Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-18 / 49. szám
1989. február 18., szombat Dunántúli napló Harcunkat önállóan kell megvívnunk Megmérettetés nemzetközi piacon A szövetkezet György-aknai telepének szalagsora Horváthné Schnetz Ibolya, a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet tüzödei meósa, a 168 órának akkor nyilatkozott, amikor a Tungsram pécsi, György-aknai üzeme megszűnt és ő - százharminc társával együtt —, új szakmába csöppent.- Bizakodva, reményekkel telten jöttünk át az Izzótól — emlékszik vissza a négy évvel ezelőtt történtekre. - Dr. Tassy Erzsébet, a szövetkezet elnöke Ígéretet tett arra, hogy mindenki az egyéniségének megfelelő munkakört kapja. Az Izzóban csoportvezető voltam, a rádió-csőszerelésnél. Itt felajánlották, tanuljam meg a tűzödei minősítést. Beiskoláztak a cipőfelsőrész-készítő szakma ra. Az átképzésben negyven emberre számítottak, aztán huszonheten el is kezdték a tanulást és négyen befejezték. Horváthné is csak a munkaköre miatt végezte el az iskolát, így lett újabb szakmunkáslevele a szövőnői mellé. Az Izzótól 5100 forintos átlaggal vették át, ezt egy éven át kapta. A bruttósított keresete most nem éri el az ötezret. — Amikor a szakmunkásvizsgát letettük, egy forint béremelést sem kaptunk. Pedig hetente kétszer iskolába mentünk. A nappalisokkal együtt írásbeliztünk, ez volt a legborzasztóbb. Az Izzónál csipesszel és nagyítóval dolgoztunk, itt ragasztóval, festékkel és kalapáccsal. Megközelítőleg sem olyan tiszta munka! Tulajdonképpen még nem váltam ci- pőssé, még idegen a termék. Az Izzás gyakorlatom több, mint tízéves, és ez túl nagy nyomot hogyott bennem. Ráadásul, most igen bizonytalan a hangulat a szövetkezetnél. Foglalkozom a gondolattal, hogy új munkahelyet keresek. Itt helyben, még egy váltóst nem akarok megérni. A tűzöde két szalagja közül, januártól már csak egy termel: a nagyszalag üres helyeit feltöltöttek a kisszalag megmaradt embereivel. A nagyszalagnál minden hely foglalt — egy műszakban. A huszonnyolc munkahelyes kisszalag művezetője Óbudai Jánosné volt. Ö tanította be a volt izzósokat tűzödei munkára. A szövetkezet vezetőségi tagja, ezért is kérdezem őt, hogy mit tud a szövetkezet jövőjéről.- Közös érdekünk az, hogy a szövetkezet sorsa jobb legyen. Én a magam részéről annyit mondok, hogy bármi is történik, én a cipőszakmában fogok elhelyezkedni, mert ezt a területet ismerem, ezt szeretem. A Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezetnél most hozzávetőleg annyian dolgoznak, mint amennyien a Tungsram- egység átvétele előtt voltak: alig többen kétszáznál. Az 1985. januári indulólétszám 395 volt. A csökkenéshez nagyban hozzájárult, hogy a munkások bizonytalannak ítélik meg a helyzetet. Látják, az eladatlan cipőket (jelenleg tizenötezer pár hever raktáron), a hirek egymásra jönnek: ki tudja, mi o pletyka, és mi a valóság? Miért nem tájékoztatják őket? Tavaly vezetőcserék tették változatossá a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet életét: augusztustól Vass István személyében, új műszaki vezető állt munkába, majd az év végén új főkönyvelője lett a szövetkezetnek. Bálint Tibor. »Ök ketten bizakodóbbak a dolgozóknál.- önállóan kell megvívnunk a harcot, bizonyítva az életképességünket - állítják. A főkönyvelő hozzáteszi, szeretnék is megtartani az önálló: ságukat, bár helyzetük odáig romlott. hogy már az alapanyagbeszerzések is korlátba ütköznek: csak készpénzért kapnak alapanyagot.- Olyan ez, mint a tűhegyen táncolás — véli-a műszaki vezető - Ezért vállaljuk inkább a bérmunkát, mert a forgóeszköz finanszírozásra már nincs lehetőségünk. Viszont a bérmunka nyereségtartalma alacsony! Az eladatlan készletek csökkentésére, a pénzhiány mérséklésére, erősítik a kooperációs kapcsolatot különböző cipőipari szövetkezetekkel, a közös, illetve a csereárusitásra. Ugyanakkor az értékesítési kört szélesítik: szezon előtt, nyári női- lányka lábbelik kiárusítását tartják -, bizományosi szerződés alapján -, Pécsett a Szíi- ven Áruházban, több ezer pór cipőt, szandált visz el a Topán Nagykereskedelmi Vállalat, jelentős a magánkereskedői hálózati eladás, a saját javító- részlegek is megkezdték a cipóértékesítést és február-márciusban üzemi börzéket tartanak szerte Baranyában. Hogy miért következett be ez az áldatlan helyzet? Vass István műszaki vezető, a következőket nyilatkozzd:- A jelentős létszámcsökkenés megakadályozza a gazdaságos termelést. Megszűnt ugyanis az előkészítési tevékenység, az egy párra jutó önköltség igen magas lett, mert a napi hat-hétszáz pár cipő helyett, mi ötszázat csinálunk! Elvállaltunk egy hetvenezres szériát: hótaposó csizmára. Szerencsétlen szerződés volt ez o budapesti Fotoelektronik Kisszövetkezettel, de sikerült még idejében, huszonegyezer párnát kilépni az ügyletből. Mi saját javitógéppel varrtuk fel a talpat a fejre, negyedannyi termelékenységgel, mint egy nyugatnémet speciálgép. Persze, hogy gazdaságtalanná vált a gyártás. Ráadásul jött ez a hó nélküli tél . . . A géppark elavult, a munkaerő inkább megy, mint jön, o hazai piac beszűkült. E nem éppen jó hírek mellett, egy valóban kedvező is álljon: az angol RICHMOND-cég, tavaly a negyedik negyedévben tízezer pár csizmát rendelt, ezt le is szállították a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezettől. Idén január végén, újabb megrendelés érkezett húsz modellre (lányka-női szandál, Férficipő, fiú zárt cipő, férficsizma). Nyolc modell mór elkészült, ezeket a márciusi birminghami cipőkiállitóson bemutatja az angoloknak.- Ha bejön az angol cég megrendelése, akkor ez hatvan-hetvenezer párat, jelent — állítja a műszaki vezető. - Amennyiben kiáltjuk a nemzetközi piac próbáját, akkor áthidalhatjuk a belpiaci nehézségeket.- És ha nem jön be?- Kuvaitnak és Izraelnek is ajánlottunk modelleket a TAN- IMPEX-en keresztül. A BIVIN- PEX is próbálkozik felsőrész- bérmunkaszerzéssel, dón, jugoszláv területről. A felsőrészkapacitás kitöltéséhez viszont, elengedhetetlen a szabászat és a tűzöde ismételt fejlesztése.- Pécsett egyre csökken a munkaerő-kínálat, máshol keresünk szabad munkáskezeket. A felszabadult gépsor kitelepíthető, így eszközakadálya nincs a dolognak. Belföldre is mo- deleztünk: fiú- és férficipőket, női rövidszárú csizmákat. Az idei Pécsi Ipari Vásáron bemutatjuk az új termékeinket. L. Cs. K. Ne az első tünet legyen az utolsó Az EKG-gép „pillanatfelvételt” készít, a szív állapotáról ad információt. De nem jelez oz előtte lévő és az utána jövő percekről semmit. Sokan panaszkodtak, hogy pont akkor vizsgálták, amikor nem volt ritmuszavaruk. Most ez már nem -lesz gond. A Holter-monitor 24 órán át, egyfolytában „veszi" a szív jelzéseit. Erről beszélgettünk dr. Jánosi András, laborvezető főorvossal, az Országos Kardiológiai Intézetben. A monitort a hetvenes években nyugaton már alkalmazták. Hazánkban 1980-ban több helyen kezdődött meg a használata. Még oz EKG száz szívösszehúzódást mér, addig ez 100 000-et. A készülék pici, olyan, akár egy sétáló magnó. Az elektródákat a mellkasra helyezzük, a készüléket pedig akár zsebben' is hordhatják. Van rajta egy jelzőgomb, melyet akkor nyomnak meg, ho Kijelzések 2 panaszaik vannak. De a rosz- szullétek időpontját jegyezhetik is, ily módon is regisztrálhatjuk később, mi zajlott le a szívben a tünetek észlelésekor. Ez azért is fontos, mert a hirtelen halálokok közül, minden harmadik tünetmentes, vagyis a beteg a szív ritmuszavarait és rossz vérellátását nem érezte. Ez a készülék áll legközelebb a beteg életmódjához, mert mindennapi tevékenységét folytathatja, ehet, ihat, alhat, átélhet stresszhelyzeteket, a kis műszer eközben folyamatosan veszi a szív jelzéseit.- Évente kétezer beteget tudunk vizsgálni. A gép 80 000 dollárba kerül, természetesen komputerrel együtt, anélkül az értékelés nem is lenne lehetséges - mondja dr. Jánosi \ órán át András. - A beteg ehhez úgy juthat hozzá, hogy ambuláns vizsgálatra küldik be őket a kollégák ide, és mi megállapítjuk, szükségük van-e a monitorra, vagy sem. Sajnos, két- három hét a várakozási idő mostanában. Jelentősen fog javulni a helyzet a közeljövőben, mivel a fővárosban hat regionális feladatokat ellátó kórház is kap ilyen készüléket. De nemcsak a fővárosban, hanem más városokban is dolgoznak Holter-monitorral. Nagyon lényeges haszna eabban van, hogy sokkal kevesebben lesznek olyanok, akiknek az első tünet egyben az utolsó is. Tehát, akik tünetmentesek, vagy panaszaik bizonytalan jellegűek, azokat időben föllelhetjük és gyógykezelhetjük. Bódi Ágnes Bizalmatlansági indítvány Drávasztárán Napközben* csendes a drávasztárai főutca A párttitkár visszahívta a tsz-elnököt * ■ A körmöstraktor úgy áll a tsz-központ mögötti udvaron, mintha csak most hagyta volna ott a vezetője. Orra kissé megdőlt, jobb első kereke pocsolyában. Drávasztára kis gazdaságában bombaként robbant: a tagság a vezetőség ellen bizalmatlansági indítványt fogalmazott meg. Az aláírásokat tartalmazó géppapírt a gazdaság párttitkára vitte körbe, majd tette a vezetőség asztalára. ■■ ■ ■■ 1 ■ * ■ -----—————— „S zövetkezetünk jelenlegi vezetősége iránt bizalmunk megszűnt, alapvető életszükségletünket nem biztosítja a jelenlegi, közösben végzett munkánk után kapott jövedelem. Éppen ezért, indítványozzuk a vezetőség visszahívását és új vezetőség megválasztását...” Dudás Gyula, a termelő- szövetkezet elnöke 42 éves, köztiszteletnek örvendő ember. A falu szülötte. Közéletiségét társadalmi megbízatásai fémjelzik. A bizalmatlansági indítvány megfogalmazása idején a Délszláv Szövetség Országos Választmányának tagja, a területi csoport elnöke, továbbá tagja a siklósi NEB-nek, a TIT megyei és siklósi elnökségének és a Magyor Agrártudományi Egyesület vezetőségének. 1973-ban, amikor a sztárai szövetkezet elnökének megválasztották - akkor a legfiatalabb megyei tsz-elnök volt —, lapunkban riport jelent meg róla. Kollégám föltette a kérdést: „Lehet-e valaki próféto a saját hazájában? ..."- Tehát lehet? .. .- Végül is azt hiszem, hogy nem. Kesernyés szájízzel teszi hozzá ■- Valahogy nem így képzeltem el a búcsút. Amikor bejön Halász Tibor párttitkór az elnöki szobába, mindketten „zdravö”-val köszönnek. Halász Tibor szintén a falu szülötte. Alig fiatalabb Dudásnál; kint dolgozik a műhelyben. szerelő. Az elnök szemébe nézve mondja:- Apáink is ezen a földön éltek, s megéltek. Mi meg csak kinlódunk. Ez nem mehet tovább. Én nem haragszom, s aki bármi rosszat mondana rád, felelősséggel nem teheti- De . . . elszakadtunk. Felém fordulva folytatja:- Itt a falu, a szövetkezet, oz elnök, a tagok - egy nagy család. Ami itt történik, az a mi ügyünk. Itt mindig szegény °ép élt. Ez az ország vége, ez a világ vége. Talán a bezártság ... az hozza föl az indulatokat. Dudás Gyula, egy szombati napon tudta meg, hogy ellene támadás indul. Véletlenül. Hétfőn aztán munkakezdés előtt beszélgetett a traktorosokkal, gépvezetőkkel. Megkérdezte, mi a baj?- Kevés a pénz. Nehéz a megélhetés. összehívta a vezetőséget.- Kérdeztem Halászt, mi fo. lyik itt. Azt válaszolta, hogy a gazdaság embereinek közérzetet vizsgálja, valamiféle közvéleménykutatást végez. Vissza- kéideztem; milyen kérdésekre kéisz válaszokat? Erre mondott ect is, azt is. végül is megegyeztünk, hogy ebéd után behozza a fölmérést. Akkor derült« ki; a vezetőség visszahívása a cél. Az ominózus mondatokat akkor már hét vezetőségi tag is aláírta a kilencből . . . Szeretném látni. Lehet róla szó. A titkárnő behozza. Tavaly november 10-én közgyűlés elé terjesztették a bizalmatlansági indítványt. Fölsorolva az okokat. Hogy például, a közös tevékenységből származó jövedelmek alacsonyak, abból megélni egyre nehezebb. A termelőszövetkezet nem foglalkozik a szerkezet- váltással, a szövetkezeti fórum- rendszer kampányszerűen működik. Az elnökről pedig azt írták; igen sokat van távol oz üzemtől, nem él együtt a gondokkal, s több esetben a vezetőség tudta rrélkül döntött. Dudás Gyula Sellyén épített, elköltözött Drávasztáráról.- Ez is benne lehet a bizalmatlansági indítványban?- Valószínűleg. A közgyűlésen sem az elnök, sem a vezetőség nem bukott meg. Az indítvány a kétharmados többséget nem kapta meg. Igaz; a mennyekbe sem mentek. 115 szavazatot számoltak össze. 58:57 — az elnök ellen. 58:57 — a vezetőség mellett.- Ügy döntöttem - mondja Dudás Gyula —, hogy a zárszámadásig végigcsinálom, tisztességesen, aztán elköszönök. Gondolom érthető; ebben a közösségben vezető tovább nem maradhatok. Hogy dolgozhatnék azokkal, akik ezt a dolgot támogatták? A „Dráva Gyöngye" termelőszövetkezet 1544 hektáron gazdálkodik, amelyből 1100 a szántó. A termelésük 37-40 millió forint körül váltakozik, a termelés hatékonysági mutatói az elmúlt években meghaladták a területi átlagot. 1986-ban 100 forintra, 12,82 forintot, 1987-ben 9,60-at tudtak nyereségként elkönyvelni. Termelési szerkezetükben meghatározó az alaptevékenység; a növénytermesztés nyereséges, az állattartás veszteséges. A tagsági jövedelem az átlag alatti: 1988-ban 70 000 forint/fő. A közgyűlésen o bizalmatlansági indítvány a termelőszövetkezet tagságát megosztott ta. Halász Tibor - mint mondotta -, a műszaki kollektíva nyomására vállalta föl a bizalmatlansági indítvány ügyének végigvitelét. A pártvizsgálat melyet az MSZMP Siklós Városi Bizottsága végzett - megállapította, hogy módszere,' mellyel az ügyet végigvitte, nem fogadható el. Továbbá leszögezték, hogy a drávasztárai szövetkezetben kialakult helyzetért a gazdasági vezetés és a pártalapszervezet egyetemlegesen felelős. A kölcsönös bizalom hiánya maga után hozta, hogy a folyamatban rendezhető témákat kellően nem tárták föl, azok egyre gyarapodtak, a megoldásuk rendre elmaradt. Majdnem szó szerint idéztem. Halász Tibor párttitkár: — Most azt kérdezi, hogy miért Így történt. Miért aláírásgyűjtéssel és váratlanul? Nem volt ez váratlan, mondtam én sokszor, a nagyközségi párttit- kórnak is, másnak is, ez nem megy sokáig. Végül is nem volt bizalmunk sem a sellyei, sem a siklósi pártbizottság iránt! A pártvizsgálat kapcsán ezt is elmondtam. Szóval, hogy ne tudjanak közbeszólni, hogy történjék már valami . .. — A helybeliek? — Akivel találkozom, megveregeti a vállam. Azt mondja, jól tettem. * Dudás Gyula - hosszas beszélgetés után, meggyőződtem róla —, feltehetően nem haragszik senkire; inkább az ügybe belefáradt és megkeseredett ember látszatát kelti. Érti is, nem is: miért hányták a szemére, hogy a - szövetkezet erején felül is segítette a falut. Bizonyítja; a vizgondok megoldásában, másban sem költekeztek erőn felül. Suttogtak személye körül is, horvátul mondták neki: „Nem neked kellett volna a délszláv szövetségben a nemzetiségi ügyeket fölvállalni, neked itt kellett volna tenned!" A varrodát éppen a községi foglalkoztatási gondok megoldása végett hozta tető aló; ma 25-30 asszony dolgozik ott, szép nyereséggel. Elismeri hibáit is. Többet kellett volna együttlenni az emberekkel. — A vezetőség visszahívása nem egy pitiáner ügy; sokan azt mondták, intézzük el házon belül. De én ezek után úgy tartottam tisztességesnek, hogyha oz ügyet a szövetkezeti fórumon végigtárgyaljuk, hogy jelentem pártvonalon is, s tudják meg a TESZÖV-ben is. Megpróbáltak lebeszélni, de én kitartottam mellette. Nem akartam, hogy később oz orrom alá dörgöljék: „Eltussoltad . . ." Mondják a helybeliek, hogy új, vállalkozó szellemű elnököt akarnak. Főleg a fiatalok, az új nemzedék hangja ez. Igaz, azt is hozzáteszik, o korábbi elnök, Gonda Ferenc, ilyen vállalkozó volt, s a * helybeli nép mégis elküldte. Ennyi. Nem több - nem kevesebb. Drávasztárán a párttitkár „visszahívta" 6 tsz-elnökót. Feltehetően nem önszántából .. . Kozma Ferenc
