Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-22 / 53. szám
2 Dunäntfflt napló 1989. február 22., szerda Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) remtésére, esélyegyenlőség biztosítására az egyéni, családi vállalkozásoknak is. Judik István szavai szerint: új földosztás helyett az eredményérdekeltséget, a vagyonból való részesedést kell elérni, megteremtve annak lehetőségét, hogy a mezőgazdaságban dolgozók úgy bánjanak a rájuk bízott eszközökkel, mintha azok a sajátjuk lennének. A tagok tulajdonosi mivoltának érvényesítését Szlamenicky István a szövetkezeti mozgalom kulcskérdésének nevezte. Tizenkilencen fejtették ki véleményüket, kétten pedig Írásban adták be felszólalásukat. Iványi Pál egyetértett azokkal, akik az agrárpolitika és a széles érteledben vett politika kölcsönös összefüggéseire, hívták fel a figyelmet, hiszen — ■ ■ mint mondta - a falu arculata, az ottaniak életkörülménye, létbiztonsága - politikai kérdésként kell hogy foglalkoztassa a Központi Bizottságot. Még egyszer rávilágított arra, hogy az agrárkoncepciónak szoros egységben kell lennie az egész gazdaság megújulásával kapcsolatos elképzelésekkel. Mint ahogy a mezőgazdaság versenyképességét is befolyásolja, hogy az egész népgazdaság fejlődése, eredményessége hogyan alakul. Az agrárolló szűkitése - amit teljesen jogos igénynek tartott — ugyancsak megköveteli, hogy jelentősen javítsa teljesítményét a gazdaság valamennyi résztvevője. Mivel az állami támogatás lehetőségei végesek, Így fogalmazta meg o mezőgazdaság jövőjét befolyásoló alapvető tényezőt: miként sikerül alkalmazkodni a piacokhoz? A dokumentum formálásával kapcsolatos konkrét javaslatokról szólva elmondta, indokoltnak tartja az észrevételek beépítését, az előterjesztés részbeni szerkezeti módosítását. Ezt szerkesztő bizottság végzi imajd el. Az ily módon átdolgozott tézistervezet a Népszabadság csütörtöki számában, valamint - az előadói beszéddel kiegészítve — a Magyar Mezőgazdaság cimű lapban jelenik meg. Az így kezdődő párt- és társadalmi vita tapasztalatait összegezve várhatóan április végén dönt a Központi Bizottság az agrárpolitikai koncepcióról. Ezután határozathozatal következett. A testület az írásos előterjesztést, az előadói beszédet, a vitaösszefoglalót, valamint azt a javaslatot, hogy a dokumentumot hozzák nyilvánosságra, egyhangúlag elfogadta. Összpontosítsunk az új feladatok megoldására Lukács János előadói beszéde a pártértekezletek tapasztalatairól Ezután - a napirendnek megfelelően - Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a városi és megyei pórtértekezletelk, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentéssel foglalkozó előadói beszédét. — A pártszervezetek önállósága okkor nyer értelmet, ha a lényegi politikai és szervezeti kérdésekben megfelelő irányítással párosul. Egyszerűbben szólva: a Központi Bizottság nem egyszerűen jogosult, hanem köteles is vezetni a pártot, irányt szabni a párt- szervezetek munkájának - mondotta elöljáróban. — Rendkívül fontos tehát hogy a Központi Bizottság — ahogyan ezt február 10-11-ei ülésén megkezdte - határozottan, egyértelműen foglaljon állást a lényeges kérdésekben. Ennek hiányában nem születhet egy irányba ható területi, helyi döntés sem. Mutatta ezt az a tény, hogy a helyi pártszervek rendkívül serények voltak a helyzet kritikus és önkritikus elemzésében, a gondok feltárásában, az ellentmondások bemutatásában, de a személyi és szervezeti változtatásokon túl - ami nem kevés és nem lebecsülendő - csak szerény eredményeket értek el a jövő feladatainak kimunkálásában, a párttagság által képviselhető álláspontok kialakításában, a pártegység helyreállításában. Számunkra nagy tanulság, hogy a megfelelő feltételek megteremtése nélkül nem várhatunk öntevékenységet, önállóságot, s e feltételek egy részéről az irányító párttestületeknek, a Központi Bizottságnak kell gondoskodnia. Melyek ezek a feltételek? Először is az, hogy az alapvető politikai és társadalmi kérdésekben a Központi Bizottság- mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat illetően - fogalmazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton elindultunk, s mostani ülésünkkel- az alkotmány koncepciójának, illetve agrárpolitikai elgondolások megtárgyalásával- tovább haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a munkát: a soron következő üléseken napirendre tűzve a rövidtávú célokat, a gazdasági stratégia, a szociál- és egészségügypolitika, a politikai nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi integrációs folyamatokhoz való viszonyunk kérdéseit. A‘ második feltétel, amelynek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az, hogy a párttagság véleményének szabad, korlátozásoktól mentes kifejtését, a nevükben születő állás- foglalások befolyásolását egyértelmű garanciák biztosítsák. A harmadik feltétel, amelynek megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizottsági tagok, a párt tisztségviselőinek, a vezetők rendszeres, személyes jelenléte a különböző pártfórumokon, aktív részvétele a közéleti vitákban - hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Ezután arról szólt, hogy meg kell gyorsítani pártunk új és stabil működési szabályainak kimunkálását. Az új szervezeti szabályzat elfogadása természetesen a kongresszus hatásköre - emelte ki, majd így folytatta :-A mindennapi gyakorlat új problémái azonban több érvényes szabályt áttörtek. Emiatt manapság kétféle szélsőséges felfogás tapasztalható a pártban. Az egyik: merev ragaszkodás a szevrezeti szabályzat minden betűjéhez, és szembeszállás új. szervezeti megoldásokkal. A másik már érvénytelennek tekinti a szervezeti szabályzat egészét, mint amit túlhaladott az élet. E felfogás képviselői azt javasolják, hogy a következő kongresszusig tegyük úgymond szabaddá a párt szervezeteinek működését. Mi egyik felfogást sem támogathatjuk. Az első negbénitaná, a másik anarchikussá tenné a párt működését. Javasoljuk a KB napirendjére tűzni az alapszervezeti munka és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítését, a párt választási rendszerének megújítását, az egyéni és csoportos kezdeményezés, véleménynyilvánítás, a platformok szabadságának elvi és gyakorlati kérdéseit. A fenti szervezeti témákban történő állásfoglalás egyrészt törvényesítené a már kialakult gyakorlatot, másrészt elemét képezné a kidolgozás előtt lévő új szervezeti szabályzatnak. A továbbiakban kifejtette: - Indítványozzuk, hogy mondja ki a Központi Bizottság: azokban a városokban és megyékben, ahol már előrehaladott állapotban van a tagság véleményének kikérése arról, hogy milyen fórumon, milyen feladatokat jelöljenek meg az országos pártértekezlet határozatának végrehajtására, gyorsítsák meg a döntést, és - ha pártértekezlet összehívása mellett döntenek - április vége előtt rendezzék meg azt. Elemi érdekünk, hogy lezárjuk ezt a folyamatot és figyelmünket az új feladatok megoldására összpontosítsuk. Természetesen a jövőben is szükség lesz arra, hogy a pártszervek saját döntésük vagy a tagság kezdeményezése alapján a jelenleginél változatosabb munkaformák alkalmazásával összehívjanak a pártbizottságoknál szélesebb összetételű tanácskozásokat, és ott a helyileg aktuális politikai témákról széles körű vitát folytassanak, szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a pártszervezeteket. A későbbiekre nézve viszont javasoljuk szabályozni az értekezletek kezdeményezésének és összehívásának rendjét. Ennek lényege az, hogy pórtér- tekezletet általában a pártbizottságok mérlegelése alapján kell összehívni. Kötelező összehívni az értekezletet - külön mérlegelés mellőzésével -, ha azt a párttagok egyharmada egyéni vagy csoportos kezdeményezés útján igényli. — Élénk vitát, felszabadult légkört akarunk meghonosítani pártunkban. A nézetek, a különböző politikai elgondolások küzdelme azonban gyakran személyi konzekvenciákkal is jár. Erről tanúskodtak az elmúlt kilenc hónap pártértekezletei is. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együttélni: a győzelmet nem diadalmámorban és revansvágytól fűtve ünnepelni, a vereséget pedig nem megaláztatásként és kirekesztésként gyászolni. Mindig gondolnunk kell arra: egy demokratikus pártban nincsenek és nem lehetnek megfordíthatatlan többségek. Győztes vagy vesztes - változhat. De - különösen a többpártrendszer körülményei közt — a pártban együvé tartozik. Ezért erkölcsi és politikai kötelességünk, hogy a kisebbségben maradottak és meg nem választottak méltóságát óvjuk, értékeiket becsüljük és egzisztenciális biztonságuk megőrzéséért felelősséget érezzünk - mondotta végezetül Lukács János. A KB egyhangúlag elfogadta az előterjesztést A megyei és városi pártértekezletek tapasztalatairól szóló Írásos jelentés és az ehhez kapcsolódó szóbeli kiegészítés feletti vitában nyolcán Ifejtették ki véleményüket. Egyetértőleg támogatták a beszámoló megállapításait. Több felszólaló részletesen beszámolt a megyei pártértekezletek általánosítható tapasztalatairól. Nemzetközi sajtókonferencia Ai alkotmányról, a mezőgazdasági koncepcióról Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal. Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy több mint egyéves előkészítő munka után fontos szakaszához érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgylni. Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon. A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új olkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint ezer éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambu- lumában korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként definiálja. Kifejtette: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az állampolgárok teljes szuverenitása, szabadsága, önszerveződéshez való joga - beleértve az állampolgári elégedetlenség kifejezésre jöttatását - alkotmányos keretek között, szabályozott formában gyakorolható legyen. Iványi Pál, az agrárpolitikai koncepció előadója bevezetőjében arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a napirend feletti vita reggel 8 órától délután fél 3-ig tartott, majd kiemelte: a gazdasági reform gyorsítása, az új gazdasági filozófia kidolgozása több mint fél éve folyik. A kormányzatban, a különböző bizottságokban befejezéséhez közelednek az ezzel kapcsolatos viták. E tekintetben az első igazán reformértékű megjelenés az agrárpolitikai tézis, amely a korábbihoz képest lényeges elemeiben változik, annak a reformfelfogásnak a szellemében, amelyről az elmúlt időben oly sok szó esik. Ez az első olyan gazdaságpolitikai típusú elképzelés, amivel a májusi párt- értekezlet óta - programként- az MSZMP a nyilvánosság elé lép. A KB titkára leszögezte: módszerét illetően is változás történik a korábbiakhoz képest, ugyanis a KB két menetben tárgyalja e kérdéskört. Az első olvasatban megvitatott tézistervezettel kapcsolatosan úgy döntött, hogy — az elhangzottakat figyelembe véve — társadalmi vitára bocsátja. Ugyanakkor felkéri a párt szervezeteit, az érdekképviseleti szervezeteket, a tudományos testületeket, s nem utolsósorban a érintetteket - tehát a mezőgazdaságban, az agráriparban dolgozókat -, hogy az eddig kialakult elképzelésről mondjanak véleményt. Várhatóan április végén a KB ismét visszatér a tézistervezetre, majd véglegesíti az agrárgazdaság hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője röviden ismertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat. Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezekre válaszolva Fejti György elmondotta : Az új társadalmi szervezetek, az alakulóban lévő pártok is elfogadhatják a társadalmi tulajdon meghatározó szerepét, azt, hogy a gazdálkodás eredményéből az esélykülönbségek mérséklése mellett részesedjenek az állampolgárok, és a hatalom széles körű kontrollját demokratikus intézmények lássák el. A kommunisták számára ez jelenti a szocializmust. Ezt a fogalmat nem jelzős szerkezetként kívánják látni az alaptörvényben, hanem azt szorgalmazzák, hogy az alkotmány szellemisége legyen szocialista. A párttörvény életbe lépését követően a bejegyzett pártok legálisan működhetnek, illetve részt vehetnek a választásokon - hangoztatta Fejti György. A vitában elhangzottakat Ítélte meg, hogy az elmúlt hó- Lukács János összegezte. Úgy napokban lezajlott pártérte- kezletek a párt és a közügyek demokratikus kezelésének er. jesztói voltak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a bizalom hiánya mutatkozik abban, hogy párttagok ebben a formában látták biztosítva a tagsági akarat érvényesülését a helyi programok kidolgozásában és a vezetők kiválasztásában. Javasolta, hogy ahol a pártértekezletek előkészítésének folyamatát megkezdték, ott gyorsítsák meg azt, és még április végéig tartsák meg az értekezleteket. Ezután a Központi Bizottság testületé egyhangúlag elfogadta Lukács János előterjesztését. A határozat szerint az országos pártértekezletből adódó feladatok meghatározására hivatott helyi és megyei tanácskozások megrendezésének határideje április 30-a. A párttagfelvétel új rendje Döntés személyi kérdésekben A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az „egyéb kérdések" megtárgyalásával fejezte be munkáját. Erről Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a testület foglalkozott a párttag-felvétel és a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával. Eszerint a szervezeti szabályzat a következőképp módosul: a tagfelvételről a taggyűlés határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít. Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a tagsági díjat a felvétel időpontjától fizetik. A Központi Bizottság tájékozódott a testülethez írott levelek kezeléséről, számuk ugyanis az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett. Az a döntés született, hogy a párt- politikai osztály a levelek tartalmáról a KB üléseit megelőzően készítsen elemzést, összefoglalást, amelyet a testület tagjai megkapnak; a Központi Bizottság a napirendek vitáiban és döntéseiben hasznosítsa a levelekben foglalt javaslatokat. Természetesen minden levélírónak személyes választ is kell kapnia. A levelekből levonható politikai következtetések a pórtsaj tóban kapjanak nyilvánosságot. A helyettes szóvivő bejelentette: az elmúlt necfyven év tapasztalatainak áttekintése részeként a Központi Bizottság kezdeményezi a kormánynál egy történészekből, jogászokból álló bizottság létrehozását azoknak a peranyagoknak az áttekintésére, amelyekről valószínűsíthető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. Végül Kimmel Emil a testület előtt szereplő személyi kérdésekről szólva bejelentette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált - saját kérésükre — felmentették központi bizottsági tagságuk alól. A Központi Bizottság tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról, hogy a parlamenttől kérni fogja az Országgyűlés elnökének tisztségéből való felmentését. A MAGÉV Dél-dunántúli Alközpont Pécs, Megyeri út 59 1. pályázatot hirdet raktárvezetői állás betöltésére. A PALYAZAT TARTALMAZZA: — a pályázó részletes szakmai és önéletrajzát, — jelenlegi munkahelyének, beosztásának ismertetését. FELTÉTELEK: középiskolai végzettség, szakirányú tanfolyam, — erkölcsi bizonyítvány. A pályázatot a következő cimre kérjük: MAGEV, személyzeti osztály, 1075 Budapest, Tanács krt. 25. sz. Telefon: 226-989
