Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-18 / 49. szám
A Dunántúli napló 1989. február 18., szombat Az egyensúly keresetkorlátozással nem teremthető meg Kevesebb áremeléstS Már második éve általánosnak mondható az a gazdasági reformkoncepció, amely a tényleges, a kínálati oldalt serkentő és a gazdálkodóst javító reformok helyett egyoldalúan a pénzügyi egyensúly monetáris eszközökkel és áremelkedésekkel való megteremtésére épít. Ez az egyoldalúság nem biztosíthat gazdasági egyensúlyt, ugyanakkor megengedhetetlenül rontja az emberek közérzetét, a politikai hangulatot. Abban a szemléletben, hogy az egyensúly a keresetkorlátozással megteremthető, még mindig a múlt századi ideológia húzódik meg, amely szerint a termelés jövedelmezőségét elsősorban a munkabér csökkentésével lehet elérni. Ezt bizonyította mindenekelőtt az a tény, hogy a tőke akkor oda vándorolt ahol olcsóbb volt a munkaerő. Ez igaz volt mindaddig, amig egyrészt a tőkés eleve minimalizált minden költséget és nem ismerte a kapun belüli munkanélküliséget; másrészt a termelés, a termelés technológiája alig változott és a munkaerő minőségével szemben minimális igényeket támasztott, vagyis szinte minden munkaerő jó volt, amelyik hajlandó volt a munkaidő meghosszabbítására; harmadszor, a termékek választéka évtizedek alatt is alig változott, tehát o termékstruktúra stabil maradt; negyedszer, a fogyasztó elsősorban az árat nézte és nem a minőséget, a korszerűséget, azaz nem a szebbet, nem a jobbat, hanem az olcsóbbat kereste. Az elmúlt évtizedek során a fenti feltételek mindegyike teljesen megváltozott. Ebből következően a termelés hatékonyságát már nem az olcsóbb, hanem csakis a hatékonyabb munkaerővel lehet fokozni. Ezt minden érvelésnél jobban bizonyítja, hogy jelenleg a tőke oda már nem vándorol, ahol a munkaerő olcsóbb, hanem oda, ahol jobb, még akkor is, ha ezért sokkal magasabb bért kell fizetni. A század elején a világgazdaságban a legolcsóbb és a legdrágább átlagos munkaerő között 1:4 arány jelentette a maximumot, és a tőke oda ment, ahol olcsóbb volt a munkaerő. Ma ez az arány 1:50. Ebből pedig az következik, hogy reménytelen a gazdasági nehézségekből való kilábalást attól várni, hogy csökkentjük a reálbéreket. Márpedig a mi eddigi reformintézkedéseink ebbe az irányba mutatnak. Ezek után lássuk . csak, milyen úton érték el az elmúlt évtizedek sikerországai a termelékenység gyors növekedését, világpiaci versenyképességük javulását. Nem a béreket, hanem a létszámot csökkentették. Erőteljes harcot folytattak azért, hogy csak a feltétlenül szükséges létszámot alkalmazzák, ennek érdekében hajlandók voltak a reálbérek emelésére is. Kiderült, hogy csak azokban az országokban alacsony a munkanélküliség, ahol nem tűrik meg a kapun belüli munkanélküliséget. Ez nálunk sokak számára ellentmondásnak tűnik, hiszen mi éppen azért húzódozunk a kapun belüli munkanélküliség felszámolásától, mert attól félünk, hogy ezzel nagy munkanélküliséget teremtünk. Ezt Így látják azok, akik csak egy logikai lépésben képesek gondolkodni. Velük szemben ismét a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozom. Éppen azokban az országokban alacsony a munkanélküliség, illetve ott lehetett az elmúlt évek során a legjobban csökkenteni azt, ahol a vállalatoktól nem várták el, hogy szociális szempontból tartsák meg a feleslegessé, nélkülözhetővé váló munkaerőt. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy az egyes országok foglalkoztatási igénye elsősorban attól függ, menynyire képesek a világpiacon, azaz mennyire sikerűit növelniük a termelés hatékonyságát. Ahol a szociálpolitikát, konkrétabban a foglalkoztatáspolitikát a vállalatokkal akarják megoldani, ott egyre drágább lesz a termelés, egyre szűkülnek az exportlehetőségek, és Így végső soron csökkennek a munkaalkalmak. Ismét felesleges részletesen bizonyítanom, hogy mi eddig és jelenleg is éppen az indokolttal ellentétes irányban haladunk. Nagyon sürgősen hozzá kell látni azokhoz a reformokhoz, amelyek a hatékonyságot szolgálják, a gazdasági szférában nem szabad továbbra is megelégedni azzal, hogy csak a veszteséges vállalatokkal foglalkozunk, mert az igazi tartalékok a dinamikus’ szektorokban és vállalatoknál vannak. Ott kell nagyságrendileg csökkenteni a felesleges bürokráciát, felszámolni a' hatóságok mértéktelen adatigényét, ott kell leépíteni a' kapun belüli munkanélküliséget, ott kell erőteljesen hozzálátni a korszerűbb termékek és technológiák bevezetéséhez. Abból még egyetlen ország sem gazdagodott meg, hogy nem csinálta azt, ami veszteséges, ahhoz minden esetben arra van szükség, hogy a jók is állandóan újítsanak, takarékoskodjanak, vállalkozhassanak, azaz erőfeszítéseket tegyenek. Az egyensúlyteremtést szolgáló reformok fontos területe a költségvetési szféra is. Ott is csak akkor várható javulás, ha a módszereken is változtatunk. Bármennyire ligoz, hogy például a pedagógusokat és az egészség- ügyi dolgozókat jobban meg kell fizetni, ez azonban önmagában nem hozhatja meg a szükséges minőségi javulást. Az ott dolgozók teljesen jogosan követelnek magasabb béreket, de ugyanakkor kötelességük rámutatni arra is, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat mennyire rossz hatékonysággal használják fel, hogy mennyire hibás mindkét területen az érdekeltségi, a finanszírozási rendszer, hogy azért rossz a munkájuk hatékonysága. Nem sok nép- gazdasági előny származik abból, ha a jobban megfizetett pedagógus és orvos idejének nagy részében kénytelen bürokratikus munkát végezni, rossz a tananyag, az ágyak aránytalan nagy részét olyanok foglalják el, akiket gyorsabban kellett volna gyógyítani, vagy akiket otthon a család olcsóbban és jobban ápolt volna. A hatékonyságot valóban javító tetteket tehát nem lehet monetáris és áremelési intézkedésekkel pótolni. Kopácsy Sándor A tiszta településért Egy tanácstagi interpelláció kapcsán került ismét előtérbe a szemétszállítás ügye. Több éves már az a központi jogszabály, amely előírja, hogy a település tisztaságáért felelős szolgáltató vállalatok vegyék át a szemétgyűjtőket. Pécsett az elmúlt években nemigen történt lépés ebben. Amiről most beszámolhatunk: a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat kidolgozott egy ütemtervet, ennek alapján 1994-ig a megyeszékhely valamennyi városrészében átveszik a szemétgyűjtő edényeket. Megtörtént már a nagyárpádi városrészben, áprilisban folytatják Lvov-Kertvá- rosban, az úgynevezett 7-es tömbben. Ésszerű, hogy az új városrészekben kezdik az akciót, mert feltételezhetően itt m g jó állapotban vannak az edények. A jogszabályok szerint a cég a szabványtípusnak megfelelő és jó minőségű kukákat köteles maga kezelni. Annál is inkább, mert az átvétel után az ő gondja a szakszerű ürítés, a tisztántartás és a csere. Egyébként éppen a csere miatt húzódott a kötelezettség végrehajtása, mert szerettek volna elegendő számú edény- zettel nekilátni a munkának. A gyártó cég azonban a húszezres pécsi megrendelésre mindössze néhány százat küldött. Most készítik elő az ingatlankezelő vállalattal, a lakás- szövetkezetekkel a kukák felülvizsgálatát és az ezt követő intézkedéseket. A városrészeket az ütemezés szerint időben értesítik majd az átvételről és az azzal kapcsolatos teendőkről. A családi házakban lakóknak is . rendelkezniük kell tipusedénnyel, mert csak ezt veszi át a cég. _Nem a lakónak kell majd beszerezni, megvásárolhatja a PKUV-tól. Jó tudni ugyanis, hogy az első kuka beszerzése az ingatlantulajdonos dolga. Az átvétellel azonban megszabadul a további gondoktól. Várhatóan megszűnnek a mai viták, ki, hogyan teszi tönkre az edényeket, mert a szolgáltató vállalat érdekelt lesz abban, hogy vigyázzon a tulajdonára. Tájékoztatnunk kell arról is, hogy az átvétel ütemezésétől függetlenül jövőre várhatóan nő a szemétszállítás díja. Kútalap a colopok helyett A napokban megtalálták a környezetkímélő módszert az Irányi Dániel téri építkezésnél. Ismert, hogy az Energiaszolgáltatók Házának alapozásakor a cölöpözéskor károsodtak a környező épületek. A Pannonvin pincéjében az eddig felmért kár 300 000 forint. A TáéV, az építkezés generálkivitelezője vállalta az alapozást úgy, hogy nem cölöpöket vernek, hanem hagyományos markológépekkel kútalapokat ásnak, ezeket betonozzák be. Ez a megoldás nemcsak környezetkímélő, hanem olcsóbb is, de a megtakarítást az igy lerakott cölöpöket összekötő gerendarácsozatra költik, mert most jóval erősebbet kell készíteni. Az alapozás során számítanak arra is, hogy a található pincéket is meg kell erősíteni. Forgalomszervezés Február 20-tól megváltozik a Pellérdi út forgalmi rendje: a Vöröskő utcától Nyugatra lévő szakasza zsákutca lesz. Patacson, az új városrész építésének idejére megszűnik a ki- és behajtás a 6-ós útra, a sár felhordásának megakadályozása miatt. A Vöröskő és a Korsó utca forgalmát alárendelik a Pellérdi útnak. A Pellérdi út és a Rácvárosi út főútvonal minősítése szintén megszűnik. A keleti összekötő utat március -10-én helyezik forgalomba. Addig az aszfaltozás előtt felújítják az ivóvízvezetéket és bekötik két lakóházba a földgázt. Határidők! A Pécsi Vízmű nem állította helyre az úttestet és a járdát a Rippl-Rónoi utca 3. előtt február 10-ig, míg a Mari út 72-nél tavaly május 10-re kellett volna a burkolatot helyre- állittatnia a vízbekötés után. A Pécsi Postaigazgatóság nem rendezte a zöldsávot a kábel- fektetés után a Vöröshadsereg útja 2—38. között január 15-ig. A DÉDASZ nem. tette rendbe a Tolbuhin út 57. előtt az utasperon burkolatát. Engedély nélkül felbontotta az Építők útján a járdát - ezért kirótták a szükséges büntetést. Szintén elmaradt az áramszolgáltató cég a járda burkolatának helyreállításával a Búzavirág utca 1-nél, és a Szondi u. 1-nél sem tette rendbe az útburkolatot. * Egészséges város? Az elmúlt hetekben kialakult szmog miatt jóval nagyobb hangsúlyt kapott Pécs környezetvédelme, a város egészsége. Ugyanakkor hírt adtunk a WHO Egészséges Városok mozgalmának rendezvényeiről, idei terveiről is. A közvéleményben ez a kettő most jóval erősebben összekapcsolódott. Pontosabban úgy fogalmazódnak meg a kérdések: mi hasznunk nekünk ebből a mozgalomból, amikor ilyen egészségkárosító környezetben élünk? Dr. Sohár Endrének, a városi tanács egészségügyi osztályvezetőjének feltettem a kérdést, így fogalmazott: — Az, aki részt vesz ebben a mozgalomban, nem egészséges, de erre törekszik. Pé esett, a város vezetése ebbe az irányba halad. Sok helyen komoly küzdelem az is, hogy meggyőzzék a város vezetőit arról, tegyék magukévá a célokat. Mi a mi hasznunk? A városunk elindult egy olyan úton, amelyen a pénzügyi lehetőségek szerint lehet haladni. Belátom, nem lehet csupán az egészségügytől számonkér- ni az egészség megőrzését. Amit viszont jogosan hiányolhatunk ebben a programban az egészségügy és a környezetvédelem jóval szorosabb koordinációját. A tanácson sincs helyén ez a kérdés. Hiányzik a környezetvédelmi tevékenység irányítása, nincs gazdája ennek a területnek. Karbantartott utak A Fészek Gmk elbontja, majd újjáépíti a balesetveszélyes támfalat a Hegyalja utcában 130 000 forintért. A munka idejére a Hegyalja utcát lezárják a Bocz János utca felől, míg keleti irányból zsákutca. A PKUV zúzalékot terített a temető északi kapujánál lévő parkolóba 8000 forintért, az Illyés Gyula utca végénél lévő földutat bányameddővel terítette le 50 000 forintért. A Misina Gmk megjavította a hidat az Április 4. utcában 28 750 forintért. A Vízépítő Gmk elkészült a víz- elvezetéssel a Nagykozári és a Gerle utca közötti járdánál, a munka 35 676 forintba került. A Lakatos Gmk 17 555 forintért védőkorlátot épített a Hősök terén lévő ABC mögött. Helyreállítják az épületkárokat Patacson Patacson építi a 2500 köbméteres ivóvíztározót a Pécsi Vízmű és a DÉLVIÉP. A Dzsámi utcában lakók aggódnak a családi házaik károsodása miatt - ezért is vezetett be 2,5 tonnás súlykorlátozást az itt közlekedőknek a város- gondnokság. A két építő cég azonban nehéz járműit kénytelenek beengedni az utcába. Megnyugtató válasz a Dzsámi utca 1. és 3-ban lakóknak, hogy az építkezés befejeztével az otthonukban keletkezett, a nehézjárművek forgalmából eredő károkat helyreállítják. Igazgatóklub Dr. Somlai Csaba, o városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője két éve létrehozta az igazgatók klubját, öt saját alapítású cége van ugyanis a tanácsnak, mindegyik felügyeletét az ÉKO látja el. A negyedévente ülésező klubban a PÉTAV, a PKUV, a Pécsi Vízmű, a PIK valamint a Pécsi Kertészeti és Parképítő vállalat vezetőivel igyekeznek gyorsan megoldani a vitás, vagy rendezetlen kérdéseket. Jogos a kérdés dr. Somlai Csabához, hogyan rendezték az utak helyreállításának rendezetlen ügyét a klubban? Ismert, hogy a közműmunkákkal évek óta sok gond van Pécsett, mert rendre elmarad az úttest helyreállítása a javítások, építések után - Határidörovatunk is ezt igazolja. A válaszon nincs mit szépíteni: nem tudták fnegoldani a kérdést. Az útjavitónak nem fűződik érdeke a tenyérnyi aszfaltozáshoz, a közmű-cégeknek nem lehet érdeke az útjavító részleg létesítése. Viszont a város nem tűrheti a mai állapotokat. Halvány remény, amit dr. Molnár Zoltán általános elnökhelyettes ígért: létre lehet hozni, akár a városgondnokságon belül, egy kis létszámú brigádot erre a munkára.
