és mozgal­mak képviselőivel. Az előkészí­tő találkozók célja a legma­gasabb szintű két- és többol­dalú konzultációk megalapozá­sa, amelyekről a sajtó folya­matosan tájékoztatni fogja a közvéleményt. A pécsi MÁV konténerpályaudvar Az akarat kevés: MÁV előszállítási akció - kérdőjelekkel Ma még nehéz megjósolni, hogy milyen eredménnyel jár a Magyar Államvasutak által a* első negyedévre meghirde­tett szállítási kedvezmény, de egyelőre úgy tűnik, a fuvaroz- tatási igények nemigen talál­koznak a vasút reményeivel. Mint a MÁV Pécsi Igazgatósá­gán Vári János csoportvezető­től megtudtam, a belföldi szál­lításoknak mindössze 27,1 szá­zaléka sorolható az akcióban részt vevő árufajtákra. Tavaly a MÁV semmilyen kedvezményt ner.i hirdetett, ennek ellenére 1988 januárjában többet fuva­roztak, mint idén januárban. Valójában érdektelenségről sem beszélhetünk, hiszen tíz nagy árufogadó céggel meg­állapodást kötöttek - például a Dunai Vasművel, több cu­korgyárral, a Bázis Vállalattal -, melynek értelmében megha­tározták, hogy bizonyos áru- mennyiség fölött januárban és februárban tonnánként 25, il­letve 35 forintot, márciusban pedig 20, illetve 25 forintot visszatérít a MÁV. Hogy ez a tíz cég sok vagy kevés, nehe­zen állapítható meg, az azon­ban tény, hogy a MÁV Pécsi Igazgatóságának szállítókapa­citása nem kellőerr kihasznált, holott ennek a kedvezményes akciónak éppen az a célja, hogy a téli hónapokban is minél kevesebb vasúti kocsi, szerelvény álljon tétlenül. Az akarat azonban a MÁV és az árukat fogadó vállalatok ré­széről is kevés, ha a szabá­lyozók a készletezés ellen hat­nak, vagy például a feladók különböző okok miatt nem tudják mivel megtölteni a va­gonokat. Ez utóbbira jó pél­da, hogy kavicsbányák jelen­leg nem képesek akkora meny- nyiséget kitermelni, mint amennyire igény lenne: többek között Gyékényesről szünetel az osztályozott kavics szállí­tása . . . A MAV-nál ellenben dicsé- rőleg szóltak a Pannolit Válla­latról, mely maximálisan kielé­gíti a megrendelők igényeit. Ennek köszönhetően a cukor­gyárak a nagyharsányi cukor­kőből az éves szükségletük fe­lét már beraktároztók, de kon- verteres kővel is ütemesen el­látják a Dunai Vasművet. A MÁV egyik nagy fogadó­partnerénél azt kérdeztük meg, hogy mennyire gazdaságos számukra az előszállítási ked­vezmény. Pásztor István, o Bá­zis Építőipari Vállalat szállítá­si üzemegységének vezetőhe­lyettese szerint előny, hogy pél­dául kavicsból készletezhetnek, s a fuvardíjból visszakapnak, ez utóbbi azonban nem túl je­lentős összeg. De most a dró- vai folyamkavicsból akadozik az ellátás . .. Végül is sikeres lesz-e az előszállítási kedvezmény? Ez március végén kiderül. R. N. Ma: DN-fórum Somogyhárságyon Ma 18 órakor az általános iskola könyvtárában kerül sor a Dunántúli Napló estjére, ahová a helybeli és környékbeli olvasókat várják beszélgetésre a szerkesztőségünk tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents