Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-18 / 49. szám
1989. február 18., szombat Dunántúli napló 7 H lAlomiel <s lengve* történelem silue Séta Krakkóban Magányos vadkacsa álldogál, behúzott nyakkal, a Visztulából kiálló kövön. Valami számkivetett lehet, mert - a kanyaron túl -, századmagukkal hangoskodnak a folyó vizén, hattyúkkal, sirályokkal vegyülve, a parton pedig, a Wawel falai alatt galambok, varjak, csókák tucatjai kapkodják a kenyérdarabokat, búzaszemeket. De ez az egy - ebben a ködös-kormos-szürke levegőben -, színes tollai ellenére szinte felolvad .a Visztula évezredes, időtálló locsogásába. ■ —— * '- Van, aki ebből él . . . — magyarázza barátunkká lett idős tolmácsunk, Tóvári József, (Uraim, mondta egyszer, rólam csak annyit: magyar létemre oroszt tanítottam lengyel földön . . .) —, búzát árulnak a Főpiac téren, legyen mivel etetni a madarakat. A Posztócsarnokot kettéosztó boltívek alól léptünk ki erre a hatalmas, 200X200 méteres térre — de itt, Krakkó óvárosában, nem lehet csak úgy arrébb menni Mindennek - épületeknek, köveknek, sarkoknak, . szobroknak, templomoknak —, valóságos története van, a mesz- sze múlt hol homályába, hol lényébe vesző regéje — ha nincs, hát legenda kötődik hozzá. Például ehhez a boltívhez is, melynek tér felőli oldalán egy kés lóg láncon a mennyezetről. Egy kés, amellyel - szól a mese -, a szembeni M áriatemplom két, különböző alakú és magasságú tornyát építő testvérpár egyike leszúrta a másikat. Mert az ő tornya szebb lett. A tornyok persze még mindig állnak, öreg barátunknak azonban a kés eredetiségét illetően fenntartásai vannok:- Mindig ellopják a turisták .. . A tornyok! A magasabbik 83 méteres - pontosan ennyi temploma van Krakkónak, jelenleg, mert vagy öt épül most is, egyiket láttuk: akár kated- rálisnak is mondhatnánk -, minden órában mind a négy égtáj felé kinyílnak a csúcs alatti ablakok. A héjnál, magyarul a kürtjei percei ezek, immár több, mint 700 éve. Az egyik közeli templom akkori tornyából fújt riadót a kürtös: közelednek a tatárok. Egy nyílvessző találta torkon, félbeszakítva a kürt dallamát. Ma is pontosan ennél az ütemnél fejeződik be a héjnál,' s marad utána furcsa, történelemmel teli csend a Mária-temp- lom környékén. Persze, a jelen is szembeszökő ezen a csodaszép, régi téren: a feketézők. Megvan a helyük - főleg az egyik valutáért árusító bolt, a Pevex előtt: hátulról somfordáinak a turistákhoz, forint, dollár, mindegy. Jelenné vált a múlt is: korábban kitiltották a Főpiac- térről a virágárusokat, zöldre festett pultjaik azonban ismét itt vannak - s február ellenére tömöttek színes csokrokkal -, történelmi hagyományaikhoz ragaszkodva, a kofák kivívták a helyi elöljáróságnál a határozat visszavonását.- Ha az elődeinknek jó volt 600 évig ... - érveltek, eredménnyel. A Posztócsarnok - külön fejezet. Emeleti szintjén, főleg a lengyel képzőművészek által készített festményeket bemutató termek, közöttük hatalmas alkotások, történelmi tablók, németalföldi és orosz portréfestészet színvonalát idéző arcképek. A földszinten - természetesen -, ma is boltok sokasága, mindben ajándéktárgyak. Egyébként hajdanában királyi rendelet volt: a kereskedők addig nem mehettek tovább Krakkóból portékájukkal, amíg be nem bizonyították: immár megszűnt az érdeklődés árujuk iránt. De ez nagyon régen volt, ma már inkább csak a kereslet iellemző, a kínálat kevésbé: ha vodka érkezik — dél felé -, a boltba, rögtön hosz- szú sor áll a bejáratnál. Nem messze Főpiac tértől: a Flórián-kapu és a Barba- kán. Ami megmaradt a hajdani városfalból. A többit maguk a város lakói rombolták le, még a múlt században, mire a lokálpatrióták észbekaptak, csak ezt, a talán 150-180 méteres szakaszt sifcerült megmenteni. A Fiórián-kapunál van az Asztalos-bástya, az Ácsok básA Wawel a Visztula felől tyája, jobbra a Paszományverők bástyája. Amikor még 47 torony védelmezte Krakkót, minden céh kötelessége volt veszély esetén egy-egy kapura őrséget adni. A várárok karbantartása egyébként a vízimalmok molnárjainak feladata volt. A Flórián-kapu mellett, a várfallal egy nyaktaggal összekötve: a Czartoryski Múzeum. Az egyik leggazdagabb lengyel főúri család fegyver- és képzőművészeti gyűjteménye, a képek között Leonardo da Vinci alkotása: Hölgy hermelinnel - csak ha magadra parancsolsz, tudsz elszakadni a képtől -, Rembrandt-mű, Lucas Cranach miniotúrái, közöttük Zápolya János és Bá- thori- István feleségének képmása. Ha a Wawelhez, a királyi várhoz megyünk fel, a mellettünk magasodó vörös falban, szabályos elrendezésben fehér téglák, mindegyikbe nevek vésve. öreg barátunk most is neheztel az akkori európai nagyhatalmakra, akik felosztották Lengyelországot, s ez a terület osztrák kézbe került. A királyi vár kaszárnya lett. A város lakói azonban - élve a történelem adta lehetőséggel -, visszavásárolták a nagymúltú épületegyüttest az osztrák kormánytól, a pénzt biztosító polgárok, egyesületek nevét őrzik a fehér téglák. A Wawel ma is olyan, hogy minden pillanatban egy páncélos lovag megjelenésére lehet számítani, a palota termeiben udvarhölgyek fecsegését hallani, a kemény hűbéri hierarchiában csak egy fokkal is feljebb állók, pökhendi, lenéző mozdulatait-mondatait érezni. Fantasztikus kárpitok, fantasztikus mennyezetek, bámulatos fafaragványok, _soha nem egyformára faragott kövekkel keretezett ajtók. Az egyik terem vörösmárvány-padozata, magyar kőbányából került ide.- Ez a legszebb! - mondja öreg barátunk. Itt maradt, ebben a hatalmas, magas és öles falú várban a történelem. A koronázótemplomban királyok — közöttük Báthori István -, síremlékével, az udvaron merengő hatalmas ágyúcsövekkel, s feldereng bennünk a magyar útikönyv szerzőjének igaza: ,,A Wawelt bejárva értjük meg, mit jelent ez a Visztulára tekintő magaslat a lengyeleknek, ahol ép állapotban kapják meg azt, amit számunkra a Budai Vár, az Esztergomi Várpalota és a kilaragott királysírokkal csak alapjaiban megmaradt Székesfehérvári Bazilika szerény maradványai sejtetnek."- így igaz! — mondja Tóvári József. - A Wawel a lengyel történelem szíve. Vélhetőleg marad is. Legalábbis a koronázó-templom 700 éves kapuszárnyai mellett felerősített mammutcsontok nem látszanak porladni, a legenda szerint pedig, a templom addig áll, amíg ezek a monumentális csontok a helyükön moradnak. Itt már a X. században püspökség volt. A mai püspöki palota falán emléktábla: Karol Vojtyla itt volt püspök. Az épülettel szemben — ódon hangulatú házban -, meghökkentő kiállítás: hagyomány ebben a katolikus világban a betlehemek készítése. Színes sztaniolokkal burkolják az alkotók gyakorta másfélszer- méteres székesegyházaikat, tele apró és nagyobb tornyokkal, boltíves bejáratokkal, némelyikben karácsonyi ének csilingel, szintenként kapcsolódik fel a világítás, legalul purga- tóriumi figurák táncolnak lassú mozdulatokkal, főhelyen pedig a jászol, a szent szülőkkel. Meghökkentő - mert plasztikusan igaz -, lecsapódásai ezek a gyakran művészi alkotások a lengyel szellemnek. A Jagelló Egyetemen - több, mint 600 éve alapították —, a minap Walesa járt: az egyetemi fiatalokkal találkozott Walesa mindenütt felbukkan, nagy a respektje, óriási lehet a munkabírása. És a hatása. Most a sztrájkokat csendesíti, jut erre is ideje a kerékasztal- tárgyalások idején, melyek - mondják Krakkóban -, még hosszú hetekig tartanak majd. Mindenesetre oz egyetem bejáratánál a találkozóra kézzel írt plakát invitálta a diákokat. És "még egy benyomás: az utca emberén Krakkóban is látszik az államadósság. A legendás eleganciának csak nyomai fedezhetők fel, fáradtak az arcok, színtelenek a ruhák, nagyokat köpnek oz aszfaltra. Nem is lehet másra gondolni, mint az elmúlt évek hercehurcájának moterializálódására. A lengyelek azonban bizakodóak. Erkölcsi rendszerük szilárd. És ott van a Wawel: a megőrzött múlt, ami a jelen biztos pillére. Ennyivel mindenképpen megelőznek bennünket. Mésiáros Attila, Mitzki Ervin A királyi palota díszudvara Magyar nemzetiségi iskolák Szlovákiában Az elmúlt négy évtizedben nem egy alkalommal úgy szervezték át a szlovákiai magyar iskolákat, hogy az kedvezőtlen hatással volt a nemzetiségi oktatásra. Jelenleg is vannak problémák a szaktárgyak anyanyelvi tanításával, a pedagógusutánpótlással, és még mindig érezhető az általános iskolák korábbi ,,körzetesítésének" negatív hatása - állapította meg a Hét című csehszlovákiai magyar nyelvű hetilap. A csehszlovákiai réagyar kulturális dolgozók szervezetének, a CSEMA- DOK-nak a folyóirata „Helyzetképek, gondok, gondolatok" címmel indított sorozatot a szlovákiai magyar iskolaügyről. A folyóirat, áttekintve a magyar nemzetiségi iskolák történetét, emlékeztetett arra. hogy csak 1948 februárját, a kommunista párt vezette haladó erők hatalomra kerülését követően nyerték vissza emberi és állampolgári jogaikat a szlovákiai magyarok, és csak ekkor kezdődhetett meg a nemzetiségi sajtó megindítása mellett az oktatásügy újjászervezése. A magyar iskolahálózat látványosan fejlődött: míg 1950 júniusáig mindosz^- sze másfélszáz magyar tanítási nyelvű osztályba 5100 gyermek járt, ugyanez év októberében már 1260 osztályban több mint harmincezer tanult. A nemzetiségi iskolák létét törvények biztosítják, amelyeket 1968 októberében hagytak jóvá. Ezek kimondják a nemzetiségeknek a jogát arra, hogy a saját nyelvükön művelődjenek. A törvényes biztosíték tehát adott, de a gyakorlatban nem kevés a gond. Az eltelt négy évtized alatt nem egy alkalommal úgy szervezték át a magyar iskolákat, hogy az kedvezőtlen hatással volt a nemzetiségi oktatásra. Egyik legnagyobb gond — erre nemcsak a Hét, hanem korábbi írásaiban az Új Szó című pozsonyi magyar nyelvű napilap is felhívta a figyelmet — az úgynevezett körzetesítés volt, omelynek során, főleg 1975-1980 között sok faluban megszüntették az alsótagozatos magyar, de szlovák iskolákat is. A gyermekeknek vagy naponta utazniuk kellett a faluközpontban, illetve a városban lévő iskolába, vagy pedig a szülők arra kényszerültek, hogy olyan tanítási nyelvű iskolába írassák gyermeküket, amilyen a lakhelyükön megmaradt. Ahol megszűnt az iskola, onnan rendszerint elköltözött a tanító is. Jórészt a körzetesítés következménye — írta a Szlovákiai KP KB lapja, a pozsonyi Pravda -, hogy Szlovákiában mintegy ezer iskola szűnt meg, és jelenleg nyolcszáz olyan kisiskola van, ahol az oktató-nevelő munka feltételei nem kielé- gítőek. A Hét a körzetesítés problémájával foglalkozva meg-, szólaltatta a szlovák oktatásügyi minisztérium nemzetiségi osztályának a vezetőjét, dr. Fibi Sándort, aki elmondta. hogy a sok tekintetben felemás tapasztalatokkal járó körzetesítés ellenére a nemzetiségi iskolákban gyarapodott a tanulók létszáma. A statisztika szerint a hetvenes évek végén 47-48 ezer gyermek végezte tanulmányait magyar, nyelven, tavalyelőtt pedig már több mint ötvenezer. Míg Kelet-, illetve Kö- zép-Szlovákiában a magyar nemzetiségű gyermekeknek csak mintegy tele tanul magyar nyelven, addig Nyugat-Szlovákiában ez az arány nyolcvan százalék fölött van. A minisztériumi osztályvezető hangsúlyozta: a magyar, tanítási nyelvű iskolák jövője a szülők kezében van, mivel az előírások értelmében tizenöt szülő igénye alapján kell létesíteni magyar óvodai vagy iskolai osztályt. Azaz a szülők kérésére mód van a körzetesítés megszüntetésére. Dr. Fibi Sándor azt is elmondotta, hogy Dél-Szlová- kiában jelenleg 336 önálló magyar óvoda működik, és ezenkívül még több mint 80 szlovák óvodában vannak magyar osztályok, ahova összesen közel tizenhatezer magyar gyermek jár. Az általános iskolák száma 264, a kétezer osztályban több mint ötvenezren tanulnak. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi években nőtt az alsó tagozatosok száma. Szlovákiában tizennyolc olyan gimnázium van, ahol magyar nyelven tanulnak, ebből tíz önálló intézet, nyolc pedig közös, magyar-szlovák igazgatóság alatt működik. A diákok száma azonban meglehetősen alacsony, alig háromezer. A magyar tanítási nyelvű szakközépiskolák közül öt az önálló és tizenhét közös igazgatóságú, a százötven osztályban összesen 4800 diák tanul. Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a magyar iskolákban végzett diákok felkészültsége nem alacsonyabb, mint a szlovák diákoké, megállják a helyüket a főiskolákon és az egyetemeken, a lemorzsolódás, ha van, elsősorban szubjektív okokra vezethető vissza. A gond az - mondotta hogy a felsőfokú intézetekbe a magyar nemzetiségű fiataloknak csupán 5-6 százaléka jelentkezik, illetve nyer felvételt. Az optimális az lenne, ha ez az arány elérné a 10-11 százalékot. A Hét cikkéből kitűnik, hogy a legsúlyosabb probléma a pedagógus utánpótlás. A felmérések szerint a magyar iskolák alsó tagozatán tanító pedagógusok 45 százaléka (hétszáz-nyolcszáz ember) 1995 és 2000 között nyugdíjba megy. A felső tagozatokon oktatóknak pedig 40 százaléka (ötszáz-hat- százan) éri el ebben az időszakban a nyugdíjkorhatárt. Emiatt az elkövetkező évtizedben legalább ezerkétszáz pedagógust kellene képezni - erre viszont az ezt végző két felsőoktatási intézmény — a pozsonyi Ko- mensky Egyetem és a nyit- roi Pedagógiai Főiskola - nincs felkészülve. (MTI-Pa- noráma) Láng Judit Kétezer éves Kétezer éves balzsamot találtak egy tégelyben a Holttenger partján lévő Kumrán közelében — jelentették be szerdán a jeruzsólemi héber egyetem archeológiái fakultásán. Az öt—hat köbcentiméternyi folyadékot tartajmazó, szorosan pálmalevelekbe zárt tégelyt egy üreg mélyén találták. A felfedezés bejelentését szándékosan késleltették, hogy megvárják a folyadék pontos kémiai vegyelemzését. - szépségolaj A feltárással foglalkozó Joseph Patrich régész úgy véli, hogy a ritka szépségolajat a judeai királyok felszentelésekor használták. Az ókori történetek szerint Sába királynője is szépségolajat ajándékozott Salamon királynak. Patrich szerint ilyen folyadékot — hétpecsétes titok olatt őrzött eljárással - Jerikó közelében, valamint a Holttenger mentén fekvő egyik oázisban állítottak elő.
